Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-12 / 294. szám

2 1989. DECEMBER 12., KEDD fNÓGRÁD Für Lajos nyilatkozata SZKP KB felhívása Az ország jelenlegi drámai helyzetében a Szovjetunió Kommunista Pártja abban látja legfőbb feladatát, hogy kivezesse az országot a mos­tani nehéz helyzetből, s azt kéri az ország minden vá­lasztópolgárától, hogy tá­mogassa ebben. Egyebek kö­zött ezt tartalmazza az SZKP KB szombaton elfo­gadott, s hétfőn este nyil­vánosságra hozott felhívása a most megkezdett helyha­tósági választásokkal össze­függésben. A felhívás hangoztatja, hogy elérkezett a személyi­ségek, a tehetség kibonta- koztaitiásának ideje, az em­berek érdekeltté válnak az állam ügyekben. A helyzet drámaiságát az SZKP KB abban látja, hogy leomlik a régi rendszer, de helyette lassan elevenedik meg az új. A nehézségeket sorba véve, a dokumentum A korábbi kormánydöntés­nek megfelelően hétfőn Cseh­szlovákiában is, megkezdték a vasfüggöny lebontását. Először Dél-Csehországban, a csehszlovák—osztrák határ harminc kilométeres szaka­szán bontják le a műszaki zárat és távolítják el a drót­kerítéseket. A csehszlovák—osztrák ha­táron a műszaki zár felszá­molásáról még november 30- án az Adamec-kormány dön­tött. Akkor, ölyan informá­ciót tettek közzé, hogy a 'belügyminisztert utasították: azonnali hatállyal kezdje meg a műszaki zár felszá­molását. A berendezéseket az akkori bejelentés szerint fokozatosan, először Pozsony- nál, illetve azokon a határ- szakaszokon kellett eltávolí­tani, ahol a legnagyobb a turista-, illetve kishatárfor- galom.. Megfigyelők jelképes je­lentőségűnek tartják, hogy éppen a nemzeti közmeg­egyezés kormányának első munkanapján láttak hozzá a vasfüggöny eltávolításához. A határőrség erőgépekkel, különleges drótvágó gépek­kel, darukkal látott hozzá Dőlni Dvoriste, Horni Dvo- riste, Ceské Velenice, Ha­Brüsszelben szerdán tár­gyalások kezdődnek a ma­gyar kormány küldöttsége és a világ 24 fejlett országát tömörítő OECD-szervezet képviselői között. A megbe­széléseken várhatóan, döntés születik a Magyarországnak ígért támogatásokról és se­gélyekről. A magyar küldött­séget Horn Gyula külügy­miniszter vezeti, a küldött­ségben részt yesz Bartha Fe­renc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Surá- nyi György, az Országos Tervhivatal államtitkára és Fazekas Szabolcs miniszter- helyettes. Matkó István kormányfőta­nácsos elmondta, hogy az OECD-országok az elmúlt időszakban meglehetősen széles körű támogatást, sok­fajta segítséget helyeztek ki­látásba Magyarországnak és Lengyelországnak. Egyelőre az esetek többségében azon­ban még nem eldöntött, hogy a megígért támogatás­ból mekkora hányad illeti megemlíti az áruhiányt, a piaci egyensúlytalanságot, a sztrájkokat, a nemzetisé­gi viszályokat. A párt és a társadalom megújulása egymást kölcsö­nösen feltételezi, s az SZKP KB ezért utasít vissza min­den olyan kísérletet, amely szembe akarja állítani a né­pet és a pártat. A pártnak választ kell adnia a jelen kérdéseire, amelyek közül a legfonto­sabb a gazdasági, szociális problémáké. E téren az elő­relépést segíthetik a most elfogadásra váró alapvető törvények. A figyelem kö­zéppontjában a szociális gon­dok állnak. A dokumentum leszögezi, hogy a nemzetek jogai az országban sehol sem kerül­hetnek összeütközésbe az egész civilizált világban egyetemesen elfogadott em­beri jogokkal. A dokumentum elveti az lamky, Nová Bystrice és Slavonice térségében a mun­kálatokhoz. Azzal számol­nak, hogy a harminc . kilo­méteres szakaszon az év vé­géig befejezik a vasfüggöny eltávolítását. A műszaki zárat a cseh­szlovák—osztrák határon 1953-ban létesítették. A ha­társzakasz összesen 573 kilo­méteres. Egyelőre nem isme­retes, hogy a csehszlovák— osztrák határhoz hasonlóan a csehszlovák—NSZK határ­szakaszon is eltávolítják-e a vasfüggönyt. Ez utóbbinak ugyanis sokkal nagyobb len­ne a politikai jelentősége, mivel nem egy semleges, ha­nem egy NATO-ország ha­tára mentén szüntetnék meg a műszaki zárat. ☆ Mára összehívták a cseh­szlovák szövetségi parlamen­tet. A parlamentnek meg kell választania új házelnö­két, mivel a közvélemény követelésére Alois Indra ko­rábban benyújtotta lemondá­sát. Az erről szóló közle­mény szerint a parlament­nek „más időszerű politikai és törvényhozási kérdéseket is meg kell] vitatnia”. meg Magyarországot. A mos­tani tárgyalások célja, hogy ezeket az arányokat rögzít­sék. Magyarország fizetőké­pességének megőrzése érde­kében pénzügyi segítségre, a szerkezetváltás gyorsításá­hoz támogatásra számít. Fon­tos az is, hogy javuljanak a magyar termékek piacra ju­tásának feltételei Nyugat- Európában,] az Egyesült Ál­lamokban, Japánban. E té­ren igen fontosak a kilátás­ba helyezett vám- és korlá­tozáscsökkentések. A gazda­sági együttműködés lényeges területe lehet a környezet- védelem, valamint az okta­tás, a képzés. A nyugati se­gítség nagyban hozzájárul­hat a hazai vállalkozásélén­kítő program sikeréhez is. A magyar kormány már több­ször megfogalmazta, milyen segítségre, támogatásra len­ne szüksége, s ezeket a do­kumentumokat át is adták a partnereknek. A Közös Piac képviselői a közelmúlt­ban jártak] Magyarországon, SZKP föderalizálásának gon­dolatát. Az eszmei élet ellentmon­dásosságait érintve, a felhí­vás óva irat bármilyen cso­davárástól, s elutasítja a je­lentkező szélsőségeket. Az SZKP KB ellenzi a rendkí­vüli helyzetet, az erős kéz politikáját, vagy bármilyen más letérést a választott út­ról. A párt álláspontja a realizmusé, a demokratizá­lásé a politikában, a gazda­ságban, a szociális fejlődés­ben. A dokumentum kitér a szovjet diplomácia külpoliti­kai sikereire, s leszögezi, hogy az új gondolkodásmód alapvető, nem átmeneti jel­legű. A felhívás külön szól a parasztokhoz, a tudósakhoz, művészekhez és &z ifjúság­hoz, síkraszáü a lelkiis­mereti és vallásszabadsá­gért, a történelmi, kulturális értékek megőrzéséért. December 10-én a meg­újulásért küzdő erők köve­telésére Gustáv Husák köz- társasági elnök tudvalevőleg lemondott hivataláról és a csehszlovák alkotmány sze­rint a parlamentnek tizen­négy napon belül kell meg­választania az új államfőt. A közvélemény többsége Václav Havelt, a polgári fó­rum vezető személyiségét javasolja, de szóba került Alexander Dubcek, az 1968- as reformkommunista Cest- mir Cisar és Ladislav Ada- mec volt kormányfő neve is. Prágában igen nagy feltű­nést keltett az a hétfői hír, hogy a csehszlovák katolikus egyház vezetőjéhez, Franti- sek Tomasek' bíboros érsek­hez írt levelében a Pacem in Terris katolikus papi bé­keszervezet titkársága közöl­te: a szervezet december 7-i hatállyal feloszlatta magát. A Pacem in Terris szerve­zet. amelyet a hivatalos csehszlovák hatóságok ösz­tönzésére hozták létre az ál­lammal szorosan együttmű­ködő katolikus papokból, a súrlódások egyik fő oka volt a katolikus egyház, a Vati­kán és a csehszlovák állam között. s tanulmányozták a segítség- nyújtás lehetőségeit. A magyar kormány tisz­tában van azzal — mondotta Matkó István —, hogy csak úgy juthat az ígért segély­hez, támogatáshoz, ha siker­rel zárulnak Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalások, és létre­jön a megállapodás. Ugyan­csak fontos feltétel, hogy to­vább folytatódjék hazánkban a demokratizálódás, a gaz­dasági reform. Mindkét fel­tétel teljesítése a kormány szándékában áll, s az ország érdekeit szolgálja. ☆ Ma délutánra várják Brüsszelbe Horn Gyula kül­ügyminisztert, aki szerdán felszólal a Magyarország és Lengyelország reformjait tá­mogató 24 nyugati ország miniszteri értekezletén. A tanácskozás résztvevői — ál- , tatában a 24-ek külügymi­niszterei — mjeghaflgaáják Krzysztof Skubiszewski len­gyel külügyminisztert is. Rendkívüli kongresszust, választásokat Petar Mladenov, a BKP Kölzponti Bizottságának fő­titkára javasolta a KB hét­fői ülésén: hívjanak össze rendkívüli pártkongresszust 1990. március 26-.ra. A párt­nak kezdeményeznie kell, hogy a nemzetgyűlés, mi­után új választási