Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-26 / 22. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Tudomány és gyakorlat (ism.) 8.50: Külpolitikai figyeld 9.00: Napközben (Élő) 11.05: Kerekes Tóth Erzsébet népdalokat énekel 11.38: Ködben. Sziráky Judit novellája (ism.) 12.45: Van új a nap alatt. Tudományos híradó 13.00: Klasszikusok délidében. Zenekari muzsika. 14.05: Erről beszéltünk... 14.20: Lesz-e Miskolcon bölcsészek ép zés? 14.35: Hollywoodi l'ilmdalok 15.00: Magyar írás. A Rádió irodalmi hetilapja. 15.50: Dorottya kínjai. Csokonai Vitéz Mihály versei. 10.00: Tizenhat óra. Hírmagazin. 16.15: Hangoló. Zenei magazin- gyerekeknek. 17.05: Mivel számol a Számvevőszék? 17.30: ..Mennyi madár röppen fel” Énekszó, nótaszó Móricz Zsigmond írásaiban. III 3. rész. 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk — az irodalomról. 18.20: Levelekre röviden 18.30: Esti magazin 19.15: Sportvilág 19.40: Dunántúli és moldvai csángó népdalok 19.50: Gong 20.00: Visszatérés Európához. Közép-Európa útján. 20.30: Gáspár Cassado gordon-'* ázik. 21.00: Kilát ». A Rádió világirodalmi •hetilapja. 21.45: Hajszáígvökerek 22.00: Hírvilág 22.30: Bagoly. Éjszakai, érdekes magazin. PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: a/. Illés együttes. 9.05: Hajléktalanok 10.05: Idősebbek hullámhoszszán. 11.05: Neveletlenek (ism.) 12.1«: Nóták 12.53: Édes anyanyelvűnk (ism.) 13.05: Pophullám 14.00: Pén.tektöl péntekig (Elő) 17.05: kgfyokráW *•" •"*** • 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.35: Reggeli csúcs — esti lista. A hallgatók kívánságaiból. 21.05: Újdonságainkból. Magyar könnyűzenei felvételek 21.30: Cigányfélóra 22.00: Népdalkörök pódiuma (ism.) 22.30: ..Ahogy mi zenélünk”. Fiatal előadók műsorából. 23.10: Sporthiradó 23.20: Országok, tájak népzenéje. India. 23.30: Rockzene CD-n. BARTÓK RADIO: 9.15: Olasz, operákból 9.35: Romantikus zene 10.30: Zengjen a muzsika (ism.) 11.00: Kamarazene 12.05: Zsoltárok 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: A modern rézfúvós- ogyüttes ismeretlen szerzők műveiből játszik. 14.24: Bemutatásának 200. évfordulóján. Mozart: Cosi fan tutte. Kétfelvonásos opera. 16.05: Újraolvasva. Szabó Pál: Ahogy lehet (ism.) 16.15: Az operaközvetítés folytatása. 17.49: Uj leme/einkböl. Dorátii Antal Kodály- müveket vezényel. 18.30: A Goidiusz.tól kérdezték... 19.05: A szovjet hegedüiskola (ism.) 19.35: Kompakt-lemezeinkből 20.30: Rádióhangversenyekröl 21.00; A stuttgarti rádió szimfonikus zenekarának hangversenye a1 stuttgarti Béethoven-te- remben. 22.25: Opera-művészlemezek. 23.14: Zenetörténeti értéktár. MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30; Hírek. lapszemle. 6.45: Tükörkép szolgáltatásokról. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: A mikrofonnál: dr. Pénzes Géza főorvos. Szerk.: Monos Mária. 16.30—18.3(1: Kereskedelmi, információs. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 7.45: AZ isztambuli vonat. Olasz—magyar filmsorozat. IV 2. rész (ism.) 8.50: Képújság 8.55: Az Országházból jelentjük... Tudósítás az Országgyűlés januári ülésszakáról. 16.45: Képújság líj.55: Szép magyar dal. Vaszy Viktor feldolgozása: Tőlem a Nap úgy telik el — erdélyi népdal. 17.00: Péntek délután Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora. 17.30: Téka. Közhasznú információk. 17.40: Riportfilm. 17.55: Reklám 18.00: Ablak Közéleti, szolgáltató műsor. 19.05: Reklám. 19.10: Esti mese Füles Mackó kalandjai. Füles elutazik. Lengyel bábfilm. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Telefere. Vitray Tamás műsora. 