Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. Zenés délelőtt 11.05: Népdalkörök énekelnek 11.36: Szép remények. Folytatásos rádiójáték Charles Dickens regényéből 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Mezőszilas és Ozana 14.30: Családi szőttes 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.38: Szeretném meghallgatni ! 16.00: Tizenhat óira. Hírmagazin 16.15: Éneklő ifjúság 16.25: Testörségen. Egészséges életmódról, gyerekeknek 17.00: Radioton­korongokról ! 17.05: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 17.30: Beszélgessünk zenéről 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Művészet­éi rnűvelődéskritika 18.30: Esti magazin 19.15: Sportvilág 19.30: Hol volt, hol nem volt. . . 19.40: Magyar népdalok 19.50: Gong. 20.00: Hírek, érvek. , vélemények 20.30: Gáti István opera- áriákat énekel 21.00: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. Rebeka leányai 22.00: Hírvilág 22.30: a kilencvenes évek 22.40: Vonzáskör 23.10: Évszázadok mesterművei PE-fOFI RÁDIÓ: 1.05 : Rivaldafényben : Az emlékek 9.05: Kölyök. 10.05: Haj szálgyökerek 10.20: Magnóról magnóira) 11.05: Családi tükör 11.35: Rólunk van szó 11.40: Mi van a szobában? óvodások műsora 12.10: Nóták 13.05: A tegnap slágeréiból 14.00: Akár hi-fi, akár nem. . . 15.05: Zenerulett. 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.35: Egy hajóban 2l*o5: . ságműsor 22.00: Kérem a papírokat! Aki kéri: Antali Imre. Aki átadja: Szilágyi György 23-10: Sporthíradó 23.20: ..A dalnak vége” BARTÖK RADIO : 9.08: Barokk muzsika 9.46: Massenet: Thais 10.50: Az aranytű 12.50: Régi olasz fúvós- muzsika 13.00: a tékozló ország. Juhász Ferenc eposzának óra tori kus változata 14.00: Századunk zenéjéből 15.07: Kamarazene 15.43: Országok, tájak népzenéje. Algéria. 16.05 : A Liszt Ferenc kamarazenekar játszik 17.00: Kapcsoljuk a ...........stúdiót 1 8.00: Operarészletek 18.30: v materinskom jazyku. A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Por favor. Spanyol nyelvlecke kezdőknek. Dos Senoritas 19.20: Follow Through. Angol, társalgás .középhaladóknak 19.35: Francia muzsika 20.30: (Varga Tamás műsora) 21.00: Üj lemezeinkből 22.13: XX. századi operákból 23.09: Nyelvrokonaink zenéje 23.30: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából MISKOLCI iSTÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.20: Észak-magyar­országi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). 6.45 : Gazdaságközeiben. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Bé­kés Dezső jegyzete. Szerk. : Tolnai Attila. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: A láp világa. A tiiticaca-tavi uruk. NSZK-film, ism. 9.55: Hármas csatorna. Sors. IV/3. rész: A véletlen, ism. 10.40: Stúdió ’89. A Televízió kulturális hetilapja, ism. 11.25: Képújság 16.30: Hírek 16.35: Algéria nemzeti ünnepe 16.45: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 16.55: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora 17.05: Esti mese. Kacor legyőzi a harci macskát. Csehszlovák rajzfilm 17.15: Telesport 17.25: Ferencváros—Admira Wacker, labdarúgó KEK-mérkőzés. Közvetítés az Üllői úti pályáról. A szünetben : Reklám 20.00: Híradó 20.30: Reklám 20.35: a viiLámsújtotta angyal. Francia tévéfilm 21.45: Reklám 21.50: Unokáink sem fogják látni, avagy városvédő Paliasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát. Ráday Mihály városvédő sorozata. 22.30: Mozart: Requiem. Lehel György vezényel 23.30: Híradó 2. TV 2.: 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám, Riportok, Időjárás, Zene 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora 18.25: Gyerekeknek! 1. Drágalátosok. Szovjet kis fi im. 2. Népek meséi. A kdrálykisasszony és a kecskepásztor NDK-raijzfilim 1&.46: Tv 2.. 19.00: Az idő és a szél. Brazil tévéfilimsorozat. XI/7'. rész 19.51: Tv 2. Benne : Mes terd aillamok. Hunyadi László 21.00: Hírek 21.05: Tv 2. 21.45: Napzárta 22.30: Magyar rövidfilim 22.55: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.25: A második lélegzet. Tv-soroza-t 10.35: A családi kapcso­latokról 16.55: Európai labdarúgó- kupamérkőzések 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: A selyemút. Kínai— japán d ok um ent um - sorozat 20.30: A második lélegzet, tv-sorozat 21.55: Orion, magazin 22.25: Európai labdanúgó- kupamérkőzések, felvételről 2. MŰSOR: 16.15: Természetfilm. 16.35: Fiatalok zenés műsora 17.05: A nap percei 17.15: A bűvös kisember, NDK-tv-fiLm. 18.30: Animációs sorozat 18.40: Sportmagazin 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Várj rám a parkban, zenés tv-játék 21.00: A katona-költő szemeivel, dokumen­tumfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Kulturális magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Indiana Jones és az utolsó ke­reszteslovag. Színes, szinkiro-' ndzált amerikai kalandfilm. — Kamara: Jézus Krisztus ho­roszkópja. — Balassagyarmati Madách : ökölharcos. Színes amerikai akciófilm. — Ma­dách Kamara: Dagály. Száné»* ausztrál film. — Bátonytere- nyei Petőfi: Jó reggelt, Viet­nám ! Színes, szinkronizált amerikai film. — Bányász: Veled akarok járni! Színes amerikai filímvígjáték. — Pásztó: Coctail. Színes, szinkronizált amerikai fillim. NÓGRÁDI TÁJAKON... £££ TELEXEN ÉRKEZETT.. . Mit ér a szakmunkás-bizonyítvány? Rajtunk nem múlik a szerkezetváltás... Beszélgetés Hantos Sándorral, a bátonyterenyei ISZI igazgatójával Napjaink általános társa­dalmi-gazdasági feszültségeit tovább erősitik megyénk kedvezőtlen, de igencsak jel­lemző sajátosságai. A fejlő­dés ellenére a gazdaság szer­kezete megmerevedett, pers- pektívátlanná vált. Kiélező­dött a szénbányászat válsága, stagnálnak a vasszerkezet­gyártó üzemek, megtorpant a könnyűipar fejlesztése. Ez a korántsem derűs kép az MSZMP megyei értekezle­tének — előzőleg kiadott — vitaanyagában rajzolódott a nógrádi gazdaságról. A kiutat természetesen az oly gyakran emlege'ett struktúraváltás — vagy ha jobban tótszik —, a szerkezetváltás jelenti. Sokszor esünk abba a hibá­ba, hogy másodlagos kérdés­ként kezeljük a kívánatos változás emberi oldalát. Köz. ismert, hogy megyénkből a meglévő szakembergárda jó része elvándorol. Az okokat, amelyek szintén ismertek, nem részletezem. A vitaanyag érdeme vi­szont, hogy felismeri a szak­emberképzés — és -megtartás (?) — jelentőségét. „Szüksé­gesnek tartjuk az igények­hez és a megye település- hálózatához jobban igazodó iskolaszerkezet kialakítását, a teljes körű iskola-előké­szítést, alkalmazásképes el­sajátítást biztosító alapfokú oktatást és szélesebb elhe­lyezkedési lehetőségeket te­remtő középiskolai képzési formák kialakítását. Az ipar húzóágazataihoz jobban kon­centrálódó szakképzés meg­teremtését, áttekinthetően szabályozott normatív rend­szert az anyagi források el­osztásában”. Szép — de kis­sé bonyolult — elgondolás. De mi a valóság? Hogyan áll megyénkben a szakmun­kásképzés? Erről faggattuk Hantos Sándort, a bátonyte­renyei Zsinkó Vilmos Szak- középiskola és Ipari Szak­munkásképző Intézet igaz­gatóját. — Baj van a szakembe­rek utánpótlásával. Gondok­kal küzd a szakmunkáskép­zés is? — En optimista vagyok. Nem azért, mintha a gondok nálunk nem jelentkeznének. Jelentkeznek, de azt mon­dom, hogy bátran nézhe­tünk a jövő elé. . . Amennyi­ben hagynak bennünket dol­gozni. .. — Ezt hogy érti? — Közismert, hogy a szak­munkásképzés szakmai irá­nyítását átvette az Ipari Mi­nisztérium. Ez egyrészt jó, mert, megnőtt az önállósá­gunk, másrészt rossz, mert az önállóságot gyakran úgy értelmezik, hogy egyedül kell hagyniuk minket. — Hiányozna a központi dirigálás? — Az a legkevésbé. De a „kézi irányítással” együtt eltűntek a kézikönyvek, a jegyzetek, a tankönyvek is. — Lehet ez is előny, mert a tankönyvek eddig sem a legfrissebb ismereteket nyúj­tották. Gyakori bírálat és sokszor nevetség tárgya volt a szakmunkástankönyv. — Ez igaz. Ám én sem azt mondom, hogy a régi tí­pusú, mindent, a rosszat is szájba rágó tankönyvekre van szükségünk. De az ala­pokat nyújtó, korszerű se­gédanyagok igenis kellenek. Nem a tanároknak, hanem a tanulóknak, akiktől nem lehet elvárni, hogy — az iskolai tankönyveket póto­landó — az órákon való ak­tív részvétel helyett nap­hosszat körmöljenek. — Azt mondja, hogy a képzés jó. A vállalatok még­is sokszor elégedetlenek az újdonsült szakemberek „mi. nőségével”. — Most már nem lehet er­re hivatkozni. A képzés gya­korlati fele az üzemekben történik. (Nálunk legalább is mind a kilenc. tanított szakma esetében így van.) Tehát a jó és a rossz szak­embereket is maguknak képzik. A gond igazi forrá­sát ismét máshol kell keres­ni. Évek, de valószínűbb, hogy évtizedek óta folyama­tosan romlik a szakmunkás- bizonyítvány gazdasági és társadalmi presztízse. Felbo­rult az értékrend, és nálunk ez úgy .jelentkezik, hogy csak közepes, sőt annál rosz- szabb képességű, illetve alap- képzettségű gyerekek jön­nek hozzánk. Azok, akik máshová nem nyernek fel­vételt. Valamiféle szociális álhumánum miatt a köve­telményszintet kellett csök- kentenünk, és így végső so­ron a szakmunkás értéke és megbecsültsége csökkent. Ez pedig tovább rontja a szak­munkásképzés népszerűsé­gét. Tudom, hogy az egyet­len megoldás az lenne, ha a feltételeket szigorítanánk. Dí ezt meg kell előznie a valós értékrend helyreállításának, nem csupán erkölcsi, hanem anyagi elismeréssel. — Ismertek a szerkezetvál­tás követelményei. Hogyan, mivel tudnak erre reagálni? — Az elméleti képzés rö­vid időn belül átalakítható. Természetesen csak akkor tudjuk megcsinálni, ha, va­lamilyen szakma oktatását feláldozzuk. Gondot jelent­het a szaktanárok biztosítá­sa, ám ezek a problémák le­küzdhetők. A gyakorlati képzésnek — mint már em­lítettem — az üzemekben kell zajlaniuk. A szerkezet- váltást tehát tudjuk követ­ni, de csak akkor, ha meg­mondják, hogy valójában mit is várnak tőlünk. Ez eddig nem történt meg. Na­gyon sokat beszélnek. Az egyik oktatási csomagtervet a másik után készítik fent a minisztériumban. A meg­valósításra azonban nem ke­rül sor, mert addigra már a még ki sem próbált elkép­zeléseket is megreformálják. (De hát mindenkinek dolgoz­nia kell a fizetéséért.) Ahogy a tanulóink mondanák: sok a duma, a szöveg, a vaker. De nagyon kevés történik. Ennek pedig végső soron a gazdaság „issza még a le­vét”. — Azzal kezdte a beszél­getésünket, hogy optimista. Most mégis, mintha borúlá­tó lenne... — Optimista vagyok. Nem lehetek más, hiszen, mint tanár, mindennap a gyere­kek elé kell állnom, és bíz­nom kell az ő jövőjükben. Ha nem így lenne, senki sem hinne nekem, nem tud­nám csinálni. . . —cs— Hangszóró mellett Ki lehet Albin ? Miért pont Albin, miért nem Rezső vagy Kufnágel? Ki tudja? Koppányi György, a Rádió avatott házi szer­zője, soic értékes-fontos kis. és nagy rádiójáték írója ezt nem hozza nyilvánosságra... Hogy miért nevezi Albin­nak azt az emberi „fogal­mat”, amellyel naponta száz alkalommal is találkoz­hatunk az életben. A sajá­tunkban, környezetünkben körös-körül. Albin tehát foga­lom. „Tele van vele a város, Albinok garmadája nyüzsög az országban. Ismertetője­lük a magabiztosság. A könnyedség. Egy Albin a jég hátán is megél... A munka az egyedüli, ami kihozza a sodrából...” — írja a játék (hétfőn adta a Petőfi reggeli adásban) be­vezetőjeként maga a szer­ző a műsorújságban. ☆ Albinnak tehát szabályos papírja van arról, hogy rendes munkahellyel ren­delkezik. .. Ami nem fel­tétlen jelenti azt, hogy dol­gozik is. „Szemlélődő típus” — mondja Koppányi ugyan­ott. Jön az Albin! című kis- hangjátékában egy kiemelt nagyberuházáson dolgozó (?) kubikoscsapat a szereplő- gárda, s ha valami „albi­nos” jelenség itt megmutat­kozik, az éppen a „beava­tott” régi kubikos?-munka feletti fölénye. Hát ez az igazán ismerős típus, aki fél életét töltötte már le valamilyen munkahelyén anélkül, hogy valójában va­laha is komolyan dolgozott volna egyfolytában néhány napot. A szemlélődő „mun­kás” körül kis kétdecis üve­gek hevernek szanaszét dobálva, de ez, is régi kép. Albin a szájával dolgozik a legtöbbet, és ha észrevesz maga körül valami munka- jellegű mozgást, azonnal ott terem „maga, szakikám, még az anyjában volt, ami­kor én már kubikoltam és egyáltalán honnan szalájsz- tották magát erre a nehéz területre...?”. A lényeg te­hát a nem dolgozás, a lé­nyege a szemlélődő maga­tartás. Ami miatt egy be­ruházás addig tarthat ná­lunk, ameddig tartani szo­kott. A lényeg az „albin- ság”. Mondhatni az a po­fátlanság, ahogy Albin le­nézi a munkát, miközben másról sem beszél, mint arról — mennyit dolgozott már életében, s milyen munkákon ! Albin mégis jól él (az Albinok valamennyien: gondtalanok, rózsásak, fel­hőtlenek és mindig vidá­mak, mert ismerik a „tit­kot”, a nem dolgozás techni­káját). Ez az Albin a leg­kártékonyabb fajta,, araivel amúgy meg valóban tele van az ország. Fényes nap­pal ácsorog Albin, vagy valamilyen építkezésen vi­gyorog a képedbe, vagy egy hivatali székben terpesz- kedve köt bele egy kis for­maságba, hogy ne kelljen tenni is érted ! ö a legbol­dogabb, ha összecsapnak a fejed felett a hullámok, mert kapálódzol, mert csi­nálsz valamit, mert előre akarsz haladni, mert va­lóban ásod azt a rohadt árkot, és ha kifulladtál, ha véres a tenyered — Albin jót röhög rajtad (is). Hát nem csoda, ha Koppányi utálja őket velünk együtt, akik „gürcre” vagyunk prog­ramozva. .. ☆ Jön az Albin? Miért jön­ne? Régen itt van... (T. Pataki) Huszonketten járnak hetedik osztályba Szendehelyen az általános iskolába. A diá­koknak a magyar nyelv és irodalom tantárgyat osztályfőnökük, Balogh Józsefné tanítja. —RT—---------------------- ___________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents