Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 3. szám
2 noc;rai> 1990. JANUAR 4.. CSÜTÖRTÖK Fabius Romániában Á hadsereg nem veszi át a hatalmat A román Nemzeti Megmentés! Front Tanácsa már "hosszabb ideje létezett — közölte egy francia újságíróval Mihai Lupoi újonnan kinevezett román idegenforgalmi miniszter, megerősítve Nicolae Miiitaru tábornok korábbi kijelentését, amely szerint az új vezetés már hat hónappal ezelőtt megkezdte működését. A kedden kinevezett Mihai Lupoi. aki egyike a Megmentési Frontban működő négy aktív katonatisztnek. a Le 'Figaro című lap tudósítójának adott nvi- lntkczatában úgy fogalmazott, hogy a front már hosz- szű ideje körvonalazódott, de közvetlenül a Ceausescu elleni felkelés barikádjain alakult meg. Miiitaru tábornok, honvédelmi miniszter egy december 22-én, az. RKP Központi Bizottságának székhazában készült videofelvételen azt közölte, hcgv a Front már hat hónapja működött. Lupoi nyilatkozatában egv- érfelműen kizárta azt a lehetőséget, hegy a hadsereg átvenné a hatalmat, és Romániában katonai diktatúra jönne létre. Véleménye szerint a moriani vezetés (dőt: két feladat áll: egyrészt megtanítani a románoknak, hogyan élhetnek szabadságban, másrészt helyreállítani a gazdaságot, hogy a szabad választásokból kikerülő új kormány működőképes országot vehessen át. Constantin Girbea kül- ügyminisztériumi szóvivő keddi bukaresti sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a Román Kommunista Párt hárommilliós tagságának jelentős része nem azonosult Ceausescu nevével és tetteivel. A párt jövőjével kapcsolatban Girbea elmondta: a párton belül több csoport javasolta, hogy hívjanak össze rendkívüli pártkongresszust, oszlassák fel az RKP-t. és alakítsanak új pártot. ☆ Este a televízióban bejelentették, hogy a Nicolae Ceausescu által építtetett új lakóházakba, amelyek az új kormányközpont" közelében már két esztendeje üresen, lakatlanul állnak, a bukarestieket a rászoruló, kát költöztetik be. Szerdán kétszázhatvan család kapott új otthont. A főváros ellátása kielégítő. Kenyér ugyan nem mindig és nem mindenütt van, húsért meg hosszú sorok állnak, de az étolajból, a cukorból és más korábban „jegyre” kapható élelmiszerből már bő a kínálat. Közölték, hogy újabb hús- és élelmiszer-szállítmányok vannak útban a főváros felé. Lurent Fabius. a francia nemzetgyűlés elnöke .kedden Bukarestben találkozott az új romániai vezetés több tagjával, köztük Ion Iliescu elnökkel, Du- mitru Mazilu aleínckkel, Petre Roman miniszterelnökkel és Sergiu Celac külügyminiszterrel. Laurent Fabius az első nyugat-európai politikus, aki a forradalom kitörése óta Bukarestbe érkezett. Megbeszéléseinek egyik feladata. hogy előkészítse Roland Dumas francia külügyminiszter január 10-én kezdődő romániai látogatását. Krakkóban nem szeretik Lenint Lenin Nowa Huta-i emlékművének zajos eltávolítása után. az ugvancsak a Lenin nevet viselő Nowa Huta-i kohómű új munkástanácsa közölte most: nem hajlandó tovább „Lenin nevével együtt élni”. A munkástanács nyomására a kehemű vezetése szerdán az illetékes minisztériumhoz fcrdult. hogv változtassák meg a létesítmény neve* mégpedig a Lenin Kohóműrcl az egyszerű Krakkói Kchóműre. Az általános „átkeresz- telési” hullám, amelvnek elsc-orban a lengyel és a nemzetközi. munkásmozgalom ismert személyei estek eddig áldozatul. egyelőre elkerüli Lech Walesa egv- kori munkahelyét, a Szolidaritás szülőhelyét: a gdanski Lenin Hajógyárat. Beavatkoztunk a román belíigyekbe? Észrevételek egy pártgyűlésen elhangzottakkal kapcsolatban X közelmúltban az Esti magazin műsorában salgótarjáni híradásra figyeltem fel. Zengő Árpád tudósított az MSZMP egyik gyűléséről. ahol olyan kijelentések hangzottak el, amelyek — szerinte — nagy felháborodást váltottak ki a városban. Én arra a kettőre kívánok reflektálni, amelyekre pontosan emlékszem. Az egvik felszólaló szerint most mégis jobb világ van, mint a Horthy-rendszerben, mert akkor sok rongyos embert