Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-26 / 22. szám
1990. JANUÁR 26., PÉNTEK NOGRAI) 3 Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) szí indokolttá, hogy az elmúlt ülésszakon elfogadott új lakásgazdálkodási koncepcióhoz kell igazítani a polgári törvénykönyv idevonatkozó passzusait. A két előterjesztésről együttesen határozott a Tisztelt Ház és mind Ro- szik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfogadta. A polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvény- javaslat elfogadása után a plénum. a Kossuth-díjról szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját. László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid előterjesztésében hangsúlyozta: a közélet egyik fájdalmas mulasztása, hogv az utóbbi több mint 40 évben számos kiváló művész, tudós, gazdasági és műszaki szakember méltó elismerésére politikai okokból nem került sor. E kiválóságok egy ,része hazánkat elhagyva, jelentős alkotásokat hozott létre- nemzetközi tekintélyre tett szert, mások itthon nyújtottak kimagasló teljesítményeket. A kormány a törvényjavaslat beterjesztésekor a nemzeti megbékélés céljától vezérelve abból indult ki. hogy akkor sincs íkéső, ha a nemzeti elismerés már csak posztű- musz jelleggel fejezhető ki. Odaítélésének időpontjául pedig március 15-ét javasolja. Miután a témában illetékes kulturális bizottság számos módosító javaslatot nyújtott be, az Országgyűlés a törvényjavaslatot általános és részletes vitában tárgyalta. Először Tóth János- a kulturális bizottság előadója kapott szót, aki olyan alternatív javaslatot ismertetett. amelyet a bizottság még* nem tárgyalt. Nevezetesen azt, hogy a díjat Széchenyi Istvánról nevezzék el. Véleménye szerint a tudományos-kulturális teljesítmények össztársadalmi hasznának állami elismerése jogosan köthető össze Széchenyi nevével. Hozzáfűzte: nem kívánják Kossuth és Széchenyi szembeállítását folytatni, ahogyan azt a történelmi viták során tették, főként az 1950-es években- ám a névváltoztatás a nemzeti szimbólumrendszer egészséges működtetését szolgálhat ja. Most pedig imádkozzunk! Észrevételek után az elnöklő Fodor István a név- változtatásra vonatkozó javaslatot véleményezésre kiadta a kulturális bizottságnak. Ezután a képviselők rátértek az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló országgyűlési határozat- tervezet megvitatására. A kormány nevében Békési László pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést az előre kiküldött írásos előterjesztéshez. A miniszter emlékeztetett arra: 1989 lesz az első olyan esztendő, amikor a TV. negyedévi állami költségvetést terhelő kamatkiadások már nem húzódnak át a következő évre. A csomagtervben jóváhagvott 21 milliárdos hiánnyal szemben ez a negyedéves áthúzódás körülbelül 30—33 milliárd forintos többlethiányt fog 1989-re jelenteni. A végső elszámolásra természetesen a költség- vetési zárszámadás keretében kerülhet sor, valamennyi vállalati, illetve költségvetési szerv mérlegbeszámolójának ismeretében, ami a szokásoknak megfelelően, valamikor az év közepe táján kerülhet a parlament elé. Addig azonban gondoskodni ..kell a költségvetés finanszírozásáról, a likviditás megőrzéséről. Most tehát nem az 1989. évi költségvetés előzetes hiányának jóváhagyásáról van »zó — mondta a miniszter —, hanem a kormány ahhoz kér felhatalmazást, hogy a zárszámadás törvényének végleges elfogadásáig átmenetileg felhatalmazást kapjon rövid lejáratú jegybanki hitel finanszírozásához. A parlamentet e felhatalmazás megadására kérte. Hozzászólások és a pénzügyminiszter válasza után, határozathozatal következett: az Országgyűlés 188 igenlő szavazattal, 40 ellen- véleménnyel és 61 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló határozattervezetet. Ezt követően Bölcsey György kért szót, hogy a jogi bizottság álláspontját tolmácsolja Németh Miklós miniszterelnök javaslatával kapcsolatosan, miszerint, az igazságügy-miniszter felügyelje a belső biztonsági szolgálat tevékenységét. Bölcsey György elmondta: a bizottság egyetért a miniszterelnök indítványával, és ennek értelmében az erről szóló előterjesztés immár egv harmadik változatban kerül a Tisztelt Ház elé. Felkérte ugyanakkor az Országgyűlésben jelenlevő pártok képviselőit: nyilatkozzanak e kérdésben, hogy azután ne lehessen lépten-nvomon megkérdőjelezni, úgymond „megtorpedózni" a miniszter ilyen irányú tevékenységét. A szünet után a képviselők az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitájával folytatták a munkát. A törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő. Elmondta : a működőképes piacgazdaság megteremtéséhez nélkülözhetetlen a tulajdonviszonyok átfogó. átalakítása. Lényeges, hogy a gazdaságban növekedjék a magántulajdonon alapuló vállalkozások részaránya. Mind ez ideig hiányzik azonban a nem társasági formában működő magánvállalkozások törvényi szabályozása. Jelenleg Magyarországon 40 ezer 'magánkereskedő tevékenykedik, s a magánkereskedelemben dolgozók létszáma eléri a 72 ezret. A kisiparosok száma 164 ezer, s a foglalkoztatottakkal