Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

2 NOG RA I) 1990. JANUAR 26., PÉNTEK Választás 1990. (4.) Melyik képviselőjelölt * ■ ■■■■I ■■■■■ n ■■Jila m jut ci purianienTDe ■ n Kereskedelmi Minisztérium közleménye A Kereskedelmi Minisztérium támogatja az egyes élelmiszer- ipari vállalatoknak azt az elhatározását, hogy egyes termékeik árát ebben az évben tovább nem emelik. A minisztérium felhív­ja a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek és magánvállalkozók figyelmét, hogy az említett árucikkeket ebben az évben a jelen­legi fogyasztói árakon forgalmazzák. A Kereskedelmi Minisztérium hatósági eszközökkel nem ren­delkezik az árak alakításához, ám bízik abban, hogy a keres­kedelmi szervezetek önmérsékletet tanúsítanak az árak alkalma­zásánál. (MTI) Bakui helyzetkép Az állampolgárokat a sza­vazás szempontjából a leg­kevésbé érinti a szavazat­számlálás módja. Köfzvetet- ten azonban mégis sokakat foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a kép viselő-választá­sok demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása során minden párt, induló szerve­zet, vagy jelölt azonos el­bírálás alá kerüljön. A bevezetett kombinált szavazati rendszer a válasz­tójoggal nem foglalkozó em­ber számára nehezen átte­kinthető számlálása módot ír elő. Megértése az egyé­ni, a megyei és az orszá­gos pártlisták egyenkénti át­tekintésével lehetséges. Szavazás az egyéni választókerületekben Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden választókerületben több — jelenleg, amikor a pártok bizonyítani kívánják befolyásukat, viszonylag sok — jelölt fog indulni. Ma a pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény szerint az országos listán — erről még szólunk '— az egyéni kerületek ún. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Ame­lyik párt tehát nem indít minden egyéni választókerü­letben' jelöltet, az elesáik az ott szerezhető töredéksza­vazatoktól. A pártok tehát nem akkor fognak indítani jelöltet az egyéni választó- kerületben, ha esélyük van a mandátum megszerzésére, hanem, ha a 750 ajánlást össze tudják gyűjteni. Vagy­is mindig, mert a megszer­zett kis létszámú szavazat is számít az országos lisita képviselőhelyeinek elosztá­sánál. Ez a mai választójog egyik legvitathatóbb ' ren­delkezése. Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szava­zás akkor érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal rendelke­zők több mint a fele meg­jelent. Ha nem, úgy meg kell ismételni a szavazást. Az ún. második fordulóban is­mét az összes jelőlit elindul és ez a szavazás akkor ered­ményes, j^a. a jogosultak egynegyede megjelent.*' Ki kapja a mandátumot Ha az első forduló ered­ményes (mert a szavazatra jogosultak több mint a fele megjelent), akkor a jelölitek közül az szerzi meg a man­dátumot, aki a leadott ér­vényes szavazatok több mint a felét megkapta (abszolút többség). Ha ilyen jelölit nincs — a jelöltek nagy száma mi­att a választókerületek több­ségében válószínű, így lesz — második fordulóra kerül sor. Ezen már csak az in­dulhat, aki az első forduló során legalább 15 százalék szavazatot szerzett. Ha há­rom ilyen jelölt nincs, ak­kor az első három legtöbb szavazatot gyűjitő Indulhat. A második fordulóban elég­séges, ha a szavazásra jo­gosultak egynegyede jelenik meg és a mandátumot 4z kapja, aki a legtöbb szava­zatot szerzi. Azaz, a relatív többség is elég. Számlálás és megbízólevél A szavazatszámlálást elő­ször a szavazatszedő bizott­ságok végzik. Ennek elnö­két és két tagiját a tanács választja, ám