lehetett látni, most meg mindenki tömött szatyrokkal járkál a városban, (fia valaki a családja részére csak kenyeret és tejet vesz egy 3 napos ünnepre, azzal is tele van egy nagy szatyor.) Én nem csak könyvből ismerem a régi világot, s mivel mind a két rendszert szegény emberként éltem meg, így össze tudom hasonlítani azokat. Eszem ágában sincs védeni, megszépíteni a múlt rendszert, volt annak nagyon sok hibája,. árnyoldala. Csak az a baj., hogy azokat az új is átvette. Megmaradt a politikai karrierizmus, a korrupció, a protekcionizmus, az idegen hatalom szolgai módon való kiszolgálása. De egyáltalán nem sikerült felszámolni a vagyoni különbségeket sem. De míg az a Horthy-korszakban kezdett fokozatosan kiegyenlítődni, addig most az idő múlásával még egvre élesedett, élesedik. Ha az említett megállapítást magában vizsgáljuk, akkor az valóban igaz. Csak hát épp Marx tanított meg minket arra, hogy a dolgokat .sosem szabad elszigetelten, önmagukban vizsgálni, hanem összefüggéseivel, okaival együtt. S ha így teszünk, akkor már a megállapításra egyáltalán nem tudok igennel válaszolni. A Horthy-rendszer Trianon után egy abszolút nulla pontról indult el elvesztvén az ország területének kétharmad részét, amiért cserébe félmillió nincstelen menekültet kapott. Át kellett vészelnie az eddig ismert legnagyobb világgazdasági válságot. Belesodródott egy vesztes háborúba, amelynek 4. évében (1944-ben) sem volt nagyobb az infláció és az életszínvonal-zuhanás, mint most a háború után 44 évvel. A gazdasági rendszerünk akkor fokozatosan stabilizálódott a maihoz képest „csekély” külföldi kölcsönből is, iparunk korszerű — mondhatnánk — világ- színvonalú termékeket is tudott előállítani. És amíg a 30-as évek elején valóban sok volt a rongyos ember, addig az évtized végére, a 40-es évek elejére ezek csaknem teljesen eltűntek. Most viszont ez a tendencia éppen fordított lett. A szocializmus építését 1949—50-ben sokkal jobb feltételek mellett kezdhettük meg, mint ahonnan a Horthy-rendszer indulhatott 1920-ban. Időmként értünk el figyelemre méltó gazdasági eredményeket, de ezek a sikerek nem bizonyultak tartósnak. Egyre jobban kiütközött a szocializmusnak, mint gazdasági rendszernek az életképtelensége, amelyen a tüneti kezelés, a nyugati kölcsön csak ideig-óráig tudott segíteni. Végül is: lehet, hogy rongyos emberek nincsenek, ds van helyettük sok hajléktalanunk, sok éhező nyugdíjasunk, teljesen bizonytalan jövőnk, csillagászati méretű állam- adósságunk (amilyen eddig még sohase volt!) korszerűtlen iparszerkezetünk, nagyrészt ráfizetéses mezőgazdasági termelésünk, és ami eddig sohase fordult elő, rohamosan csökken a népességünk a határokon belül. (A nyugaton élő magyar családoknál ugyanis sokkal nagyobb a gyermekáldás.) Ez van, ez lett, miután 40 évig kísérleteztünk a szocializmus építésével. Ugyanakkor, amikor a világ számos pontján volt gyarmatok egyre jobban ráközelítenek egykori gyarmattartóikra. Ezek is kölcsönökkel kezdték, de hála sikeres gazdasági rendszerünknek, ma már ők is hitelezők. Most még arra sem hivatkozhatunk, hogy válság van a világgazdaságban. De az van mindegyik szocialista gazdaságban, államban. A második felszólalás már nemcsak elgondolkodtatott, de el is szomorított. Akadt magyar ember, aki szerint azzal, hogy újságíróink fel akarták keresni Tőkés Lászlót, a kritikus napokban, beavatkoztunk a román belügyekbe. Szerinte azt is csak hazudtuk. hogy bántalmazták volna, mert annak nyoma sem látszott rajta, amikor már megjelent a képernyőn. Azzal avatkoztak volna be, hogv kapcsolatba akartak lépni egy (szabad lábon lévő) Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárra17 Ez csakis a diktatúrákban minősül tilos cselekedetnek, büntetendőnek. Az semmit se változtat a lényegen, hogv az illető bírálta előzőleg a fennálló rendszert. Azt pedig, hogy bántalmazták, a külföldi tudósítók terjesztették, hisz akkor egy ideig magyar újságíró nem találkozhatott