Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám

2 noc;rai> 1990. JANUAR 4.. CSÜTÖRTÖK Fabius Romániában Á hadsereg nem veszi át a hatalmat A román Nemzeti Meg­mentés! Front Tanácsa már "hosszabb ideje létezett — közölte egy francia újság­íróval Mihai Lupoi újon­nan kinevezett román ide­genforgalmi miniszter, meg­erősítve Nicolae Miiitaru tábornok korábbi kijelen­tését, amely szerint az új vezetés már hat hónappal ezelőtt megkezdte műkö­dését. A kedden kinevezett Mi­hai Lupoi. aki egyike a Megmentési Frontban mű­ködő négy aktív katona­tisztnek. a Le 'Figaro című lap tudósítójának adott nvi- lntkczatában úgy fogalma­zott, hogy a front már hosz- szű ideje körvonalazódott, de közvetlenül a Ceausescu elleni felkelés barikádja­in alakult meg. Miiitaru tá­bornok, honvédelmi mi­niszter egy december 22-én, az. RKP Központi Bizott­ságának székhazában ké­szült videofelvételen azt közölte, hcgv a Front már hat hónapja működött. Lupoi nyilatkozatában egv- érfelműen kizárta azt a le­hetőséget, hegy a hadsereg átvenné a hatalmat, és Ro­mániában katonai diktatú­ra jönne létre. Véleménye szerint a moriani vezetés (dőt: két feladat áll: egy­részt megtanítani a romá­noknak, hogyan élhetnek szabadságban, másrészt helyreállítani a gazdaságot, hogy a szabad választások­ból kikerülő új kormány működőképes országot ve­hessen át. Constantin Girbea kül- ügyminisztériumi szóvivő keddi bukaresti sajtóérte­kezletén úgy vélekedett, hogy a Román Kommunis­ta Párt hárommilliós tag­ságának jelentős része nem azonosult Ceausescu nevé­vel és tetteivel. A párt jö­vőjével kapcsolatban Gir­bea elmondta: a párton be­lül több csoport javasolta, hogy hívjanak össze rend­kívüli pártkongresszust, oszlassák fel az RKP-t. és alakítsanak új pártot. ☆ Este a televízióban beje­lentették, hogy a Nicolae Ceausescu által építtetett új lakóházakba, amelyek az új kormányközpont" közelé­ben már két esztendeje üresen, lakatlanul állnak, a bukarestieket a rászoruló, kát költöztetik be. Szerdán kétszázhatvan család kapott új otthont. A főváros ellátása kielé­gítő. Kenyér ugyan nem mindig és nem mindenütt van, húsért meg hosszú so­rok állnak, de az étolajból, a cukorból és más korábban „jegyre” kapható élelmi­szerből már bő a kínálat. Közölték, hogy újabb hús- és élelmiszer-szállítmányok vannak útban a főváros felé. Lurent Fabius. a francia nemzetgyűlés elnöke .ked­den Bukarestben találko­zott az új romániai veze­tés több tagjával, köztük Ion Iliescu elnökkel, Du- mitru Mazilu aleínckkel, Petre Roman miniszterel­nökkel és Sergiu Celac kül­ügyminiszterrel. Laurent Fabius az első nyugat-európai politikus, aki a forradalom kitörése óta Bukarestbe érkezett. Megbeszéléseinek egyik fel­adata. hogy előkészítse Roland Dumas francia kül­ügyminiszter január 10-én kezdődő romániai látoga­tását. Krakkóban nem szeretik Lenint Lenin Nowa Huta-i em­lékművének zajos eltávo­lítása után. az ugvancsak a Lenin nevet viselő Nowa Huta-i kohómű új mun­kástanácsa közölte most: nem hajlandó tovább „Le­nin nevével együtt élni”. A munkástanács nyomására a kehemű vezetése szerdán az illetékes minisztérium­hoz fcrdult. hogv változ­tassák meg a létesítmény neve* mégpedig a Lenin Kohóműrcl az egyszerű Krakkói Kchóműre. Az általános „átkeresz- telési” hullám, amelvnek elsc-orban a lengyel és a nemzetközi. munkásmozga­lom ismert személyei estek eddig áldozatul. egyelőre elkerüli Lech Walesa egv- kori munkahelyét, a Szoli­daritás szülőhelyét: a gdanski Lenin Hajógyárat. Beavatkoztunk a román belíigyekbe? Észrevételek egy pártgyűlésen elhangzottakkal kapcsolatban X közelmúltban az Esti magazin műsorában salgótarjáni híradásra figyeltem fel. Zengő Árpád tudósított az MSZMP egyik gyűlésé­ről. ahol olyan kijelentések hangzottak el, amelyek — szerinte — nagy felháborodást váltottak ki a városban. Én arra a kettőre kívánok reflektálni, amelyekre pontosan em­lékszem. Az egvik felszólaló szerint most mégis jobb világ van, mint a Horthy-rendszerben, mert ak­kor sok rongyos embert lehetett látni, most meg mindenki tömött szatyrokkal járkál a városban, (fia valaki a családja részére csak kenyeret és tejet vesz egy 3 napos ünnepre, azzal is tele van egy nagy szatyor.) Én nem csak könyvből ismerem a régi világot, s mi­vel mind a két rendszert szegény ember­ként éltem meg, így össze tudom hasonlítani azokat. Eszem ágában sincs védeni, megszépíteni a múlt rendszert, volt annak nagyon sok hibá­ja,. árnyoldala. Csak az a baj., hogy azokat az új is átvette. Megmaradt a politikai karrie­rizmus, a korrupció, a protekcionizmus, az idegen hatalom szolgai módon való kiszolgá­lása. De egyáltalán nem sikerült felszámolni a vagyoni különbségeket sem. De míg az a Horthy-korszakban kezdett fokozatosan ki­egyenlítődni, addig most az idő múlásával még egvre élesedett, élesedik. Ha az említett megállapítást magában vizsgáljuk, akkor az valóban igaz. Csak hát épp Marx tanított meg minket arra, hogy a dolgokat .sosem szabad elszigetelten, önma­gukban vizsgálni, hanem összefüggéseivel, okaival együtt. S ha így teszünk, akkor már a megállapításra egyáltalán nem tudok igen­nel válaszolni. A Horthy-rendszer Trianon után egy abszolút nulla pontról indult el el­vesztvén az ország területének kétharmad részét, amiért cserébe félmillió nincstelen menekültet kapott. Át kellett vészelnie az eddig ismert legna­gyobb világgazdasági válságot. Belesodródott egy vesztes háborúba, amelynek 4. évében (1944-ben) sem volt nagyobb az infláció és az életszínvonal-zuhanás, mint most a hábo­rú után 44 évvel. A gazdasági rendszerünk akkor fokozatosan stabilizálódott a maihoz képest „csekély” külföldi kölcsönből is, ipa­runk korszerű — mondhatnánk — világ- színvonalú termékeket is tudott előállítani. És amíg a 30-as évek elején valóban sok volt a rongyos ember, addig az évtized végére, a 40-es évek elejére ezek csaknem teljesen el­tűntek. Most viszont ez a tendencia éppen fordított lett. A szocializmus építését 1949—50-ben sok­kal jobb feltételek mellett kezdhettük meg, mint ahonnan a Horthy-rendszer indulhatott 1920-ban. Időmként értünk el figyelemre mél­tó gazdasági eredményeket, de ezek a sike­rek nem bizonyultak tartósnak. Egyre job­ban kiütközött a szocializmusnak, mint gaz­dasági rendszernek az életképtelensége, ame­lyen a tüneti kezelés, a nyugati kölcsön csak ideig-óráig tudott segíteni. Végül is: lehet, hogy rongyos emberek nin­csenek, ds van helyettük sok hajléktala­nunk, sok éhező nyugdíjasunk, teljesen bi­zonytalan jövőnk, csillagászati méretű állam- adósságunk (amilyen eddig még sohase volt!) korszerűtlen iparszerkezetünk, nagyrészt rá­fizetéses mezőgazdasági termelésünk, és ami eddig sohase fordult elő, rohamosan csök­ken a népességünk a határokon belül. (A nyugaton élő magyar családoknál ugyanis sokkal nagyobb a gyermekáldás.) Ez van, ez lett, miután 40 évig kísérleteztünk a szocia­lizmus építésével. Ugyanakkor, amikor a világ számos pont­ján volt gyarmatok egyre jobban ráközelíte­nek egykori gyarmattartóikra. Ezek is köl­csönökkel kezdték, de hála sikeres gazdasági rendszerünknek, ma már ők is hitelezők. Most még arra sem hivatkozhatunk, hogy válság van a világgazdaságban. De az van mind­egyik szocialista gazdaságban, államban. A második felszólalás már nemcsak elgon­dolkodtatott, de el is szomorított. Akadt ma­gyar ember, aki szerint azzal, hogy újság­íróink fel akarták keresni Tőkés Lászlót, a kritikus napokban, beavatkoztunk a román belügyekbe. Szerinte azt is csak hazudtuk. hogy bántalmazták volna, mert annak nyoma sem látszott rajta, amikor már megjelent a képernyőn. Azzal avatkoztak volna be, hogv kapcsolatba akartak lépni egy (szabad lábon lévő) Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárra17 Ez csakis a diktatúrákban minősül tilos cselekedetnek, büntetendőnek. Az semmit se változtat a lényegen, hogv az illető bírálta előzőleg a fennálló rendszert. Azt pedig, hogy bántalmazták, a külföldi tu­dósítók terjesztették, hisz akkor egy ideig magyar újságíró nem találkozhatott vele, de azok se hazudták. Ezt maga Tőkés László is megerősítette, aki nem. hogy hazugságra, de még a legkisebb túlzásra se lenne képes, annyira szerény és igazságszerető ember. Aki vele szemben Ceausescunak, népünk legádá­zabb ellenségének ad inkább igazat, az az utóbbi évek leggyűlöletesebb diktatúráját helyesli, s így kialakuló demokráciánk leg­nagyobb ellensége, amire tízmillió magyar és most már 22 millió román is annyira vágya­kozik. Petényi László Nyakunkon az első szabad(abb) választás, 1945 óta. Ismét többpárt rendszerben. Ám ez a bőség — közel félszáz politizáló csoportosulás — már a „ló másik ol­dalára történő átesést” illusztrálja. Így nem csoda, ha a politizálástól távolmaradók tábora alig-alig csök­ken. Miközben egyes szervezetek vezetői többezres, tízezres... tagságról beszélnek... Szűkebb pátriánkban, Nóg- rád megyében is mélyen hallgatnak a pártok vezetői arról, hogy valójában mek­kora, milyen erőt képvisel szervezetük. Abból sem sza­bad persze messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni, hogy ha egy sikertelen összejöve­telre toppan be valaki. En, nek is megvan a maga oka, magyarázata — bizonyára. Pásztón. a Független Kis­gazda-, Földmunkás és Polgári Párt Nógrád megyei tagjait, képviselőit várták tanácskozásra, az 1989-es esztendő utolsó előtti napján, szombaton. A délután fél há, romra meghirdetett kezdés­re alig egy tucat ember gyűlt össze a Lovász József Művelődési Házban; annak ellenére, hogy maga az or­szágos főtitkár, Prepeliczay István jelezte érkezését. Maguk a szervezők sem értik igazán, mi lehet az érdektelenség oka?... Talán a szilveszteri hangulat? Ne, tán az elmúlt nap történt szegedi pártszakadás? — melyhez a FKgP egyik me­gyei szervezője, Faludi Sán­dor is csatlakozott... A ta, lálgatásoknak azonban vé- geszakadt, megérkezett az országos főtitkár és kísérete. így alkalom nyílt arra, hogv a legavatattabbat kér­dezzük meg arról, miként vélekedik a pártszakadás­ról, arról hogy a kisgazdák — noha az elsők között kezdték el Nógrádban a párt szervezését —| még nem si­került igazán gyökeret eresz­teniük...? — Talán furcsán hangzik, de örömmel értesültem a szegedi pártszakadásról. Ér­tesüléseim szerint nyolc vagy kilenc megye, 120 „képvise­lője” vett részt azon a gyű­lésen. Ez jelentősnek tűnik, de volt olyan megye — Sza- bolcs-Szatmár —, ahonnan egyetlen egy személy vett részt, úgy. hogy nem élvezte a tagság felhatalmazását do­kumentum aláírására. — A kívülálló azonban azt látja, hogy valakik aláírnak, míg mások elhatárolják et­től magukat. Kinek higgye­nek ezekután? — Tény. ebben a szegedi, tanácskozásban nagy • adag manipuláció van. Hogy ez a személyeskedés a kisgazda- párton belül kialakult, ebben kulcsfigura a pásztói Faludi Sándor is. Amikor tudomá­somra jutott, hogv az ope­ratív bizottság tagja ellen keztörvényes ügyben eljárás folyik, én felszólítottam Fa­lud: Sándort: tájékoztasson, mi az igazság?! Mivel, ha igaz a hír. ő a kisgazdapárt nevében ne nyilatkozzon, ne jelenjen meg sehol; mert kompromi tálja a pártot. Na ettől a pillanattól kezdve én szereztem egy beépített el­lenséget magamnak. Ahol csak tudott, engem támadott. Ráadásul a dr. Boross úr a védelmére kelt: mondván, koncepciós pert indítottak ellene. Információim szerint ez a per nem is olyan kon­cepciós... Végül is ez a párt­szakadás a mi pártunkat megszabadította ■■ azoktól az emberektől, akik belülről keltettek folyamatos feszült­séget. Ez sajnos a leginkább a budapesti szervezetünkre érvényes, vidéken két góc volt. Ez két személyhez kö­tődött; Nógrádban Faludi Sándorhoz, Hevesben Faze­kas Gyulához. — Ügy tűnik a történel­mi pártok — vagtf annak vezetése inkább — azt hi­szik ott folytathatják a mun­kát, ahol 1948-ban '49-ben abbahagyták... — Ez valóban fellelhető a történelmi pártoknál. Ez tra­gédia... Nem könnyű túljut­ni ezen. — Nyílván ebben közre­játszik az is, hogy 1945-ben á kisgazdapárt volt a leg_ erősebb párt, a választáso­kon. — Amikor '45-ben a kis­gazdapárt 57 százalékot ért el, akkor a kommunisták el­ső számú ellenségévé is vált. Amikor a párt újra szerve­ződött, ismét felélesztettük az akkori kommunista párt régi reflexeit. Nagyon való­színű, hogy abban a cso­portban, amely most kivált, több olyan személy is van, akiket az MSZMP azért kül_ dött á kisgazdapártba, hogy belülről próbálják fellazíta­ni. — Most ismét választások előtt áll az ország. Nyilván ismét bizonyítani szeretné­nek a kisgazdák' legalábbis *okan ezt várják. — Ez teher, lelki teher. Ha megnézzük. hogy 45- ben 4 millió szavazatot ka­pott a kisgazdapárt, azt lát­juk, hogy ez világnézeti sza_ vazás volt. Hisz' a párt tag­létszáma a negyedmilliót sem érte el! Az emberek olyan pártra szavaztak, amelyik nemzeti párt volt. Nem kompromittálta magát, mivel a németek betiltot­ták. Itt az analógia. Most is világnézeti szavazás lesz. — A pártok nagy száma nyilván megosztja majd a szavazati arányokat... Mire számítanak, hogyan készül­nek a választásokra? — Ez a jelenlegi helyzet abszurd. ■ Ezért a március 25-dikei erőpróba nem tük­rözi majd a realitásokat — nagy szóródás lesz. Esetünk­ben valószínű, hogv szava­zatokat visz majd el a kis­gazdahagyományokra épülő Keresztény Demokrata Nép­párt, a Magyar Néppárt is. A választásokat követően azonban — véleményem sze­rint — 6—8 jelentősebb párt. ha megmarad. Nem szabad felednünk: tele va­gyunk amatőr politikussal! Ezért a választási kampány­ra való készülődésben segít­séget kapunk többek között az osztrák Néppárttól, a nyugatnémet CDU-tól, a CSU-tól. — Végül is ön sem régóta főállású politikus... — Tervező villamosmér­nökként dolgoztam, s az el­múlt év október 1-jétől az egyetlen főállású politikus vagyok a kisgazdapártban. — Melyik feladat egysze­rűbb...? — Az előző egyszerűbb volt, akkor aludni is tud­tam — most nem. — Nyilván újabb politikai meglepetést készítenek elő... — Elképzeléseink vannak, de erről nem érdemes még szólni. Egv biztos: támogat­nánk választási szövetség létrehozását; annak érdeké­ben, hogy minél több ellen­zéki képviselőt sikerüljön bejuttatni a parlamentbe. Gáspár István Gábofr Brzezinski Kelet-Európáról Zbigniew Brzezinski. Car­ter amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadó­ja szerint Lengyelországban nem kell fenntartani a ta­valyi kerékasztalnál kidol­gozott politikai kompro­misszumot és legkésőbb 1991-ben, az előrehozott vá­lasztásokkal teljesen ki kell szorítani a kommunistákat a hatalomból. A lengyel származású Brzezinski szerint Cseh­szlovákia és Magyarország néhány hónapon belül utol­érheti a lengyel változáso­kat és ezért fel kell gyor­sítani a lengyel politikai fejlődést. Brzezinski szerint egy esetleges lengyel—magyar együttműködés mellett csak hangulati tényezők, a törté­nelmi szimpátia szól, míg a lengyel—csehszlovák együtt, működésnek tényleges gaz­dasági, politikai, sőt geo­politikai alapja van. Ebből a szempontból szerencsét, lennek minősítette, hogy az új csehszlovák köztársasági elnök, Havel első külföldi útja nem Lengyelországba, hanem Németországba veze­tett. Brzezinski szerint nem te­kinthető történelmileg túl tartósnak a szoros magyar— osztrák1 vagy egy esetleges osztrák—csehszlovák együtt, működés. Ehelyett szerinte mindenképpen a lengyel— csehszlovák együttműködést kellene szorgalmazni. Az amerikai politológus szerint a Szovjetunió hosz­szú időn keresztül a perma­nens válság állapotában lesz. Véleménye szerint a volt kommunista országok­ban, szemben a fejlett Nyu, gattal, felerősödnek a na­cionalista irányzatok. Főleg a Szovjetunióban és Romá­niában. Brzezinski szerint a sztá­linizmus nem tér vissza Kelet-Európába, de esély van! bizonyos diktatórikus jellegű hatalmi struktúrák kialakulására. Ügy véleke­dett ugyanakkor, hogy míg Kelet-Európábán teljesen kompromittálódott a kom­munizmus, addig például Közép-Amerikában . válto­zatlanul népszerűek lehet­nek a kommunislta, marxista eszmék. Választási szövetséges kerestetik A „pártütők" szétzilálták flB ÉKÉf 2 dtttb JL ci KasgazaaparTOT Prepeliczay István szerint megszabadulnak a lelki tekeri

Next

/
Thumbnails
Contents