Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
*989. NOVEMBER 1.. SZERDA NOGRAD Befejezte munkáját az Országgyűlés Egy lemondás háttere „Nincsenek politikai ambícióim" Interjú dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébettel (Folytatás m 2. oldalról.) támasztani az igazát, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat mellett teszi le voksát. A döntésnél tehát elsőbbséget kapott az ökológia, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagádta. hogy a probléma fontos politikai kérdéssé is vált. „Lehet-e fontosabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védelme, a jövő generációk életfeltételei iránt tanúsított felelősség!?" — tette fel a szónoki kérdést a miniszter- elnök. Végezetül határozottan leszögezte: a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a parlamentre hárítani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a parlamenttől, hogy vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977-es szerződés módosítását. Németh Miklós kérte az-t is: az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy az országhatártól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális fejlesztési koncepciót: és rendezési tervet dolgozzon ki. Ez magában foglalja azt is, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket Dunakiliti térségének árvízvédelmére; tegyen meg mindent a Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására. Ezután Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős—nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a napirend előadójía tájékoztatta a képviselőket. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése környezeti szempontból egyértelműen kockázatos — mondotta. — A prognosztizáláshoz szükséges vizsgálatok hiányosak, így az esetleges kár nagysága csak becsülhető. Különösen nagy az ivó- vízkészlet veszélyeztetettsége, egyrészt a parti szűrésű víznyerésnél, másrészt a Kisalföld alatti, az Európában egyedülálló édesvízi készletnél. Ennek a vízkészletnek a minőségét Magyarország és Csehszlovákia érdekében egyaránt meg kell őrizni. A kizárólag ökológiai szempontok szerint a legkedvezőbb megoldás az lenne,- ha a bps—nagymarosi vízlépcsőrendszert egyáltalán nem helyeznék üzembe. A dunakiliti tározó, a bősi erőmű viszont csaknem teljesen kész. Így a műszaki, gazdasági meghatározottság miatt az ökológiai kockázat minimalizálása tűzhető ki reális célként. A gazdasági szempontokra kitérve rámutatott, hogy a nagymarosi vízlépcső elhagyása, illetve a vízlépcső- rendszer eredeti program szerinti továbbépítése egyaránt veszteséges. A beruházási költségeket tekintve a továbbépítés kismértékben előnyösebb lenne, a következő három évet illetően viszont a leállítás jár kisebb költséggel, változatlan áron, mintegy 5 milliárd forintot nyer az ország ebben az időszakban. Az 1994—97. között viszont — a villamos- energia-pótlást szolgáló gázturbinás kombinált ciklusú erőműépítés miatt — újabb költségek jelentkeznek. Ez egyben azt is jelzi, hogy a nagymarosi vízlépcső leállításával nem szabadulnak fel hosszabb távon pénzügyi források. Az államközi szerződés módosításával kapcsolatban kitért arra, hogy ez a kötelezettségek jogszerű és jóhiszemű megváltoztatásának kezdeményezését jelenti. Ezután arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy hétfőn délután a Külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben foglalta össze a magyar javaslatokat. Ezt követően még az esti órákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma jegyzékben ismételte meg korábbi, a kormányfői tanácskozásokon kifejtett álláspontját. Ennek lényege: ragaszkodnak a nagymarosi vízlépcső felépítéséhez, az eredéti koncepcióhoz, és csak e feltételek megléte esetén készek a garanciarendszerre vonatkozó megállapodás megkötésére. A jegyzékből