Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-23 / 304. szám
?89. DECEMBER 23.. SZOMBAT Lélektől lélekig KA KACSON Y 7 Karácsonyi hangulat BETLEHEMBEN A Születés-bazilika bejárata Amikor az András-nap- ioz legközelebbi vasárnapon, .dvent első vasárnapján a :atolikus templomokban föl- •sendülnek a költői hangu- atú népénekek, köztük pél- lául a ,,Harmatozzatok égi nagasok. . ", kezdetét ve- zi a liturgikus egyházi év, írni nem azdnos a polgári esztendővel megkezdődik a rárakozások ideje, a karácsonyra való készülődés, az ídventi időszak a hajnali nisékkél, a rorátékkal. sok eles, jósoló nappal, ködök- cel, havakkal. Ilyenkor leghosszabbak az éjszakák, közeledünk a téli lapfordulathoz, alkalmas idő ;z a varázsláshoz, a képze- et szárnyalásához, időjárást, életsorsot, jövőt lehet jósolni, csakúgy, mint sze- -elmi boldogságot és még annyi sok mást. Nemcsak Szent András, hanem a nógrádi vidéken is különösen sedvelt Borbála, vagy éppen őuca. nem utolsósorban Miklós napja szintén az adventon esnek. Nem csoda, hogy a népi képzelet éppen ebben az időszakban a legszár- nyalóbb. A vallásos keresztény ember ilyenkor a Megváltó eljövetelét, a bűnöktől való szabadulást, Jézus születését várja, mások hangulatát a családi együttlét- re való készülődés, a kölcsönös örömszerzés, a békesség óhajtása befolyásolja. Kétségtelen, a mai karácsonyi ünnep igen sok ősi elemből tevődik össze. Keveredik benne a téli nap- fordulattal, a természet megújulásával, a tavaszvárás- sal, a fény óhajtásával ösz- szefüggő legősibb hagyományok sora, amelyek nagy részét a polgári időszámítás első századaiban megjelenő vallás, a kereszténység jó érzékkel magába olvasztotta erre a napra helyezve a Megváltó születését. Maga a születés, az új élet megjelenése fölötti öröm szintén az emberiség legősibb érzelmei közé tartozik. minden nép hagyomány- világában középponti helyet foglalt el ősidők óta. Tehát december a karácsony hava. Maga a karácsony. népenként. európai tájanként bizonyos közös vonások ellenére is más és más hangulatú. Ez a hangulat szintén az. évszázadok során alakult ki. Más az angolszász és a latin népeknél.. itt jóval könnvedebb és mulatságosabb és megint más a közép-európai hagvo- mányvilágban. például a délnémet tájakon, Ausztriában. Lengyelországban, Csehországban. Magyarországon, ahol a bensőségesség, az érzelmesség dominál. Lehet-e hangulatról kiállítást készíteni? Igen. lehet. Salgótarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeum kisgalériájában Karácsonyi ünnepi enteriőr hangulat címmel látható az a bemutató, aminek megtekintése az ünnepekben is kellemes programként ajánlható. Természetesen, lehetetlenségre nem vállalkozhattak a kiállítás rendezői. Csupán arra — s ezt nagy'on is jól tették —, hogy a rendelkezésre álló műtárgyak segítségével karácsonyi hangulatot teremtsenek. S ez. sikerült is, kis betlehemmel a középpontjában. Mi tartozik ehhez a hangulathoz? Mindenekelőtt ide tartozik maga az évszak, a tél. a téli este, havakkal, mesékkel. Ezt a hangulatot idézik föl azok az akvarellek. pasztell- és olajképek, amelyek egyúttal ismerős művéFaragott betlehem R. Tóth S. felvételei szék emlékét is idézik. Fayl Frigyes Tél, Molnár László Géza Acélgyári utcarészlet télen, Salgótarján jötere télen, Iványi Ödön Téli táj, Glatz Oszkár Téli táj, Margit csecsemővel, Mesemondás, Kislány kosárral, Karácsonyi szoba és mások képei. Ezeken — s ez külön öröm — megjelenik a régi Salgótarján is, ahogyan az emlékekben él. Mert itt is volt város, amin átrobogva Radnóti Miklós Naplójában oly fájdalmas-szép zs igaz. megjegyzést tett. Kár, hogy mindenestől! eltüntették. E hajdani városban rendezték azokat az ünnepi eseményeket a különböző egyletek és körök, amelyek sárgult meghívóit, falragaszait és programlapjait szintén kiállították, érzékeltetve a két háború közötti város öntevékeny zenei, irodalmi és más kezdeményezéseit, a karácsony tájékához kötődő rendezvények kapcsán is. Jelzésként áll az előcsarnokban eg.y Szent Borbála-. a kisgalériában pedig egv Szent Miklós-kép, ismeretlen huszadik századi faszobrász műve. Viszonylag új keletű karácsonyi szokások közé tartozik a képeslapok küldése, hiszen magát a képes levelezőlapot