a bizottságba egy-egy tagot minden jelöl­tet indító párt, de a függet­len jelölt is delegálhat. Te­hát a bizottság létszáma bármennyi lehet, de lega­lább 5 tagból kell állnia. Ez az összetétel biztosítja a szavazatok ös.szeszámlálása során a pártatlanságot. A szavazókörzetek a vá­lasztás eredményét a vá­lasztókerületi választási bi­zottsággal közük. Ebben ugyancsak minden jelölt képviselője részt vesz. Ez összegezi és állapítja meg az egyéni választókerület választási eredményét és ez a bizottság adja ki a meg­választott képviselő megbí­zólevelét. Ez a testület jo­gosult elbírálni a szavazat­szedő hizottságok munkája során felmerülő kifogásokat is. Minden választási szerve­zet tevékenysége nyilvános, azon a sajtó képviselői részt vehetnek. Szavazás a megyei lajstromra Megyei lajstromokat, lis­tákat az a bejegyzett párt indíthat, amelyik az egyé­ni választókerületek negye­dében, de legalább két egyé­ni választókerületben jelöl­tet indított. A Választóik kü­lön szavazócédulán kapják meg, hogy az illető megvé-' ben melyik párt indítött lajstromot és azon kik a je­löltek. A választók csak egv pártra szavazhatnak. Maga a lista köítatit, ami azit je­leníti, hogy a választó a je­lölteken nem módosíthat. Természetesen itt az a szabály, hogy a választás ak­kor érvényes, ha a listákra a választók több mint a fe­le szavazott. Ha ez így van,' a választást az összes párt­lista részvételével meg kell ismételni. A második for­dulóban azonban itt is elég­séges a szavazók negyedé­nek megjelenése. Az érvé­nyességhez külön kell szá­molni az egyéni kerületek­re leadott és a megyei párt­listákra leadott szavazatot. Előfordulhat — miután a szavazó csak az egyik sza­vazólapot dobja be. — hogy az egyik választás érvényes, a másik nem. A mandátumok elosztása viszonylag egyszerű. A lis­tákra adott összes érvényes szavazatot osztani kell a megyei listán megszerezhe­tő mandátumok számával, plusz eggyel. Nézzük ezt egy példával. Békés megyé­ben ez a szám 6 + 1=7. Minden pártlista annyi man­dátumot kap, ahányszor a kapott eredmény a leadott szavazatokban benne fog­laltatik. Az elosztásban azonban csak az a párt vehet részt, amelyik országosan a le­adott szavazatok 4 százalé­kát megkapta. Először tehát a választások országos ered­ményét kell ismerni és csak ezt követően lehet a man­dátumok elosztását megkez­deni. A szabály célja kizá­rólagosan az, hogy a leg­kisebb pártok a- lajstromo­kon ne kapjanak mandátu­mot. Ily módon kívánják el­kerülni a parlament túlzott politikai polarizálódását. De az egyéni választókerületek­ben szerzett mandátumot ezen a címen nem lehet megsemmisíteni. A töredékszavazatok sorsa Lényegében hasonló mó­don kell elosztani az orszá­gos listán szereplő 58 man­dátumot is. Itt azonban csak az egyéni választó- kerületekben megmaradó (mandátumokra nem jutó) töredékszavazatokat, vala­mint a megyei lajstromo­kon megmaradó töredéksza­vazatokat kell összeadni. Az országos listáról csak az a párt kaphat mandátu­mokat, amely legalább hét megye listáján mandátu­mot szerzett. Ez a szabály is a kis pártoknak kedve­zőtlen. Tehát a pártok három­féle módon juthatnak kép­viselői helyhez, mandátum­hoz: egyéni választókerüle­tekben, megyei listákon és az országos listán. A pártok azonban, válasz­tási szövetségre, koalícióra is léphetnek. Ilyen Választá­si koalíció egyéni választó­kerületben és a 'megyei lis­táknál is létrejöhet, úgy, hogy két vagy több párt egy jelöltet, illetőleg közös listát indít. (Ilyenkor a töredékszavazatok pártok közötti százalékos elosztá­sát előre be