megismerhető a csehszlovákiai oldalon megvalósítandó elterelés, mint ellenlépés. Egy ilyen megoldás a Szigetközben ökológiai katasztrófa- veszélyt jelentene. A közös határfolyó egyoldalú elterelése súlyosan sértené nem csak az államközi szerződést, hanem a két ország közötti határokra, határvizekre, valamint a Dumán való hajózásra vonatkozó egyezményekét, ideértve a párizsi békeszerződést is. Szükségesek tehát a megfelelően higgadt diplomáciai lépések. A magyar—osztrák vállalatközi, magánjogi szerződésekről Udvari László elmondta, hogy ezek a nagymarosi létesítmény építésére, az áruszállításra és távvezeték létesítésére vonatkoznak. E szerződések szorosan összefüggnek. A szerződésekre az osztrák jog az irányadó, a jogvitákat pedig választott bíróság dönti el. A kártérítési összegek megállapítása bizonyítási eljárást igényel. Fizetési kötelezettségeinket várhatóan áramszállítással ellentételezzük. Berdár Béla, az Ország- gyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának előadója bevezetőben összefoglalta mindazokat a körülményeket, amelyek a témakörben született előző parlamenti döntés óta megváltoztak. Javasolta, hogy az Országgyűlés vegye tudomásul a kormány tájékoztatóját, adjon felhatalmazást az 1977-es szerződés módosításának kezdeményezésére, ám részletkérdésekben ne foglaljon állást. Mondja kii, hogy a további munkánál a kormány elsődlegesen az ökológiai szempontokat, a nemzeti érdekeket, a tudomány legújabb eredményeit és a térségben élő lakosság jogos érdekeit vegye figyelembe. A vitában a képviselők a határozattervezethez szövegmódosító javaslatokat nyújtottak be, ezért a soros elnök felkérte a település- fejlesztési és környezetvédelmi, valamint a bős— nagymarosi ad hoc bizottság tagjait, tartsanak ülést, véleményezzék a javaslatokat. A bizottsági ülések idején az Országgyűlés személyi javaslatok, illetve különféle állásfoglalások, interpellációk megtárgyalásával folytatta munkáját. Pesta László, az Ország- gyűlés jegyzője ismertette a titkos szavazás eredményét, amelynek során megválasztották az Állami Számvevőszék tisztségviselőit. A plénum az Állami Számvevőszék elnökévé 281 szavazattal dr. Hagelmayer Istvánt, elnökhelyettesévé . 282 szavazattal Sándor Istvánt választotta meg. Az Állami Számvevőszék tisztségviselői az Országgyű-* lés előtt letették a hivatali esküt. Az eskütételt követően — az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának állásfoglalása alapján — a társadalombiztosítás irányításáról és a társadalom- biztosítási bizottság létrehozásáról szóló határozat- tervezetről döntöttek a képviselők. Ezután — ugyancsak a szociális és egészségügyi bizott- • ság, továbbá a terv- és költségvetési bizottság együttes javaslata nyomán — a társadalombiztosítási ellátások 1989. évi egyszeri kiegészítéséről hoztak határozatot a képviselők. Az állásfoglalás; sál egyhangúan egyetértett az Országgyűlés. Üjabb eldöntendő kérdés volt, a képviselők miként határozzanak Szirtesné dr. Tomsits Erika szeptemberi ülésszakon bejelentett javaslatáról, azaz az ügyrendi bizottság létrehozásáról. A képviselők egyetértettek a személyi javaslatokkal, az elnök pedig felkérte az új bizottság tagjait, hogy a következő ülésszakon tegyenek indítványt vezetőjük személyére. Ezután ismét interpellációkkal folytatta munkáját az Országgyűlés. Az interpellációk sorát megszakítva Fodor István rendhagyó módon előrehozta az elnöki zárszót. Tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy a következő ülésszak november- 21-én, kedden kezdődik. Az ülésszak napirendjén tíz törvényjavaslat és két tájékoztató szerepel. Fodor István tájékoztatásul közölte azt is, hogy a téli ülésszak a tervek szerint december, 18-án kezdődik, s előreláthatólag négynapos lesz. Még mindig nem lévén bizottsági jelentés, ismét interpellációk következtek. A határozathozatalhoz a képviselőknek meg kellett várniuk a bizottságok állás- foglalását a módosító indítványokról. Rövid szünetet követően, a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a Bős—Nagymaros ad hop bizottság a kormány képviselőjének egyetértésével terjesztette elő a határozati indítványt. A két bizottság együttes indítványának megfelelően a képviselők elé terjesztett kormánybeszámolót és határozati javaslatot 186 egyetértő, 7 ellenző és 74 tartózkodó szavazattal fogadta el.az Országgyűlés. A határozat- hozatal után Udvari László a .kormány nevében megköszönte a képviselők állás- foglalását, felhatalmazását, amely arra enged következtetni, hogy megértették és támogatják a Minisztertanács ökológiai szempontokat érvényesítő törekvését. Ezzel az Országgyűlés októberi ülésszaka befejeződött. A második munkanapon Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt. (MTI) Érezni lehetett a legutóbbi Országgyűlésen dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet hozzászólásában, hogy valamit lezárt a szép kerek mondatokkal. Aki jól figyelt, az olvashatott a sorok között. Mégis sokak körében a meglepetés erejével hatott lemondása. A gyarmati körzet polgárai is vegyes érzelmekkel fogadták a hírt. Mi lehet a háttérben? — a kérdésekre a legilletékesebb válaszolt. — Hogyan látja az el-, múlt évek képviselői munkáját? — Mind a mennyiségi, mind a minőségi munkát figyelembe véve jelentős változásokat éltünk meg. Ez a változás különösen felgyorsult az elmúlt másfél évben. A felkészülés alkalmanként napi tíz-tizen- két órai munkát követelt. A túlterhelés a családomra is nagyabb terheket rótt, és bizonyos egészségügyi károsító hatással is járt esetemben. — Mások nemigen csinálnak ezekből a problémákból ilyen nagy ügyet. — Fel kellett mérnem, mi az, amit tudok vállalni és mi az, amit nem. Én nem tudok olyan munkát vállalni, amit csak felületesen tudok ellátni. Olyan típusú ember vagyok, hogy a feladatokat száz százalékig elvégzem. Legalábbis törekszem arra, hogy maximálisan helytállnak. — Egyéb (politikai), ok nem játszott közre döntésében? — Politikai indítéka csak annyi volt a lemondásnak, hogy én a sarkalatos törvények elfogadása után, mint ahogy a beszédemben is elmondtam, a mielőbbi demokratikus képviselői választások kiírását tartom fontosnak. Ezzel a lépésemmel ezt is alá szerettem' volna támasztani. Precedenst teremtettem másoknak. — A nógrádi képviselők mennyiben értették meg egymást? — A nógrádi képviselő- csoportban több esetben előfordultak ellentétes vélemények. Ennek ellenére ez most nem jelentett közelebbi indítékot a lemondásomban. — Miért várt eddig? — Körülbelül fél éve foglalkoztat ez a dolog. Vártam, hogy a háromoldalú tárgyalásokon valóban olyan kompromisszum születik, amely minden párt részvételével történik meg. Sajnos, pártharcok következtek be. A rendszerváltáshoz szükséges törvények elfogadását követően azt reméltem, hogy a parlamenti választásokat rövid időn belül kiírják. Ennek a lehetősége jelen pillanatban nem látszik közelinek. Ellenkező esetben természetesen kitartottam volna, még a családom és az egészségem rovására is. — Az egyik gyors reagáló úgy fogalmazott, azért mondott le, mert eléggé okos ahhoz, hogy időben visszalépjen. — Tudtommal sehol sem kezdeményezték a körzetemben a visszahívásomat. A köztársaság kihirdetésével egyidöben az egész alkotmánymódosítás .életbe lépett, én ezt előre tudtam. Abban már benne van az is, hogy nincs képviselői visszahívás. Tehát ez lehetetlen indok. — Ügy is felfogható a döntése, hogy gyávaságból megfutamodott ? ! — Amíg tisztességgel el tudtam látni a feladataimat, addig maradtam. Ezt követően mindenki úgy fogja értékelni, ahogy ismer engem, vagy ahogy nem ismer. Az értékelést az emberek magukban fogják megtenni. — Többféle vád érte a NOGRAD október 31-i számában. Mi erről a véleménye? I — Hogy nem tudtak volna a nógrádi képviselők arról, hogy foglalkoztat a lemondás gondolata, az nem fedi a valóságot. Hiszen valamikor tavasszal egyöntetű véleményünk az volt, hogy ebben az évben feltétlenül választások kellenek. Nagy kár, hogy ezt később elfelejtették, ez deklaratív szinten is megjelent a NÓGRÁD hasábjain. Én mindenesetre levontam a konzekvenciákat. — Megjelent a megyei lapban, hogy önnek esetleg további politikai ambíciói vannak. — Nem kívánok semmiféle politikai vaj?y jelentős társadalmi funkciót betölteni az elkövetkezendő időszakban, tehát tanácselnök sem szeretnék lenni. Az egészségügyben kívánok jeleskedni' Á következő képviselői választásokon sem kívánok indulni. Ez ellentétes lenne a mostani lemondásommal. A népfrontban sem tevékenykedem. — Marad továbbra is városi főorvos? — A városi főorvosi teendőket részállásban látom el és a továbbiakban az ifjúsági orvosi ellátást szervezem és végzem a város középiskoláiban főmunkaidőben. — Az utolsó felszólalását hogyan fogadták a parlamentben? — Én ott világosan kifejtettem, hogy a parlament fogadja el a beterjesztett képviselői választásról szóló, a többi sarkalatos törvénnyel együtt a törvényjavaslatot. Igen sok ellenérzést is kiváltott beszédem, s csak egyetlen esetben vdlt közben taps. Ez az alaphangulatról mindent elárul. Olyanok után szólaltam fel, akik az elfogadás ellen szóltak. Ezek nagy tetszést arattak. Nagyon jólesett több olyan elismerés, ami nem az úgynevezett hivatalos részről jött, például. Debreczeni József képviselőtársam melegen gratulált a beszédem után. öt felkészült, komoly embernek . tartom. Persze sok ellenzőm is volt a képviselők körében. Többen türfetőilee elfordították az arcukat. Én ezt is úgy értékelem, nem volt hiábavaló a hozzászólás. — Képviselő nélkül hagyta a választóit? — Ez a vád nem érhet, hiszen pótképviselőt is választottak annak idején. — Nem fog fájni a szíve, ha nézi a parlamenti közvetítéseket? — Már most is van nosztalgiám. Néztem a mostani ülést a televízióban és végigfutott a hátamon a hideg, amikor bemondták, hogy egy képviselő lemondott. De nem bántam meg döntésemet. ☆ Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet helyébe dr. Kccske- méthy Gyuláné pótképviselő lép. Ha ő is lemond, akkor ki kell írni az időközi választásokat. Adám Tamás Vállaljunk közösséget a jövőért! Az egész országban, így megyénkben is folyik a Magyar Szocialista Párt szervezése. Sokan még mindig csak a rombolás, a tiltakozás eszközét látják a politizálásban. Mi, fiatal MSZP-tagok úgy gondoljuk, hogy az erős baloldal megteremtése, a szocialista értékek képviselete csak tettekkel, a jövőre koncentráló munkával lehetséges- Számunkra elfogadható az MSZP kongresszusán alakított program, melynek megvalósítása rajtunk, az alapközösségekben dolgozó párttagokon múlik. Ehhez biztosíték az alapszabály. Ugyanakkor másodlagos kérdésnek tartjuk a kongresszuson megkötött kompromisszumok feletti vitát. Mi itt, Salgótarjánban azt tartjuk legfontosabb feladatunknak, hogy olyan javaslatokkal, konkrét — megvalósítható — ötletekkel szolgáljunk, amely pártunk programjába illeszthető és a város lakóinak a legtöbb eredményt hozza. Ezért elhatároztuk. hogy új alapszervezetet alakítunk. Várjuk azokat, akik már tagjai az MSZP-nek, de még nem találtak közösséget, várjuk azokat is, akik elfogadják az MSZP által vallott értékeket, de még bizonytalanok. Alakuló megbeszélésünket 1989. november 2-án 17.00 órakor tartjuk, ahová minden érdeklődőt tisztelettel várunk. A megbeszélés, helye a Kohász Művelődési Központ ifjúsági klubja. A szervezők nevében: Vajvoda Zsuzsanna, Méhes András, Fehér Zoltán, Kalocsai Attila, Domonkos Tamás, Puszta Béla,, Dóra Ottó MSZP-tagok'
