Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
2 ./•NÓGRÁDI 1989. NOVEMBER 24., PÉNTEK Az Országgyűlés tanácskozásának harmadik napja Ki herdálja az allam súlyos millióit? (Folytatás az 1. oldalról.) ■dés hiányában e javas-latok érvényesítése vagy 25 30 százalék eladósodással fedezetit, hatalmas költségvetési -hiánnyal járna. A meglevő és megszerezhető piac, valamint a rendelkezésünkre álló gi^dasági sti uíetúra kemény korlátot állít a gazdasági növekedés elé. Hamis tehát az az illúzió, amit nagyon sokan táplálnak, hogy az adóterhek nagvmértékű csökkentése a teljesítmények gyors ütemű növelésével képes pótolni a költségvetésből kieső bevételeket, fellendíteni a gazdaságot. Félreértés ne essék, nem vitatom az adómértékek csökkentésének szükségességét — mondotta a miniszter —, csupán a mértékekről. az ütemezésről, a realitásokról van vita a kormány és a nagvobb mértékű adócsökkentést sürgető nézetek képviselői között. A második nagy kérdéskör: maradjon-e minden változatlanul 1990-re. s csak akkor kerüljön sor az adótörvények módcstásá- ra, ha a javasoltnál nagyobb iépések tehetők meg. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyenesen azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza az adótörvényeket. Kinek használna, ha minden maradna változatlanul? A költségvetés pozíciói nem romlanának, sőt még jvaulának is azzal, ha az 1989-es adórendszer tovább élne 1990-ben is. De nem javulna a gazdálkodó szféra, mindenekelőtt a kis- és középvállalatok, az egyéni vállalkozók helyszete, a béremelésekkel együtt progresszíven nőnének a lakosság adóterhei. A harmdik nagy kérdés- csoport: most döntsön a parlament az adótörvények elfogadásáról, vagy csak decemberben. az 1990-es költségvetéi törvényjavaslattal egvütt? Azt javasolta, hogy a parlament ezen a ülésszakon döntsön az adótörvényekről. azért mert ez az egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevételekre építsük a költségvetés kiadásait, és ne a kiadásokhoz igazítsuk az adók mértékét. Az előkészítő viták során talán a legtöbb támadás a vállalkozási nyereségadó' tervezett mértékét érte. A személyi jövedelemadó korszerűsítési javaslatát is kiélezett vita kíséri — mondotta a továbbiakban Békési László. Tudom, hatalmas nyomás nehezedik a képviselőkre, ennek ellenére a parlament és a kormány óriási hibát követne el. ha a pillanatnyi népszerűség oltárán feláldozná ezt a korszerű, a piacgazdaság viszonyai között törvényszerűen növekvő jövedelemkülönbségek szabályozására hivatott az egységes és jövedelmekkel arányos közteherviselést megvalósító adórendszert. Ezért a kormány a személyi jövedelemadó alapelveinek feladásával nem érthet egyet. Ezután arról szólt, hogy a kormány szándéka: a decemberi ülésszakra előterjeszti a fogyasztási adókról és fogvasztóiár-kiegészítés- ről szóló törvényjavaslatot. Végezetül arról szólt, hogy a ma még meglévő bérnövekményadó megszűntetésével más kötöttség vagy gazdasági teher már nem állja útját a piaci szférában a bérek növelésének. Elvileg a kormány is egyetért a teljes bérliberalizálással. Eredetileg tervezték a bérnövekményadó megszüntetését. azonban 1990-re mégsem szüntethetik meg- Békési László befejezésül hangsúlyozta: ebben a kiélezett politikai és gazdasági helyzetben elemi érdekünk, hogy az adótörvények módosítására vonatkozó döntések ezen az ülésszakon megszülessenek. lezáruljanak az áldatlan viták, megalapozottan folytatódhasson a jövő év előkészítése. Este 