Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

2 ■ f. A NOGRAD 1990. JANUÁR 23., KEDD Elfogadta idei költségvetését a megyei tanács A Himnusz születésnapján (Folytatás az 1. oldalról.) Ehhez a felvetéshez töb­ben is csatlakoztak. Ember Csaba is túlzottnak nevezte a létszámot, a háttérintéz­ményeket szerinte is lehet­ne csökkenteni. Egvenet- lennek nevezte a költség- vetési tételeket, s példának hozta fel: a nyolcszáz ágyas salgótarjáni kórház 450 mil­liót, az ezeregyszáz ágyas balassagyarmati kórház csak 310 millió forintot kap. Turóczi János, az SZDSZ képviselője felhívta a fi­gyelmet a lapunkban is megjelent álláspontjukra, amely szerint a mostani ta­nács ne tegyen olyan vál­lalásokat a költségvetésben, amely elviselhetetlen volna a későbbi önkormányzatnak. Nem értett egyet a vállal­kozási iroda kialakításával, s szóba hozta a pártvagyon kérdését. Máthé Csabáné annak a véleményének adott hangot, hogy a költségvetés csak a működőképességet szol­gálja. s a már említett köz­oktatás mellett az egészség- ügyi és a szociális ellátásra teszi a hangsúlyt, ugyanak­kor nem differenciálja a feladatokat. Példaként em­lítette meg a vízellátás ja­vítását, mert ez nagyon sok községben gond. Wisinger János a költség- vetés három alapvető kri­tériumára hívta fel a fi­gyelmet. Ezek: a törvényes­ség, a hitelesség, a végre­hajthatóság. Dr. Körmendy József, a megyei tanács elnöke is hoz­zászólás keretében mondta el a véleményét. Bizalmat kért. az apparátusának, hi­szen a legjobb költségvetést akarták elkészíteni. Ezután ismét szóit kért az SZDSZ képviselője, s meg­lehetősen erős hangon adtta elő újból a véleményét és pártja álláspontját. Ebből kisebb affér keletkezett, mert magatartásáért ketten is rendre utasították Turó­czi Jánost. Eizt követően a tervgazda­sági és a számvizsgáló bi­zottság visszavonult, s átte­kintette az elhangzott módo­sítási igényeket. Utána Wi­sing er János közölte: a két bizottságnak az az állás­pontja, hogy fogadják el az érintett intézmények költ­ségvetését, amelyek csak időarányosan gazdálkodja­nak azzal. Hoczzanak létre egv ad hoc bizottságot, a már említett céllllal, amely az áprilisi ülésen adja elő az intézmények működésére és gazdálkodására vonatkozó ésszerűsítéseit. Ez a bizott­ság vizsgálja meg a Palóc Múzeum felújításának anya­gi lehetőségeit is. A vízellá­tás javításának forrásait ugyancsak áprilisig kell megteremteni. A megyei tanács a módo­sításokkal, egy ellenszava­zattal, elfogadta a költség- vetést. Kolaj László ☆ Soros ülését -tartotta teg­nap á Balassagyarmati Vá- sori Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Lévén az idei költségvetés még nem is­mert, hiszen a városi tes­tületi- üléssel egy időben folyt a megyei tanácson költségvetési vita, mind­össze három napirendi pon­tot tárgyaltak. Ezek között döntöttek a testület első félévi munka- tervéről, valamint telkek értékesítéséről, az egyebek napirendben' pedig állást foglalt a testület abban, hogv a városi tanács kö­vetkező üléséig, amikor is a költségvetés kerül meg­tárgyalásra és elfogadásra, a városi lap megjelenését — tekintettel a tavalyi meg­jelenések veszteségességére — szünetelteti. Bejelentések a NÓGRÁD-hoz (Folytatás az 1. oldalról.) — Persze, nyugodtan. — Sok