Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám

TELEXEN ÉRKEZETT... MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... Színház Egerből Időszerű üzenet - értő tolmácsolásban Több voksot érdemelt volna A mandátum Kár, hogy a salgótarjáni közönség nem szavazott nagyobb arányban bizalmat az eg­ri Gárdonyi Géza Színház legutóbbi vendég­játékának, hisz alig félháznyi néző látta Nyi- kolaj Erdman A mandátum című komédiáját. Csak találgatni lehet a foghíjas széksorok okait, ugyanis a bérlettulajdonosok sem jöt­tek mind el. Igaz, hogy ők az ismert szerző­színigazgató, Schwajda György - „...a 301­es parcella bolondjáról’1 írott - balladájá­hoz váltottak annak idején belépőt, s a té­ma politikai pikantériát sejtetett. A program­ban azonban — mint már annyiszor — kény­szerű változás következett be. s bizony sem Erdman neve, sem színmüvének sematikus, bürokratikus hangzású címe nem jelentett igazán vonzerőt. Elkelt volna a nagyobb pro­paganda, az úgynevezett „beharangozó” cikk. KOSSUTH RADIO: 8.20: Tudósok a közéletben 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.05: Ukrán népdalok és népdalfeldolgozások 11.35: Zsebrádiószínház. Jön az Albin! 12.45: Külpolitikai könyvespolc 13.00: Klasszikusok .délidében 14.35: Csongrád megyei népzene 15.00: Beszélni nehéz. körök vezetőinek találkozója, a stúdióban 15.50: Kettős zsoltár 16.15: Hangoló 17.0°: Orvosi tanácsok 17.05: Pazarlók 18.05: Láttuk, hallottuk, x olvastuk 18.20: Levelekre röviden 19.40: András Béla : Erdélyi laikoda-lmas- dalok 19.50: Gong. 20.30: Operettrészletek 21.00: Kiláfb 21.45: Hajszálgyökerek 23.00: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben 9.05: Zivatar Pékéknél 9.54: Rólunk van szó! 10.00: Kertbarátok műsora 10.05: Egy énekes, több szerep 11.05: Mit üzen a rádió? 11.45: A körmendi együttes felvételeiből 12.10: Nóták 12.53: Édes anyanyelvűnk 13.05: Pop-hullám 14.00: Péntektől péntekig 15.00: Könyvre^' könyvért 17.05: Kölyckrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: A Rock Gyermekei 19.05: Garázs 19.35: Fiataloknak! 21.05: Népdalok, néptáncok 21.30: Mit jelent má­mé rnö k ne k le n ni ? 22.00: Vers es da-1 a várban Szécsi Margit 23.20: Pc-ttarisznya. B. Tóth László és Déri János műsora BARTÓK RÁDIÓ: 9.15: Zenekári muzsika 10.30: Vallások világ-híradója. 11.00: Elena- Suliolis és Nicolai Gedda opera-áriákat énekel 12.05: Zenekari muzsi-ka 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: Hidas Frigyes müveiből 14.42: Opera-történeti érdekességek. Vivaldi: Darius megkoronázása Közben: 16.00: Hírek, időjárás 16.05: Nyíró József: Leánykérés a havason 16.15: Az operaközvetítés folytatása Közben: 17.26: Kilátó. Sárközi György versei 17.34: Az opera közvetítés f oly tartása 18.10: Latin eitárdallamok 18.30: Hiányjel 9.05: Por favor 9.20: Follow Through 19.35: Kapcsoljuk a Zene- ak ad é m i"a n a g y t érmé t Közben: 20.30: A szatmári galéria terem-tői 21.30: Hangszerszólók 22.00: Borisz Godunov. Részletek Muszorgszkij operáiéból 23.00: Kritikus füllel MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.30: Hírek. Lapszemle. 6.45: Tükörkép szolgáltatások­ról. 7.30: Szóvá tették, meg­kérdeztük.. 7.45: Válaszolunk hallgatóink leveleire. Szerk.: Mécs Ildikó. 16.30—1^.30: Ke­reskedelmi. információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.25: Képújság 8.30: Shakespeare: IV. Henrik. Angol film. II2. rész (ism.) 11.00: Az isztambuli vonat. Magyar—olasz film­sorozat. ÍV, 1. rész, (Ism.) 12.10: Képúiság 16.30: Képújság 16.40: A nevünk: Méta együttes 17.00: Péntek délután Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora 17.30: Téka. Közhasznú információk 17.40: Riportfilm 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti szóig á llt at óm ű sor 19.00: Esti mese Füles Mackó kalandjai A motor. Lengyel bábfilm 19.10: Tévémozi-előzetes az ,.És a hajó megy” című filmhez 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Új Hullám 20.50: Reklám 20.55: Tévómozi. És a hajó megy. Gla-sz film. 1983) (Feliratos!) 22.50: Híradó 3. TV 2.: Endrei Judit tál1 és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.lő: Tv 2. * Benne: Riportok. Időjárás, Zene 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Tom és Jerry. .Amerikai rajzfilm­sorozat (ism.) 1. Harapós pártfogó 2. A •milliót érő macska 3. Anyátlan- kiskacsa 18.46: Tv 2. 19.00: DVSC—Radnicski Beligrád. Kupagyőz­tesek Európa-kupája. Női kézilabda-mérkőzés. Közvetítés Debrecenből 20.15:, Tv 2. Benne: Autó 2. A Tv 2. és az A utó-Piac autós magazinja 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzärta- 22.15: Tv 2. 22.25: Az őrült család. Japán film 0.10: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Napocska 9.40: Papilio. Cseh film (ism.) 11.20: Publicisztikai magazin- (ism.) 12.00: Éjjeli ének. Tv-játék 15.25: Az éveket nem lehet megállítani. . . 16.05: a természetvédelemről 17.00: Ben-cur doktor. Tv-játék 18.00: Nézetek, álláspontok 18.45: A polgári fórum műsora 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Ausztrál természeifilm 20.25: A szerelem drámája. Tv-fiLm 21.55: Valaki kopogott az ajtón. Tv-játék 23.00: Vetélkedő 2. MŰSOR: 16.45: Gyerekek magazinja 17.45: Fiatalok zenés műsora 18.25: Tudományos magazin 18.55: Kiküldött munka­társaink jelentik 19.10: Torna 19.30: Hírad« 20.00: Tesla Pardubice— Sparta Praha jégkorong­mérkőzés 22.00: Világhíradó 22.15: a párbeszéd stúdiója MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szellemirtók II. Színes, szink­ronizált amerikai filmvígjáték. — Kamara: Brazil. Színes an­gol bűnügyi film. — Balassa­gyarmati Madách: Háromne­gyed 6 és 8-tól: Rémálom az Elm utcában. (16) Színes, szinkronizált amerikai horror­film. — Madách Kamara: Csonka Herce I—II. Magyar dokument-umfi-lm. — Pásztó: Mélyrtengeri szörnyeteg. (16) Színes amerikai kalandfilim. — Szécsény: Veled akarok já-r- járn-i! Színes amerikai film­vígjáték. — Karancslapujtő: A rémület éjszakája. (18) Színes amerikai horrorfilm. — Nagy- lóc: A deneVérember — Bat­man. Színes, szinkr. amerikai sci-fi kalandfilm. — Érsekvad- kert: ökölharcos. Színes ame­rikai akciófilm. — Rétság: Ide­gen test. Színes, szinkronizált angol filmvígjáték. Nemcsak a könyveknek, az íróknak is megvan a ma­guk sorsa. Nyikolaj Rober- tovics Erdman (1902—1970) nevét hiába keressük a szín­házi és világirodalmi lexi­konokban, holott a húszas években bemutatott darab­jait mind a közönség, mind a kritika lelkesen fogadta, s nem kisebb