Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-23 / 19. szám
2 ■ f. A NOGRAD 1990. JANUÁR 23., KEDD Elfogadta idei költségvetését a megyei tanács A Himnusz születésnapján (Folytatás az 1. oldalról.) Ehhez a felvetéshez többen is csatlakoztak. Ember Csaba is túlzottnak nevezte a létszámot, a háttérintézményeket szerinte is lehetne csökkenteni. Egvenet- lennek nevezte a költség- vetési tételeket, s példának hozta fel: a nyolcszáz ágyas salgótarjáni kórház 450 milliót, az ezeregyszáz ágyas balassagyarmati kórház csak 310 millió forintot kap. Turóczi János, az SZDSZ képviselője felhívta a figyelmet a lapunkban is megjelent álláspontjukra, amely szerint a mostani tanács ne tegyen olyan vállalásokat a költségvetésben, amely elviselhetetlen volna a későbbi önkormányzatnak. Nem értett egyet a vállalkozási iroda kialakításával, s szóba hozta a pártvagyon kérdését. Máthé Csabáné annak a véleményének adott hangot, hogy a költségvetés csak a működőképességet szolgálja. s a már említett közoktatás mellett az egészség- ügyi és a szociális ellátásra teszi a hangsúlyt, ugyanakkor nem differenciálja a feladatokat. Példaként említette meg a vízellátás javítását, mert ez nagyon sok községben gond. Wisinger János a költség- vetés három alapvető kritériumára hívta fel a figyelmet. Ezek: a törvényesség, a hitelesség, a végrehajthatóság. Dr. Körmendy József, a megyei tanács elnöke is hozzászólás keretében mondta el a véleményét. Bizalmat kért. az apparátusának, hiszen a legjobb költségvetést akarták elkészíteni. Ezután ismét szóit kért az SZDSZ képviselője, s meglehetősen erős hangon adtta elő újból a véleményét és pártja álláspontját. Ebből kisebb affér keletkezett, mert magatartásáért ketten is rendre utasították Turóczi Jánost. Eizt követően a tervgazdasági és a számvizsgáló bizottság visszavonult, s áttekintette az elhangzott módosítási igényeket. Utána Wising er János közölte: a két bizottságnak az az álláspontja, hogy fogadják el az érintett intézmények költségvetését, amelyek csak időarányosan gazdálkodjanak azzal. Hoczzanak létre egv ad hoc bizottságot, a már említett céllllal, amely az áprilisi ülésen adja elő az intézmények működésére és gazdálkodására vonatkozó ésszerűsítéseit. Ez a bizottság vizsgálja meg a Palóc Múzeum felújításának anyagi lehetőségeit is. A vízellátás javításának forrásait ugyancsak áprilisig kell megteremteni. A megyei tanács a módosításokkal, egy ellenszavazattal, elfogadta a költség- vetést. Kolaj László ☆ Soros ülését -tartotta tegnap á Balassagyarmati Vá- sori Tanács Végrehajtó Bizottsága. Lévén az idei költségvetés még nem ismert, hiszen a városi testületi- üléssel egy időben folyt a megyei tanácson költségvetési vita, mindössze három napirendi pontot tárgyaltak. Ezek között döntöttek a testület első félévi munka- tervéről, valamint telkek értékesítéséről, az egyebek napirendben' pedig állást foglalt a testület abban, hogv a városi tanács következő üléséig, amikor is a költségvetés kerül megtárgyalásra és elfogadásra, a városi lap megjelenését — tekintettel a tavalyi megjelenések veszteségességére — szünetelteti. Bejelentések a NÓGRÁD-hoz (Folytatás az 1. oldalról.) — Persze, nyugodtan. — Sok lapot sikerült már összegyűjteni? —• Ügy rt'’olcvan körül sikerült. A lépcsőházban már csak hárman nem adták ide. — Nem pihenne szívesebben nyugdíj mellett? Szilágyi úr. gondolom. nem két méterre lakik. .. — Ö, nem hozzá kell ám vinni- hanem a párthelyiségbe! Szilágyi urat ismerem személyesen, de mondojn. nem neki kell vinni, hanem a Sarló Lajosnak. . . — Akkor holnap jöhetek? — Persze, itthon leszünk. íme. egy szemléletes példája annak- hogyan lehet ártatlan embereket politikai játékszerként felhasználni, amint ezt a fenti ábra mutatja. Kétlem. hogv 70 év feletti nyugdíjast tájékoztattak arról, hogy azzal amit tesz. vét a választás tisztasága ellen. De távolabbi helységekből is érkezett hasonló bejelentés. Most nyugdíjasokat használtak fel. de nem tartom elképzelhetetlennek- a fentiek tükrében, hogy rövidesen kis iskolásokkal próbálják meg elérni politikai céljaikat. És ez megengedhetetlen! B. J. Tiltakozunk! Tudomásunkra jutott, hogy az MSZMP a január 24-i határidőt semmibe véve. megkezdte az ajánlócédulák gyűjtését. Ez ellentmond az MSZMP (Nógrádban közreadott) nyilatkozatának: vigyázzunk a választások során az etikára, az erkölcsre. a tisztaságra! Jó lenne■ ha ezt a gyakorlatban is bizonyítanák! SZDSZ salgótarjáni csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) indult.) 