Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

XLV. ÉVF..30i SZÁM ARA: 4,30 FORINT T989. DECEMBER 20.. SZERDA Szemtanúk a temesvári tnntetésekril A belgrádi Borba munkatársa a temesvári egyete­men tanuló görög orvostanhallgatókkal beszélgetett, akik a vatinl határátkelőhelyen hétfőn a késő lest! órákban érkeztek Jugoszláviába. Szemtanúként el­mondták. hogy a tüntetők és a biztonsági alakulatok közötti háromnapos újabb és újabb összecsapások .során több százan életüket vesztették. A városi kór­házban ők maguk több halottat és Igen kok. lőfegyver­rel megsebesített embert láttak. A városban páncél- kocsik és katonai járőrök cirkálnak. (Imalánc Tőkés Lászlóért címmel összeállításunk a 8. oldalon.) Folytatta munkáját az Országgyűlés Az átalakulás feltételeinek megteremtése az ország alapvető érdeke Bejelentésekkel kezdődött az Ország- gyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja kedden reggel 9 órakor. Fo­dor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csopor­tokat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekkép­viseleti szervekkel - folytatott konzultációk tapasztalatai alapján a parlamenti Vá­lasztások előrehozataláról, az Országgyű­lés megbízatásának lerövidítéséről szó­ló javaslatot. Tájékoztatást adott arról: az MSZP parlamenti csoportja felhívással fordult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és az Ideiglenes' Nemzeti Kormány 1944. december 21—22-i meg­alakulásának évfordulóján emlékezzenek meg e történelmi eseményről. Kérte, hogy a parlamenti csoportok tárgyalásaikon e kérdésben is alakítsák ki álláspontju­kat. Kemenes Ernő: A fizetésképtelenség közvetlen veszélye elhárítható séget kíván vállalni az át­menet biztosítására. A fizetésképtelenség mi­atti közvetlen veszély elhá­rítható, ám, ahhoz fontos gazdaság racionalizálási fel­adatokat kell elvégezni. Szociális oldalon nagy erő­feszítések szükségesek egyes rétegek leszakadásának to­vábbi pozícióromlásának megakadályozására, és az infláció hatásainak legalább részleges kivédésére. E ne­héz feladatok felvállalását az igazolja, hogy mai is­mereteink szerint nem lát­szik más, könnyebb, reáli­san bejárható út. E feszült­ségekkel terhes program nem vállalása súlyos hely­zetet eredményez. Gazda­ságunk néhány hónap alatt finanszírozhatatlanná válik, működése ellehetetlenül, eb­ben az esetben súlyos ter­melés- és fogyasztáscsökke­néssel kellene szembenéz­nünk, és ami még tragiku- sabb, gazdaságunk mély válságba süllyedve, hosszú időre elvesztené esélyét a kibontakozásra — mondot­ta. Kemenes Ernő kiemelte: úgy látjuk, ma még mind­ez elkerülhető, s e prog­ramhoz mai ismereteink szerint biztosítható az elen­gedhetetlen külföldi segít­ség és egyidejűleg minden, az ország sorsa, jövője iránt elkötelezett, felelős politikai erő támogatása is. Ezt követően, a javasolt gazdaságpolitikai program, négy meghatározó elemére külön is kitért az előadó. A KGST-együttműködés vár­ható alakulásáról és hatásai­ról szólva elmondta: az egyes országok köaismert gazdasági és politikai ne­hézségei hátráltatják gaz­dasági kibontakozásunkat, s ráadásul nem kalkuláltunk a rubelelszámolású keres­kedelmi forgalom ilyen mértékű visszaesésével. Mindennek hatása alapve­tően rázza meg jelentős részben e piacokra épülő gazdaságunkat. Nagy jelen­tőségű számunkra, bogy a legutóbbi magyar—szovjet kormányfői találkozó nyo­mán biztosíthatónak tűnik az energiaellátásunkhoz szükséges szovjet import. Egyidejűleg nagy szükség van a hazai energiatermelés hatékonyságának fokozásá­ra, az energiafelhasználás­(Folytatát a 3. oldalon.) Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfele­lően tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai program­járól, amelynek előterjesz­tője Kemenes Ernő, az Or­szágos Tervhivatal elnöke volt. Kemenes Ernő elöljáró­ban elmondta: a most be­terjesztett kormányzati ja­vaslat e parlamenti kezde­ményezések és javaslatok alapján készült, és: további erőfeszítéseket tartalmaz a gazdaság strukturális al­kalmazkodóképességének erő­sítésére, a vállalkozások fel­tételeinek javítására, az induló vállalkozások ösztön­zésére, összességében a gaz­daság fejlődőképességének további erősítésére. A kor­mányzat ismét áttekintette az inflációs folyamat külső- és belső tényezőit, kézben tartásának lehetőségeit, és a gazdaságpolitikai program tartalmazza a parlament adózással kapcsolatos dön­téseit is. Mérséklődtek a gazdasággal kapcsolatos törvénykezési programra vonatkozó kormányzati ja­vaslatok, és a mostani elő­terjesztés tartalmazza az elvégzendő kormányzati fel­adatokat a Minisztertanács mandátumának hátralévő időszakára is. Ezzel egyidejűleg folyta­tódtak a tárgyalások a KGST partnerországokkal, az 1990. évi kereskedelmi, együttműködési megállapo­dásokról. — Előbbre jutot­tunk az Európai Közösség vezetőivel és egyes, a ma­gyar gazdaság számára kü­lönösen fontos nyugati or­szágok vezetőivel folytatott tárgyalásokban is. A kor­mányzat tovább folytatta konzultációit a Nemzetközi Valutaalappal, és ennék alap­ján kirajzolódtak egy lehet­séges megállapodás körvo­nalai. A gazdaság működtetése, az átalakulás feltételeinek megteremtése, az ország alap­vető érdeke, és ezért nem kerülhetők meg az ezzel kapcsolatos népszerűtlen in­tézkedések sem. A kormány — mint azt a beterjesztett program mutatja — felelős­Az MSZP megyei lekezlete Salgótarjánban Nyilatkozat — Megszűnt a radikális tagozat — A pártszervezés tapasztalatai — Megyei vezetötestűlet: koordinációs tanács Boldvai László a párt megyei elnöke A Magyar Szocialista Párt megyei értekezletét kedden tartották Sal­gótarjánban, az esemé­nyen részt vett és fel­szólalt Pál László, az MSZP országos elnök­ségének tagja. Az elnök­lő Fehér Zoltán , a na­pirend tárgyalása előtt Borenszki Ervinnek adott szót, aki a szé- csényi küldöttek nevé­ben nyilatkozat elfoga­dását kezdeményezte. A pártértekezlet a javas­lattal egyetértett, a do­kumentumot alább kö­zöljük. Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt lépett a (mikrofon­hoz Rákos Csaba, aki bejelentette az MSZP salgótarjáni radikális tagozatának megszűné­sét. Ismertette az erre késztető állásfoglalást, amelyet ugyancsak kö­zöl majd lapunk. A pártértekezlet ezek- után az októberi kong­resszus óta végzett mun­káról szóló tájékoztató megvitatásával folytat­ta munkáját, majd a megyei vezető szervezet felépítéséről, személyi kérdésekről döntött. Az élénk vitában csaknem húszán vettek részt, a véleménynyilvánítók­nak nemegyszer szá­mos kérdést is feltet­tek. (Folytatás a 2. oldalon.) Forum a megyei tanácson Gyermekvédelmünk jelene és várható jövője Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Tanács székházé­ban kedden fórumot szer­vezett a megyei tanács szo­ciálpolitikai és egészség­ügyi önálló osztóiya, vala­mint a közelmúltban meg­alakult Nógrád Megyei Gyermekbarát Egyesület. Ez utóbbinak közel száz tagja van, és továbbra is számí­tanak a felnőtteken kívül, a 14-ik életévüket betöltött fiatalok aktív részvételére. A fórum Gyermekvédel­münk jelene és várható jö­vője címet viselte, s való­ban — ahogyan Király Mi­hály. egyesületi elnök be­vezetőjében hangsúlyozta — bőven lett volna miről vé­leményt cserélni, mégis a meghívottaknak több mint a fele távot maradt a ren­dezvényről. Király Mihály aggodalma, hogy a gyermekvédelem ha­lad az eddigi, sikertelensé­gek sokaságával tarkított útján, és a benne tevé­kenykedők jobbára csak re­gisztrálják a helyzetet, fé­nyes terveket kovácsolnak, csak éppen alig cseleksze­nek valami érdemlegest, reá­lisnak tekinthetőt. Pedig már — helyesen jegyezte meg — a tanácsokkal nem megyünk semmire, konkrét, személyes és célravezető tettek szüksé­geltetnek. Ebben sokat vár az egyházaktól is, amelyek korábban is jeleskedtek hí­veik (és általában az em­berek) erkölcsi arculatának pozitív formálásában. Saj­nálatos azonban, hogy egyet­len meghívott egyházi sze­mélyiség sem jelent meg a tanácskozáson. Az egyesület elnöke valós tapasztalatokra alapozta azt a kijelentését is, hogy a gyermekvédelemben dolgo­zóik meglehetősen érzéke­nyek saját munkájukra, ne­hezen viselik a bírálatot, könnyen megsértődnek. Ez a felnőttek közötti vita pe­dig éppen azokra üt vissza, akikért lennének: a gyere­kekre. A fórum következtetése : ahhoz hogy a gyermekvé­delem kátyúiba fulladt sze­kerét kimozdítsák, meg kell reformálni a tevékenységet, és új módszerekben, gyakor­lati közelítésekben kell gon­dolkodni, jobban ösztönözve a megyei, helyi kezdeménye­zéseket. À gyermekvédelmet együtt, velük és értük kell végezni, a fiatalok széles rétegeinek bevonásával. A tanácskozáson a több­ség — szám szerint tizen — szót kért, és támogatta az egyesület újra való törekvé­seit. Egyelőre azonban — ez a tudósító érzése — az ország és a megye bizony­talan helyzetében a szándé­kon kívül többet most sem. mondhatunk. Noha a lé­nyegre látó, okos hozzászó­lások némi reményt adhat­nak arra, hogy a megrekedt szekér kimozdul, és a gyer­mekvédelem egyes szektorai harmoni'kusabban és haté­konyabban működnek együtt, s az egyének is eredménye­sebben végzik önként vál­lalt munkájukat. Bár na­gyon valószínű, hogy mind­ehhez elsősorban a gazda­sági teljesítőképességnek és a társadalmi körülmények­nek kellene jelentős mérték­ben és kedvezően megvál­tozni. A Nógrád Megyei Gyer­mekbarát Egyesület első nagy rendezvényét december 21-én, csütörtökön 14 óra­kor tartja a salgótarjáni sportcsarnokban a hátrá­nyos helyzetű gyermekek ré­szére. A karácsonyi műsort 18 órakor az Exotic együttes koncertje folytatja.

Next

/
Thumbnails
Contents