Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

1 ON U>\ LAPOZGAU __­N OGRAD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF.. 4. SZÁM ARA: 4.30 FORINT 1990. JANUÁR 5.. PÉNTEK Hz édesipari termékeké január végétől Hétfőtől emelkedik a kenyérfélék ára Egyházi vezetők és tanácsi tisztségviselők találkozója Rétságon Az eddigi hagyományok­nak megfelelően, ez év ja­nuár 3-án került sor a Rétsági Városi Tanács tisztségviselőinek és a he­lyi egyházi vezetők együt­tes találkozójára a város­házán. . • Az új évi jókívánságok köszöntésén túl, a városi tanács elnöke tájékozta­tóit adott az elmúlt év ta­nácsi tevékenységéről, az elért eredményekről, gon­dokról és jelezte a főbb lakossági szükségleteket. Köszönetét és elismeré­sét fejezte ki az évközbe- ni folyamatos és gyümöl­csöző együttműködésért. Továbbra is kölcsönös • igényként jelentkezett a lakossági érdekek képvise­lete, a folyamatos informá­ciócsere. Egyelőre indokolatlan Drágább az újságnyomó papír A vállalat helyi mintaboltjában naponta a friss kenyér és laszték egyéb élelmiszerből is. Az adó- és az árreformok már működnek és késik a bérreform, amely napjaink feszültségét fokozza. Január 8-ától emelkedik az élelmi- szeripari termékek ára is. A kereskedelmi vállalatok köz­pontjai és az áfészek már megkapták a Sütőipari Egye­sülés által elkészített 1— és előzetesen az árhatóságokkal egyeztetett — árjegyzéket. Az élelmiszer-ipari termékek árának növekedését egy­részt a termelési költségek növekedésével magyarázzák, vajon így érezhető-e ez me­gyénkben? A hétfői áremelés előtt Sarló Bélától, a Nóg- rád Megyei Sütőipari Vál­lalat igazgatójától kértünk tájékoztatást. — A teimslé^i költségek növekedése a mi vállalatunk­nál is erőteljesen érezhető, hiszen a sütőipari alapanya­gok — elsősorban a liszt és az élesztő ára — számotte­vően emelkedett, tovább nő a villamos energia, a föld­gáz, az olaj és a tevékeny­ségünkhöz kapcsolódó szol­gáltatások ára is. Említe­ném például a víz- és a csa­tornadíjak árának a növe­kedését. Emelték a csomago­lóanyagok árát is — sorol­ja. — Az önök által gyártott élelmiszerek milyen áras termékek csoportjába tartoz­nak? — A maximált áras ter­mékek csoportjába soroljuk a fehér kenyeret, amelynek eddig 12 forint volt kilója, ez hétfőtől 14,80 forintba ke-* rül. A vizeszsemlének és a siókiflinek 1,70 lesz da­rabja. A fehér kenyér az összes kenyértermelés 36 százalékát, míg a péksüte­mény-termelés 79,8 száza­lékát a vizeszsemle és a sió­kifli jelenti. A másik árcsoport az ajánlati fogyasztói áru ter­mékek csoportja. Ezek szabadáras termékek körbe tartozók. Két tő termékcso­port tartozik ide. A kenyér­félék és a péksüteményfélék. — Itt milyen árakat alkal­maznak? — A Palóc házi jellegű ke­nyér új ára 20 forint lesz kilónként, míg a csomagolt kenyérfélék közül a „Palóc rozsi” (0,75 kilogrammos) 23 forint/darab. A diabetikus búzakorpakenyérnek (0,36 kg-os) 24 forintba kerül da­rabja. A péksütemények kö­zül a kenyérkiflinek (0,5 kg), 17,80 forintba a „finom falat” típusú 30 forintba, a briós (nagy) 7,40 forintba, a kakaós csigáé pedig 6,50 forintba kerül darabja. Az áremelés bevételéből kell fedeznünk a bérfejlesz­tést és a műszaki fejlesztést, . amely terveink szerint így 1 is csak „szinten tartó” lesz. Megdrágultak a szállítási költségek is... — De a költségeket lehet másként is csökkenteni — vetem közbe. — Igen, gondoltunk a ter­mékszerkezet módosítására is, és a jövőben nem gyár­tunk olyan áruféleséget, amelyek kereskedelmi árát a vevők már nem tudnák „elviselni” gondolok itt a sajtos termékekre, hiszen a tejtermékek árát is nagy­mértékben