Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-09 / 266. szám
■ ' ' . ' ; ’ - '■ ' • • ' ; ' ' • - ■ ■ ■ Nagyobb tulajdonosi felelősség Csak velük együtt döntünk Miért választjuk az új gazdasági formák valamelyikét? Beszélgetés Dr. Szabó István vezérigazgatóval 1990. második felében rátérünk az új forma — rt., kft. — valamelyikére. Rövid az idő, ennek ellenére az alapos, minden részletre kiterjedő előkészítésről nem mondunk le, ezt nem lehet megtakarítani. Ugyanis a legkisebb hiányosság később keményen visszaüthet. Az előkészületeket a Pénzügykutató Rt.-gal végezzük. A- dolgozók mennyire ismerik az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, a reájuk háruló, egzisztenciájukat kedvezően befolyásoló követelményeket? — A tennivalókat megtárgyaltuk műszaki tanácskozáson, foglalkozott vele a vállalati tanácsülés, a bizalmiak tanácsa. Megnyugtató döntésre csak akkor kerül sor, ha a vállalati tanács birtokában van a közvélemény álláspontjának. Elképzeléseinkkel ellentétes véleményeket is szívesen fogadunk, tudomásul vesszük, ameny- nyiben azok az ismeretek hiányából fakadnak, akkor tényekkel és érvekkel bizonyítunk. Egyébként a vállalati tanácstagok, szakszervezeti bizalmiak, a vállalat vezetői kötetlen beszélgetéseket folytatnak, nehogy, meglepetésszerűen érje a változás a dolgozókat, nehogy azt mondják a hátuk mögött, illetve nélkülük döntöttünk ebben a fontos kérdésben-----zárja gondolatait a v ezérigazgató. Köszönöm a válaszokat. A korszerűsített Quartó-berendezésről exportképesebb termék kerül külföldre. Nem hagyjuk abba Folyamatos megújulással a holnapért Az új iránti érzékenységéről, befogadó készségéről és képességéről, vállalkozói magatartásának és kockázatot vállaló habitusáról ismert Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetői a legnehezebb időszakban, a különböző elvonó intézkedések által igen nagyon behatárolt mozgástér középette is mindig megkeresték és eredményesen megtalálták azokat a réseket, a kis lehetőségeket, amelyeket a közösség érdekében előnyösen kamatoztattak. Most újabb megújulási folyamat előtt áll a kollektíva. Ez alapvetően eltér a korábbiaktól, mert mindenkitől erős tulajdonosi mentalitást kér számon a vele járó felelőséggel együtt. Az átalakulási törvény adta előnyök hasznosítása a korábbitól jóval magasabb szakmai és általános műveltségbeli követelményeket állít a kollektíva elé. A legutóbbi műszaki tanácskozáson ön utalt arra, hogy amennyiben a vállalati tanács elfogadja, akkor hozzákezdenek az új gazdasági szervezetiműködési forma — rt., kft. — kialakításához. Milyen meggondolások játszottak szerepet az elképzelések elindításában? — A megújulás, az al* kalmazkodás és a külső körülmények kénySzere, hogy a mostani, kritikus helyzetünkben kihasználjuk azokat a kínálkozó lehetőségeket, amelyeknek segítségével megvalósíthatjuk technikai-technológiai megújulásunkat. Szükség van erre, mert a kohászati másod- és harmadtermékek feldolgozása iránti kereslet sokkal dinamikusabban nő, mint ahogy ezt a jelenlegi technológiánkkal ki tudjuk elégíteni. Ezzel együtt megújulást kíván termékeink versenyképességének növelése is. Ehhez is tőkére van szükség. Rábeszéléssel - korábban sem lehetett, most pedig egyáltalán nem lehet a minőséget a kívánt módon javítani. Az előbbi összefüggésekben keressük azokat az erőforrásokat, amelyekkel felgyorsíthatjuk piaci lépéstartásunkat. Gondolok itt a külföldi és minden hazai, vállalaton kívüli szabad tőke bevo- I nására. Nem divatból, hanem a mi tőkeszegénységünk miatt. Érdeklődésünk a külföldi tőke felé irányul. Ottani partnereinkkel több évtizedes szerződéses, üzleti kapcsolatban állunk. Részűikről ilyen irányban is tapasztalunk érdeklődést. Jelenleg fontos tárgyalásokat folytatunk. Amennyiben kölcsönösen megtaláljuk számításunkat, akkor közreműködésünkkel, tradíciónkhoz méltóan tovább folytatjuk megújulásunkat — mondja dr. Szabó István, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Mi motiválja még ag új formák valamelyikére való áttérését? — A szervezeti átalakulásban rejlő lehetőségek. Ezek szorosan kapcsolódnak a szubjektív tartalékokhoz. Ide sorolom a nagyobb felelősséget, a dolgozó önmaga jelentőségének felismertetését, a nagyobb és alaposabb szakmai tudóst. Ezeket nem célnak, hanem eszköznek tekintjük fejlődőképességünk növelése céljából. Tehát a külföldi tőke bevonásánál ezekről a fontos tényezőkről sem feledkezhetünk meg. Ezzel a gondolattal eljutottunk az újabb kérdéshez. Másutt a külföldi tőke mindenáron való megszerzése érdekében áron alul árulják magukat — szaktudást, állóeszközöket stb. — egyes vállalatok. — Hogy van ez önöknél? — Biztos fellépésünk érdekében olyan vagyonmérleget készítünk, amely ténylegesen kimutatja valós értékeinket. Hogy ne kerüljünk rossz pozícióba, átvilágítjuk az egész vállalatot. Hangsúlyozni kívánom: áron alul semmit sem adunk. Végcélunk a dolgozók biztonságos és lényegesen jobb életviteléhez szükséges feltételek szavatolása. Oly módon, hogy az eddiginél jobban kibontakoztassuk a cselekvőkészséget és -képességet. • Folytassuk az új formák adta előnyök bemutatásával. — A belső tartalékok kihasználása, a tulajdonosi felelősség növekedése jelentősen hozzájárul majd a jövedelmi pozíciók javításához. Ez az, ami nem igényel különösebb befektetést. Ugyanakkor mindenki az ösztönző és kényszerítő hatást közvetlenül érzi majd. Mivel a gazdasági önállóság tovább nő, lehetővé válik az egyéni jólét emelése is. De csak abban az esetben, ha a kollektívák azt magas teljesítménnyel garantálják. Itt találkozik a vállalat és a dolgozók közös számítása. Az illúziók elkerülése végett a dolgok természetéből adódóan, egyes rétegek helyzete nem lesz olyan stabil, mint ahogy ezt eddig megszokták. A jobb teljesítményt nyújtóknak viszont újabb ösztönzést ad a felkínált lehetőség. Feszültség jelentkezik azoknál, akik nem képesek, vagy nem akarnak magukból többet - és jobban kihozni. Mindezekből kitetszik, hogy felértékelődik a tudás, a hozzáértés, a mobilitás, a szorgalom, a kitartó munkára való képesség. Tehát a jövedelmek az eddiginél sokkal jobban differenciálódnak. Csak azok érzik magukat majd biztonságban, akik értékükön, nem pedig csak szavakkal termelnek. Jelenleg hol tartanak a megújulást szolgáló átalakulás előkészületei? — A finisben vagyunk. Amennyiben a vállalati tanács jóváhagyja, akkor A mindenkori lehetőségek szabták meg a technikai-technológiai fejlődés ütemét a történelem sodrásában. Ami az időszak során nem változott, az a folyamatosság. Céljáról pedig csak annyit szükséges mondani : a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása. Hosszú lenne felsorolni azokat a tényeket, amelyek az előbbiek igazságát tanúsítják. Ezért csak a látványos megújulásokkal kívánjuk érzékeltetni a mához vezető utat, a kialakult helyzetet. — Az első, látványos technikai-technológiai megújulás 1968-ban volt, amikor a hagyományos termékek színvonalának gyártása érdekében a tovább- feldolgozásban technológiai előrelépés következett be — érzékelteti az első meghatározó lépésüket Hopka László, műszaki vezérigazgató-helyettes. A következő történelmi dátum 1978. Ekkor került tető alá külföldi licenc és hitel felhasználásával a teljesen új technológiát magába fogadó bátonyte- renyei üzem, ahol csöveket és raktári állványokat kezdtünk el gyártani. Azóta is gazdaságosan állítjuk elő. A lakosság széles körét érintő termékek kerülnek ki az üzemből. A kezdeti szabadon guruló árutovábbításra szolgáló egységeket a mikroszámítógéppel vezérelt szállító- rendszerekkel váltottuk fel. amelyek a tervezéstől kezdve azok beállításáig vállalatunk vezetőinek újra való érzékenységét mutatják. — hangsúlyozta Hopka László. A harmadik látványos, több évet magába foglaló fejlesztési akció 1986-ban kezdődött el. Lényege, a nagy értékű berendezések korszerűsítése, amely hosz- szabb távon garantálja azoknak a nagyon keresett termékeknek a termelését, amelyeket nemcsak hazánkban vásárolnak szívesen, hanem a nyugati pia- acon is jól eladhatók. A két szakaszra tervezett feladatok közül az első lépcsőben megvalósított hideghengerműi rekonstrukció 320 millió forintba került. A munkálatok során olyan korszerű hengerállvány állt a termelésbe, amelyet számítógép vezérel, oly jelentősen megváltoztatta a munka- körülményeket, megteremtette a feltételeit annak, hogy a világon ismert szabványoknak megfelelő áruk, és tíz százalékkal több kerüljön ki a gyáregységből, mint eddig. A technikaitechnológiai megújulás jeA világon ismert szabványoknak... Számítástechnika — egzisztencia Egyetemekkel, licencvásárlásokkal lentősen megemelte a munkakultúrát is. Egyébként a vállalat évente 120—150 millió forintot költ az előbbi feladatokra, felkutatva és hasznosítva az összes előnyös lehetőségeket. Az előbbiek megvalósításában fontos szerepet vállalnak és vállaltak magukra a kutatással foglalkozók. Az ide sereglett csapat éVente 15—20 millió forintot fordíthat az új, gazdaságosan, jó nyereséggel eladható termékek kikísérletezésére. Közreműködésükkel évente 5 százalékkal újul meg a felkínált gyártmánystruktúra. Ez éves szinten az árbevételi tervben 220— 240 milliót képvisel, s az országos 1—2 százalékos átlagos cserét meghaladva itt eléri az 5 százalékot. A termékgyártás technikai-technológiai korszerűsítésével egyidejűleg teljesíti a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket, melyek a víz, a levegő, a talaj további szennyezettségének csökkentésére irányulnak. Ennek megfelelően csak a legkorszerűbb nyugat-európai technikát alkalmazzák. Környezetvédelmi célokra évente 20—30 milliót költenek. Ez az összeg ugyan kevés, de a lehetőségek pillanatnyilag csak ennyit engednek meg. Nemcsak a termékgyártásban, a környezetvédelmi feladatokban kapott és kap jelentős szerepet a folyamatos megújulás, hanem a tervező-irányító munkában, a nyereséges gazdálkodást kialakító tevékenységben is. Olyan számítóparkjuk van, amelynek segítségével oldják meg a teljes termelést és irányítást. Jövőre számítógép vezérli majd az önköltségszámítást, a készáru-gazdálkodást, a kiszállítást stb., a hengerműben. Jelenleg három matematikus dolgozza ki a modelleket, hat dolgozó pedig a kollektíva javát szolgáló programokat, a műszaki gárda közreműködésével. Mivel a mában már felsejlik a jövő is, önként kívánkozik ki a kérdés; mire számíthat a kollektíva, lesz-e elegendő munkája, s ha igen milyen irányba tolódnak el a követelmények, kinek mit kell tenni saját egzisztenciájáért? — Jövőre tovább folytatjuk a hengermű rekonstrukcióját, amelyet 1991-ben fejezzük be — utal a hengerműi korszerűsítés második ütemére Hopka László műszaki vezérigazgató-helyettes. — Ugyancsak ekkor indítjuk a bátonvterenyei üzem gépi korszerűsítését —, külföldi tőkével. A beruházások eredményeként 1991- ben néhány olyan technológiával rendelkezünk majd, amelyek jelentősen kímélik a környezetet, csökkentik a szennyezést. A termékgyártásban a következőket tesszük. Egy évvel ezelőtt a huzalmű termékei iránt csökkent a kereslet. Jelenleg az előállítható és értékesíthető mennyiséget és választékot a munkáslétszám határozza meg. Hosszabb távon növeljük a nagyobb nyereséget hozó termékek feldolgozottsági fokát. A hidegen hengerelt szalagacélok iránt jelenleg nagyobbak az igények, mint a kielégítés lehetősége. Hosszabb távon a továbbfeldolgozó iparral együtt kívánjuk szélesíteni a külföldi piacainkat, új minőségek bevezetésével. A Forcon vállalat és a mi kutatóink közösen megteremtik a fém- íűrészlap-gyártás összes feltételeit. Mivel a jövő anyaga a rozsdamentessza- lagacél-gyártás, hozzákezdünk az ehhez szükséges berendezések, feltételek kialakításához. A kovácsolt termékek előállításakor pedig a teljes komplettírozás elérése a cél. A sokat ígérő elképzelések realizálása koncentrált tudást magába foglaló szellemi műhelyeket kíván. A nagy feladat elvégzésére nem elégségesek a helyi kutatók, ezért a gyár vezetősége továbbra is segítségül hívja a Miskolci Műszaki Egyetem, a Vasipari Kutató Intézet szakembereit. Továbbra sem mondanak le a licenc és a know- khówok vásárlásáról, melyekre eddig évente 10— 12 milliót fordítottak. Nemcsak fenntartják, hanem fokozzák az újítók ötletadó kedvét, mert a tőlük származó megtakarítás évente eléri a 20—25 milliót. A Salgó—Fence nevű új termék.
