Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-02 / 286. szám
1989. DECEMBER 2., SZOMBAT NO(ÏRAI) 3 Lemondott a MTESZ főtitkárhelyettese Lemondott Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese: döntésének okairól az MTI munkatársának elmondta: A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében az utóbbi időben megújulási folyamat indult el a társadalomban tapasztalható változások hatásaként. Ez főként abban öltött lestet, hogy a szövetségbe tömörült tagegyesüle- íteki egyre inkább önállóan kívánják intézni ügyeiket, s egyre kevésbé tartanak igényt a MTESZ gyámkodására. E megújulásnak azonban a MTESZ országos elnöksége és végrehajtó bizottsága már nem tudott motorja lenni, inkább fékezte az önállósodási törekvéseket. A MTESZ — a jelenlegi. struktúrában — nem működhet tovább, vezető testületéinek küldetése lejárt. Szervezetét ugyanis még akkor hozták létre, amikor a központi irányítás volt az elfogadott gyakorlat, s a társadalmi szervezetek — mint, amilyen a- MTESZ is — jórészt közvetítő szerepet töltöttek be a központi akarat végrehajtásában. E gyakorlat felett azonban eljárt az idő: úgy kell átalakítani a szövetséget, hogy az megfeleljen a tagegyesületek érdekeinek, tegye lehetővé számukra az önállóságot, s a központi apparátus csak szolgáltatótevékenységet végezzen részükre —, ha erre igényt tartanak. A műszaki és természettudományi értelmiség soraiból, több hozzáértő fiatalt és gyakorlati szakembert kell bevonni a szövetség munkájának irányításába, mivel eddig jórészt gazdasági vezető állásúak és a viszonylag idősebb generációhoz tartozó emberek alkották a MTESZ vezető testületéit. Ügy gondolom — summázta véleményét Henczi Lajos —, hogy a szövetséget alulról építkező szervezetté kell tenni* amelyben az eddiginél nagyobb, meghatározó szerepet kapnak a társadalmi tisztségviselők. S, e változásokat nem tudom hitelesen szorgalmazni, há közben függetlenített főtitkárhelyettesi beosztásban dolgozom tovább. Lényegében a régi struktúrára, a négy évtizedes beidegződésre mondtam nemet. Egy megújult és megváltozott egyesületi tagság akarata szerint felépülő szervezetben viszont —, ha Igény van rá — szívesen vállalnék — társadalmi munkában — közéleti feladatot. .(MTI) Csak világszínvonalú technikát Zártkörű részvénytársasággá alakul a síküveggyár A miértekre és az elképzelésekre dr. Juhász Gyula vezérigazgató válaszol Mondták már a gyár vezetőit álmodozóknak, kevésbé megalapozott, de gazdag fantáziával rendelkezőiknek, a valóságtól elru- gaszikodóknak, de nagyon sokan voltak, akik az első pillanatban is drukkoltak a sikerért, míg mások csak az átmeneti kudarcokat vették e-/.re. Egy biztos: a Salgótarjáni Síküveggyárban, ha nem is zavartalanul, de mindig történt valami, ami felkeltette mások figyelmét. Most is így van! Dr. Juhász Gyula vezérigazgató közreműködésével ezt kívánom most a közvélemény elé tárni. Részvény — külföldi töke — Ha jól emlékszem, az önállóság megadásakor &z akkori Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium vezetői kötelezték önöket, hogy 1990 elejére dolgozzák ki, milyen új gazdasági formában kívánják tovább működtetni a gyárat. — Igen, erről volt szó, mert közvetlen minisztériumi irányítás alá tartozunk. .Terveinkben — melyet november 27-én adtunk le az Ipari Minisztériumnak —, azt kérjük, hogy december 28-án zártkörű részvénytársasággá alakulhassunk. Kívánságunk még, hogy a vállalati vagyon kezelője az Állami „Hölgyeim és uraim, a 47-es számú tétel következik. Rubinokkal és gyémántokkal ékesített aranygyűrű. A licit 3 millió dollárral indul.” A nem mindennapos ajánlat a Sotheby's legutóbbi ékszerárverésén, New Yorkban hangzott el. A cég észak-amerikai elnöke szerint világrekordot felállítva kelt el, 4 és fél millió dollárt fizettek érte. A vevő ismeretlen. A műértö és gazdag közönség sorában valaki felsóhajtott: — Hogyan fizethet valaki eny- nyit egy gyűrűért, melyet az értéke miatt sohasem viselhet, hanem hazaviszi, és licit