24 diák, a 4900 nógrádi középiskolás közül. Nem kevés ez? — kérdezhetnénk. Ügy vélem, rossz lenne ez a kérdésfeltevés. Bár örültünk volna a hiányzó gimnáziumok nevezésének is, mégis úgy véljük, hogv ma már a kizárólagosan mennyiségi megközelítés ebben az esetben sem minősíthet. Az iskola — ha fontosnak tartja —, sokféle módon emlékezhet, meg egv- egy évfordulóról, megszűnt mindenféle vélt, vagy valós ,,külső presszió" a versenyeken. vetélkedőkön való részvételre. Ebben az öt középiskolában volt olyan pedagógus, aki lehetőséget látott ebben a versenyben, s ösztönözni tudta érdeklődő diákjait is a Kölcsev- életmű mélyebb megismerésére. Feltétlenül elismerésre méltó ez, ismerve a pedagógusok és diákok mindennapi terheit. A megyei fordulót, a megyei pedagógiai intézet rendezte meg január 22-én, a Himnusz ■ megírásának) napján. A csapatoknak sokrétű feladatokban kellett bizo- mítaniuk felkészültségüket. Az írásbeli fordulón, 24 vers, illetve prózarészlet alapján kellett felismerni a műveket. A szóbeli forduló első részében, a kijelölt versek egyikét kellett a versenyzőknek elemezniük, ezt követően pedig, a bölcselő Kölcsey gondolatainak értelmezése volt a feladat. A zsűri elnöke, dr. Kovács Anna, a Magyar Ito- dn lomtörténeti Társaság nöerádi tagozatának titkára értékelésében elismeréssel szólt a versenyzők többségének teljesítményéről. A verseny győztese, a balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium egyik csapata lett. Ök képviselik majd megyénket április 11-én, a költészet napján megrendezésre kerülő teiületi fordulón. A tanulók felkészültsége, a vetélkedő hangulata, színvonala alapján remélhetjük, hogv a megyei könyvtár méltó környezetében megrendezett verseny is hozzájárult ahhoz, hogy Kölcsey műveit — az évforduló múltával is — többen olvassák, többen értsék. Kölcsey Ferenc, a visszahívott diétái követ, tudós, költő, földbirtokos, magyar nemes 1836-ban ezt írja híres epigrammájában: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledre, S fiadnak Hagyd örökül ha kütunvsz: A HAZA MINDEN ELŐTT." Talán a felidézett részlet is igazolja, hogy Kölcsey .üzenete fontos lehet számunkra, s nem csupán a magyar kultúra napján. Boryné Körmendy Éva. a Nóárád Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa 0nn»pség Rétságon Az Asztalos János Művelődési Központban megtartott estet. 18 órakor Shrám András, a rétsági népfront titkára nyitotta meg. Ezt követően, a Varietas együttes öt tagja műsora következett, melvbeni szerepelt Váci Mihály A cigány- lánv című verse Csábi István előadásában, Jobbágy Károly költeménye, a Háló nélkül, melyet Csikász István, az együttes vezetője adott elő. ő, az együttes vezetője, saját verseivel is szerepelt az esten, a Mozdulunk; Csalióné Majoros Erzsébet, a Gyertyaszentelő pedig Tibay András előadásában, Ádám Tamás Hazaszeretetből című versének megzenésített változatát Csábi István adta elő. gitárkísérettel. Az előadáson részt vevők hallhatták még Szen.t- györgyi Albert Hatodik imádság című művét, valamint Ady Endre megzenésített költeményét, a Tábornokokat. Kölcsey Ferenc Mohács című prózájának részletei zárták a megemlékezést Csikász István előadásában. A NOGKAD sajtószolgálati közleménye Törvényes eszközöket! Az MSZMÉ Nógrád megyei küldöttei múlt hét péntekén tartották- nvegyei értekezletüket. A salgótarjáni bizottság élén új vezetőket választottak, elnöke Rappi József. A megyei értekezlet döntött, hogy