Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

2 NOGRAI) 1989. DECEMBER 2.. SZOMBAT 1991-től 12 hónap a sorkatonai szolgálati idő Sajtótájékoztató a haderőreformról Rövid időn belül 30—35 százalékkal csökken a ma­gyar haderő; 1991-től 12 hónap lesz a sorkatonai szol­gálat ideje; szétválik a minisztériumi tevékenység és a hadsereg katonai irányítása. Ezek a (legfontosabb elemei a most bejelentett haderőreformnak, amelynek részleteiről .pénteken tartottak sajtótájékoztatót a Hon­védelmi Minisztériumban. Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a had­erőreform végrehajtása az új biztonságpolitikán alap­szik, s a Varsói Szerződés országainak védelmi katonai d ok ír íná j á na k kialakításával áll összefüggésben. A re­form a hadsereg egészére át­fogóan kiterjed, és> összefüg­gésben áll a hazánkban zaj­ló mélyreható társadalmi, politikai és gazdasági válto­zásokkal. Az idén januárban bejelentett egyoldalú, 9 szá­zalékos haderőcsökkentés helyett két év alatt 30—35 százalékkal csökken a had­erő. Hozzátette: a Bécsben folyó leszerelési tárgyalások napirendjén még ennél na­gyobb mérvű leszerelés is szerepel, amelynek megva­lósítása a tárgyalások ered­ményes befejezésétől függ. A miniszter annak a remé­nyének adott hangot, hogy a VSZ többi tagországa is to­vábbi egyoldalú lépéseket hajt végre, s ez a NATO-t is hamarosan hasonló csele­kedetre ösztönzi. A magyar fegyverzetcsökkentés első­sorban a támadó célú fegy­verekre terjed ki, például a harckocsikra, a tüzérségi eszközökre, a rakétákra és bizonyos mértékig a repülő­gépekre. Szólt arról, hogy 1991-től 18 hónap helyett 12 hónap lesz a sorkatonai szolgálat ideje. Ezzel együtt a fegy­ver nélküli szolgálat ideje 24-ről 18, a polgári szolgá­laté pedig 28-ról 22 hónap­ra mérséklődik. Fontos ré­sze a reformnak a hadsereg irányításának átalakítása. A jövőben a Honvédelmi Minisztérium kormányzati, államigazgatási munkát vé­gez, s a hadsereg működé­sének feltételeiről gondos­kodik. A hadsereg irányítá­sát a most létrehozandó ka­tonai parancsnokság végzi majd. A párttörvény elfoga­dását követően megváltozott a szolgálati szabályzat, s en­nek értelmében megszűnt a pol ttikai főcsoportfőnökség. A jövőben politikái tisztek helyett nevelési tisztek tevé­kenykednek majd a parancs­nokok mellett; elsősorban a katonák állampolgári isme­reteinek bővítésével, a szoci­álpolitikai problémákkal fog­lalkoznak majd. Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta: a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség­nél világossá kell tenni, hogy az társadalmi szervezet, ' s nem indokolt, hogy túl sók hivatásos katona tevékeny­kedjen az MHSZ-nél. Kárpáti Ferenc elképzel­hetőnek tartotta, hogy a jövőben a köztársasági el­nöknek lesz közvetlenül alá­rendelve a Magyar Néphad­sereg párán csín oka. Lőrincz Kálmán altábor­nagy, az MN parancsnoka udvariatlannak m iin ősit e t­te azft a kérdést, hogy me­lyik pártnak a tagja, d,e azért elmondta: pártonkívü- li, majd hozzátette, hogy baloldali elkötelezettségű. Egy másaik kérdésre vála­szolva elmondta, hogy a katonák a párttörvény ér­telmében csak szolgálati helyükön kívül vehetnek részt a politikai életben, s csakis civil ruhában. A tisz­ti állomány létszámcsök­kenésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azt 1992- ig, fokozatosan hajítják vég­re. Egyrészt kevesebb fiatalt ve síznek fel a katonai isko­lákba, másrészt korkedvez­ménnyel nyugdíjba vonul­hatnak azok, akik hosszú éveket töltöttek a néphad­sereg állományában. Hoz­zátette: az alegységparancs- nokok között jelenleg hi­ány van, s a jövőben a lét­számcsökkentéssel egyide­jűleg betöltik ezeket az ál­lásokat. Több kérdésit kapott Szom­bathelyt Ferenc vezérőr­nagy, akiit december 1-jétől neveztek ki miniszterhe­lyettessé. Elmondta, hogy7 az elmúlt három évben a most megszűnt MSZMP KB-ban dolgozott, előbb . az admi­nisztratív osztályom, majd pedig az MSZMP főtitkárá­nak katonai szakértője volt. Hangsúlyozta, hogy ezt megelőzően 32 évet dolgo­zott a néphadseregben, te­hát lényegében most visz- szatért eredeti munkahe­lyére. Azit is elmondta, hogy ő belépett a Magyar Szo­cialista Pártba. Az MTI kérdésére, hogy mennyi lesz a szolgálati ideje azoknak, aik,ik most, vagy a 'közeljövőben vo­nulnák be, Kárpáti Ferenc elmondta, hogy ennek meg­oldásán még dolgoznak. Vé­gezetül arról volt szó, hogy várhatóan 1991-iőI a sorka­tonák kétharmadát, lakóte­rületük 190 kilométeres kör­zetén belüL hívják be kato­nai szolgálatra, s nincs tá­vol az idő, hogy a civil ru­hát is a laktanyában tart­hassák. (MTI) A válaszom: IGEN Kérdést úgy feltenni, hogy az sugallja a választ: ismert módszer. Ilyen az is. melyet a NÓGRÁD november 29-i számában H. Z- vezércikke címében így fogalmazott meg: „Va­lóban a nép döntött?” Válaszom e pár sor cí­mében olvasható. Sajnálom ha a szerző nem erre szá­mított. Ezzel talán elintézettnek is tekinthetném az ügyet, ha nem érezném -úgy, hogy a kérdés sérti állam- polgári tudatomat. Raj­tam kívül feltehetően négy és fél millió Választópol­gárt is, akik november 26-án éltek szavazati jo­gukkal. A kérdés ugyanis azt is tartalmazza, hogy a sza­vazók nem önálló meggyő­ződésükből adtak választ a négy kérdésre és még azt is, hogy nem tagjai annak a közösségnek, melyet rö­viden a nép szóval jelö­lünk. sáról — szükségesnek ér­zem, hogy véleményt mondjak. Az első. „Még fogal­munk sem volt róla...” írja H. Z. —, hogy a népi kez­deményezésről szóló tör­vénnyel kapcsolatban az első akció egy népszavazás kiírása lesz. Az Országgyűlés a törvé­nyeket ma már azért al­kotja, hogy azok betöltsék igen fontos politikai, társa- dalmi. gazdasági feladatu­kat. Ebben az esetben azért, hogy a demokratikus intézmények működjenek­Ka az akciónak nevezett első népszavazás kiírásán valaki meglepődik, akkor lebecsüli a jelenlegi és jö­vőbeni Országgyűlés tör­vényalkotó munkáját, vagy éppen arra gondol — is­mert régi beidegződéssel —, hogy elég valamit dek­larálni és egyáltalán nem fontos, hogy az meg is va­lósuljon. kotmányos jogaikat gyako­rolni. (Igaz pár évtizedig ezt valóban a kiválasztot­tak tették.) A harmadik. Azzal a kö­vetkeztetéssel sem értek egyet, amelyik így hang­zik. .,Súlyos tanulságokkal jár ez a népszavazás...” Azért súlyos — kérdezem —, mert van, aki vesztes, van, aki „öngólt” rúgott? Minden választásnak vol, tak és lesznek győztesei és vesztesei mindenütt, ahol az állampolgárok szabadon gyakorolhatják választójo­gukat­Szerintem hasznos ta­nulságokkal járt az első népszavazás a pártok és a választópolgárok részére egyaránt. Erről csak vázlatosan. A választópolgárok 58 %-a élt a jogával. Tehát nincs politikai kö­zömbösség, nem fordult el társadalmunk az ország ügyeitől. Máltai csúcs Pénteken késő estére lé­nyegében minden előkészü­let befejeződött a hét végi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóra, s.^ha a napiren­det nem is, de a programot mindkét fél közzétette. Szombatom délelőtt a Szilá­vá cirkálón kezdődnek a tárgyalások, mégpedig szé­les körű megbeszéléssel, amelyet à két államfő szűk körű találkozója követ. Ez­alatt minden valóiszínüség szerint a kiét külügyminisz­ter külöln tanácskozik. Ugyancsak a Szláván Gor­bacsov ebéden látja vendé­gül Bush elnököt, majd rö­vid délutáni pihenő után —, amit az amerikai elnök szálláshelyén tölt — újabb plenáris tanácskozás követ­kezik a szovjet hadihajón Este Gorbacsov látogat át az amerikai hadihajóra, ahol Bush ad vacsorát.'tisz­teletére. A vasárnapi tár­gyalások színhelye az ame­rikai hajó lesz. Az érdemi napirendről legfeljebb annyit tudni, hogy még össze sem állt, máris felborult. A Fülöp- szigetekii események a Cora-1 zón Aquino elleni állam­csíny Bush elnök számára a lehető legrosszabbkor jött — legalábbis így véleiked- ‘nek amerikai sajtókörök­ben. Az elnök döntését, mi­szerint Amerika katonai tá­mogatásit nyújt Aquinónak, Baker külügyminiszter és Scowcroft nemzetbizton­sági tanácsadó egyaránt „fi­nomítani” igyekezett. Az elnöki döntés máris rányomja bélyegét a még meg sem kezdődött csúcs­találkozóra. Amerikai forrá­sok szerint Bush ugyanis arra készült, hogy Gorba- csovot a közép-amerikai baloldali erőknek nyújtott katonai támogatás beszün­tetésére veszi rá. Emellett amerikai rész­ről Vallettában úgy látják: Gorbacsov máris maigához ragadta a kezdeményezést azzal a római javaslatával, hogy a 35 aláíró ország tart­son újabb, a Helsinkihez ha­sonló találkozót. o demokratikus jogállam­hoz vezető úton az egyik legfontosabb lépést meg­tettük. Rendben, zavartalanul, törvényesen. És ez sem kevés. Végezetül. A demokrati­kus választásokat megelő­ző kampányban minden pártnak joga, hogy prog­ramját, véleményét, ja­vaslatát, kérését — alkot­mányos és törvényes ke­retek között — meghir­desse, és ezzel természe­tesen szándéka az, hogy befolyásolja a választókat. Miért nevezi a szer­ző ezt „sokkolásnak”, „szép szólamoknak”? Persze mint mindenkinek, neki is jo­ga van mindezt minősíte­ni, de ne „sokkolja” ezzel is az újságolvasókat. A hirdetésnek, reklám­nak az a feladata, hogy legyen igaz és meggyőző, de hogy ezt mennyiben hiszi el a címzett, az min­denkinek egyéni — mond­hatnám — szuverén joga. Nem vonom kétségbe, hogy a szerző a napi párt- politikai küzdelmeket, szándékot, taktikát saját meggyőződése alapján kellő érveléssel fejti ki. Pár — véleményem sze­rint lényeges megállapítá­A második........ a 374 ki­választott fogja megválasz­tani...” — olvasom a cikk­ben. Én úgy tudom, és ve­lem együtt a választópol­gárok milliói, hogy az új Országgyűlésben nem kivá­lasztott. hanem a szabad választásokon megválasz­tott képviselők fogják al­Három — igaz, már az Országgyűlés által a szava­zás előtt pár nappal el­döntött kérdést — a nép­szavazás hatalmas több­séggel megerősített. Hasznos volt ez a ha­zánk történetében első népszavazás azért is, mert Nem tehetek róla, őszin­tén kimondom: H. Z. cik­két olvasva nekem a „csőlátás" és a „savanyú a szőlő” jutott az eszembe. A demokráciát nem csak tanulni, hanem tanítani is kell! Dr. Várkonyi József Fejlesztési segély Magyarországnak Az NSZK szövetségi: gyű­lése, a Bundestag a CDU/CSU és az FDP javas­latára úgy határozóit, hogy fejlesztési segélyben része­síti Lengyelországot és Ma­gyarországot. Bonni gazda­ságpolitikai megfigyelők megjegyzik: ez az első eset, hogy az NSZK ilyen jellegű segélyt utal ki valamely ke­leti tömbbeli államnak. Dr. Christian Neuling, az uniópártok bunde&tagbeli fejlesztési költségvetési elő­adója bejelentette: a len­gyelországi és magyarorszá­gi gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdíitáBára 1990-ben tízmillió márkát bocsátanak az emill,tett két állam rendelkezésére. To­vábbi 45 millió márkát ki­tevő támogatást irányoztak elő az 1991—1993. közötti idő­szakra. A Bundestag határozata szerint a fenti pénzeszkö­zök arra szoLgálnak, hogy segítsék a társadalmi sok­színűség kibontakoztatását, továbbá a gazdaság és a köziigazgatás teljesítőké­pességének fokozását a két országban. À világ nagy hírügynökségei a jugoszláv helyzetről A világ nagy hírügynök- ' ségei megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a leg­újabb jugoszláviai fejle­ményekre. A szocialista világon be­lüli reformok egykori út­törőjének számító Jugo­szlávia elmerült a belső vi­szályok örvényében — ál­lapítja meg a Reuter. — A szlovéniai vezetés politiká­ja elleni ljubjanai tiltakozó gyűlést a szerbek arra' a napra tűzték ki, amelyen 1918-ban a királyi Jugo­szlávia létrejött. A szerb­szlovén viszály tükrözi azt a mélységes szándékot, amely ezt a balkáni államot elvá­lasztja a reformok útján futólépésben haladó kelet­európai országoktól. A nyugatnémet DPA az 1945. utáni jugoszláv tör­ténelemben példa nélküli­nek minősítette a szerb népfront elnökségének a szlovén áruk bojkottját és a köztársaságközi kapcso­latok megszakítását szorgal­mazó felhívását. A legfej­lettebb és legdemokratiku­sabb jugoszláv tagköztársa­ság, Szlovénia lakossága — jegyezte meg — attól fél, hogy a legnépesebb és leg­erősebb, de a legkevésbé demokratikus Szerbia ki­terjesztheti rá befolyását. Az UPI amerikai hírügy­nökség értékelése szerint Jugoszlávia „a széthullás küszöbén áll”. A francia AFP szerint Szlovéniát a ljubljanai szerb népgyűlés meghirdetésével megrettentette egy ' esetle­ges véres összecsapás veszé­lye, ezért hozták a tiltó in- tékedéséket. Az osztrák sajtó aggasz­tónak minősíti a jugo­szláviai történéseket. A nyu­gatnémet Die Welt úgy vé­li, hogy Ljubljana felismer­te azt az erőfitogtatást, amely mögött Szlobodan Milosevics, a szerb köztár­sasági elnökség elnöke áll. (MTI) Nyomozás a gyilkosok után Mind ez ideig nem sike­rült nyomára bukkanni azoknak a terroristáknak, akik előiző nap gylilkos me­rényleteit hajtottak végre Alfred Herrhausen, a Deutsche Bank elnöke el­len. A nyomozók továbbra is két férfi uitán kutatnak, akiket a merénylet színhe­lyének közelében, Bad Hom­burgban láttak szemtanúk. Hasonlóképpen a nyomozá­si listán van a Vörös Had­sereg Frakció, a RAF nyu­gatnémet terroristaszervezet évek óta körözött tíz tag- j'a. A rendőrség Frankfurtban megtalált egy hamisított rendszámú, Lancia gyártmá­nyú ’kocsit. A gyilkosok fel­tételezhetően ezzel a gép­kocsival nyertek egérutat merényletük végrehajtása után. A Deuitschlandfunk, _ az NSZK országos rádióállo­mása péntek reggeli je­lentése szerimlt, a nyomna vezetőik számára a nyugat­német hatóságok 4 millió márka pénzösszegnyi ju­talmat helyeztek kilátásba. A NOGRAI) sajtószolgálati közleményei Köszönet a segítségért A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében ■ ezúton is köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki a november 26-ai országos népszavazás előkészítésében és sikeres lebonyolításában részt vett szavazatszámláló bizott­sági tagoknak, helyi tanácsi dolgozóknak, a területi vá­lasztási bizottság testületének, a szakértői munkacsoport­nak, a népszavazásban közreműködő valamennyi állampol­gárnak, intézménynek. •Ar A Szabad Demokraták Szövetsége Nógrád Megyei Szerve­zete köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik országunk első népszavazásán részvételükkel tettek hitet az új Magyaror­szág, a szabad Magyar Köztársaság, a demokrácia mellett. Köszönet a részvételért. köszönet a négy „IGEN’’-ért!

Next

/
Thumbnails
Contents