bezárja a páncélszekrényébe?! És egyáltalán miért adták el? Minthogy az árverés teljes kollekcióját a bolíviai Patino család szolgáltatta, a válasz a Sotheby’s további információjával lehet teljes. A gróf és a grófnő New Yorkban éltek a Manhattan ötödik utcájában. Kevés emberrel érintkeztek. Ám minden este az úr szmokingba, az úrnő pedig hosszú ruhába öltözött. Felvették gyűrűiket, az arany kézelőgombokat, a karpereceket, a gyémánttal kirakott nyakéket, és így költötték el a vacsorát, gyertyafény mellett1986-ban, a Párizs—Dakar autóversenyen, 24 éves korában meghalt a vagyon — közte az ékszerkollekció — egyetlen örököse. A gróf és a grófnő úgy döntött, föladja a díszes vacsorát; az ékszerek ára jobban szolgálja a halott fiú emlékét, a pénzen létesített tudományos alapítvánnyal. Szuperexpressz sebességi csúcsa A Párizs és Lyon között közlekedő rrancia szuperexpressz, a TGV, amelyről a francia államvasutak, az SNCF képviselői bejelentették, hogy ,406,9 fcm/órás sebességet ért el, „valószínűleg” megdöntve ezzel a nyugatnémetek 400 km/órás csúcsát. sebben tárgyalhatunk a hazai és külföldi , autógyártó partnereinkkel. Kiemelkedő munka — jelentős mnzgőbír Fejlesztési Intézet legyen. Terveinkben az is szerepel, hogy a dolgozók egymillió forint értékű részvényt jegyezzenek. Az ebhez szükséges megoldást 'keresem. Meggyőződésem, hogy egy hónapon belül a ma még meglevő buktatókon is túljutunk. Fejlesztési koncepciónk megvalósítására emeljük az alaptőkét. Tárgyalásokat folytatunk 50 százalékos külföldi tőke bevonásáról, angol, USA-, japán, NSZK-cégekkel, akik régi, megbízható és jelenleg is üzleti partnereink. — Mostanában gyakran esik szó, hogy a korábban felvett külföldi tőkét elherdáltuk, a kapott hiteleket nem a gazdaság technikai, technológiai megújulására használtuk fel. Érdekelne, hogy önök miként képzelik el a külföldi tőkq bevonását. — 'A jelennel alapozzuk meg a jövőnket, s ily módon tesszük vonzóbbá magunkat a külföldiek számára. Ezért meglevő külpiacainkat egy igen megalapozott, széles körű fejlesztéssel, technikái megújulással stabilizáltuk, amely az -európai piacgazdaság koncepciójára épülit. Életképességét 1990-ben, de főleg ’91 és ’92-foen mutatja meg igazán. Ugyanis számunkra belső kényszer a tőkés piacok erőteljesebb növelése. Eddig a-z .exportpályázat elnyerésével és hitel felvételével 1989-ben, hatmillió dollárért vásároltunk világszínvonalat meg testesítő technikai berendezéseket. Már beérkeztek és termelnek azok a vékony üveget csiszolni tudó gépsorok is, amelyekkel jövőre kettő- három millió dollárral tudjuk emelni az idei árualapjainkat. A Glaste kiktől olyan edző-hajlító kemencét vásároltunk, amelyről egyik külföldi vevőnk, amikor meg- láttia, azt mondta: — Uraim, önök a legkorszerűbb berendezést tudhatják magukénak. E világszínvonalat képviselő technika, technológia fogadására az előkészületeket megtettük, beleértve a kiszolgáláshoz szükséges berendezéseket. Alkalmazásuk révén 1990-ben már több százezer gépkocsihoz tudunk komplett üveget biztosítani. Ezáltal olyan pozícióba kerülünk, hogy az eddiginél még eredménye— Több keserű tapasztalat bizonyítja, hagy másutt sem a vezetők, sem a dolgozók nem készültek fel időben a világszínvonalú technika fogadására. E tekintetben most mi a helyzet? — Jelenlegi gazdasági pozíciónk lehetővé teszi, hogy bértömegünket olyan szintre emeljük, amely az elkövetkezendő években is garantálja a legmagasabb szakmai összetételt. Szeptember 1-jé- vel olyan bérfejlesztést hajtottunk végre, aminek eredményeként a gépészek bruttó átlagkeresete eléri a havi 30 ezer forintot, a főigépészek között pedig van olyan ils, amelyiknek fizetési céduláján több mint 50 ezer forint olvasható. Ebben benne van a kiemelkedő munka után járó. jelentős mozgóbér is. Ez ultóbbdi összeg meghaladja a gyár első számú vezetőinek havi alapdíjazását. Az anyagi ösztönzés hatására, az előző hónapokhoz képest, emelkedett az exportképes, világszínvonalat képviselő vékony