személyiségek, mint Vorkij, Lunacsarszkij, Sztanviszlavszkij is elisme­rően szóltak róluk. Amilyen hirtelen berobbant Erdman a szovjet-orosz drámairoda­lomba. olyan gyorsan el is tűnt a politika kifürkészhe­tetlen útvesztőiben. „A Szovjetunióban mindenféle szatiiri'ku-s író a szovjet rend­szer ellen tör*' — fogalmaz keserű cngúnnyal Mihail Bulgakov 1928-ban, a kor­mányhoz írott levelében, amely mintegy magyarázat az avantgárd hajlamú Erd­man szibériai száműzetésé­re is. Bár az ötvenes évek közepén felbukkant szovjet — Meséket, gyerekverseket ír, a mai napig a Dörmögö Dömö­tör egyik állandó szerzője, rend­hagyó irodalomóráival, író-olva­só találkozók alkalmával egy­aránt járja az országot. — Nagyon szeretek gyere­kekkel foglalkozni, és ez nem valamifajta pótcselek­vés. Nekem ez családon be­lül is megadatott, hiszen két fiam, két lányom van. A legjobban a 4—5. osztályo­sokat szeretem, velük a vi­lágot el tudnám húzni! — ön a feleségével, Levende! Júliával szerkeszti a sok vihart kavart Liget című folyóiratot, amely betiltása után most újra napvilágot látott. — Igen, napokon belül megjelenik az idei 2. szám is. Ebben az irodalmi és ökológiai folyóiratban is szeretnénk, ha tükröződne régi mániám, az „egész­ségre", a teljességre törek­vés. — Az Otthon című havi- lapnak pedig főszerkesztője. A Salgótarjáni Városi Televízió ‘ ' ‘ hívja a pártokat A Salgótarján Városi Te­levízió ezúton is felkéri a megyeszékhelyi választás­ban érdekelt pártokat, szer­vezeteket. hogy amennyiben igényt tartanak mind a he­lyi televíziós műsorokban való szereplésekre, mind az STV által készítendő vagy közreadandó hirdetésekre, reklámfilmekre — jelezzék ezt a kapcsolatfelvétel céljá­ból az alábbi címen: Sal­gótarjáni Városi Televízió. 3100 Salgótarján, Pf. 267. Tanácsköztársaság tér 13. Tel.: 11-119. Terveink szerint a közeli napokban szerkesz­tőségünkbe hívjuk a helyi választásokon induló szerve­zeteket az STV ezzel kap­csolatos lehetőségei megbe­szélése, egyeztetése végett. színpadon, igazi reneszán­szát néhány év óta éli. Magyarországon Az öngyil­kos című szátírájának 1988- as kaposvári bemutatója irá­nyította rá a figyelmet, s a nagy sikerű előadás nyil­ván motiválta a friss, kor­szerű szellemiségű egri tár­sulat darabválasztását is. A mandátum — más for­dításban A megbízólevél —, noha 66 esztendeje íródott, s először 1925-ben mutatta be Mejerhord színháza, iga­zán mainak, aktuálisnak tet­szik. A korabeli történetben arról van szq, hogy az érvé­nyesüléshez — a konkrét esetben a hozományhoz — pártot kell választani, nem sok közül ugyan — mint manapság —; de az otthoná­ban hithű vallásos család­nak azt az egy választhatót sem volt könnyű felvállal­nia. Mennyi megalázó komp­romisszummal jár — mutat, rá Erdman —, ha az ember csak érdekből — s nem — Sajnos a népfront anya­gi lehetőségei miatt, a lap sorsa bizonytalan, pedig nagy szükség lenne ilyen jel­legű kiadványra. Elképzelé­sem szerint, jól megférne benne irodalom, ételrecept, nevelési tanács egészséges és fogyatékos gyermeket ne­meggyőződésből — „vonzó- dik"" bármely politikai cso­portosuláshoz, jelesül a kom­munistákhoz. Mulatságos, vérbő jelene­tek adódnak abból, ahogyan a főhős kispolgári családja — noha egy szál rokona, de