vele, de azok se hazudták. Ezt maga Tőkés László is megerősítette, aki nem. hogy hazugságra, de még a legkisebb túlzásra se lenne képes, annyira szerény és igazságszerető ember. Aki vele szemben Ceausescunak, népünk legádázabb ellenségének ad inkább igazat, az az utóbbi évek leggyűlöletesebb diktatúráját helyesli, s így kialakuló demokráciánk legnagyobb ellensége, amire tízmillió magyar és most már 22 millió román is annyira vágyakozik. Petényi László Nyakunkon az első szabad(abb) választás, 1945 óta. Ismét többpárt rendszerben. Ám ez a bőség — közel félszáz politizáló csoportosulás — már a „ló másik oldalára történő átesést” illusztrálja. Így nem csoda, ha a politizálástól távolmaradók tábora alig-alig csökken. Miközben egyes szervezetek vezetői többezres, tízezres... tagságról beszélnek... Szűkebb pátriánkban, Nóg- rád megyében is mélyen hallgatnak a pártok vezetői arról, hogy valójában mekkora, milyen erőt képvisel szervezetük. Abból sem szabad persze messzemenő következtetéseket levonni, hogy ha egy sikertelen összejövetelre toppan be valaki. En, nek is megvan a maga oka, magyarázata — bizonyára. Pásztón. a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Nógrád megyei tagjait, képviselőit várták tanácskozásra, az 1989-es esztendő utolsó előtti napján, szombaton. A délután fél há, romra meghirdetett kezdésre alig egy tucat ember gyűlt össze a Lovász József Művelődési Házban; annak ellenére, hogy maga az országos főtitkár, Prepeliczay István jelezte érkezését. Maguk a szervezők sem értik igazán, mi lehet az érdektelenség oka?... Talán a szilveszteri hangulat? Ne, tán az elmúlt nap történt szegedi pártszakadás? — melyhez a FKgP egyik megyei szervezője, Faludi Sándor is csatlakozott... A ta, lálgatásoknak azonban vé- geszakadt, megérkezett az országos főtitkár és kísérete. így alkalom nyílt arra, hogv a legavatattabbat kérdezzük meg arról, miként vélekedik a pártszakadásról, arról hogy a kisgazdák — noha az elsők között kezdték el Nógrádban a párt szervezését —| még nem sikerült igazán gyökeret ereszteniük...? — Talán furcsán hangzik, de örömmel értesültem a szegedi pártszakadásról. Értesüléseim szerint nyolc vagy kilenc megye, 120 „képviselője” vett részt azon a gyűlésen. Ez jelentősnek tűnik, de volt olyan megye — Sza- bolcs-Szatmár —, ahonnan egyetlen egy személy vett részt, úgy. hogy nem élvezte a tagság felhatalmazását dokumentum aláírására. — A kívülálló azonban azt látja, hogy valakik aláírnak, míg mások elhatárolják ettől magukat. Kinek higgyenek ezekután? — Tény. ebben a szegedi, tanácskozásban nagy • adag manipuláció van. Hogy ez a személyeskedés a kisgazda- párton belül kialakult, ebben kulcsfigura a pásztói Faludi Sándor is. Amikor tudomásomra jutott, hogv az operatív bizottság tagja ellen keztörvényes ügyben eljárás folyik, én felszólítottam Falud: Sándort: tájékoztasson, mi az igazság?! Mivel, ha igaz a hír. ő a kisgazdapárt nevében ne nyilatkozzon, ne jelenjen meg sehol; mert kompromi tálja a pártot. Na ettől a pillanattól kezdve én szereztem egy beépített ellenséget magamnak. Ahol csak tudott, engem támadott. Ráadásul a dr. Boross úr a védelmére kelt: mondván, koncepciós pert indítottak ellene. Információim szerint ez a per nem is olyan koncepciós... Végül is ez a pártszakadás a mi pártunkat megszabadította ■■ azoktól az emberektől, akik belülről keltettek folyamatos feszültséget. Ez sajnos a leginkább a budapesti szervezetünkre érvényes, vidéken két góc volt. Ez két személyhez kötődött; Nógrádban Faludi Sándorhoz, Hevesben Fazekas Gyulához. — Ügy tűnik a történelmi pártok — vagtf annak vezetése inkább — azt hiszik ott folytathatják a munkát, ahol 1948-ban '49-ben abbahagyták... — Ez valóban fellelhető a történelmi pártoknál. Ez tragédia... Nem könnyű túljutni ezen. — Nyílván ebben közrejátszik az is, hogy 1945-ben á kisgazdapárt volt a leg_ erősebb párt, a választásokon. — Amikor '45-ben a kisgazdapárt 57 százalékot ért el, akkor a kommunisták első számú ellenségévé is vált. Amikor a párt újra szerveződött, ismét felélesztettük az akkori kommunista párt régi reflexeit. Nagyon valószínű, hogy abban a csoportban, amely most kivált, több olyan személy is van, akiket az MSZMP azért kül_ dött á kisgazdapártba, hogy belülről próbálják fellazítani. — Most ismét választások előtt áll az ország. Nyilván ismét bizonyítani szeretnének a kisgazdák' legalábbis *okan ezt várják. — Ez teher, lelki teher. Ha megnézzük. hogy 45- ben 4 millió szavazatot kapott a kisgazdapárt, azt látjuk, hogy ez világnézeti sza_ vazás volt. Hisz' a párt taglétszáma a negyedmilliót sem érte el! Az emberek olyan pártra szavaztak, amelyik nemzeti párt volt. Nem kompromittálta magát, mivel a németek betiltották. Itt az analógia. Most is világnézeti szavazás lesz. — A pártok nagy száma nyilván megosztja majd a szavazati arányokat... Mire számítanak, hogyan készülnek a választásokra? — Ez a jelenlegi helyzet abszurd. ■ Ezért a március 25-dikei erőpróba nem tükrözi majd a realitásokat — nagy szóródás lesz. Esetünkben valószínű, hogv szavazatokat visz majd el a kisgazdahagyományokra épülő Keresztény Demokrata Néppárt, a Magyar Néppárt is. A választásokat követően azonban — véleményem szerint — 6—8 jelentősebb párt. ha megmarad. Nem szabad felednünk: tele vagyunk amatőr politikussal! Ezért a választási kampányra való készülődésben segítséget kapunk többek között az osztrák Néppárttól, a nyugatnémet CDU-tól, a CSU-tól. — Végül is ön sem régóta főállású politikus... — Tervező villamosmérnökként dolgoztam, s az elmúlt év október 1-jétől az egyetlen főállású politikus vagyok a kisgazdapártban. — Melyik feladat egyszerűbb...? — Az előző egyszerűbb volt, akkor aludni is tudtam — most nem. — Nyilván újabb politikai meglepetést készítenek elő... — Elképzeléseink vannak, de erről nem érdemes még szólni. Egv biztos: támogatnánk választási szövetség létrehozását; annak érdekében, hogy minél több ellenzéki képviselőt sikerüljön bejuttatni a parlamentbe. Gáspár István Gábofr Brzezinski Kelet-Európáról Zbigniew Brzezinski. Carter amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Lengyelországban nem kell fenntartani a tavalyi kerékasztalnál kidolgozott politikai kompromisszumot és legkésőbb 1991-ben, az előrehozott választásokkal teljesen ki kell szorítani a kommunistákat a hatalomból. A lengyel származású Brzezinski szerint Csehszlovákia és Magyarország néhány hónapon belül utolérheti a lengyel változásokat és ezért fel kell gyorsítani a lengyel politikai fejlődést. Brzezinski szerint egy esetleges lengyel—magyar együttműködés mellett csak hangulati tényezők, a történelmi szimpátia szól, míg a lengyel—csehszlovák együtt, működésnek tényleges gazdasági, politikai, sőt geopolitikai alapja van. Ebből a szempontból szerencsét, lennek minősítette, hogy az új csehszlovák köztársasági elnök, Havel első külföldi útja nem Lengyelországba, hanem Németországba vezetett. Brzezinski szerint nem tekinthető történelmileg túl tartósnak a szoros magyar— osztrák1 vagy egy esetleges osztrák—csehszlovák együtt, működés. Ehelyett szerinte mindenképpen a lengyel— csehszlovák együttműködést kellene szorgalmazni. Az amerikai politológus szerint a Szovjetunió hoszszú időn keresztül a permanens válság állapotában lesz. Véleménye szerint a volt kommunista országokban, szemben a fejlett Nyu, gattal, felerősödnek a nacionalista irányzatok. Főleg a Szovjetunióban és Romániában. Brzezinski szerint a sztálinizmus nem tér vissza Kelet-Európába, de esély van! bizonyos diktatórikus jellegű hatalmi struktúrák kialakulására. Ügy vélekedett ugyanakkor, hogy míg Kelet-Európábán teljesen kompromittálódott a kommunizmus, addig például Közép-Amerikában . változatlanul népszerűek lehetnek a kommunislta, marxista eszmék. Választási szövetséges kerestetik A „pártütők" szétzilálták flB ÉKÉf 2 dtttb JL ci KasgazaaparTOT Prepeliczay István szerint megszabadulnak a lelki tekeri