törvényt fogadott el, legkésőbb 1990. május végéig tűzze ki a szabad demokratikus par­lamenti választásokat. Ja­nuárban a nemzetgyűlés — a kormány konkrét javas­lata alapján — vitassa meg és fogadja el a gazdasági helyzet stabilizálását célzó in­tézkedések rendszerét, a leg­fontosabb szociális problé­mák megoldásának és az állami kiadások erőteljes csökkentésének módját. Leninnek mennie kellett A sötétség leple alatt, vasárnap éjszaka szakértő kezek eltávolították he­lyéről Lenin szobrát a Krakkó melletti Nowa Huta egyik lakóépületéről. A közeli Wroblowicébe szál­lították, hogy ott helyreál­lítsák. A PAP lengyel hírügy­nökség jelentése szerint er­re azért volt szükség, mert a Lenin-emlékmű környé­kén immár rendszeressé vált tiltakozó akciók és összecsapások „zavarták a környék lakóinak nyugal­mát”. A szobor eltávolítása azt jelenti, hogy sem a Ma- zowiecki-kormánynak, sem a lengyel rendőrségnek nem sikerült más megoldást ta- láLni az emlékmű megvédé­sére a szélsőséges fiatalok­kal szemben, akik több ízben megpróbálták fel­robbantani vagy felgyújtani a szobrot. A helyreállítás után dönt majd a krakkói tanács az emlékmű új he­lyéről. Novemberben, Tadeusz Mazowiecki kormányfő moszkvai útjának előesté­jén a lengyel kormány szóvivője még politikai pro­vokációnak minősítette a szobor környékén lezajlott tüntetést és a szobor eltá­volítására vonatkozó 'kö­vetelést. Titkos amerikai elemzés: a Szovjetunió leszerel Az amerikai hírszerzés már májusban megállapí­totta, hogy a Szovjetunió csökkenti a katonai kiadá­sait, ám a kormány en­nek ellenére novemberig az ellenkezőjét állította. A The Washington Post hétfőn is-- mertette a védelmi minisz­térium titkos tanulmányát, amely már akkor megerő­sítette a szovjet bejelentése­ket: tény, hogy két év alatt 10 százalékkal csökkentik a haderők látszámát, 15 szá­zalékkal a katonai kiadáso­kat, 20 százalékkal az új fegyverekre fordított össze­geket. Az amerikai hírszerzés egybehangzó értékelése elle­nére George Bush elnök és kormányának tagjai még novemberben is arról be­széltek, hogy a szovjet vé­delmi kiadások változatla­nul növekednek. A lap sze­rint ez a szokásos okkal függhetett össze: a kormány a védelmi költségvetés elfo­gadtatásáért küzdött a tör­vényhozásban. A titkos tanulmány szerint egyébként az amerikai hír­szerzés úgy véli, hogy a je­lenlegi szovjet politika még legalább 5—7 évig folyta­tódni fog. A Magyar Demokrata Fó­rum központjától hétfőn es­te a következő közlemény érkezett a Magyar Távirati Irodához: „Számos helyről tapasztalt félreértések további elkerü­lése végett, a népszavazás eredménye nyomán megvál­tozott közjogi helyzetben nem tekinthetem magamat köztársaságielnök-jelöltnek. Budapest, 1989. december 11. Für Lajos” ■ir Mivel az MDF elnökségé­nek ülése az esti órákban is tartott, s emiatt nem volt (Folytatás az 1. oldalról.) A javasolt terv normatív számítások figyelembevéte­lével készült, de így jelen­tős forráshiány áll fenn. Dr. Verebályi Gábor, vb- titkár utalt arra, hogy pénzügyi, igazgatási, szer­vezési, intézményműködte­tési, önkormányzati vonatko­zású változások várhatók, ezért rugalmas és így is ke­zelt tervet kell a testület­nek és majd a városi ta­nácsnak is elfogadni. Utalt arra, hogy a városi tanács jövő évi programja legyen a VII. ötéves tervben foglal­tak teljesítésének, a ható­sági munka törvényessége további javításának, a taná­csi munka nyitottságának, a lakossági kapcsolat további szélesítésének az eszköze. A városi tanács ülésére december 18-án kerül sor. A testület Kanyó János- né, a városfejlesztési és gazdálkodási osztály veze­tőhelyettesének javaslata A múlt hét végén késő estébe nyúló tanácskozáson vitatták meg Szécsény és környéke MSZP-tagjai a kongresszus óta eltelt idő­szak tapasztalatait. A lekö­szönő ideiglenes intéző­bizottság nevében Bo- renszki Ervin tartott vita­indítót. Mint mondotta, a tapasz­talatok szerint a tagság kö­rében nagyobb volt a zavar, mint a tisztánlátás. A tisz­tánlátást segítheti, hogy a kongresszust követően az MSZMP—MSZP szakadása az MSZMP szervezésének elindulásával nyilvánvaló­vá vált. Beigazolódott az augusztusi városi pártérte­kezleten elhangzott azon állítás, hogy „ha egy párt­ban a nézetek olyan ’mesz- sze állnak egymástól, mint az MSZP-ben, akkor ezek képviselői többpártrendsze­rű társadalomban előbb- utóbb elválnak egymás­tól”. Arról is szólt Bo- renszki Ervin, hogy a szo­cialista pártnak markánsan meg kell mutatnia magát a konkrét politikai kérdések­ről kialakított álláspontjá­nak nyilvános képviseleté­vel. Az új párt szervezése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a ma még ingadozóik­kal tudatni kell: azok, akik szolgálni és tenni akartak a közösségért. azok, akik betöltötték funkciókat, de nem váltak a pártállam ha­szonélvezőivé, azok, akik mindig is komolyan vették a reformokat és ma éppen ezért csalódottnak, becsa­pottnak érzik magukat — azok a szocialista pártban keressék a helyüket. Külö­nösen akkor igaz ez, ha vállalják a részvételi demok­ráciával járó aktív csellék- vóst, ha a f entre várás he­mód Für Lajossal tisztázni a szűkszavú közlemény hátte­rét, az MTI munkatársa Csó- ti Györgytől, az MDF hiva­talának vezetőjétői| kért tá­jékoztatást. Csóti György el­mondta, hogy a félreértések elkerülése végett volt szük­ség a nyilatkozat közzététe­lére. Figyelembe véve ugyanis az új közjogi hely­zetet, ma Magyarországon senki sem nevezheti magát köztársaságielnök-jelöltnek. A népszavazás eredménye­ként á parlamenti választá­sok után, az Országgyűlés választ elnököt. alapján döntött a képződő pénzügyi tartalékok felosz­tásáról és átcsoportosításá­ról. Ezt követően aktuális ta­nácsi és más várospolitikai feladatokról volt szó, köz­tük arról, hogy a városban működő pártok, szervezetek politikai munkájához mi­lyen módon és feltételekkel ad segítséget a tanács. A testület több tagja ki­fogásolta, a városban a la­kosság körében is felhábo­rodást kiváltó „plakáthábo- rú”-t, javasolják a politikai szervezeteknek, hogy kerül­jék az eddig alkalmazott, városképet csúfító propa­gandamódszert. Alakítsanak ki állandó hirdetési helyet, amelyen folyamatosan fris­sen, kulturáltan tájékoztat­ják az állampolgárokat. A végrehajtó bizottsági ülés aktuális szakigazgatási feladatokban is állást fog­lalt. lyett az autonóm cselek­vést, az önállóságot szeret­nék gyakorolni. Az elkövet­kező hónapokban különösen felértékelődik az ilyen hoz­záállás, amelyben nem az önös pártérdek a fő motí­vum, hanem a demokráciára, a szociális igazságosságra, a kisemberek érdekeinek védelmére, boldogulására való törekvés. A népszavazás helyi ered­ményéről szólva elmondta, hogy az igazán fontos első kérdésre Szécsényben a szavazók 57.49 százaléka mondott nemet. Az összevont taggyűlés megválasztotta az MSZP városi elnökségét, pénz­ügyi ellenőrző bizottságát. Döntött abban, hogy a vá­rosi szervezet csatlakozik a — városok szövetségeként létrejövő — megyei koor­dinációhoz. Ennek megfele­lően az alapszervezetek küldöttei mellé megválasz­tották a küldötteket is. Az MSZP városi elnök­ség elnöke Varga József, alelnökei: Balta Tibor és Laczkó Bertalan, tagjai: Zsédely Lajos, Molnár László, Beck Pál, Morvái Béla, Antal Ferenc, Burda Sándor. Az elnökség a itagsággal való egyeztetést követően titkárának Bo- renszki Ervint választotta. Bállá Tibor kezdeménye­zésére a taggyűlés állást foglalt abban, hogy az MSZP tagjai csatiakoznak a véradómozgalomhoz. A tanácskozás befejezéseként Milkó Ferencné javaslatára, a sajtó nyilvánosságát fel­használva, részvétét fejezte ki a december 8-ai salgó­tarjáni sortűz áldozatai — köztük a szécsényi Vámos Józsefné, Babinszki Antal — gyászoló hozzátartozói­nak. Bontják a vasfüggönyt — összehívták a szövetségi parlamentet Tárgyalások kezdődnek a támogatásokról ■ ; ■ • Aïii#Pï|f (MTI) Rugalmasságot terveznek Rácz András Összevont taggyűlés Szécsényben Az MSZP a tagság pártja, hasznos párt legyen!

Next

/
Thumbnails
Contents