emelték. Fo­lyamatosan elemezzük a kereskedelmi szervektől és a fogyasztóktól érkezett in­formációkat, és az igényeket jobban követő termékek gyártására' törekszünk. Kis családoknál nincs szükség még egy egykilós kenyérre sem, és, hogy mindig friss kenyér legyen a családok asztalán és kevesebb men­jen kárba, ennél könnyebb súlyú kenyerek gyártását is tervezzük... A sütőipari termékek árát az elmúlt év novemberében a kisiparosok minden előze­pékáru mellett bőséges a vá­tes bejelentés nélkül meg­emelték és a vásárlók ezt „tudomásul” vették. A mos­tani vállalati árváltoztás „fo­gadása” másként várható, jobban kell meggondolni, hogy naponta mennyi ke­nyeret, péksüteményt vásá­roljunk. Sarló Béla elmondta, hogy az NSV ajánlati árral dolgo­zik. Az árjegyzék, melyet megküldték a kereskedelmi szerveknek, tartalmazza a nagykereskedelmi, a szám­lázási és az ajánlott fo­gyasztói árat. Tehát a keres­kedelmi szerveken is múlik, hogy milyen árral dolgoznak a piac törvényei szerint. — Várható-e további ár­emelés? — Igen, január vége felé tesszük közzé az édesipari termékek árának a változá­sát — fejezte be tájékozta­tását. Rácz András A Pénzügyminisztérium .szerint egyelőre nem lehet az importszabályozás meg­változtatásával indokolni a Papíripari Vállalat dönté­sét, azt, hogy januártól megemeli az újságnyomó papír árát. Király Péter, a Pénzügy­minisztérium főosztályve­zetője az MTI munkatár­sának elmondotta, hogy valóban változik a szabá­lyozás, 1990. január l-jétőJ megszüntették a korábban adott kedvezménveket és a Szovjetunióból importált új­ságnyomó papír után ki­logrammonként a válla­latnak nyolc forintot kell a költségvetésbe befi­zetnie. Ez a befizetési kö­telezettség azonban csak a „Csehszlovákia a jövő he­ti szófiai KGST-csúcson ja­vaslatot késéül beterjeszte­ni a KGST azonnali felosz­latására és a korábban, a KGST keretében költött szá­mos szerződés felmondását fogja indítványozni. Ameny- nyitoen a csehszlovák ja­vaslatot elvetik, akkor a prágai kormány egyedül lép ki, szakít a KGST-vel” — jelentette ki Václav Klaus csehszlovák pénzügyminisz­ter, a Rzeczpospofliita című lengyel kormánylapban, A Minisztertanács csü­törtöki ülésén — fenntartva magának a munkáltatói ki­nevezési jogot — megszün­tette a Magyar Télevízióban az elnöki és elnökhelyettesi posztokat, s a még ilyen funkciót betöltő személyeket ezen a napon felmentette megbízatásuk alól. A Ma­gyar Televízió vezetésével január 1-je utáni szállít* mányokat terheli. A Papíripari Vállalat mi­nimálisan két hónapra ele­gendő készlettel rendelke­zik. s így valószínűleg ,az első szállítmányok csak márciusban és áprilisban érkeznek be az országba, így a szabályozás megvál­tozása miatti áremelés csak ebben az időszakban válik indokolttá. Ekkor sem érheti el azon­ban a , kilogrammonkénti 8 forintot, mivei a Papíripa­ri Vállalat nemcsak a Szov­jetunióból, hanem tőkés piacokról is vásárol újság­nyomó papírt. A nvugati import szabályozása viszont nem változott. így a beje­lentett áremelés vállalati döntésen alapul. csütörtökön megjelent in­terjújában. Klaus szerint, .semmi esély arra, hogy a KGST helyén egy korszerű multi­nacionális szervezet jöjjön létre, bár Csehszlovákia tá­mogatná azt. Szerinte ehe­lyett a tagországok kétolda­lú együttműködésének van jövője. A csehszlovák mi­niszter, egynapos látogatá­son járt szerdán Varsóban és a lengyel1- pénzügyminisz­ter mellett, .találkozott Ma­zowiecki kormányfővel is. elnökséget bízott meg. amely­nek elnöke Nemeskűrtv Ist­ván, tagjai: Chrudinák Alajos, Czigány György, Dömölkv János, Gombár János, Horváth Ádáhn, Kő­vári Péter, Pálfi G. István, és Vitray