mind a négy választókörzetben indít képviselőjelöltet, ennek következtében megyei pártlistát is kíván‘indítani. Salgótarjáni képviselőjelöltünk dr. Szilágyi Tibor,/Öalassagvarmaton pedig dr. Géczi Imre. A pásztói és g ,$?ecsényi választókerület jelöltjeit a következő napokban, közöljük. Az MÉZMP ezúttal is kinyilvánítja, hogy törvényes eszközökkelJíiván részt venni a választási küzdelemben. Mint ahogy a múlt heti nyilatkozatunkban is kifejtettük, javasoljuk az etikai kódex megalkotását a pártok között. S ezúttal is kifejezzükhogy elítéljük azt a módszert, hogy az SZDSZ 1990. január 21-én Salgótarjánban, az Arany Jápos út 3—13. számú tömbben ajánlócédulákat gyűjtött. Szeretnénk* ha a választások az alkotmány, a törvényesség és a démpkratizmus jegyében folynának. Mi erre vagyunk fogadóképesek és így álljuk a választás küzdelmeit. MSZMP megyei választási irodája • - Salgótarján, Rákóczi út 75. Az Országgyűlés új választójogi törvényt fogadott el 1989-ben. ennek alapján kell lebonyolítani a márciusi képviselő-választásokat. Bonyolult korunk meglehetősen komplikált választási rendszere ez, melv a választójoggal nem foglalkozók számára nehezen áttekinthető. Cikkemben e törvény legjellegzetesebb intézményeit igyekszem áttekinteni, abból kiindulva, hogy a téma minden állampolgárt érdekel. Kezdjük talán azzal, hogy a modern képviselet tagjai megválasztásának történetileg két alapvető módszere alakult ki. Az egyik az úgynevezett egyéni- a másik a lajstromos választási rendszer. Az egyéni kerületnek az a lényege, hogv minden választókerületben ugyan több jelölt is indulhat,, de csak egv képviselőt lehet választani. Ilyen esetben tehát annyi választókerületet kell alakítani, ahány tagja lesz a parlamentnek. A lajstromos választókerület lényege, hogy egy választókerületben több mandátum. képviselői hely van. A szavazatok egyenlő értéke érdekében a mandátumok számát, vagy a lakosság- vagy a választójogosultak számához kötik. Azaz, ahol többen laknak, ott több képviselőt is választhatnak. Magyarországon 1945 után lajstromos választókerületeket alakítottak ki- ahol nagyjában (1945-ben voltak eltérések) minden megye egv választókerületet alkotott ős a megye, a választók számának megfelelően. Választás 1990. (1.) Milyen a magyar választójog? 15—20 képviselőt választhatott. (1945-ben 12 000 szavazat után járt egy mandátum.) A lajstromos választókerületek iránti igény a modern szervezett pártok megjelenésével a XIX. század végén erősödött meg. Amíg ugyanis a politikát, a politikai nézeteket jelöltek hordozták, addig az egyéni kerületi rendszer volt a tipikus. Amikor a politikai nézeteket. programokat a tagsággal rendelkező, szervezett pártok fejezték kii, amikor már a jelölteket is a pártok indították és a megválasztott képviselő politikai felelősséggel tartozott pártjának, akkor már felmerült a képviseletek arányosságának igénye. Ez azt az igényt jeleníti, hogy minden párt a mandátumok annyi százalékát kapja meg, ahány százalékát kapja a leadott szavazatoknak. Tehát, ha pl. egy párt a leadott szavazatok 20 százalékát kapta meg, úgy a mandátumoknak is 20 százalékát kell birtokolnia. Az egyéni kerületek ilyen arányosságot nem képesek biztosítani. Itt ugyanis több párt indít jelöltet, mondjuk akár 15 is, de közülük csak egy jelölt szerzi meg a képviselői helyet. A többi jelöltre adott szavazat a mandátum elosztásában semmiféle szerepet nem játszik, ebből a szempontból olyan, mintha le se adták volna. Ezen nem segít az sem, ha a mandátum elnyeréséhez abszolút többség, tehát a leadott szavazatok több, mint ötven százaléka kell, az eredmény akkor is aránytalan. 