kell jelenteni a választási bizottságnak.) Az 1990. évi választás el­ső fordulójában azonban er­re azért fog ritkán sor ke­rülni, mert ma a pártok mindenekelőtt bizonyítani kívánják . támogatottságuk mértékét. Erre azonban a koalíció nem alkalmas, mert csak becsülni lehet egy-egy koalícióban részt vevő párt­ra leadott szavazatok szá­mát. Egészen más lesz a helr- zet az egyéni választókerü­letek második fordulójában. Itt már csak azok indulhat­nak, akik 15 százalék felet­ti szavazatot kaptak. Ha pedig ilyen három jelölt nincs, a három legtöbb sza­vazattal rendelkező indul­hat. A kis pártok tehát ki­esnek a második forduló­ban. Koalíció, ellenzék A koalíciónak van egy to­vábbi alakzata is, amikor pártok kötnek szövetséget közös kormány alakításá­ra. Erre azonban csak a vá­lasztások után kerülhet sor. Tehát akkor, amikor a par­lamentbe bekerülő pártok kötnek szövetséget arra* hogy a közös kormány szá­mára szilárd parlamenti többséget hozzanak létre. Közjogi értelemben ettől kezdve van értelme ellen­zéki pártokról beszélni. Az­az olyan pártokról, amelyek a kormánykoalícióban nem vesznek részt. A mai meglehetősen meg­osztott és szétaprózott párt- struktúrában biztosra vehe­tő, hogy a választások után megalakuló kormány ilyen koalíciós kormány lesz. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár Változatlanul terjednek a rémhírek Az utóbbi napokban több „bejelentés nélküli” tünte­tés volt Bukarestben. A szer­da esti megmozdulás nem volt nagyméretű, de első alkalommal rendeztek a fővárosban, a Nemzeti Meg­mentés! Front Tanácsa el­len irányuló felvonulást, A szerda esti tüntetésen elő­ször lehetett olvasni olyan transzparenseket, amelyek követelték, hogy a front részvétele nélkül rendezzék meg a választásokat. Változatlanul terjednek a rémhírek. Pánik volt szer­dán például a kormányépü­letben, ahol egy ismeretlen telefonáló szerint, pokolgé­pet helyeztek el, de az át­vizsgálás nem igazolta a fe­nyegetést. Január 26-ára, má­ra gyilkosságokat hirdető röp­cédulákat terjesztenek az országban. A röpcédulák „szeretett apukánkról” szól­nak, akinek születésnapján — január 26-án, lett volna 72 éves Ceausescu — véres akciók lesznek az ország­ban „minden családban egy halott” jelszóval. Ezeket a rémhíreket már hivatalosan is cáfolták, de a lakosság körében nyugtalanságot kel­tenek. Egy csütörtöki közlemény, a külügyminisztérium ál­lásfoglalását ismerteti, amelyben az elhatárolja ma. gát azoktól a titkos egyez­ményektől, amelyeket Ceausescu kötött külföldi partnereivel. Néhány ilyen titkos dokumentum már elő­került és Bukarestben fel­tételezik, hogy több más ha­sonló is van. Balassagyarmaton ülést tartott a Független Kisgaz­da, Földmunkás és Polgári Párt ügyvivői testületé. A testület — tagsági kez­deményezésre — mind a négy választókerületben egyéni jelölteket állít. 1. Salgótarjáni választó- kerület képviselőjelöltje: dr. Imre Sándor, a Nógrád Me- gyei Állategészségügyi Állo­más dolgozója. Foglalkozása: állatorvos. Telefon: Salgó­tarján, 13-362. Tisztelt Választópolgárok! Dr. Kakukk Attila állat­orvos a szécsényi választó- körzet ‘egyéni jelöltje, aki. Bércéi községben él és dol­gozik. Ajánlószelvényeket hely­ben, dr. Kakukk Attila lakásán lehet leadni: Bér­céi, Felszabadulás tér 11. A szovjet haditengerészet illetékese a bakui öböl blo­kádjának megszüntetéséről szóló csütörtöki beszámoló­jában nem említett fegyve­res összecsapást. A Kaszipi-tengeni flotilla egyik parancsnoka elmond­ta: Január 18-ika óta több polgári hajó teljesen elzárta az öböl bejáratát. A