Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 3. szám
1990 JANUAR 4.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD Hatalomátmentés nyugati tőkével védve Mielőbb elő kell lépni a programmal „A népszavazási öngól után tisztázó viták kezdődtek!” Az MDF tagjai mihamarabb szeretnék látni a párt gazdasági programját, elképzeléseit — ez látszott világosan a minap rendezett fórumon, a balassagyarmati Oktatási Művelődési Központ és Könyvtár együk klubtermében. A párt balassagyarmati csoportja hívta meg dr. Furmann Imrét, jogászt, hogy az észak-magyarországi válságövezetről tartson előadást. Aztzal kezdte mondandóját ...... bárhol járok is az o rszágban, az emberek mindenütt azt mondják az a legsötétebb hely!" Ez az általános borúlátás aztán rányomta bélyegét az előadásra, mert az néhány Miskolcot és magát Borsod megyét bemutató meglehetősen pesszimista, ám józanul igaz számadaton kívül, országos általánosságokról szólítA Miskolcon élő és dolgozó jogász, aki amúgy. az MDF Országos Elnökségének is tagja, elmondta az s életkörülmények siralmasak a három teljesen különböző hagyományokkal, szokásokkal, adottságokkal bíró terület egyesítéséből született Bei söd-Abaúj-Zemplén megyében. A 806 ezer lakos közül 80 ezer a cigány származású. Ezzel szembeállította, hogy a több mint kétmilliós fővárosban seámuk csak 36 ezer! De BAZ megyében mindemellett él még 133 olyan község, ahal ötsv.ázn’ál kevesebben laknak, s ahol nincs egészséges ivóvíz, a körülmények miatt kihalásra ítéltetett települések ezek. A megye mezőgazdaságilag szinte teljesen használhatatlan. A nehézipart helyesebb, ha politikai iparnak nevezzük, amelyek jól s-zolgálták a megye politikai vezetésének demonstratív szándékait, olyan üzemek, amelyekre lehetett hivatkozni. Ez látszik a megyei beruházások megoszlásán is, hiszen amíg Miskolcon egy lakosra 122 ezer forint jut, addig megyeszerte ez az összeg 60 forint. Megjegyezne még dr. Furmann Imre, hogy Borsod, noha „inproduktív üzemei" voltak, (vannak), csaknem tízszer annyit kapott a költségvetésiből, mint hasonló méretű más megyék. — Az elmúlt időszak bér- gazdálkodása arra ösztönzött, hogy minél-több vattaember. s minél több szakképzetlen legyen a vállalatoknál — folytatta ezután. Ez a terep nagyszerű felvevőpiaca volt a bekörzete- sített falvakból a városokba költöző szakképzettlen embereknek, akik gyakran segédmunkásként is tíz-tí- zenkét ezer forintot vittek haza. Ezekkel az emberekkel ma nehéz lesz a szerkeze tvá Itt ás. — Teher alatt: nő a pálma — mondta a gyors helyzetfestés után, utalVa arra, Miskolcon alakult meg az első MDF-szervezet 1988 elején. Ezután, a május előtti félelemről beszéLt, arról az akkori MSZMP első titkár megalakulásuk hírére úgy fogalmazott „ ... csatájában ki kell irtani" — idézte fel dr- Furmann Imre. Mégis léteznek, s erős nemzetközi kapcsolatot tartanak. Elsősorban a Miskolchoz közel élő csehszlovákiai magyarsággal. A hatálomátmentést példákkal igazolta megyéjéből. A már említett első titkár azóta Diósgyőrben a rendészet felelőse. Utódja Tatár Vilmos kohómérnöki végzettséggel. a Diósgyőri Papírgyárhoz készül. Arra figyelmeztetett. azok az emberek kerülnek vezető gazdasági pozíciókba, akik már bizonyítottan csődbe vitték az országot, Hozzátette, ha ezeket a cégek vegyes vállalati, vagy más formában nyugati tőkével „levédik", abszolút sérthetetlenné válnak az ejtőernyősök. Hiszen melyik nyugati társtulajdonos nézné jó szemmel, hogy vállalatába esetleg az új kormány, de akár a parlament, vagy a helyi önkormányzat is beleszóljon. Példát is említett: tudomása van arról, hogy a tervezett 400 millió helyett 200-ért adtak el csődbe jutott céget, csakhogy a régi vezetés maradhasson. Szólt még az MDF életszínvonal- fomLiis ösztönözte lépéseiről, így a Miskolcon is sikeres tylDF-piacról. A nyugdíjasok gondjai is foglalkoztatják őket, ám épp' ennek nyomán fogalmazta meg, hogy ők nem akarnak ígérgetni olyat, amit nem fognak tudni úgysem, megvalósítani! Hát nem is ígértek semmiféle megoldás1! ezen a fórumon sem. Hiszen épp’ egyik tagjuk szót kérve, hiányolta az elmondott problémák megoldására. a gazdaságban mit szándékozik tenni a Fórum? Erre válaszul megtudhattuk, a program nyomdában van, hamarosan az utcákra kerül húszezer példányban. 