még ismerőse sincs — pat- rónust keres a pártot, s a hatalmat megtestesítő mun­kásosztály soraiban. A helyzetet bonyolítja, hogy a párhuzamos cselekmény, — amelynek keretében a cárnő­nek tulajdonított ruhát, mint Oroszország jelképét rejte­getik éppen a kommunisták elől — szálai a klasszikus vígjáték szabályai szerint összekuszálódnak a fő vonu­lattal, megannyi félreértést előidézve. Végül kiderül, hogy az önkezűieg kiállított mandátum hamis, s a cárnő visszatéréséhez fűződő illú­ziókkal is le kell számolnia az ellentábornak. A kisszerűség. az" önálta­tás, a szemforgató, helyez­velő szülők számára egy­aránt. — Ha önt látja az ember, alig hihető, hogy 1987-ljen töltötte be ötvenedik életévét. Az alkalom­ra megjelent a kaposvári me­gyei könyvtár kiadásában Súgja hang című kötete. Készítsünk gyors számvetést eddig megje­lent munkáiról! — Még sosem számoltam így css-ze. Hél felnőitteknek sízei kesztet.t verseskötet, öt a gyerekek számára, három mesekönyv-. égy novelláskö- .tet, tavaly jelent meg Cso­konairól szóló femeretter- jesizltő könyvem, és a Le­vond el Júliával közösen írt könyvek — nagyjából ennyi. — Milyen vágyai, tervei van­nak? —- Nagyon szeretném, ha mindkét lap hosszú időn ke­kedő magatartás, a csaló és csalásra késztető élösdi élet­forma kíméletlen kritikáját nyújtja Erdman, s aligha gondolta, hogy a szocializ­mus gyermekbetegségeinek vélt tünetek hat-hét évtized elmúltával is jól kitapintha­tok lesznek. Ezért kesernyés a kacaj, melyet A mandá­tum esendő- hősei a nézők­ből rendre előcsalnak. A népes szereplőgárda látható élvezettel vesz részt a valóság erősen absztrahált megjelenítésében. Közös eré­nyük az egységes — Erd­man fanyar humorához hű — játékfelfogás, amelyet né­hol indokolatlan harsányság jellemez. Az előadás nagy érdeme a felemás gondolko­dású emberek környezeté­ben, ruházatában megnyil­vánuló hiteles atmoszféra megteremtése. A szecessziós stílusú, erősen megkopott bútoroktól, furcsaságoktól hemzsegő lakás, az ízléste­lenségével hivalkodó öltö­zet, a groteszkbe hajló moz­gás adekvát hangulatú a darab mondandójával, az erdmani játékstílussal. Az előadás „vezérkara" — díszlet-, és jelrpeztervező, koreográfus, zeneszerző és mindenekelőtt a rendelő — lengyel művészekből áll. A csoportos vendégszereplés okait ugyan nem tudni, a végeredmény azonban csak dicsérhető. A mandátum előadása újabb fontos állomás az ön­álló egri színház életében. Remélhető, hogy a stabil művészeti irányítás — az új ügyvezető igazgatóval megerősítve — a mai nehéz körülmények közó'tt is meg­teremti minden feltételét a talponmaradásnak, sőt a to­vábblépésnek is dr. Csongrády Béla rersztlül tovább élfne. Ha nem a kényszer mozgatná a társadalmat, az embereket, hanem a felismert lehetősé­geket valósítanánk meg. Ha nem kellene „Muszáj Her­kulesnek" éreznem magamat ,a körülmények hatására. Terveim részben valóra vál­nak a közeljövőben: a könyvhéten jelent meg a Leveles könyv, benne töb­bek között Déry Tibor leve­leivel. Ősszel adja ki a Té­ka . Könyvkiadó, a Liget Könyvek sorozatban Kodo- lányi Gyula Hatalmak cí­mű versejikötetét és az én Súgja hang című kötetemet. Rakita Agnes Megkérdeztük Molnár Zoltánt Az olvasóköröktől A tizennyolcadik század végétől országszerte sorra alakultak olvasókörök- je- lezve a néptömegek poli­tikai öntudatra ébredé" sét. 1915 után ezeket az olvasóköröket erőszakkal megszüntették. Napjaink­ban viszont hasonló kez­deményezésekről hallunk. Molnár Zoltán írót kér­deztük meg az újjáéledő mozgalomról aki a nép­front országos elnöksége megbízásából segíti e kö­rök tevékenységét. — Milyen igény hívta életre ma az olvasókörö­ket? — Az olvasás, a tanulás- a művelődés az olvasókö­rök; -Jzámára mai éppúgy nem végcél, mint a múlt századi elődeik számára. Akkor lesznek a hagyo­mányok hű folytatói, ha arra törekszenek. ' hogv egész együttélő közössé­gek jobban, egészsége­sebben- boldogabban élje­nek. Alapgondolatuk az. hogy az ország addig nem áll talpra, amíg minden failu, település a saját tal­pára nem áll. Az olvasó­köröknek az lenne a fel­adata- hogy megvizsgálják a település minden kihasz­nálatlan kulturális, gaz­dasági lehetőségét s azon­nali és távlati feladatokat kidolgozva cselekvésre ösz­tökéljék az összes intéz­ményeket, vállalatokat- az egész közösséget. Ha száz meg száz településen lét­rejönnek ilyen szellemi műhelyek, a talpraállás folyamata bizonyára meg­gyorsul az egész ország­ban. — A politizálásra ma már számtalan lehetőség adódik, milyen különleges szerepet vállalhatnak eb­ben az olvasókörök? — A balmazújvárosi ol­vasókörök kezdeménye­zését hozhatom fel példá­nak: ők a legkülönbözőbb pártállású- foglalkozású, világnézetű, érdeklődési körű — de a1 közösségért tenni akaró — emberek összefogásává^ szellemi műhelyt ho.ztak létre. Az olvasókörök tudatában vannak annak, hogy a de­mokrácia csak a pártok szabad vetélkedésében bon­takozhat ki és fejlődhet. De a települések közössé­ge csak a magán- és párt­érdekeken felülemelkedő összefogásban találhatja meg együttes boldogulá­sának útját-módját. — Milyen kapcsolat van az egyes olvasókörök kö­zött? — Tavaly decemberben Kisújszálláson jöttek ösz- sze tiszántúli olvasókörök, hogy megvitassák az ol­vasókon szövetség meg­alakulásának lehetőségét. Az alapítólevél szövegét és az alapszabály terve­zetét mindenki hazavitte- hogy saját közösségével megvitassa, az esetleges javításokkal elfogadja, s visszaküldve a vendéglá­tók ügyintézőjéhez- a Ha­zafias Népfront kisújszál­lási titkárához, csatlakoz­zék az olvasóköri szövet­séghez. — Kik csatlakozhatnak a szövetséghez?. — A vitában is felvető­dött, hogy sok hasonló cé­lú művelődési kör, egye­sület nem olvasókörnek nevezi magát. Ez nem aka­dálya a csatlakozásnak. Akár gazdakör- népkör. baráti kör vagy bármi- íven néven működő szer­vezet csatlakozhat az ol­vasó-köri szövetséghez, ha vállalja a település szel­lemmi magjának szerepét, vállalja történelmi örök­ségének ápolását és a jö­vendő alakításának fel­adatait. A. J. Törekvés az egész-ségre Beszélgetés Horgas Bélával Köztudott, hogy Horgas Béla, az ismert író, költő, szerkesztő szívesen ír gyermekeknek. A közelmúltban megkapta a Gyer- mekekért-dí.jat. Elsősorban ifjúsági írónak tartja magát? — Elég sok mindennel foglalkozom. Versen, prózán kívül írtam operalibrettót, tankönyvet is, készítettem lemezt gyerekeknek. Sze­rintem nincs külön gyerekek és külön a felnőttek számára alkotó író, csak jó vagy rossz író van.

Next

/
Thumbnails
Contents