6 órakor az elnöklő Fodor István berekesztette az Országgyűlés harmadik munkanapját. Mivel a személyi jövedelemadó feletti általános és részletes vitát lezárták pénteken a parlament az általános íorgalmi- adótörvény-javaslat feletti általános vitával folytatja munkáját. (MTI) Minden megtörténhet Már szerdán, az Országgyűlés második napján megszorongatták a képviselők a kormányt, a hároméves gazdságpolitikai csomag vitája közben. Békési László pénzügyminiszter székét sem sokan irigyelték, amikor a jövő évi költségvetés irányelveiről szóló tájékoztatót előbb leszavazták, igaz később megszavazták. Ám tegnap megint nehéz napja volt a pénzügyi tárca tulajdonosának. Az adótörvények módosító javaslatainak megvitatása során ismét kemény bírálatokat kapott. Már-már bizalmatlansággá formálódtak a képviselői észrevételek... A sokat és sokak által bírált adórendszer enyhítése — a hozzáértők szerint — ismét a lakosság többségét, az alacsonykeresetűeket érinti — kedvezőtlenül. S arra sem volt még példa — mint azt az előterjesztés most tervezi—.hogy egy jogszabály egyik eleme azonnal, az „egész” január 1-jével lép hatályba. Most ez is megtörténhet, ha elfogadják a honatyák, honanyák. így a külföldről, magánimportban behozott ötezer forinton felüli áruk esetében 25 százalékos áfa megfizetése is kötelező lehet. Hogy végül és miként dönt. ebben a kérdésben a parlament? Ezt lehetetlenség megjósolni- Hisz’ mint azt a televízió- és a rádióközvetítések jóvoltából láthatják és hallhatják a választópolgárok miden megtörténhet. A jelen' összetételű törvényhozás mint eddig, ezután is okoz(hat) meglepetés(eke)t. (—r) Kállai Ferenc: — Nem szeretném búcsúztatni a pénzügyminiszter urat! —kulcsár-felv.— Már-már elhittük: ez a parlament felülemelkedve önmagán történelmi tettet hajt végre, amikor megalkotta a sarkalatos törvényeket. Aztán egy ártatlannak látszó pillanatban — Maróty László — leváltásakor — malőr történt. A Tisztelt Ház alulmúlta önmagát. Bizonyítva: képtelen a megújulásra, felnőni a kor követelményeihez. A szavazási lista nyilvánosságra hozatala is pánikot okozott a nemmel szavazók körében; azok között, akik Maróthy leváltása ellen voksoltak. Jó lenne elgondolkodni... így tett Devcsics Miklós is. — Magánügy, ki hogyan szavaz! — érvelt egy képviselőnő a televízió nyilvánossága előtt. Mire a riporter a választók képviseletére próbálta terelni a szót. De ez elkerülte a honanya figyelmét.-. Inkább arról akarta meggyőzni a hallgatóságát, hogy vannak bizonyos pártérdekek is. Bizony-bizony. má,r a parlamentben is politikai csatározások kezdődtek. így nem csoda, ha a honanyák és a honatyák többsége hidegrázást kap, mikor emlegetni kezdi valaki a parlament feloszlatását, a választások idő előtti kiírását. Sokak alatt inog a törvényhozói szék. Ezt azonban ügyesen kivédik azzal: „Erősödőben a vezetőellenesség stb.” Hogy ilyenkor ki aggódik a haza sorsáért? Ezen is jó lenne elgondolkodni. (gig) A vasárnapi népszavazás körűid huzavona láthatólag megosztja a közvéleményt, pro és kontra indulatokat korbácsol. Ez talán 'nem baj, valószínűleg együdlt jár a pluralizmussal és a demokráciával, majd megszokjuk, úgy gondolom. Van azonban ennek az országos ügynek olyan vonatkozása is, amelyet magára valamit is adó ember nem szokhat meg soha, ez pedig a tendenciózus, hamis érvelés. Elég széles körben elterjedt az a nézet, a sajtóban is tehet kapott, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének népszavazási kezdeményezése, tulajdonképpen semmi másra sem jó, csak arra, hogy 200—500 millió forintot kivegyen az amúgy is szegényes államkasszából. Ebben az állításban az is be,nne van, hogy ha az SZDSZ nem kezdeményezett volna népszavazást, egy csomó pénzt megsipó- rolha'ttun'k volna . — s ez, már nem politikai, hanem közgazdasági érvelés! Nem vagyok szabad demokrata, sőt, legnagyobb ellenlábasa, az MSZP tagja- ( nak vallhatom magam. Semmilyen pártérdék sem feledtetheti azonban velem, hogy közgazdász vagyok, így muszáj szakmai okokból szocialista létemre, az SZDSZ prókátorának szegődni. Kénytelen vagyok nyilvánosan kijelenteni: akkor és csak akkor takaríthatunk meg pénzt az országnak, ha elmegyünk vasárnap és négy igennel szavazunk — pontosan úgy, ahogy az SZDSZ és társai kérik. NézKÜk a dolgokat sorjában, tisztán közgazdaságilag! Először is: mi lett volna akikor, ha az SZDSZ nem kezdeményez népszavazást? Népszavazás! Mégpedig a köztársasági elnök személyéről, amelynek „köz- vetlan” (lebonyolítási) költsége pontosan annyira rúgna, mimt a mostani referendumé. Csakhogy ehhez még hozzájönne az elnökjelöltek kampányának „közvetett” költsége, ami biztosan nem tíz fillér, és persze ez is az államkasszából! Nyugodtan leszögezhetjük hát, hogy az elnökválasztás a vasárnapinál jóval -drágább népszavazás lenne de az árkülönbözetet legalább tényleg megtakaríthatjuk, ha az elnökválasztást elkerüljük. Másodszor: hogyan lehetett volna a költségeket teljes egészében megspórolni? Csak egyféleképpen, ha egy népszavazás sem leüt volna! Emlékezzünk: mit is akart az, SZDSZ? Azt, hogy ne legyen közvetlen elnök- választás — ezért nem írta alá a háromoldalú tárgyalások jegyzőkönyveit. Ellenben, ki ragaszkodik az elnökválasztáshoz köröm szakadtáig, belesodorva ezzel az országot egy másik, bár „takarékosabb” népszavazásba (is)? Az MSZP, pontosabban annak vezetése. Hogy miért, az az ő dolga, és különban sem közgazda- sági kérdés. A költségvetés kiadásai azonban nagyon is azck, és tudvalevő, hogy ezekért mindig az a felelős, aki a ráfordításokat emésztő folyamatot generálja. Amit tehát miattunk, szocialisták miatt kell az állam pénzéből elkölteni, lehetőleg ne kenjük másra! Az elnökválasztás politikai ügy. Érveljünk akár mellette, akár ellene tehát úgy, ahogy id 1 ilk : politikailag, és hagyjuk, hogy mi, miért és mennyibe kerül! Van egy közmondás, ami arról az emberről szól, aki nem mond igazat és arról a kutyáról, amelyiknek sérült a lába. Jó lenne okulni belőle! Túróczi János okleveles közgazdász Vállalkozói nap Salgótarjánban Rájöttünk azért valahára, hogy a ,,szenvedő” magyar gazdaságot csak a vállalkozói szellem élénkítésével lehet kiráncigálni a kátyúból. Egymást követik ma a próbálkozások és a kezdeményezések országszerte, és ezen folyamatokba megyénk is „szokatlanul” korán bekapcsolódott. Vállalkozói napot tartanak ugyanis november 30-án, csütörtökön Salgótarjánban, az Inno-Line Közös Vállalat szervezésében, amelyre az MHSZ székhazában 9 és 14 óra között várják az érdeklődőket: a kisvállalkozók, a magánvállalkozók, a gazdasági munkaközösségek a ma még működő, ám az év végén megszűnő polgári jogi társaságok, vállalati gazdasági munkaközösségek, no és nem utolsósorban a kisiparosok, magánkereskedők, ktt.-képviselők, vagyis a vállalkozók részvételéle számítanak elsősorban. Mi a célja a rendezőknek ezzgl a nyílt eszmecserével? Tanácsokat, tippeket, felvilágosítást vagyis információt adni — ingyen — az érdeklődőknek. Három fontos témakörben hívtok meg előadókat. Igv a társasági törvényről, annak jogi és gyakorlati aktualitásairól dr. Serfőző András, a Nógrád Megyei Cégbíróság elnöke tart előadást, és válaszol a felmerülő kérdésekre. Nem nehéz kitalálni, hogy a vállalkozói nap egyik slágertémája az adózással kapcsolatos tudnivalók beható ismertetése lesz. Az adóhatóság belföldi társaságokkal foglalkozó osztályának szakembere szól majd többek között a megalakulás az átalakulás ügves-bajos dolgairól, a vegyes vállalatokkal kapcsolatos adózási problémákról. — Zajlik most egy folyamat ebben az országban, és nagyon nagy hiba. lenne, ha ebből Nógrád megint kimaradna — summázta véleményét dr. Bereute Péter a vállalkozói nap egyik főszervezője. Ez a mostani rendezvény csupán csak egy lehetőség: lehetőség az információk cseréjére. Reméljük, hogy ez a nap egy hosszú folyamat kezdete lesz. Mi most önkényesen kiválasztottunk három kérdéskört, azokat, »melyeket pillanatnyilag a legfontosabbnak tartottunk. De számítunk arra. hogy a kibontakozó eszmecserék során újabb és újabb témák merülnek fel(balás) A NOGRAI) sajtószolgálati közleményei Elénk politikai szemlelet A pásztói középiskolások és dolgozó fiatalok szervezésében a városi könyvtár tanácskozó termében — mintegy 30 fiatallal — megalakult a FIDESZ pásztói szervezete. Ott voltak az alakuló beszélgetésen az SZDSZ és a kisgazdapárt vezetői, képviselői is, akik közül — a fiatalok felkérésére — Falu- di Sándor, a kisgazdapárt pásztói, megyei alapító szervezője, a párt megyei elnöke tartott vitaindítót. Az újdonsült FIDESZ-ta- gok igen élénk politikai szemléletről tettek tanúbizonyságot. Kitűnt. hogy meglepően tisztán és helyesen látják az országos, a megyei és a helyi aktuál- politikai kérdéseket. Az alakuló gyűlésen elhatározták, hogy mielőbb létrehozzák Pásztón az Ellenzéki Választási Szövetséget a velük azonos alapeszméket valló, eddig megalakult szervezetekkel. A helyi közélet legfontosabb, immáron tarthatatlan kérdésének tartják, hogy éppen egy éve „köszönt el” — azóta is tisztázatlan okok miatt — a város tanácselnöke, akit az időközben letűnt, meglehetősen ellentmondásos politikai karriert befutott Devcsics Miklós pártfogolt elvtelenül, s a mai napig nincs legitim polgármestere Pásztcnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy még ma is a Fekete Attila—Devcsics-féle, lejáratódott vezetés maradványai uralkodnak Pásztón, s ez rányomja bélyegér a politikai életre, a demokrácia valódi. szabad kibontakozására. A fiatalok — főként a középiskolások — sajnálkozva mondták el. hogy szervezetalakítási szándékukat, kezdeményezésüket nem kisérte segítség, támogatás és öröm a gimnázium vezetői részéről. Pedig a korábbi években egy másik ifjúsági szervezetet még erőltetve is bátorították. •. (f. molnár g.) MSZP-szeruezet Poszton Pásztón megtartotta ülését az MSZP városi szervezete. A vezetőség megválasztása után az összejövetelen aktuális politikai kérdéseket vitattak meg. A párttagok teljes egyetértésben határoztak úgy, hogy a pártszékházat felajánlják — közhasználati célra — a város lakosságának. A szervezet felhívja a város polgárainak figyelmét, hogy vegyenek részt a november 26-i népszavazáson- Az első kérdésre nemmel, a másik három pontra igennel szavazzanak! Várják soraikba azokat az MSZMP-tagokat, pártonkí- vülieket, baloldali értékeket támogató embereket, akik egyetértenek az alapszabály- lyal és a programmal.