együtt pedig 225 ezerre tehető. A magánvállalkozás gazdaságban betöltött szerepének növeléséhez feltétlenül szükség van arra, hogy az ilyen vállalkozások köre jelentősen kiszélesedjen. A törvényjavaslat elfogadása esetén az egyéni vállalkozás alanyi joggá válik. A tanácsi szakigazgatási szervek a vállalkozásra jogosító igazolványt a vállalkozó bejelentése alapján mérlegelés nélkül kötelesek kiadni, ha a vállalkozó a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Kulcsár Kálmán azt javasolta, hogy csak április 1-jén lépjen hatályba a törvény, amennyiben azt a parlament elfogadja. Addig ugyanis feltétlenül szükséges, hogy 'megtörténjen a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata. Ez a munka egyébként folyamatban van. Végezetül, az igazságügyminiszter arról szólt, hogy a törvényjavaslattal párhuzamosam, szükség van a társasági törvény helyenkénti módosítására is. Vita következett, majd az ebédszünet előtt a plénum visszatért a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatra azzal a szándékkal, hogy végre megszülessék a döntés. Elsőként a parlament politikai csoportjainak vezetői ismertették csoportjuk álláspontját arról, hogy kinek a joga legyen a különleges titkosszolgálati eszközök engedélyezése. A két bizottság legutolsó javaslatát, vagyis azt, hogy a felügyeleti jogot az igazságügy-miniszter és személy szenint Kulcsár Kálmán kapja meg, támogatta a független képviselők, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Néppárt és a semleges képviselők csoportja. Már a csoportvezetők hozzászólásaiból is kitűnt, hogy egyúttal állást foglaltak a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság felállításáról is. Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy időhiány miatt a januári ülésszakon valamennyi napirendi pontot nem tudják megtárgyalni. Ezért dönteni kell arról, melyek azok a kérdések, amelyekben mindenképpen határozniuk kell a képviselőknek a januári ülésszakon. Ezután vita bontakozott ki arról, melyek azok a napirendek- amelyeket a mostani ülésszakon még feltétlenül meg kell tárgyalniuk a képviselőknek. Végezetül a Tisztelt Ház úgy döntött: a földtörvény és a családjogi törvény módosítását a mostani ülésszakon tárgyalják meg, míg az átalakulási törvény csak februárban kerül napirendre. Ezután a képviselők a Kossuth-díjról és a Széche- nyi-díjról szóló törvényjavaslatról határoztak. A képviselők elfogadták a módosított törvénytervezetet, majd rátértek az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről T. Hói, most jövök én... {Egy új arc: Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) ellenzéki képviselő.) . \ ' Hiába vágsz bűnbánó képet: kifeléI most mondd a szemembe, mi bajod veiem! szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A tervezetet Békési László pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé, s egyúttal ő ismertette a terv- és költségvetési bizottság állás- foglalását is. Mivel a törvényjavaslat- hpz sem a képviselők, sem pedig a bizottságok nem .nyújtottak be módosító javaslatot, az elnötküő Fodor István azt javasolta, hogy a jogszabálytervezet általános és részletes vitáját együttesen folytassák le. Ezt a képviselők meg is szavazták. Hozzászólásra azonban senkii sem jelentkezett, így a miniszteri expozét a határozathozatal követte. Az értékpapírtörvényt az Országgyűlés elfogadta. A következő napirendi pont a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelő- szövetkezetekről szóló 1987. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosítására tett törvényjavaslat volt. szándékozik tenni földjével, s ne a szövetkezet önkormányzata, közgyűlése határozza azt meg számára. A jogszabálytervezet elfogadása esetén a tulajdonosnak joga lesz akár azonnal kilépni a szövetkezetből, és kívánni a földjét. Ezzel együtt megszűnnének azok a szabályok, amelyek korábban a föld megváltásra vonatkoztak, hiiszen itt már a tényleges tulajdonos döntene, az ár pedig az eladó és a vevő alkujában alakulna ki. A miniszter szólt arról, hogy a társadalmat élénken foglalkoztatja a földforgalom kérdése; sokan ónnak szabadosságát hangsúlyozzák, mások befagyasztását szorgalmazzák, a többség azonban a további, szabályozott, de szabad földforgalom mellett van. A mi- nitöfer szerint nem kérdőjelezhető meg, hogy a' földforgalom szabadsága, ha a piacgazdaság felé haladunk. A törvényjavaslat céljairól szólva Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter kiemelte: a módosítások révén a föld- tulajdonnal bíró szövetkezeti tagok kvázá tülajdo- no&ból valódi tulajdonossá válnának, emellett megnyugtatóan rendeződne a földforgalom szabályozása. A törvény változtatása arra irányul, hogy a tulajdonos, vagy örököse önmaga dönthesse el, mit hozzátartozik a gazdasági szabadsághoz, a privatizációs folyamathoz. A törvényjavaslat feletti vitát — az idő előrehaladtával — az elnöklő Fodor István berekesztette. Ezzel az Országgyűlés januári ülésszaka, harmadik munkanapja befejeződött. Ma a földtörvény módosítása feletti vitával folytatják munkájukat a képviselők. (MTI)