1945-ben tehát, a többpártrendszerű polirtiketi struktúrának megfelelően. Magyarországon a lajstromos rendszer bevezetése demokratikus megoldás volt, mert biztosította, hogy minden párt a kapott szavazatok arányában foglalja el helyét a magyar parlamentben. Természetesen 1949. után, az egypártrendszerű struktúra létrejöttével — most nem vállalva az okok kutatását és bírálatát —,ér- telmét vesztette, formálissá vált a lajstrom. Az elmúlt két évben új helyzet alakult ki. Megszűnt a politikai nézetkülönbségeket föld alá kényszerítő és eltakaró egvpárt- rendszer, a magyar társada- >m elindult a politikai pluralizálódás. a többpártrendszerű' politikai strukturálódás útján. Ezzel együtt felmerül az az igény, hogy a pártok társadalmi támogatottságuk mértékében jussanak be az Országgyűlésbe. Mint láttuk, ezt az igényt csak a lajstromos kerületi rendszer képes következetesen biztosítani. ■ 1 Ugyanakkor ellentétes igények is megjelennek. Az egyéni kerületi rendszer fennmaradását támogatja az a megszokás, hogy több évtizeden keresztül viszonylag nem nagy lélekszámú település (30 000 lakos) választott magának képviselőt, aki a területi érdekeket kijáró szerepet vállalt, beszámolókat tartott, a fogadóórákon fel lehetett keresni, viszonylag közel élt a lakóterülethez, többé-kevésbé ismerte annak gondjait. A páft'lajstromokikal szembeni idegenkedést erősíti az is, hogy az állajmpolgárök jelentős része ma még nem nagyon tud pártokban gondolkodni. Érti ugyan a képviselőjelöltek egyéni szándékát, politikai törekvéseit, de kevés volt még az idő, hogy a pártok programjai és az egyének érdekei, törekvései egymásra találjanak. A pártok éles, de gyakran ma még életszerű programmá nem érlelődő harcát a társadalom jelentős része értetlenül szemléli. Ez a kettős igény — egyrészt a többpártrendszerből folyó arányosság. másrészt az egyéni képviselőhöz való ragaszkodás, a pártstruktúrák nem kialakult volta — hozta létre 1989-ben a vegyes rendszerű, kétségtelenül nem egyszerű választó- jogi megoldást. 1990. március végén a választópolgárok 176 képviselőt egyéni választókerületekben, 152 képviselőt megyénként -indított pártlistákon és 58 képviselőt az arányosság erőteljesebb biztosítása érdekében országos pártlistákon választanak meg. Egyéni választókerületekben az a jelölt indulhat, aki a választók jegyzékébe történt felvételéről szóló értesítéshez — az úgynevezett kopogtatócédulához — perforált ajánlási cédulákból 750 ajánlást összegyűjtött. Megszűnt tehát a jelölőgyűlés, ahol a jelölteket szavazással válogatták ki. Helyébe lépett az „ajánlási szelvény”. Ezzel továbbra is az állampolgár kezében maradt a jelöltállítás, demo kratikusabban, mint korábban. Á választáson az indulhat, aki legalább 750 -támogatót bizonyít. Ez természetesen előnyös azok számára, akik mögött szervezet, vagy párt áll, mert ezek segítenek a szelvényeket ösz- szegyűjteni. Az állampoL gárokrtak csak egyetlen „ajánlási szelvényük” van. Ezzel már befolyásolni tudják, hogy -kik indulhatnak a választáson. Annak fogják odaadni, akire majd szavazatukat is leadják. Az állampolgár arra is jogosult, hogy, ha akarja- senkit sem támogat, ajánlási szelvényét senkinek sem adja oda, mint ahogy szavazni sem köteles elmenni. A megyei lajstromokon csak bejegyzett pártok indulhatnak akkor, ha az illető megye egyéni választó- kerületeinek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudtak indítani. A megyei pártlistákat a pártok állítják össze, azok összetételére az állampolgárok közvetlenül hatást nem gyakorolhatlak. Az állampolgár ezek közül csak egyre szavazhat és a pártlisták a kapott szavazatok arányában osztoznak a megyei listán megszerezhető mandátumokból. Az országos listára az állampolgárok nem szavaznak. Ez arra alkalmas, hogy a mandátumot nem eredményező ún. töredékszavazatokat a pártok itt érvényesítsék, hasznosítsák. Ilyen töredékszavazat marad az egyéni választókerületben, ha a párt nem jut mandátumhoz. De töredékszavazat keletkezik a megyei pártlistákon is, a megyei mandátumok elosztása' után. Az országos lista arányosabbá teszi a pártképvnsele- tet a parlamentben anélkül, hogy a mai választási rendszer teljes arányosságot teremtene. Az egyéni kerület ugyanis itt is arányosságokat fog eredményezni. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár
