Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-20 / 301. szám
Dz MSZP megyei értekezlete Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) A kongresszus óta végzett munkáról Boldvai László, az MSZP megyei ideiglenes intézőbizottsága elnöke adott tájékoztatást. Elöljáróban utalt arra, hogy az elmúlt két hónapra rányomta bélyegét a megalakulás rendkívülisége, ellentmondásos jellege. Boldvai László szólt a kül- döttcsoport munkájáról, majd az ezt követő tevékenységről. Az első tapasztalatok szerint a volt MSZMP-tagok döntő többsége a kongresszus után teljesen elbizonytalanodott, bár a programot sokan eltudták fogadni, erős volt a párt névváltoztatása miatti ellenérzés. A pártszervezés problémáinak idézése után Boldvai László azt sem hallgatta el, hogy az önmagát feloszlató megyei párt- bizottság után tevékenykedő ideiglenes intézőbizottság mandátumát több kritika érte, holott legimitását bizosította, hogy tagjai döntő részben az alapszervezetek által választott kongresszusi küldöttek közül kerültek ki. Az ideiglenes intézőbizottság felhívása kifejezte: mindazokra számítanak, akik meggyőződéssel tudják vállalni és képviselni a kongresszuson jóváhagyott programot és alapszabályt, készek cselekedni a demokratikus szocializmusért. A tájékoztató kitért arra is, hogy a pártszervező munkát helyenként teljesen lehetetlenné tette: párttitkárok akadályozták a meghívók továbbítását, taggyűlések összehívását. Az MSZMP iránti erős kötődés — különösen Salgótarjánban és Bátonyterenyén — mind a mai napig lassítja az MSZP talpra állását. A városi ideiglenes intézőbizottságok az új típusú tcmeg- párt tagjainak toborzását aktívaértekezletek szervezésével is igyekeztek neggycr- sítani. E törekvések ellenére Nóg- irádban csak nagyon lassan gyarapodott az MSZP taglétszáma. November 1-én mindössze 396 tagot számlált, december elején a létszám már 900 felett volt. A megyében mintegy ötven alapszervezet jött létre, ezek döntő többsége területi alapon működik. A platformok tagozatok szerinti elkülönülése — ifjúsági, közlekedési munkás — egyelőre nem elég markáns arculatú, holott az új párt egyik fő szervezeti formája az ilyen típusú szerveződés. A tájékoztató kitért az apparátus megszüntetésére, a pártingatlanok szanáfásának előkészítésére — mindez jelentős energiát vett el a pártszervezéstől is. A továbbiakban foglalkozott Boldvai Lászüó azzal, hogy a tervek szerint milyen közcélra használják a párt- létesítményeket, és kitért arra a petícióra is, amelyben a NÖGRÁD című lap tulajdonjogáról való lemondásra szólították fel az MSZP-t. A tárgyalások felidézése után kifejtette: a kemény támadások ellenére sem adtuk fel az MSZP öröklött és törvényesen igazolható tulajdonjogát. A népszavazással kapcsolatos politikai tevékenység tanulságainak összegzése után, a tájékoztatót azzal fejezte be: helyes lenne, ha a mai napon megtörténne a végleges megyei szervezet kialakítása, a tisztségviselők megválasztása, hogy stabil, legitim testület koordinálásával a legfontosabb feladatokra, a választásé program kimunkálására és a hatékonyabb pártszervezésre lehessen koncentrálni. A vitában Zihanyi Sándor, a nagylétszámú irányító szervezet ellen érvelt. Molnár László pedig határozottan kiállt az MSZMP-től való elhatárolódás mellett. A továbbiakban arról szólt, hogy ha a párt nem tud új arculatot felmutatni, továbbra is mindenért a MSZP-t tartják felelősnek. Bírálta az országos elnökség néhány tagját, majd a program átigazítása érdekében a választások utáni új kongresszus megtartását szorgalmazta. Ehhez kapcsolódott Bo- renszki Ervin is, kifejezve egyetértését, A továbbiakban, a választási küzdelemre való felkészülést nevezte fő feladatnak, figyelmeztetve arra is, hogy a párt még nem rendelkezik kellő erővel. Batta István szerint nem voltunk felkészülve a párt- szaikadásra, az MSZMP volt tagságának döntő része pedig úgy mondott kritikát, hogy nem állt se ide, se oda. Korábbi megjegyzésre reagálva kifejtette, hogy a gazdaság fontos tényező, de teljesítményt produkáló gazdaság csak bizonyos politikai szabadság mellett lehetséges. Dr. Szalánczad György szerint, az elkövetkezendő időben nagyon nagy realitás- érzékre van szükség, le kell számolni az illúziókkal. A magyar baloldal sorsa, a választásokon fog eldőlni, s ehhez arra a meggyőződésre is szükség van, hogy az MSZP esetében, sem a cégtábla átfestéséről van szó, A hozzászóló bíráló szavakkal illette a tájékoztatót, mondván, egyfajta igazoló jelentést hallott. Bobál Gyula, a pártsajtó körül kibontakozott vitához kapcsolódva kifejtette, a lapalapítás ma már mindenkinek a lehetősége, az MSZP vezetésének pedig az az érdeke, hogy megszerezze a sajtóhoz a szakmailag jól képzett embereket. A jövő történészeinek aranybánya lesz a mai időszak — mondotta dr. Bővíz László. Érvelése szerint örül az MSZMP zászlóbontásának, hiszen minden bűnnel, az MSZP-t vádolják. Más vitához kapcsolódva kifejtette: fontos a párttag- létszáma, ennél azonban jelentősebb súlyú, hogy milyen a programja, szellemi kisugárzása, jövőképe. Egy másik polémia kapcsán pedig így fogalmazott: minden párt esetében, a program, a mérvadó, és a kérdést nem csak úgy kell feltenni, hogy mi kivel akarunk együttműködni, hanem úgy is, hogy kik hajlandók velünk koalícióra lépni. Dr. Boros Sándor, a választási felkészülést nevezte a legfontosabb feladatnak, a párt arculatát hosz- szabb idő alatt lehet kialakítani, markánsabb politizálással, s emellett a tömegtájékoztatásra is nagyobb befolyást kell tennii. Hatalmon levő párt-e az MSZP’ — p kérdésfeltevés után kifejtette: eleve népszerűségi hátrány, ha a kormány minden intézkedése mellett kiállunk. A pártnak helyi szinten is, a dolgozók érdekeit tükröző állásfoglalást kell tenni. Bodor Tibor úgy fogalmazott, hogy a párt arculatát a tagjai határozzák meg, nem pedig az apparátus és a különféle bizottságok. Reális értékelésre van szükség, tanulni pedig az ellenfelek eredményeiből is lehet. Szerinte nem a választások után, hanem már januárban szükség volna országos pártértekezletre vagy kongresszusra, a végső szervezeti forma kialakítása, illetve a választási stratégia megfogalmazása érdekében. Kifejezte sajnálatát a radikális tagozat megszűnése fölött, így fogalmazva: „nem hiszem, hogy a homogén gondolkodás eredményes”. Gyulai Barnabás azokat a nehézségeket ecsetelte, amelyek a kis tel épülések en 'nehezítik a pártmunkát. A vita utolsó résztvevőjeként Füzesi István úgy fogalmazott, a „kivel együtt” kérdés megválaszolásához a másik fél is kell. A pártnak nemcsak saját tagjainak, hanem másoknak is meg kell feleim, a kívülállók, a programja, a munka gyakorlata által nyerhetők meg. Általában egyébként sem mondható meg, hogy kivel lehetséges az együttműködés, ezt mindig a konkrét esetek döntik el. A folyamatosság vállalása hátrányt jelent a múlt nélküli szervezetekkel való versenyzésben. A hozzászóló már a következő napirend előkészítéseként is kifejtette; a közigazgatáshoz igazodó, rugalmasan alakítható megyei pártvezetésre szükség van. Dr. Rozgonyi József kongresszusi küldöttként is úgy érvelt, hogy helyes döntés született, amit emelt fővel lehet vállalni. Szavai szerint a régi modell nem javítgatható és világosan kell látni, hogy az MSZP új — nem kommunista — párt. Kovács Péter egyetértett azzal, hogy az MSZP erejét nem taglétszáma, hanem kisugárzó hatása adja meg. Más megjegyzésekkel vitatkozva kifejtette azt is, nem támogatja azt a magatartást, ha már most előre elhatárolja magát az MSZP más pártoktól. Pál László, az MSZP országos elnökségének tagja jogosnak nevezte a testületet ért kritikákat, szólt arról is, hogy a kongresszust ugyanúgy értékelték, mint itt a megyében : profi dokumentumok születtek, amatőr • szervezési intézkedésekkel. A tulajdonviszonyok körüli viták hasonlóak az országban, mint Nógrád megyében. Szólt arról, hogy az új helyzetben milyen a kormány, az Országgyűlés és az MSZP viszonya, majd egyetértett azzal, hogy a választások után új kongresszus legyen. A választást egyébként sokkal szakértőbb módon kell előkészíteni, az eredményesség érdekében célszerű a platformok csatáját is felfüggeszteni. Mint sokan mások, így dr .Szabó István is foglalkozott az úgynevezett elhatárolódással. Szavai szerint egy párt komolysága azon múlik,1’ hogy kivel tud ösz- szefogni. Most pedig akár az ördöggel is szövetkezni kell, ha ez az ország előrehaladását szolgálja, ne pedig az elhatárolódáson törjük a fejünket. A továbbiakban azzal érvelt, hogy a gazdasági problémák megoldását kell a teendők centrumába helyezni. Molnár László többek között azt a kérdést tette fel, hogy el kell dönteni: ideológiai avagy választási párt kíván lenni az MSZP. Kolbányi Ferenc így fogalmazott: hogyan tudna tekintélyt szerezni az MSZP, ha lepaktál az MSZMP-vel? Venesz Károly megjegyzése szerint a tisztességes emberekkel kell kapcsolatot teremteni. A véleménycsere lezárása után Boldvai László tartott rövid összefoglalót. Ebben többek között kifejtette, hogy a mandátum addig tart, míg a bizalom. A belpolitikai élet viseli az átmenet jegyeit, nincsenek tiszta, világos viszonyok, így nem lehet egyértelműen azt sem mondani, hogy a baloldal egyenlő az MSZP-vel. Érvelése szerint új kongresz- szust kell, de nem a választások előtt. Erre vall1 az is, hogy az elmúlt két és fél hónapban a párt befelé fordult, lekéstünk a választási kampányról. Az ezt követő szavazás után a pártértekezlet úgy foglalt állást, hogy az országgyűlési választások után legyen kongresszus, majd elfogadták a tájékoztatót. A pártfórumon ugyanakkor bejelentették, hogy ezzel az ideiglenes intézőbizottság befejezte munkáját. Javaslat a megyei szint funkciójára, feladatkörére, szervezeti felépítésére ezt a címet viselte a következő napirend. A lényege: milyen formában létrehozott — a pártértekezlet által választott, avagy a területi párt- szervek által delegált — megyei pártvezetés legyen? A vitában sokan részt vettek, tolmácsolva a városi pártértekezleteken] kialakított álláspontokat is. A vélemény- cserét követő szavazás úgy döntött, hogy szövetségi alapon működő megyei koordinációs tanácsot kell létrehozni, amely függetlenített megyei elnökből, társadalmi alelnökökből, a területi pártszervek delegáltjaiból áll. Ezzel az elvvel szinkronban hozzák létre a megyei egyeztető bizottságot és a megyei pénzügyi ellenőrző bizottságot is. A csaknem egyhangú döntés után személyi kérdéseket tárgyalt a pártértekezlet. Szilágyi Albert, a jelölő- bizottság nevében elmodta, hogy a jelölésnél alapvető szempontnak tartották olyan emberek ajánlását, akik a politikai .versenyhelyzetben képesek a jó színvonalú munkára. Előtérbe kívánták állítani az olyan fiatalokat is, akik rátermettségüket már igazolták. A javaslatok alapján nyílt szavazással döntött a pártértekezlet arról, hogy kik kerüljenek fel a szavazólapra, a végső eredményt pedig a titkos ■ szavazás hozta meg. Ezek alapján az MSZP megyei elnöke Boldvai László, két álelnöke Fehér Zoltán és Kiss Pál. A megyei egyeztető bizottság elnöke Morvái Béla, a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Mi- hályné Balázs Melinda. A megyei pártértekezlet az MSZP országos választmányába dr. Rozgonyi Józsefet, az MSZP országos egyeztető bizottságába pedig Szilágyi Albertet delegálta. A megyei koordinációs tanács még ezen a héten megkezdi munkáját. Tudósítottak: Kelemen Gábor, Venesz Károly Fotó: Kulcsár József Nyitott — A Kohász-alapszervezet többségében . acélgyári dolgozókat tömörít, rendezvényeit pedig a művelődési házban tartja, — kezdi a beszélgetést a 105 tagú alapszervezet titkára Lakatos József. — A tagok kizárólag a gyár aktív dolgozói 10-en, 12-en pedig más alapszervhez tartoznak. Azok szervezték az új tagokat, akik felvállalták a reformgondolatokat. Ennek megfelelően a, tagság többsége reformerként került át a MSZP-be. Igen, mi is találkoztunk olyan véleménnyel, hogy nekem nincs itt helyem, még nem döntöttem, de tapasztaltuk, hogy sokan vannak; akik még nem tudnak megszabadulni az elbizonytalanodás érzésétől. Alapszervezetünkön belül megalakult a munkástagozat. Laza platform, a bérből és fizetésből élők érdekeit vállalja fel és politikai állásfoglalásként kívánja érvényesíteni. Elképzeléseiket a meglévő fórumokon — vállalati tanácsülés,' bizalmitanácskozás stb. ismertetik est szívesen fogadnak minden javaslatot. A munkástagozat nyitott. A jövőben a város többi üzeme felé is kíván közeledni. Olyan kérdésekben alakít ki álláspontot, amelyet az Országgyűlés id tárgyal s ä munkástagozat úgy kívánja álláspontját figyelembe vetetni, mint politikai tényezőt. Szinte már várták... J — Többször találkoztam olyan megjegyzéssel, hogy f nem szervezi senki az MSZP-ét, nem keresnek meg ben- í niinket. Mi az igazság? — kérdezem Moravcsik Ferenc- ! töl. az Ecsegi Közös Községi Tanács elnökétől, a megyei pá rtértekezlet küldöttétől. — Nálunk is ez a helyzet, annak ellenére, hogy jelenleg 10 főt számlál az alapszervezet. Ügy értékelem, hogy a volt práttagok önmaguktól nem jelentkeznek a pártba. Akiket felkerestünk, azoknál azt; tapasztaltam, hogy jólesett a látogatásunk. Sőt azt is mondhatom, hogy már vártak bennünket. A legutóbbi összejövetel után úgy döntöttünk, hogy decemberben minden volt MSZMP- tagot felkeresünk. — Nekem változó a véleményem, —1 veszi át a szót Barna István, aki korábban a csécsei MSZMP pártalap- szervezet titkára volt. — A kongresszus végén elmentem a volt MSZMP tagjaihoz. Akik nem újították meg párttagságukat. többen úgy vélekedtek: —1 még nem tudtam dönteni. Az idősebb kommunisták kijelentették: — nekik ebben a pártban nincs helyük. Több fiatal is egyetértett az előbbi megnyilatkozással. Jelenleg 8 fős az alapszervezetünk, remélem, hogy ez, a létszám növekedni fog. Nagyon fontos, hogy a fiatalokat megnyerjük, máskülönben problémák lehetnek. Ez: volt a többi között az egyik gyenge pontja az MSZMP-nek... Nyilatkozat Az MSZP megyei értekezlete mélységes felháborodásának hangot adva tiltakozik a Ceausescu-diktatúra újabb borzalmas megnyilvánulása, a temesvári vérengzés ellen. Elitéli a román hatóságoknak az alapvető emberi jogokat durván megsértő, a vállalt] nemzetközi kötelezettségeket semmibe vevő magatartását. Szolidaritásáról, együttérzéséről biztosítja Tőkés Lászlót és családját, illetve gyülekezetét, az egész román népet. Méltatva Tőkés László emberi kiállását, állhatatosságát, egyetért az Országgyűlés ügyében megfogalmazott állásfoglalásával. Kezdeményezi, hogy az MSZP Országos Elnöksége azonnali hatállyal szakítson meg mindenféle kapcsolatot a Román Kommunista Párttal és nemzetközi pártkapcsolataiban adjon hangot az állás- foglalásban foglaltaknak.