üveg-,termelésünk, megindult a külső, jól képzett, fiatal munkaerő beáramlása, amely egyúttal utánpótilásgondjaiink&t is segít megoldani. Az idejövök egy éven belül képesek lesznek az érkező új technika fogadására, kezelésére. Eddiigli eredményeinket figyelembe véve, a szakszervezeti bizottság a vállalat vezetésével együtt nemrég úgy döntött, hogy november 15- ével, 20 százalékkal emeli a vállalat egész területén a bérekjet. A személyekre vonatkozó differenciálásra a munkahelyeken kerül majd sor. — Korábban sem kerülték el az előnyös üzletkötésre vágyó külföldiek a gyárat. Mostanság úgy tűnik, mintha nagyon felfedezték volna. Mi a magyarázata ennek? — Valóban, hetenként egy-két külföldi cég képviselőjével tárgyalunk, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, kiválasszuk azokat a partnereket, akik nekünk és fordítva, nekiik a legjobban megfelel. Mindez a vállalkozás felgyorsulását jelenti. Ez kell ahhoz, hogy kiviigyük az országot a mai, nehéz gazdásági helyzetéből. M.i hat és fél millió dollár értékű technikára kötöttünk Tárgyalásokat folytaltunk 50 százalékos külföldi töke bevonásáról... — mondja dr. Juhász Gyula vezérigazgató. szerződést. Nem mindegy, hogy ezt az összeget milyen okosan és gazdaságosan használjuk fel. A FERRU- NION vezérigazgatójának, Máté Lajosnak a segítségével korábbi elképzeléseinkkel szemben olyan vásárlásokat végeztünk, amelynek révén 10 millió forinttal olcsóbban jutottunk a kívánt és legkorszerűbb technikához. Ez szükséges ahhoz, hogy partiképessé- günket még vonzóbbá tegyük, hogy árbevételünk 1990-ben meghaladja a kétmilliárdot. Ennek nyeresége biztosítja az ez évben végrehajtott jelentős bérfejlesztések áthúzódó hatását. Kellemes intézkedés.. — Kérem, tegye konkrétabbá az előbb mondottakat. — Amennyiben kereskedelmi politikánk eredményessége tovább nő, gazdálkodásunk színvonala emelkedik, akkor az értelmes munka jövőre ismét gyümölcsözik: többet lehet majd keresni. Amennyiben teljesítjük 1990-ben az I. negyedévi elképzeléseinket, akikor egy nagyon kellemes,, újabb intézkedésen, ismételt bérfejlesztésen kell gondolkodnom. Ez szükséges ahhoz, hogy gyárunk továbbra is vonzó legyen, idekívánkozzanak a legszak- képzettebb, magas tudással rendelkező fizikai, műszaki, közgazdasági stib. dolgozók. — Tudomásomra jutott, hogy az Ipari Minisztériumba megérkezett az első szándéknyilatkozat, egy osztrák cégtől, hogy a salgótarjáni gyár részvénytársasággá való alakulásakor, akár többségi arányban is, hajlandó megvásárolni a gyár részvényeit. — Igaz. A gyár vezetesé- ’ nek, valamint a vagyonkezelésre felkért Állami Fejlesztési Intézetnek kell megvizsgálni, hogy a feltételek mennyiben felelnek meg a követelményeknek, a gyár érdekeinek. Nem tartjuk feltétlenül szükségesnek a többségi arányt, de jelentős összeg bevonásáról legyen szó. Nagyságát a gazdasági előnyök határozzák meg. Egyébként a részvénytársasággá való átalakulás az Ipari Miniiiszitérium teljes egyetértésével történik — tájékoztat dir. Szűcs Endre miniszterhelyettes. Venesz Károly Cornwall (Nagy-Britannia) partjai előtt 1962-ben kihelyeztek a tengerbe egy olyan műszert, amely minden har* madik órában méri a hullámok magasságát. Az adatok arra vallanak, hogy az elmúlt huszonöt évben az Atlanti-óceán északi részén a hullámok átlagosan magasabbá váltak. Ez a magaso- dás azonban nem folyamatos, hanem éveniként ingadozik. Éves átlagban a legMagasodó hullámok kisebb (2,18 méteres) 1972 és 1973 júliusa között volt, míg a legnagyobb hullám- magasságot (2,9 métert) 1980-ban mérték. Hasonló irányzatot mutatnak az Atlanti-óceán északkeleti részén működő hét meteorológiai állomás mérései is. Ha ez az éghajlati okokkal magyarázható irányzat folytatódna, az alighanem a kikötői létesítményekre éppúgy hatna, mint a tengerben működő berendezésekre, jelesül az olajfúró és -kitermelő fedélzetekre. Végleges következtetés azonban ezekből az adatokból még nem vonható le; ahhoz azok túlságosan rövid időt fognak át.