parancs­nokság szerdán rádión azt kérte, hogy engedjék át a katonák kitelepített család­tagjait szállító két hajót. A blokádban részit vevő hajók parancsnoka a két hajó át­kutatását szabta feltételül, mivel olyan hírek terjedtek el Bakuban, hogy a hadse­reg a tengerbe akarja sül­lyeszteni az elmúlt napok áldozatainak holttestét. A hajókat végül is nem el­lenőrizték, mert a haditen­gerészet rádiósa a hajók el­len készülő támadásról szóló rádióüzenetet vett. mire a 2. Pásztói választókerület képviselőjelöltje: Hermán Péter, Szarvasgede, telefon: Palotás 78. 3. Szécsényi választókerü­let képviselőjelöltje: Fenes László, kisgazda, a Nógrád Megyei FKgP titkára, a m.i- hálygergei alapszervezet tit­kára. Telefon: Salgótarján 11-855 113. 7 órától 13 óráig. 4. Balassagyarmati ' vá­lasztókerület képviselő­jelöltje: Hutyán Pál, kis­gazda, ipclyszögi lakos, a Nógrád Megyei FKgP el­A körzet további SZDSZ- megbízottai: Szécsény, Kő­műves Attila, Damjanich u. 13 c., Piliny iközségben pe­dig Tőzsér András laká­sán. Szabad Demokraták Szövetsége . berceli csoport parancsnok utasította a két hajó kapitányát, hogy foly­tassák útjukat Mahacskala kikötője felé. Egyben java­solta a blokád parancsnoká­nak, hogy ott végezzék el a hajók ellenőrzését. Ezt a ka­pitány figyelmen kívül hagy­ta. Nem tudni, hogyan sike­rült áttörnie a két hajónak a blokádon. Meg nem erősí­tett jelentések szerint a ha­ditengerészet tüzet nyitott a torlaszt alkotó hajókra. A bakui rádió csütörtök délelőtti jelentése szerint az elmúlt napok eseményeinek felelősei közül letartóztatták Mamed Alii-Zadet. az azer- bajdizsáni népfront védelmi bizottságának elnökét. A ház­kutatáskor több lőfegyvert, robbanóanyagot, a fegyveres erők elleni harcra buzdító röpüratokat, két hadfelszere­léssel megrakott teherautót találtak nála. nöke, 4 balassagyarmati aíapszervézet elnöke. Bízzon történelmi pártunk erejében! Ügyvivő testület Az MRP jelöltje: D. Nagy Zsuzsanna A Magyar Radikális Párt közli a nyilvá­nossággal, hogy Nóg­rád megyei helyi szer­vezetébe jelentkezni le­het személyesen, vagy levélben, a megyei szervezetek vezetőjé­nél: D. Nagy Zsuzsanna• Szarvasgede, 3051 Kos­suth u. 80. Tel: Palo­tás 78. :: Kérjük a megyében lakó tagjainkat és a pártunkat a választá­sokon támogatni kí­vánó polgárokat, hogy ajánlószelvényeiket is erre a címre juttassák el. Ezúton kívánjuk tu­datni az érdeklődők­kel, hogy a Magyar Radikális Párt Nógrád megyei szervezetének első számú jelöltje: D. Nagy Zsuzsanna. Kérjük szavazataik­kal támogassák őt, ha elegük van már az év­tizedek óta tartó kom­munista uralomból. Je­löltünk lelkiismerete­sen fogja képviselni az Önök érdekeit. Problémáikkal bár­mikor felkereshetik, akár már most is. Szíves segítségüket előre is köszönjük. Rózsa Mihály a Magyar Radikális Párt elnöke Arató János a szocialista párt balassagyarmati képviselőjelöltje Tisztelt Választópolgárok! Értesítjük Nógrád megye IV. választókörzetének választó- polgárait, hogy a szocialista párt ARATÓ JÁNOST. a balassagyarmati Szondi György Ipari Szakmunkásképző Iskola igazgatóját indítja képviselőjelöltként. Aki egyetért képviselőjelöltünk személyével, az átadhat­ja ajánlószelvényét pártunk aktivistáinak, akik a gyűjtést személyesen végzik, vagy leadhatja a szocialista párt irodá­ján: Balassagyarmat, Rákóczi út 23. (az Állami Biztosító mögött), Rétság, Rákóczi út 32. II berceli szabaddemokraták jelöltje: dr. Kakukk Attila fl NOGRAI) sajtószolgálati közleményei fl nógrádi független kisgazdák rendezték soraikat!

Next

/
Thumbnails
Contents