Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

1990. JANUÁR 23., KEDD NOGRAI) 3 Esküt tesznek a választási bizottságok r .........■ ............... ■ 1 ........................................ F igyekem a kopogfatócédulákra Rövid idő — szigorú szabályok Ma tesznek esküt a pártatlan és törvényes választások lebonyolítására ügyelő választási szer­vek, a megyei és az egyéni. választókerületi válasz­tási bizottságok titkárát .és két tagját hétfői ülésén választotta meg a megyei tanács. A választási bizott­ságok további tagjait a jelöltet állító párt, illetve független jelölt bízza meg. Lászlóimé dr. Lirtevszky Zsuzsanna, a megyei tanács vb-titkári hivatalának ve­zetője arról _ is tájékozta­tott: ha a megbízott tagok­kal együtt, a választást bi­zottság létszáma nem éri el az öt löt, t) hiányzó tago­kat is a megyei tanácsnak keli megválasztani. A tit­káron és a két tagon- túl, azért döntöttek póttagok mellett is. hogy lehetővé váljon az esetleges kiegé­szítés. A személyi javasla­tokat egyébként a megyei egyeztető fórumon a pártok képviselőivel megtárgyal­ta ki — A választási finis fon­tos kiindulópontja a végle­gesítés: mely település, me­lyik választókerülethez tar­tozzon — hallottuk a vb- titká.ri hivatal vezetőjétől. — Erről egyébként a pártok és a tanácsok között is nagy vita volt. A választási bi­zottságok említett póttag­jaira pedig azért is szükség van, hogy az esetleges be­tegségnél is zökkenőmentes legyen a munka. — Mi lesz a bizottságok első ténykedése? — Az. eskütétel után min­den egyéni választókerület székhelyére eljutnak a pla­kátok. Ezek szólnak a vá­lasztás kitűzéséről, köztük lesz az országos választási bizottság felhívása. Állít­sanak a partok jelölteket az országos listára —, emellett egy másik plakát azt tudat­ja. hogy a területi listára ís* lehet jelölteket bejegyez­tetni. Végül: az. egyéni vá­lasztókerületekben jelölteket lehet bejelenteni. — Ellentmondó hírek jár­nak a kopogtatócédulák kézbesítésének idejéről. Mi várható? — A hét második felé­ben minden bizonnyal min­denkihez eljut az ajánlási cédulái is tartalmazó érte­sítés. A kézbesítésit az. Ál­lami Népesség-nyilvántartó Hivatal végzi, s a felkészü­lés azt célozta, hogy min­denki személyesen vehesse át. Az esetek többségében a kézbesítést nem tanácsi dol­gozók végzik. többnyire munkaidő után. S, ha az. érintetteket nem találják, otthon. akkor értesítést hagynak: mikor kísérlik meg legközelebb a szemé­lyes kézbesítést. Ha akkor sem sikerül, otthagyhatják a szomszédnál, a házfel­ügyelőnél. Oly módon, hogy igazolható legyen; ki vette át. — Rövid ;rz idő és nagyon szigorúak a szabályok. — így van. A pártok ja­nuár 24-től kezdhetik meg az. ajánlási cédulák gyűjté­sét, de esetleg előfordul­hat, hogy valaki még meg sem kapta azt. Ezért az a javas1! a tunk, hogy, ha vala­mely választópolgár még vásárnapig sem jutott hoz­zá, akkor érdeklődjön hét­főn, a helyi tanácson. Ezút­tal is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az ér­tesítést csakis az ajánlási cédulákkal együtt fogadják el. az arról előre le nem téphető, hiszen visszaélés forrása lehetne. — Mire figyeljen még a választópolgár m. elkövetke­zendő napokban? — A Választókat nyilván­tartó névjegyzék január 25- töl február 3-ig a ta­nácsokon megtekinthe­tő. Az értesítés elmaradá­sa esetén fontos ezzel1 él­ni. hiszen a népszavazás­kor is előfordult, hogy ezt elmulasztották, jogorvoslati lehetőséggel nem éltek, esek a szavazásikor reklamál­tak. Akkor pedig már sem­mit sem lehet tenni. A kr>- pogtatócédula nélkül gya­korlatilag nem lehet jelöl­ni és .szhvazni sem. — A választási naptár szerint január 24-tőt febru­ár 23-ig zajlik az ajánlási cédulák gyűjtése. — Igen. a pártok és a független jelöltek megbí­zottai ez idő alatt szerez­hetik meg a támogató aján­lásokat. Ezjzel kapcsolatban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a viták es félreértések elkerülése vé­gett minden választópolgár saját maga írja be az aján­lócédulára a támogatni kí­vánt jelölt nevét, majd ' sa­ját kezűleg írja alá. —k— Kell az állami támogatás A kistelepükéi ak áruellátása A szórványtelepüje.-ek el­látása évtizedek óta neural­gikus pontja a kereskede­lemnek, noha az elmúlt években számos forrás­ból támogatták a boltháló­zat bővítését, az ellátás színvonalának javítását. Je­lenleg azonban csökkent a technikai felszereltség bőví­tésére és az elhasználódott eszközök cseréjére fordít­ható összeg. Állami támo­gatásból az elmúlt évben például 20 millió forint állt rendelkezésére erre a cél­ra, szemben az 1987. év i 44 millió forinttal. Az Országos Kereskedel­mi és Piaci Főfelügyelőség a közelmúltban vizsgálta a kistelepülések ellátási hely­zetét- s megállapították: továbbra sem várható javu­lás, sőt a nemrégiben kor­szerűsített üzletek színvo­nala is napról napra rom­lik, mivel például a techni­kai eszközök, a gyenge mi­nőség miatt, rövid időn bélül tönkremennek. Az ellátásban zavarok. fenn­akadások várhatók- ami sú­lyos gondot jelent. A sta­tisztikai adatok szerint az országban 2016 olyan kis­település található, ahol a lélekszám nem éri el az 1500-at. s itt él a lakosság 12 százaléka, mintegy 1,3 millió ember. A kistelepüléseken műkö­dő és alapvetően napi élel­miszereket árusító üzletek fenntartása a vállalkozók számára nem vonzó, az adókedvezmények nem elég­gé ösztönzőek. s a tőkebe­fektetés hozama is bizony­talan. A magas költségek uralt ,i/ alcN/.ck meg.-/un tették a ujozgóboltok. rend1 szerét- holott ez korábban jó szolgálatot tett a kis­települések ellátásában. En­nek követke/tében ma ma: van olyan település, ahol egyáltalán nincs üzlet. il­letve számos olyan akad, ahol erősen beszűkült a la­kosság vásárlási lehetősé­A vizsgálat tanúsága szó rint a nagykereskedelmi vállalatok nem szolgálják ki kellőképpen a kistele­pülések üzleteit, a meg­rendelt áruknak általában csak 50—60 százalékát szál­lítják ki. Az olcsóbb cik­keket gyakran drágábba' helyettesítik, a nagyobb csomagolást' nem bontják meg. Az OKPF jelentése to­vább, sorolja a- hiányossá­gokat: a boltokban minden második vevőt becsapnak s a megvizsgált termékek 12 százaléka nem felel meg a követelményeknek. A tapasztalatok alapján a főfelügyelőség olyan' sza­bályozórendszer kialakítását javasolja- amely érdekelt­té teszi mind a szállítóval1 lalatokat. mind pedig a/ áfészeket. illetve az egyéni vállalkozókat abban, hogy a kistelepüléseken és a pe­remkerületekben üzleteket létesítsenek. .Mindaddig .