21.15: Az Országházból jelentjük... összefoglaló az Országgyűlés mai napiáról. 21.45: Reklám 21.50: Parabola. A külpolitikai szerkesztőség műsora. 22.20: Vera Chytilová-sorozat. Százszorszépek. Csehszlovák film (1966). 23.45: Híradó 3. TV 2.: R a d v á n V i D o rőt t y á v a 1 és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság. 17.15: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene. 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Tom és Jerry. Amerikai rajzfilmsorozat (ism.) 1. Húsvéti kacsa 2. Csuklós buldogok. 3. Égi rés/ötperc. 18.45: Tv 2. 19.00: CjiUtasQ yügüi,r(ijf.. An-gol film (1969). 20.42: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.45: Nan/.árta 22.30: Reggeli műsorvezető. Kanadai film (1986). Kb. ‘>.10: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 9.40: Jugoszláv film (ism.) 11.20: Publicisztikai magazin (ism.) 12.00: Tv-játék (ism.) 15.10: Nemzetközi publicisztikai műsor. 15.40: Tudományos magazin 16.00: Mezőgazdasági magazin 16.50: A nap percei 17.05: Ezüst fenyöfácska. Tv-játék. 18.00: Nézetek és álláspontok 18.45: A pólgári fórum műsora. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 2‘>.00: Japán természet filmsorozat. 20.25: Egyedül, éjjel. Tv-játék. 21.35: Sandra énekel. — felvételről. 22.40: Marketa- Lazarova. Film. FF. 2. MŰSOR : 16.10 : Természet film 16.40: Irodalmi műsor 17.15: Érettségizők — jugoszláv film. 18.45: Kiküldött munkatársaink jelentik. 19.00: Fiatalok tv-klubja 20.00: Dukla Trencin—Dukla ✓ Jihlava jégkorong- mérkőzés — felvételről. 21.50: Híradó 22.05: Világ híradó 22.20: A párbeszéd stúdiója MOZIMŰSOR : Salgótarjáni November 7.: Véres játék. Színes, szinkronizált amerikai kalandlilm. — Kamara: Valaki van odalent. Színes argentin film. — Balassagyarmati Madách: Fekete eső. Színes. szinkronizált amerikai akciófilm. — Kamara: Újra finom kis bordély. Színes. szinkronizált csehszlovák filmvigjáték. — Pásztó; 9 és 1.2 hét (16). Színes amerikai pszichedelikus film. — Szé- csény: iskolakerülök. Színes magyar filmszatíra. — Ka* rancslapujtö: A Shogun árnyékában. Színes japán történelmi í.kciófilm. — Nagylóc: Mélytengeri szörnyeteg. Színes. amerikai fantasztikus kaland film. — Érsekvadkert: Aszok ásza. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Rétság: Véled akarok járni! Színes amerikai filmvigjáték. • • • telexen Érkezett... Mozitörténet — avagy a vetítésnek vége Ki siratja a mozi halálát Bárnán? Nem azok, akik az utolsó percekig látogatták, merthogy azok a fiatalok voltak, s ők könnyen vigasztalódnak. Eljárnak a klubhelyiségbe zenét hallgatni, szórakozni■ vagy ha jobban tetszik meg sein állnak Tarjánig. Az a néhány kilométer nem távolság nekik. — A videósokról nem is beszélve. Egy kis kortörténet: a terem, ahol december elejéig vetítettek, a bátonyte- renyei áfészé- ,a moziüzemi vállalat bérelte. Itt tartották az ünnepségeket, bálokat' diszkókat, s most mer ezeknek is vége? Úgy tűnik igen, mivel a kultiir- ház hiányzik a faluképről. Kinek, kiknek a hibájából nem építették meg? Nem firtatják a nemzedékek, talán mert így a kényelmesebb. A gazdaságtalanná vált mozi nem kerülhette el a sorsát, a tanács idén sem tud pénzt adni. — A tehetetlenség nagy űr. Az áfész így felfrissítheti régi tervét. a terem tó- szomszédságában lévő üzletet ideköltöztetheti, iga mindenki örülhet, mert jócskán megnagyobbodik a bolt Ez évben azonban még nemigen kezdi el a munkát — fűtéskorszerűsítés, bővítés is kell — tehát a helyiség — még és már — nem funkcionál. Csak egy mozi tűnt el a színről, sok környékbeli is hasonlóképpen jár — igy okoskodhat az ottlakó. de magában azt gondolja hozzá: egy falu életének korszaka zárult le. A múlté már a vetítés alatti önfeledt közbekiabálás, a cuk- roszacskócsörgés, a vihorá- szás, az ingerült rendrein- tés, a székcsikorgás — és a viharos együttnevetés. Végül is a falu népe jól járt: lesz majd idővel egy ABC-je. De egyszer véget ér majd a tél. s igazán akkor hiányzik majd a , nincs" — a közösségi élet — Barnán. M. J. Merczel Miklós balassagyarmati órásmester, figyelmes ember. Merczel Miklós balassagyarmati órásmester nagyon szereti a városát, E két tényből azután egyenesen következik, hogy számára egyáltalán nem mindegy, miféle köveket forgat ki a földből az árokásó gép. Márpedig azok a kövek, melyek a Vár utcai szennyvízcsatorna fektetésekor kerültek elő, nem akármilyenek voltak. Azóta már bebizonyosodott. jól gondolták a helyi lokálpatrióták, hogy az árokásást, bizony azonnal le kell állítani. Sejtették, hogy valahol itt húzódhat a föld mélyében a balassagyarmati vár fala. A Vár utca régebbi neve Kúria utca volt. Hajdan kúriának is nevezték a várakat, ez is a lelet közelségére utaló tény. Nagy volt a régészek öröme. Kevésbé lelkendeztek az cpítömunkások. hiszen az ő haladásukat hátráltatta a nemzeti örökség előkerülése. S felemás érzelmekkel vették tudomásul az eseményeket a családi házakban lakók, ők otthonuk közművesítését féltették. Majcher Tamástól, a szé- csénvi múzeum gyűjteménykezelőjétől tudom, hogy a vár 1290-ben már állt. A Belássák egyik őse, Detre fia Miklós építtette. Alighanem, egy lakótoronyról lehetett szó, melyet az örökösök „vérontással és emberhalál- lal" vettek vissza egy bitorlótól. A XVIf. század végén elpusztult a vár. Nem sokkal előtte, egv francia mérnök készített perspektivikus rajzot róla. ez a vár egyetlen, hitelesnek tekinthető ábrázolása. Az előkerült leletek mégis abszolút meglepetéssel szolgáltak. mégpedig a méreteket illetően. Ügy tűnik, jóval nagyobb lehetett a Balassák vára, mint eddig gondolták. Az épületsor 120 métertől hosszabb, van benne egy lakótorony, egy palotaszárny, s egy újabb épület, mely vagy kápolnaként, vagy ugyancsak lakótoronyként szolgált. Az árokásó gép egy vakolt falú pincehelyiségről emelte le a földet, s előtűnt a külső kerítőfal egv része is. Találtak még néhány késő középkori kályhacsempe- és kerámiatöredéket. A Balassák ősi fészkéből megmaradtakat azonban aligha fogjuk valaha is látni. Teljes feltárásról nem lehet szó, hiszen egy teljes utcasor épült rá a várfalra. Ezt a részt azonban védett régészeti területté nyilvánították, ami azt jelenti, hogv itt földmunkákat csak régészeti szakemberek tudtával, ellenőrzésével lehet végezni. Detre fia Miklós vára nem adja könnyen a titkát. — szendi — F. Csaba Mária és dr. Fancsik János fotókiállítása latható Salgótarjánban a Balassi Bá lint megyei könyvtárban. Az érdeklődök a termeszét szépségeiről készült fotókat február 24-ig nézhetik meg. -RTEmlékek a múltból Eiffel Keszthelyen? A francia forradalom eszmeisége az. egész világ megváltozását hozta magával. A szabadság. egyenlőség, testvériség hármas jelszavának megvalósítása minden nép számára a követendő példát, a célt jelentette. Éppen ezért százéves évfordulójának megünneplését is hozzá méltónak tervezték. Erre kitűnő alkalmat nyújtott a világkiállítás, amelyre 1889-ben, Párizsban került sor. ekkor avatták fel Eiffel vastornyát is. A franciák által ..öreg hölgynek" nevezett vasko- losszusról — amely idén márciusban töltötte be századik évét — s°kat beszéltünk már. arról kevesebb szó esik, hogy a Párizs jelképévé vált háromszáz méteres építmény a kor vasszerkezetre vonatkozó minden műszaki tudását egyesíti. De hogyan fejlődött ki ez az építészeti megújulás, és mi kényszerítette ki? Az alapot és a lehetőséget a technikai forradalom adta, az alkalmazást pedig az élet követelte meg. A vasszerkezeteket. öntöttvas pilléreket, amelyek a fagerendázatot váltották fel. egv francia ácssztrájknak köszönhetően kezdték a textilüzemekben alkalmazni. Rövidesen kiderült, a fémszerkezetes építészit széles skálán tud alkotni. méghozzá látványos szépségű, és az akkori kor emberének szinte hihetetlen technikai bravúrokat megoldó remekműveket. Erre a legjobb példa, ha Eiffel életútját, műveit vesz- szük szemügyre. Alig harmincnégy évesen, 1866-ban nyitotta meg önálló irodáját, ahol vasútépítő-mérnök tanulóéveinek hatására a vasat választja építményeinek alapanyagául. Jó üzleti érzékkel, saját Párizs közeli gépgyárában állította elő a felhasználandó öntöttvas elemeket, oszlopokat, átívelőket. Nevéhez fűződik a nizzai csillagvizsgáló százezer kilogramm súlyú, mégis egy ember által forgatható, úszógyűrűn nyugvó kupolájának megalkotása, egy párizsi áruház mai szemmel is vonzó, levegős belsőterű épülete, egy óriási méretű vásárcsarnok. Legmerészebb hídszerkezete a Garabit viadukt, amelynek 122 méter a/- ívmagassága a folyó felett, de ő tervezte a New York-i szabadságszobor belső vázát is. hogy csak a kiemelkedően érdekes alkotásait említsük. Kevés szó esik azonban arról, hogy a korabeli Magyar- ország sem maradt ki a zseniális mérnök hatása alól. Bár szinte mindenki tudja, hogv a Nyugati pályaudvar terveit ő készítette, azt már kevesebben, hogy részt vett a Margit híd építésében, hogy a szegedi árvíz után a Tiszán átvezető új közúti híd terve is az ő nevéhez fűződik. Arra meg csak alig páran em-< lékeznek, hogy a budapesti Rákóczi úton egy mulatót tervezett öntöttvas oszlopokkal és ívekkel díszített belső térrel, amely ma — ugyan átalakítva és más funkciót betöltve — pár éve egy lak- berendezési áruházhoz kapcsolva üzemel szemet gvö- nvörködtetően, tág és köny- nyed, nagyvonalú hatást keltve. Van azonban a felsorolta, kon túl is egy építmény, amelyről csak a közelmúltban sikerült megállapítani nagy valószínűséggel, hogy pillérsora szintén Eiffel gyárából került ki. Keszthelyen visszakerült a Festetics-kas- télvmúzeum kezelésébe a volt hercegi kertészet. A rét. tenetes pusztulás és elha'- nvagoltság még csak felszínes felszámolásánál is kiderült. a pálmaház vaspillérei megmunkálásban, mívesség, ben rokonságot sejtetnek a Nyugati pályaudvar oszlopaival. A meglévő régi terveket H. Cels Párizsban készítette az eredeti faépület átalakítására, s innen érkeztek a szükséges öntöttvas idomok, amelyeket a helyszínen szereltek össze. Sajnos, ahogy a képünk is bizonyítja, a háború óta eltelt évtizedekben már nem tartották a kezelők becsben a pálmaházat, mégis — a kitört ablakok, elpusztult tetőzet, megrongált. , födémszerkezet ellenére — látszik valamikori szépségének halvány nyoma. A vasrészek rendbehozatala talán lehetséges, esetleg néhányuk újraöntése is megvalósítható lenne, ha az anyagi feltételek megteremtődnének. Ez viszont a kastélymúzeum számára és költségvetéséhez mérten túlzott tehernek tűnik. Kevés műszaki emlékünk van. kár lenne ezekről lemondani, rozsdásodni hagyni. A kastély teljes rekonstrukciójának pedig szerves része lehetne a kertészet újbóli működtetése. Hajós Anna / i I '______________' ______'___~ *