lapot sikerült már összegyűjteni? —• Ügy rt'’olcvan körül si­került. A lépcsőházban már csak hárman nem adták ide. — Nem pihenne szíveseb­ben nyugdíj mellett? Szi­lágyi úr. gondolom. nem két méterre lakik. .. — Ö, nem hozzá kell ám vinni- hanem a párt­helyiségbe! Szilágyi urat ismerem személyesen, de mondojn. nem neki kell vinni, hanem a Sarló La­josnak. . . — Akkor holnap jöhetek? — Persze, itthon leszünk. íme. egy szemléletes pél­dája annak- hogyan lehet ártatlan embereket politi­kai játékszerként felhasz­nálni, amint ezt a fenti áb­ra mutatja. Kétlem. hogv 70 év feletti nyugdíjast tá­jékoztattak arról, hogy az­zal amit tesz. vét a vá­lasztás tisztasága ellen. De távolabbi helységekből is érkezett hasonló bejelen­tés. Most nyugdíjasokat használtak fel. de nem tar­tom elképzelhetetlennek- a fentiek tükrében, hogy rö­videsen kis iskolásokkal próbálják meg elérni poli­tikai céljaikat. És ez meg­engedhetetlen! B. J. Tiltakozunk! Tudomásunkra jutott, hogy az MSZMP a január 24-i határidőt semmibe véve. megkezdte az ajánlócédulák gyűjtését. Ez ellentmond az MSZMP (Nógrádban köz­readott) nyilatkozatának: vigyázzunk a választások során az etikára, az erkölcs­re. a tisztaságra! Jó lenne■ ha ezt a gya­korlatban is bizonyítanák! SZDSZ salgótarjáni csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) indult.) 24 diák, a 4900 nógrádi középiskolás közül. Nem kevés ez? — kérdez­hetnénk. Ügy vélem, rossz lenne ez a kérdésfeltevés. Bár örültünk volna a hi­ányzó gimnáziumok nevezé­sének is, mégis úgy véljük, hogv ma már a kizárólago­san mennyiségi megközelí­tés ebben az esetben sem minősíthet. Az iskola — ha fontos­nak tartja —, sokféle mó­don emlékezhet, meg egv- egy évfordulóról, megszűnt mindenféle vélt, vagy valós ,,külső presszió" a verse­nyeken. vetélkedőkön való részvételre. Ebben az öt középiskolában volt olyan pedagógus, aki lehetőséget látott ebben a versenyben, s ösztönözni tudta érdeklő­dő diákjait is a Kölcsev- életmű mélyebb megismeré­sére. Feltétlenül elismerés­re méltó ez, ismerve a pe­dagógusok és diákok min­dennapi terheit. A megyei fordulót, a megyei pedagógiai intézet rendezte meg január 22-én, a Himnusz ■ megírásának) napján. A csapatoknak sokrétű feladatokban kellett bizo- mítaniuk felkészültségüket. Az írásbeli fordulón, 24 vers, illetve prózarészlet alapján kellett felismerni a műveket. A szóbeli forduló első részében, a kijelölt versek egyikét kellett a versenyzőknek elemezniük, ezt követően pedig, a böl­cselő Kölcsey gondolatainak értelmezése volt a feladat. A zsűri elnöke, dr. Ko­vács Anna, a Magyar Ito- dn lomtörténeti Társaság nöerádi tagozatának titkára értékelésében elismeréssel szólt a versenyzők többsé­gének teljesítményéről. A verseny győztese, a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Gimnázium egyik csapata lett. Ök kép­viselik majd megyénket áp­rilis 11-én, a költészet nap­ján megrendezésre kerülő teiületi fordulón. A tanulók felkészültsége, a vetélkedő hangulata, szín­vonala alapján remélhetjük, hogv a megyei könyvtár méltó környezetében meg­rendezett verseny is hozzá­járult ahhoz, hogy Kölcsey műveit — az évforduló múltával is — többen ol­vassák, többen értsék. Kölcsey Ferenc, a vissza­hívott diétái követ, tudós, költő, földbirtokos, magyar nemes 1836-ban ezt írja hí­res epigrammájában: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledre, S fiadnak Hagyd örökül ha kütunvsz: A HA­ZA MINDEN ELŐTT." Talán a felidézett rész­let is igazolja, hogy Köl­csey .üzenete fontos lehet számunkra, s nem csupán a magyar kultúra napján. Boryné Körmendy Éva. a Nóárád Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa 0nn»pség Rétságon Az Asztalos János Műve­lődési Központban megtar­tott estet. 18 órakor Shrám András, a rétsági népfront titkára nyitotta meg. Ezt követően, a Varietas együttes öt tagja műsora következett, melvbeni szere­pelt Váci Mihály A cigány- lánv című verse Csábi Ist­ván előadásában, Jobbágy Károly költeménye, a Háló nélkül, melyet Csikász Ist­ván, az együttes vezetője adott elő. ő, az együttes vezetője, saját verseivel is szerepelt az esten, a Moz­dulunk; Csalióné Majoros Erzsébet, a Gyertyaszentelő pedig Tibay András előadá­sában, Ádám Tamás Haza­szeretetből című versének megzenésített változatát Csábi István adta elő. gitár­kísérettel. Az előadáson részt vevők hallhatták még Szen.t- györgyi Albert Hatodik imádság című művét, vala­mint Ady Endre megzené­sített költeményét, a Tábor­nokokat. Kölcsey Ferenc Mohács című prózájának részletei zárták a megem­lékezést Csikász István elő­adásában. A NOGKAD sajtószolgálati közleménye Törvényes eszközöket! Az MSZMÉ Nógrád megyei küldöttei múlt hét péntekén tartották- nvegyei értekezletüket. A salgótarjáni bizottság élén új vezetőket választottak, elnöke Rappi József. A megyei értekezlet döntött, hogy mind a négy választókörzetben in­dít képviselőjelöltet, ennek következtében megyei pártlistát is kíván‘indítani. Salgótarjáni képviselőjelöltünk dr. Szilá­gyi Tibor,/Öalassagvarmaton pedig dr. Géczi Imre. A pász­tói és g ,$?ecsényi választókerület jelöltjeit a következő na­pokban, közöljük. Az MÉZMP ezúttal is kinyilvánítja, hogy törvényes esz­közökkelJíiván részt venni a választási küzdelemben. Mint ahogy a múlt heti nyilatkozatunkban is kifejtettük, javasol­juk az etikai kódex megalkotását a pártok között. S ezúttal is kifejezzükhogy elítéljük azt a módszert, hogy az SZDSZ 1990. január 21-én Salgótarjánban, az Arany Jápos út 3—13. számú tömbben ajánlócédulákat gyűjtött. Szeretnénk* ha a választások az alkotmány, a törvényes­ség és a démpkratizmus jegyében folynának. Mi erre va­gyunk fogadóképesek és így álljuk a választás küzdelmeit. MSZMP megyei választási irodája • - Salgótarján, Rákóczi út 75. Az Országgyűlés új vá­lasztójogi törvényt foga­dott el 1989-ben. ennek alapján kell lebonyolítani a márciusi képviselő-válasz­tásokat. Bonyolult korunk meglehetősen komplikált vá­lasztási rendszere ez, melv a választójoggal nem fog­lalkozók számára nehezen áttekinthető. Cikkemben e törvény legjellegzetesebb in­tézményeit igyekszem át­tekinteni, abból kiindulva, hogy a téma minden állam­polgárt érdekel. Kezdjük talán azzal, hogy a modern képviselet tagjai megválasztásának történeti­leg két alapvető módszere alakult ki. Az egyik az úgynevezett egyéni- a má­sik a lajstromos választá­si rendszer. Az egyéni kerületnek az a lényege, hogv minden választókerületben ugyan több jelölt is indulhat,, de csak egv képviselőt lehet választani. Ilyen esetben tehát annyi választókerüle­tet kell alakítani, ahány tagja lesz a parlamentnek. A lajstromos választóke­rület lényege, hogy egy választókerületben több man­dátum. képviselői hely van. A szavazatok egyenlő érté­ke érdekében a mandátu­mok számát, vagy a lakos­ság- vagy a választójogo­sultak számához kötik. Az­az, ahol többen laknak, ott több képviselőt is vá­laszthatnak. Magyarországon 1945 után lajstromos választókerülete­ket alakítottak ki- ahol nagyjában (1945-ben voltak eltérések) minden megye egv választókerületet alko­tott ős a megye, a válasz­tók számának megfelelően. Választás 1990. (1.) Milyen a magyar választójog? 15—20 képviselőt választha­tott. (1945-ben 12 000 szava­zat után járt egy mandá­tum.) A lajstromos választóke­rületek iránti igény a mo­dern szervezett pártok meg­jelenésével a XIX. század végén erősödött meg. Amíg ugyanis a politikát, a poli­tikai nézeteket jelöltek hor­dozták, addig az egyéni ke­rületi rendszer volt a tipi­kus. Amikor a politikai néze­teket. programokat a tag­sággal rendelkező, szervezett pártok fejezték kii, amikor már a jelölteket is a pártok indították és a megválasz­tott képviselő politikai fe­lelősséggel tartozott párt­jának, akkor már felmerült a képviseletek arányosságá­nak igénye. Ez azt az igényt jeleníti, hogy minden párt a mandátumok annyi százalé­kát kapja meg, ahány szá­zalékát kapja a leadott sza­vazatoknak. Tehát, ha pl. egy párt a leadott szavaza­tok 20 százalékát kapta meg, úgy a mandátumoknak is 20 százalékát kell birtokolnia. Az egyéni kerületek ilyen arányosságot nem képesek biztosítani. Itt ugyanis több párt indít jelöltet, mondjuk akár 15 is, de közülük csak egy jelölt szerzi meg a kép­viselői helyet. A többi je­löltre adott szavazat a man­dátum elosztásában semmi­féle szerepet nem játszik, ebből a szempontból olyan, mintha le se adták volna. Ezen nem segít az sem, ha a mandátum elnyeréséhez abszolút többség, tehát a leadott szavazatok több, mint ötven százaléka kell, az eredmény akkor is arány­talan. 1945-ben tehát, a több­pártrendszerű polirtiketi struk­túrának megfelelően. Ma­gyarországon a lajstromos rendszer bevezetése demok­ratikus megoldás volt, mert biztosította, hogy minden párt a kapott szavazatok arányában foglalja el he­lyét a magyar parlament­ben. Természetesen 1949. után, az egypártrendszerű struktúra létrejöttével — most nem vállalva az okok kutatását és bírálatát —,ér- telmét vesztette, formális­sá vált a lajstrom. Az elmúlt két évben új helyzet alakult ki. Meg­szűnt a politikai nézetkü­lönbségeket föld alá kény­szerítő és eltakaró egvpárt- rendszer, a magyar társada- >m elindult a politikai plu­ralizálódás. a többpártrend­szerű' politikai strukturáló­dás útján. Ezzel együtt felmerül az az igény, hogy a pártok társadalmi támogatottságuk mértékében jussanak be az Országgyűlésbe. Mint lát­tuk, ezt az igényt csak a lajstromos kerületi rendszer képes következetesen bizto­sítani. ■ 1 Ugyanakkor ellentétes igények is megjelennek. Az egyéni kerületi rendszer fennmaradását támogatja az a megszokás, hogy több év­tizeden keresztül viszony­lag nem nagy lélekszámú település (30 000 lakos) vá­lasztott magának képviselőt, aki a területi érdekeket ki­járó szerepet vállalt, beszá­molókat tartott, a fogadó­órákon fel lehetett keresni, viszonylag közel élt a lakó­területhez, többé-kevésbé is­merte annak gondjait. A páft'lajstromokikal szembeni idegenkedést erősíti az is, hogy az állajmpolgárök je­lentős része ma még nem nagyon tud pártokban gon­dolkodni. Érti ugyan a kép­viselőjelöltek egyéni szán­dékát, politikai törekvéseit, de kevés volt még az idő, hogy a pártok programjai és az egyének érdekei, tö­rekvései egymásra találja­nak. A pártok éles, de gyak­ran ma még életszerű prog­rammá nem érlelődő harcát a társadalom jelentős része értetlenül szemléli. Ez a kettős igény — egy­részt a többpártrendszerből folyó arányosság. másrészt az egyéni képviselőhöz való ragaszkodás, a pártstruktú­rák nem kialakult volta — hozta létre 1989-ben a ve­gyes rendszerű, kétségtele­nül nem egyszerű választó- jogi megoldást. 1990. már­cius végén a választópol­gárok 176 képviselőt egyéni választókerületekben, 152 képviselőt megyénként -in­dított pártlistákon és 58 kép­viselőt az arányosság erő­teljesebb biztosítása érde­kében országos pártlistá­kon választanak meg. Egyéni választókerüle­tekben az a jelölt indulhat, aki a választók jegyzékébe történt felvételéről szóló ér­tesítéshez — az úgyneve­zett kopogtatócédulához — perforált ajánlási cédulák­ból 750 ajánlást összegyűj­tött. Megszűnt tehát a jelö­lőgyűlés, ahol a jelölteket szavazással válogatták ki. Helyébe lépett az „ajánlási szelvény”. Ezzel továbbra is az állampolgár kezében maradt a jelöltállítás, de­mo kratikusabban, mint ko­rábban. Á választáson az indulhat, aki legalább 750 -támogatót bizonyít. Ez ter­mészetesen előnyös azok szá­mára, akik mögött szervezet, vagy párt áll, mert ezek se­gítenek a szelvényeket ösz- szegyűjteni. Az állampoL gárokrtak csak egyetlen „ajánlási szelvényük” van. Ezzel már befolyásolni tud­ják, hogy -kik indulhatnak a választáson. Annak fog­ják odaadni, akire majd sza­vazatukat is leadják. Az ál­lampolgár arra is jogosult, hogy, ha akarja- senkit sem támogat, ajánlási szelvényét senkinek sem adja oda, mint ahogy szavazni sem köteles elmenni. A megyei lajstromokon csak bejegyzett pártok in­dulhatnak akkor, ha az il­lető megye egyéni választó- kerületeinek egynegyedé­ben, de legalább két egyé­ni választókerületben jelöl­tet tudtak indítani. A me­gyei pártlistákat a pártok állítják össze, azok össze­tételére az állampolgárok közvetlenül hatást nem gya­korolhatlak. Az állampol­gár ezek közül csak egyre szavazhat és a pártlisták a kapott szavazatok arányá­ban osztoznak a megyei lis­tán megszerezhető mandátu­mokból. Az országos listára az állampolgárok nem szavaz­nak. Ez arra alkalmas, hogy a mandátumot nem ered­ményező ún. töredékszava­zatokat a pártok itt érvénye­sítsék, hasznosítsák. Ilyen töredékszavazat ma­rad az egyéni választókerü­letben, ha a párt nem jut mandátumhoz. De töredék­szavazat keletkezik a me­gyei pártlistákon is, a me­gyei mandátumok elosztása' után. Az országos lista arányo­sabbá teszi a pártképvnsele- tet a parlamentben anélkül, hogy a mai választási rend­szer teljes arányosságot te­remtene. Az egyéni kerület ugyanis itt is arányosságo­kat fog eredményezni. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár

Next

/
Thumbnails
Contents