— állapítja meg a jelentés — amíg ilyen szabályozórendszer nem lép hatályba, fenn kell tartan' sőt az ország teherbíró ké­pességétől függően tovább kell növelni a kistelepü­lések üzleteinek állami tá­mogatását. Japán - magyar szoedempártok Vasárnap két japán— magyar szociáldemokrata párti csúcstalálkozóra is sor került Tokióban. Pet­rasovits Anna. a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt elnöke találkozott a Szocialista 1 n tér nációnál í* ba tömörült két japán testvérpárt elnökével. A Dói Takakóval- a szocialis­ta Párt elnökével folyta­tott másfél órás megbeszé­lésen megállapodtak a két­oldalú kapcsolatok tovább­fejlesztésében. valamint ab­ban. hogy a Szocialista In- ternaeionálé keretein be­lül közösen lépnek fel a nők demokratikus jogaiéit folyó küzdelemben és a pol­gárjogi kérdésekkel foglal­kozó akciókban. A legna­gyobb japán ellenzéki párt elnöknője tájékoztatta Pet­rasovits Annát a távol­keleti ország belpolitikai helyzetéről és a választási előkészületekről. Nagaszue Ei.icíti, a de­mokratikus szocialista párt elnöke szintén fogadta Pet­rasovits Annát, és részle­tes tájékoztatást adott a szociáldemokrácia- valamin! a szoedempártok »helyzeté­ről az ázsia—csendes-óceáni térségben-. A japán ellenzéki pártok elnökei támogatásukról biz­tosították a magyar reform­törekvéseket. Véleményt cse­réltek arról is, hogy ho­gyan képzelhető el Japán nagyobb gazdasági behato­lása Európába. Petrasovits Anna a hét végén előadást tartott azon a nemzetközi szemináriumon. amelynek témája ,,A nők szerepe a kelet-európai demokratizá­lódási mozgalmakban”-, volt. Miért a vonakodás? Az elmúltt két hétben leg­alább háromszor olvastam a NÖGRÁD-ban, hogy me­gyénkben rendeződött a. volt MSZMP-vagyon sorsa. Na végre! — szakadhatna fel belőlem egy megkön.v- nyebbütit sóhaj, ha nem tud­nám, hogy ez az úgyneve­zeti rendezés semmi mást nem szolgál, csak az utód­párt. az úgynevezett MSZP vagy on á.tmentés ének szen­tesítését. Mit is jelent tudniillik a rendezés a mai változata­ira n ? Azt. hogy a székházakból. helyiségekből1, üdülőkből — mindezekből Nógrádban is van szép számmal! — először is mega az MSZP mazsolázza kd azt, amire szerinte szüksége van. Az­tán. ami marad, vagy még inkább, amit nem tud fenn­tartani. átengedi közösségi hasznosításra. Sorrend per­sze másféle is elképzelhető. Nem kell nagy fantázia ki­találni, hogy vagydnt újra­osztani éppen úgy is le­hetne: az MSZP először is mindent visszaadna az utol­só szögig, aztán kérne ak­kora részt a közvagyonból, amekkora kell a működé­séhez. Nem mindegy? — kérdez­hetné . bárki', hisz mindket­tőnek a7. a v^ge, hogy egy rész a pártok — köztük az MSZP — működését szolgál­ja, egy másik pedig végre iskolává, kollégiummá stb. átalakulhat. Nem bizony, két okból sem mindegy, ked­ves olvasó! A kisebbik baj, hogy az ingatlanok nem egyformán értékesek, nem egyforma fekvésűek és nem egyforma állagúak. Es per­sze, jó MSZP-nek. mint minden szent, akinek ma­ga felé hajlik a keze, a prí­mát, a központit, az értéke­set serénykedik megtarta­ni. Mégsem ez az. amitől végigfut a hátamon a hi­deg. Hanem az, hogy hiába van 1989. október 23-a óta aikotimánvos többpárti de­mokrácia, a közösséget meg­illető, alapvető döntéseket még mindig a régi-új hu- 'aimi elit mérlegelése és kegyes engedelme hglyette- -íti — legalábbis l<is me­gyénkben és városunkban. Még mielőtt valaki kiok­tatna. sietve le kell szögez­ni! m, hogy tudom, a kor­mány rendelte így. De a kormány rendelete sem isten ítélete. Senki sem gátolja meg az MSZP-t. hogy keve­sebb joggal éljen, mint, amennyit önnön kormányán keresztül önmagának enge­délyezett. Sőt, senki sem gá­tolja meg, hogy maga kérje önnön kormányát, vonja vissza alapvetően hibás és durván erkölcstelen dönté­sét. rendeletét! Inkább er­re biztatnám őket. mint a köz becsapásával, a népva- g.von