2 A vita. amely csaknem háromórásra sikeredett, igaz az elmondottak többségében egymást erősítő MDF-véle- mények voltak, a népszavazás értékelésével kezdődött. A dr. Görgey Béla által feltett kérdésire később visszatért Bilecz Endre, s úgy fogalmazott, a balassagyarmati csoport csakis pártpolitikai érdekék miatt nem tiltakozott a bojkott ellen. Később e témához kapcsolódva elmondta véleménye szerint a „• ■. népszavazási öngól után ti sott ázó viták kezdődtek. Mire a hó elolvad két demokratikus párt marad ebben az országban”. A népszavazás, vagy ahogyan dr. Furmann Imre titulálta a népszavaztatús. kapcsán csaknem egyórás vita alakult ki a jelenlevő TyekvicSka Árpád SZDSZ és a vendég között. Az MDF- és az SZDSZ-kiizdelem lépéseinek felsorolása után, amely végül kezdett unalmassá válni, a miskolci jogás'z úgy nyilatkozott „Fontos, hogy az SZDSZ-től el tudtunk határolódni!" Kifejtette még, hogy minden pártnak meg kell határozottan rajzolni saját arculatát. s többször is elhangzott az est folyamán, nyíltan ki kell állni a programokkal a nép elé. Vidéken a^ért is nagy jelentősége van ennek. mert. hiszen a választások ott fognak eldőlni. A vidék Magyarországáról Bilecz Endre úgy szóit, hogv a ,,.. . vidéki Magyarországon a kommunistákat még nem győztük le!'1 3 Népszavazás után gazdaság. A tökéhez valami Íven módon kapcsolódó MSZMP- sekből új burzsoázia jöhet létre a hatalomátmentés nyomán. Ha nem valósul meg az, ami nyugaton, hogy a munkás részvényese vállalatának, előfordulhat, hogy lesz 2000 gazdag, és két év alatt, kizsebeli’k az országot — fogalmazott ezzel kapcsolatban Pénzes Géza. Igen a tulajdon! Hangsúlyos rész lesz ez is az MDF- programban — tudtuk meg a vendég előadótól — csak azzal a megkötéssel, hogy a privatizáció nehogy valóban egy új burzsoázia kialakulásához vezessen. Ehhez csatlakozva utolsó felszólalásában Bilecz Endre fogalmazott úgy. hogy „suba alatt a reprivait izáció címén országos szélhámosságok mennek." Ugyancsak ö hívta fel a figyelmet arra. hogy ha az Ipoly-menti ipar csődbe megy. ami hamarosan bekövetkezik a munkanélküliek vissza fognak áramolni a környező falvakba. • . — A kormány most hozza meg a gazdasági szükségintézkedéseket. vállalva, deklarálva ezzel, hogy ők csinálták a csődtömeget —• jegyezte meg, majd hozzátette, hogy a rendszer korszerűtlensége miatt bukott meg, a történelem ítélt felette Prágában. Budapesten és Berlinben is. A négyórás beszélgetésen végül elég kevés szó esett az. e svak -magyarországi válságövezetről. Annál több a politikai önmeghatározásról, s arról az MDF nem pozíciónak. hanem szolgálatnak tekinti a hatalmat, melynek megszerzéséért dolgozik. II R. »■——■»in» ii»iiiiiirr' irirmtiiunnrrmi Munkásgyűlés keretében helyezték üzembe a fölú.jított és korszerűsített 500-as körollót a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hidcghengermíívében. A Fásztói Üvegipari Gép- és Szerszámgépgyárban befejeződött az öntödei rekonstrukció. Kéregbányát nyitottak a Mátranovák melletti Nyírméddn a széntermelés gazdaságosságának javítása érdekében. Megkezdődött a termelés a Salgótarjáni Üveggyapot Rt.-ben. Még egyszer 1989-ről képekben (IJ* A Romhányi Építési Kerámiagyárban új gyártósorokon ké szül a nagyméretű csempe és a mopaík burkolólap. Az SVT-ben felújították és korszerűsítették az öntödét. Üj perlitfeldolgozó üzem épült a KOSZIG pásztói telepén.