Tamás. A teLeví- .ziót irányító elnökséget csütörtökön délután már be is iktatták hivatalába. Csehszlovákia kilép a KGST-böl? Elnökség a televízió élén A biztosok nem postások Néhány kérdés a népszámlálásról (1.) Megkezdték munkájukat a számlálóbiztosok. Sorra járják az állampolgárokat — bennünket, — hogy szám­ba vétessünk. Bizonyára vannak, akik nem rendel­keznek kellő információk, kai erről a „hivatali proce­dúráról”. Számukra lehet segítség az alábbi néhány kérdésre adott válasz — melyek információs forrása a Központi Statisztikai Hi­vatal. — Többen feltehetik a kérdést, hogy szükség van-e egyáltalán népszámlálásra nem elegendőek-e a különfé­le célokra a népesség-nyil­vántartásból és más adat­felvételekből nyerhető in­formációk. — Egyelőre még csak né­hány ország rendelkezik olyan nyilvántartásokkal, il­letve technikai lehetőségek­kel, hogy a teljes körű szám, bavétel helyettesítésére gon­dolhasson. Ezekben az or­szágokban hazánkénál lé­nyegesen kiterjedtebb nyil­vántartások állnak rendel­kezésre és megfelelő jogsza­bályi feltételek és garanciák alakultak ki ezek összekap­csolására, s egyúttal a sze­mélyiségi jogok védelmére. Magyarországon a népszám­lálási tematika csak nagyon kis részére vonatkozik a lakosságra — amelyet né­pesség-nyilvántartásnak ne vezünk. A népesség-nyilván­tartás cikk a nemre, korra, családi állapotra és a lak címre tud választ adni. Ha­zánkban jelenleg nincs olyan nyilvántartási rendszer, amely pótolni tudná a nép- számlálást. — Milyen költségekkel jár az összeírás? Mik a főbb té. telei? — A teljes körű népszám­lálás lebonyolítására előze­tesen jóváhagyott költség, keret mintegy 700 millió fo­rintra tehető. Ebbe természe­tesen már beletartoznak az előkészítés költségei, és hoz­zá jönnek még a későbbi adatfeldolgozásé is. Tehát a pénz „elköltése" 1987-ben kezdődött és 1993-ig tart. — Milyen-új kérdések sze_ regeinek az íveken? A lakáskérdőíven a tele­fonellátottsággal, a lakásfel­újítással, lakáskorszerűsítés, sei, a lakáshoz jutás módjá, val, a lakás környezetével kapcsolatos kérdés. A sze­mélyi kérdőíven a vándor­lás története (az állampol­gár lakóhely-változtatásaival), a fogyatékosok főbb jellem­zőivel, a termékenységtör­ténettel, (a tizenöt évesnél idősebb nőknél), az iskolá­zottság fokával, az aktív ke­resők utazási szokásaival és a munkanélküliek utolsó foglalkozásának adatrögzíté­sével kapcsolatos kérdések szerepelnek. Meg kell jegyezni, hogy néhány vonatkozásban csökkent a teljes körű össze­írás programja, egyes rész­témákat például a nyugdíja, sok foglalkozási .adatai nem az alap-, hanem a kiegészítő összeírás keretében végez zük. — Megkérdezték-e a kér­dések összeállításánál a kü­lönböző tudományos intéz­ményeket, illetve a párto­kat? — A\program kialakításá­ban — a korábbi gyakorlat­nak megfelelően — részt vettek az egyetemek statisz. tikai tanszékei, a Magyar Tudományos Akadémia e témában érintett intézmé­nyei, illetve más kutatóinté­zetek is. Most) is Tárcaközi Operatív Bizottság ala­kult, amelyben a nép számlázási adatok fel­használásában leginkább ér­dekelt minisztériumok, in­tézmények vettek részt és ezzel párhuzamosan a Köz­ponti Statisztikai Hivatal érdekelt főosztályai is egyez­tették a népszámlálással kapcsolatos munkájukat. Tekintettel arra, hogy az egyeztető tárgyalások már (Folytatás a 2. oldalon.) ]ól bírta a fagyot a Síküveg _ Pontosan két hónappal a bajnoki nyitány előtt meg­kezdte a felkészülést a Síküveggyár SE. Ä Sugár úti legénység hétfőn kel útra Hajdúszoboszlóra, edzőtá­borozásra. (Az első ed£és előtt készült riport a 7. oldalon ol* vas ható.)

Next

/
Thumbnails
Contents