csak a múlt század közepén találták ki. Aj régi hangulatot idézik azok a karácsonyi képeslapok, amelyek közül most egy csokrot mutatnak be itt. S ami talán a legfontosabb, az két enteriőr. Az egyik a karácsonyi asztal, a másik az ünnepi szoba a földíszített fával, alatta a/ ajándékokkal, a kályhával, ódon bútorokkal, a családi melegség hangulatával. Ez a kis kamarakiállítás kedvességével; a’ múlt nógrádi, salgótarjáni hangulatának idézésével szintén ajándék. T. E. Egy kis művelődéstörténet. „Zsidó és görög szellem — az emberiség e két legnagyobb kultúrgondolata — találkozásának meglehetősen nagy egykorú és későbbi irodalmi kísérlete van. Legtermékenyebbek egyik oldalon a gnosztikus zsidókereszténységben, másik oldalon a hellenista zsidóságban, a zsidó platonistákban és aristotelistákban, a Philók" ban és Majmuniakban bizonyait. De legjelentősebb emléke e korszakos találkozásnak mégis a IV. század végén lezárult Ojtestamentum. Belőle szorosabban is a hellenista zsidó irodalom körébe tartoznak az evangéliumok, a világirodalom e legnagyobb hatású zsidó könyvei” — határozza meg az antik világ mélyreható átalakulását eredményező korszak és szellemi mozgalmai — köztük a kereszténység — gyökereinek lénvegét Simon Dubnov történész. A négy evangélium közül a legrégibb Márké, a legkésőbbi — és így a legtöbb görög hatást tükröző — Jánosé. Kettejük között helyezkedik el a Máté- és a Lukács-féle evangélium, amelyek Jézus születését és gyermekségtörténetét is elbeszélik. Már ezekben az elsősorban nem történeti, hanem tanító célzatú műA templom főhajója vekben is megjelennek azok a hangsúlyok, amelyek a későbbiekben döntően határozták meg a kibontakozó mozgalom útját, azaz Jézusnak zsidó Messiásként Krisztusiként), illetve' meghaló és feltámadó Istenként való felfogását. Pál fellépésével indult meg s a második században vált teljessé a kereszténységnek a zsidóságtól való különválása, amelynek következtében a kereszténység zsidó szektából önálló, erőteljesen hellenizálódott, a keleti misztériumvallások elemeit magába olvasztó vallássá lett, ebben a formájában a Ró- Vnai Birodalom pogányái számára is elfogadható Istenné vált Jézussal a középpontjában. Születésének helyét és idejét hagyomány jelölte ki. A zsidókeresztényeknek író Máté hangsúlyozza a júdai Betlehemben való születését, annak bizonyítására, hogy beteljesedjen az Írás szava, miszerint a Megváltó Dávid házából származik". Betlehem pedig Dávid városa. A születés idejét a történészek általában i. e. VII-re vagy IV-re teszik. Nagy Heródes uralkodásának idejére. A születésnapot — evangéliumi közlés híján — egv római kalendárium a negyedik században tette december 25-re. Aurelius császár parancsára, ekkor ülték a „legyőzhetetlen Nap" ünnepét a téli napfordulót. Bálint Sándor, a közép-európai szakrális népi hagyományvilág jeles tudósa is hangsúlyozza: „A napot nem véletlenül választották ki, ugyanis a Mithras-kultusz ekkor ünnepelte a Nap születésnapját (Natalis Solis invecti)." Ugyancsak ő jegyzi meg az ünnep későbbi közép-európai hangulatának jellemzéseként: „A karácsony liturgiája főleg a germánok megtérésével érzelmesebb, meghittebb vonásokkal gazdagodik, és szublimálja a téli napfordulat pogány hagyományait is.” Ma a kereszténység évente háromszor ünnepli 'meg Jézus születését, a katolikusok és protestánsok december 25-én, az ortodoxok január 6-án, az örmények és a koptok pedig január 18-án, nem utolsósorban Gergely pápa tizenhatodik századbeli naptármódosításának jóvoltából. ☆ Nemrég jártam Betlehemben. Izraelben az EGGED busz- társaság által szervezett kirándulások viszonylag olcsón lehetővé teszik az ország bejárását a Golán- fennsíktól Élatig, a Szíriái, libanoni határtól a szaúd- arábiai, egyiptomi határig, a Földközi-tengertől Jordániáig. A négy szent város, Jeruzsálem, Hebron, Tiberias, Safed és a zsidó történelem valamennyi más emlékének bemutatása éppen úgy szerepel ezekben a kitűnően szervezett programokban, mint a keresztény és a mohamedán szent helyek, a Haifában levő Ba- hai-világközpont,, a drúz falvak, a beduin életmód, vagy éppen a mai gazdasági élet néhány jellemzőjének, például a gyémántcsiszolóknak, kibucoknak a megismertetése. Izrael a kényszerű háborúk terhei viselése ellenére kitűnő infrastruktúrával, hatékony, modern gazdasággal rendelkezik, amelyben meghatározó szerepet játszik a világszínvonalú mezőgazdaság, a gyémántcsiszolás, az idegenforgalom és az ipar. Természetesen gépkocsit is mindenütt lehet bérelni, az Arkia belföldi légijáratai szintén igénybe vehetőek, ezek azonban drágábbak az autóbusz-társaságok által szervezett túráknál. Ezért én idén augusztusban és szeptemberben az EGGED társaság szolgáltatásait választottam az országjáráshoz. A járatok Tel Avivból a tengerparti Marina Szállodánál levő Namir térről indulnak, amit csak Kikar Atarim- ként emlegetnek. Csütörtökönként indítják azokat a túrákat — ez a híres beduin vásár napja —, amelyek egész napos programjában Beér Seva, az ottani beduin piac. Hebron és Betlehem szerepel, s a történelmet tekintve, legalább négy évezred. Valóságos időutazás ez is, ára 37 amerikai dollár. Tavaly még 32 volt, az árak itt is emelkednek. Ezen a reggelen is megjelent a kis öregember: — Hat, please... Hat, please — mondogatta a buszok körül gyülekezőknek. Köny- nyű kalapot kínálgatott a hőség ellen, 20 sekelért. Ez nagyjából tíz dollár, viszont kalapra, sapkára tényleg szükség van a sivatagi hőség ellen. Beér Seva a Negev-sdvatag fővárosa. Iszonyú forró szél süvít a beduin piacon, ahol tevét és menyasszonyt is lehet vásárolni. De nem kevésbé perzselő a hebroni és a betlehemi nap. Sem tevét, sem feleséget nem vettem, bár tevém még nincsen. A Joe Álon beduin folklórmúzeum melletti fekete kecs- kebőrsátorban azért megittam később egy csésze beduin kávét. Hebronban, az ősatyák városában, a Makpéla-barlang közelében, ahol Ábrahám, Izsák és Jákob, valamint az ősanyák, Sára, Rebeka és Lea nyugszanak — Ráhel sírja Betlehem mellett van — egy kis üzletben megpróbáltam megszólaltatni a sáfárt, ezt a kos szarvából készült ősi hangszert, amelynek hangjára Jerikó falai leomlottak, ám nem sikerült. Egy brooklyni kisfiúnak annál inkább, még szerencse, hogy az itteni falak nem omlottak le, így délutánra elértünk Betlehembe, Efrata szívébe, a Ju- deai-hegyekben levő, ma főként keresztény arabok lakta városkába, Jeruzsálemtől délre. Dávid városa, Jézus születésének helye vakítóan fehérük a hőségben. A városka főterén, a Jászol téren állunk meg. A karácsonyi televíziós közvetítésekből ismerős tér ez, de most nem lengi be a harangszó. Innen pár lépés az erődhöz hasonló, roppant támfalakkal 'körülbástyázott kolostoregyüttes, amely magába foglalj a a torony és kupola nélküli templomot, a világ legrégibb keresztény templomát, a Születés-bazilikát. A betlehemi istálló, amit Lukács emleget, egy barlang lehetett, amely fölé az első templomot Nagy Konstantin alatt építették a IV. században. Ezt a VI. században lerombolták, Justiniánus idején építették újjá. A mai bazilika a későbbi átépítések ellenére valójában ezt a jelleget őrzi. A mostani bejárat mindössze 120 cm magas, a török időkben védelmi célból, és azért szűkítették le, hogy szamáron, lovon, tevén ne lehessen bemenni rajta. Meggörnyedve léphetünk a bazilikába, amelyen ortodoxok és örmények osztoznak, a katolikusoknak — a főhajóbót közvetlen átjárással és a mellékbarlangokkal — külön templomuk van a múlt század végétől, a ferences Szent Katalin-templom. A bazilika belső terét négy —• fehér korinthoszi oszlopfővel díszített, s az első templomból való — vörös márvány oszlopsor osztja öt hajóra, s mindezt ácsolt fatető fedi. A születés barlangjába a főoltár két oldaláról lépcsők visznek le. Ezüstcsülag jelöli egy ugyancsak keleti pompával ékes oltár alatt a helyet, ahol Jézus született. Maga ez a barlang — egy kiterjedtebb mészkőbarlang-rendszer része — 12 méter hosszú és körülbelül három méter széles. Magába foglal egy kisebb kamrát is, ahol a sziklába vágott bemélyedésben a jászol lehetett, amelyben a kisded feküdt. Békét hozott-e a világnak? Most itt van a Háromkirályok oltára, ugyancsak színesen földíszítve. Mindeneséire megállók a gyertyalángoktól fekete bemélyedés előtt is, ahol a hagyomány szerint a napkeleti bölcsek is álltak, köszöntven a kisdedet, békesség. Salom. Bódi Tóth Elemér Fotó: R. Tóth Sándor A Jézus születésének helyét jelölő ezüstcsillag a barlan- ban.