átmentésével, az ere­deti tőketeflhalmozással való próbálkozásra! Merthogy rendkívül köny- nven bizonyítható, hogy a pártvagvon valójában csor­bítatlanul a népé! Számoljunk csak! A bol­dog békeidőben húszezer párttag volt megyénkben, akik durván évi 50 millió formt tagdíjat fizettek (eset­leg ennyit sem). Ezzel szem­ben . volt legalább 250 fize­tett alkalmazott, akiknek csak az éves bére megha­ladta ezt az összeget. S ak­kor még az ingatlan- és in- sófenntartásró]1 szót sem ej­tettem. Ugyan miiből telt volna ezek után egy szem pártunknak vagyongyűjtés­re? Amellett sem mehe­tünk el szó nélkül, hogy a számok, amelyek az MSZP- kézben maradt és vissza­adott vagyonról megjelen­jek, legfeljebb porhintésre, félretájékoztatásra jók. Mint ismert, a megyei MSZP-ve- zetés akt állítja, hogy az a tíz-egynéhány ingatfen, amit úgymond megtart, alig ér többet 10—20 millió fo­rintnál. Hm! Ha csak a volt megyei pártszékház úgyne­vezett titkári szárnyára gon­dolok, ahol most a megyei - ,ek és a tarjániak' szérényen meghúzzák magukat, némi kétségem támad. . Mert, ha emlékezetem nem csal. van ott legfelül négy, egyenként legalább 50 négy­zetméteres luxusiroda, meg­felelő előcsarnokkal és tea­konyhával —. ahogy illik. Meg még egy szerényebb helyiség a luxusrezidencián kívül. Alatta terül el egy 80—100 férőhelyes «tanács­kozó, egy 40—50 férőhelyes másik (stílszerűen zöld pro­tokollnak hívták) és hogy ne legyén egyedül, egy szin­tén 40—50 férőhelyes har­madik (az úgynevezett barát­ságszoba). S hogy semmi sem hiá­nyozzék, van egy alagsor is, ahol büfé volt (príma minő­ségben kiképezve, raktár, meg minden, úgyhogy simán újraindítható!) és a párt­archívum. No és persze való­di bőrgarnitúra, drága ke­ményfa tárgyalóbútor. lég­kondicionáló (igaz nam mű­ködik) stb. S noha ezek nem ingatla­nok, de vannak, minek ta­gadjuk! Hát kérem, hölgye­im és uraim, ez az egyik a tizenhárom szerény hajlék közül. Aki mondjuk 10 mil­lióért megveszi, ^ nem jár rosszul vele. garantálom! S s a városunkra is ráférne, ha a vételár odafolyna visz- sza, ahonnan a létesítés költsége származik, a köz pénztárcájába. Azt is le szeretném szö­gezni, hogy számomra a pártvagvon nemcsak székha­zakat, luxusüdülőket és K- telefonvonalakat jelent. Szá­momra nagyon is hozzátar­tozik minden olyan kivált­ság. előjog, monopólium, amely alkalmas' arra, hogy a többi politikai erőt to­vábbra is korlátozza és el-, lenőrizze. A legfájdalmasabb ezek közül épp a NÓGRÁD új­ság. amelyet az MSZP gör­csösen a markában tart. úgy tűnik, mindhalálig. Követ­kezésképp szólni önökhöz más hangon, mint úgymond ,,baloldali szoc lista elköte­lezettséggel”, I gfeljebb a y. ő kegyes engudelmükkel le­het. De mintha említettem volna már, ettől borsózik a hátam. Végül nem ártana gá -cső alá venni azt sem, hogy mi­lyen körülmények közt mű­ködnek. mit birtokolnak el a köztől a politikai .szélár­nyékban meghúzódó, koráb­bi báb- és» segédcsapatok. Mert csak-csak érdekes 'le­het, hogy miként vállalkoz­hat zavartalanul a töbft mint százmilliót kóstáló sal- góbányai. nvírjesi táborokkal a tagság nélküli NODISZ (a volt Ynegyei KISZ a tájéko­zatlanabbak kedvéért), hogy ki hatalmazta fel az újab­ban választási pártként tüs­ténkedő népfrontot helyisé­geinek bérbeadására. hogv hol és miből tengeti életét az MSZBT, az úttörőszövet - ség és ki tudja ki még? Nem folytatom. Talán eny- nyi is elég — messze a tel­jesség igénye nélkül —, hogy követeljük: tényleg rendez­ni kéne végre közös dolga­inkat! Erre az érintettek nem nagyon hajlandóak, ami ha nem is természetes, vala­mennyire mégis magyaráz­ható. Ám az teljességgel meg­magyarázhatatlan, hogy me­gyei és városi tanácsok, an­nak ellenére, hogy a köz­akarat letéteményesei, miért csak kínkeservesen, vona­kodva, félszívvel, mindig . csak annyit lépve, amennyit az ellenzék kisajtol, működ­nek közre a rekvirálásbán .’ Miért nem abban tanúsíta­nak elegendő buzgalmat, hogy maradék nélkül Önkor­mányzati döntési hatáskör­be kerüljön mindaz, ami a közerkölcs szerint odakí­vánkozik? A, magyarázat nem rám, hanem rájuk tar­tozik. Hogy nem lesz köny- nyű, az nem az én bajom. Turóczi János Szabad Demokraták Szövetsége Néhány megjegyzés a kritika hiteléről és igazságáról Hat igen, tisztelt olvasó - mondhatjuk Turóczi János stí­lusában — változnak az idők, s változnak az emberek. De ilyen gyorsan és ilyen mérték­ben? - kérdezhetik mindazok, akik a hátterét is ismerik cik­kének. Akik tudják a szerző­ről, hogy öt esztendőt töltött hivatásos pártmunkásként a Magyar Szocialista Munkáspárt szolgálatában, részesedve a „csorbítatlan népvagyonból”, élvezve az állampárt minden - ma általa is fennhangon bí­rált - kiváltságát. Akik tapasz­talhatták, hogy alig néhány hete még az MSZP színeiben hasztalan igyekezett hangadó szerephez jutni. Fél évtized során elég ideje volt Turóczi Jánosnak feltér­képezni az egykori MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának épületkomplexumát, bár em­lékezete mégis cserbenhagyja apróbb kérdésekben, pl. az úgynevezett zöld protokollte­rem befogadóképességét ille­tően. Nbgyobb baj azonban az, hogy csak korábbi isme­reteire támaszkodik, s elfelej­tett - vagy nem is kivont - □ laposabban tájékozódni a je­lenlegi viszonyokat illetően. Abban igaza van, hogy az MSZP élt a kormány adta jo­gával, de - az önkormányzati szervekkel történt korrekt egyeztetés után - 157 ingat­lanból mindössze 11 -et tartott meg működési céljaira. Abban is egyetértünk, hogy az utóbbi épületek nem egyformán ér­tékesek, sőt zömüket társbér­lőként hasinálja az MSZP. így van ez a volt megyei pártszék­ház titkári szárnya esetében is. Turóczi János nem szól — vagy nem tud - orról, hogy az MSZP megyei és városi szer­vei mellett ideköltözött a NO­DISZ és az úttöröszövetség tel­jes megyei és városi appará­tusa, folyamatban van a Kos­suth Könyvkiadó megyei kiren­deltségének elhelyezése {a büfé helyiségében - kizárva annak újraindítását -) s to­vábbra is itt működik a párt- iratokat őrző intézmény. A luxusirodáknak titulált helyisé­gek szintjén 18 ember dolgo­zik. Van iroda, amelyben halon zsúfolódnak össze. Aligha kell részletesen ecsetelni a mun­kakörülményeket, melyeken ke­veset változtat a tárgyalóbúto­rok anyaga, minősége. Mindezt nem panaszként mondjuk, csak a közvélemény hiteles tájékoztatása céljából tesszük szóvá. Természetesnek tartjuk ugyanis, hogy oz eleve túlméretezett városi pártszék­ház teljes egészében, a volt megyei pártbizottság nagy épü­lete pedig döntő többségében közösségi - a tervek szerint oktatási - célokat szolgáljon. Úgy véljük a „porhintés, a félretájékoztatás" azokra vo­natkozhat, akik az igazságnak csak egy-egy elemével operál­nak, s így megkérdőjeleződik egész mondandójuk hitele. De ez legyen az ő gondjuk. Dr. Csongrády Béla, a Magyar Szocialista Párt megyei szóvivője í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents