Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

XLV. ÉVF.. 279. SZÁM ARA: 4,30 FORINT | 1989. NOVEMBER 24.. PÉNTEK flz Országgyűlés tanácskozásának harmadik napja Gazdaságunk nem rendelkezik rövid távú mozgósítható tartalékokkal Következik a; általános forgalmiadótörvény-javaslat feletti vita Gyakorlati tudnivalók a népszavazásról illést tartott az MSZP Elnöksége A Magyar Szocialista Párt Elnöksége csütörtöki ülésen kialakította állásfoglalását a kormányhoz való viszo­nyáról. A Magyar Szocialista Párt a jogállamiság kritériumá­nak, a pártállam lebontása szükségszerű következmé­nyének tekinti, hogy a kor­mány az Országgyűlésnek felelős. A párt és az állam szétválasztásának, a köz­vetlen pártirányítás felszá­molásának, a parlamentáris elveknek megfelelően, az MSZP politikai befolyáséi­nak a kormányzatra a párt parlamenti frakcióján, a párthoz tartozó. illetőleg annak céljait vállaló or­szággyűlési képviselőkön ke­resztül kell érvényesülnie. A Magyar Szocialista Párt a köztársaság kormányát elsősorban a szocialista par­lamenti ' frakcióra támasz­kodó de egyúttal nemzeti felelősséget is viselő kor­mánynak tekinti. A Nógrád Megvei Terü­leti Választási Bizottság a november 26-i népszavazás­sal kapcsolatban a válasz­tásra jogosult állampolgáro­kat jogaik érvényesítésének megkönnyítése érdekében az alábbiakról tájékoztatja. A választási törvény ér­telmében szavazni csak sze­mélyesen, a hivatalos sza­vazólappal lehet. A szava­zott akkor érvényes, ha az állampolgár az adott kérdés alatt lévő kockák közül a döntésének megfelelőbe -j- .jelet tesz. A szavazás a -zavazófülkében történik, ezután a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság előtt kell az urnába dobni. Nógrád megvében 2i)0 szavazókör lett kialakítva. Azt, hegy ki hol adhatja le szavazatát, a részére kül­dött értesítés tartalmazza. Aki értesítést nem kapott, a helyi tanácson érdeklőd­het a szavazás helve, illet­ve a választói névjegyzékbe való felvétele iránt. Fontos tudni, hegv aki a szavazás napján nem tar­tózkodik állandó lakhelyén, 25-én szombaton lti óráig a helyi tanács vb-titkái ától kél hét olvan igazolást, mellyel a tartózkodási he­lyén adhatja le szavazatát. Országos dolgokról az asztal szélén Erkélyjelenet Kulcsár József felvételei Negyvenöt évvei ezelőtt történt fl karancslejtfisi bányászok ellenálltak... A karancslejtősi akna ve­zetője, 1944. november 22- én, olyan utasításit kapott, hogy hozassa fel a szerszá­mokat, mert másnap reggel az idősebbek hadimunikáf’a indulnak, a fiatalabbakat pedig viszik katonának. A bányászok azonban megta­gadták az engedelmességet, fegyvert szerezve leszálltak a mélybe. A hozzájuk csat­lakozott bujdosó katonák­kal számuk meghaladta a háromszázat. Négy-, ötnapos ellenállásra rendezkedtek be, úgy gondolták, ez idő alatt megérkeznek a felsza­badító szovjet csapatok. Ám az események más irányt vettek. .. A 45 évvel ezelőtt történ­tekre emlékeztek csütörtö­kön, délután, a karancsat- jai Gusztáv-aknánál. Ba­lázs Ernő, a Nógrádi Szém bányák szakszervezeti bi­zottságának titkára idézte fel a nem kevés bátorságot kívánó hőstettet. Miként az várható is volt, á német pa­rancsnokság nem nézte tét­lenül a bányászok „önké­nyeskedését”: először lekap- csoltatta az áramot, majd könny fakasztógáz-gránátot dobatott a mélybe, végül berobbanhatta a főbejáratot. Azzal is megfenyegették a bányászokat, hogy a család­jaikon állnak bosszút. Négy nap után, a föld ■ alatti „fogság”, a szellőzte­tés hiányában felgyülemlett gáz, a beömlő víz szintjének emelkedése olyannyira meg­viselte az embereket, hogy először 270-en, majd 33-an jöttek fel a napszimtre. Üt­legelés és kínzás várt rá­juk, éheztettók őket, csak­hogy megmondják, kik ma­radtak a bányában. Mivel senki nem vált árulóvá, az akna bejáratánál hármu­kat, a salgótarjáni lakta- nvában, négyüket agyonlőt­ték a fasiszta fenevadak. A mélyben megbúvók azonban kitartottak elhalá­lozásuk mellett, nem adták meg magukat. Végül Kozik Ferenc, Mahinyák János. Somoskői János, Laczkó Zoltán, Sző!lős Imre és Tamóczi Gáspár emberfe­letti küzdelem és fegyveres harc árán kritört a rejtek­helyről és a Kargncs erdei­ben keresett menedéket. A karancslejtősi bányá­szok annak idején példás hazaszeretetről tettek tanú­bizonyságot, megmutatták, miként kell az igaz ügyért harcolni. Mindmáig megér­demlik az utókor megbe­csülését. .. Ezt követően az egyik el­lenálló. Tóth Gyula olvas­ta fel versben megírt sze­mélyes emlékeit. Ölt, az el­lenállók összekötőjét nem tudták elfogni. . . Befejezésül, az MSZP ko- rancs'lapujitői irodájának, a NODISZ városi és területi bizottságának, a Nógrádi Szénbányáiénak és az ellen­állóknak a képviselői he­lyezték él a kegyelet koszo­rúit az akna bejáratánál levő emlékműnél. (koiaj)—(bábéi) fl GYIVI igazgatóinak tanácskozása À gyerekek védelmében A rádióhallgatóknak nem idegen téma a gyermekvé­delemé. A bürokrácia e te­rületen is elegendő ..lehe­tőséget'' nyújt jogszabályok megkérdőjelezésére. Ki ne hallott volna, s az örökbe fogadni kívánók közül, ki nem tapasztalta volna a gvermekek (látszólagos?) ér­iekében a gyermekek el­len (?) létező törvények, jogszabályok embertelensé­géről. Arról, hogy a gyere­kéről már egyszer lemon­dott szülő visszaköveteli ki­csinyét a nevelőszülőktől, súlyos a gyereknek talán kiheverhetetlen traumát okozva ezzel. Januárban a családjogi törvény módosítására kerül -or- Ekkor fogják (minden remény szerint) egyszerű­síteni az örökbefogadást is. figyelembe véve, hogv az emberi jogok nemcsak az. édesszülő, de a gyermek em­beri jogainak védelmét is jelentik. Most a helyzet az. hogy jóval kevesebb az örökbe fogadható gyermek, mint amennyi az őket magukhoz venni kívánó házaspár. Mindamellett a gyámható­ság, amely egyedül illeté­kes döntéseket hozni e kér­désekben. szűkölködik a megfelelő szakembergárdá­ban’: nincs elég jogászuk, pszichológusuk. pedagógu­suk. így aztán érthető (?), ha nehezen tudják vállalni a határozathozatalt. A Salgótarjánban novem­ber 22—24 között rendezett tanácskozáson ez is teríték­re kerül. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetek igazgatói országos tanács­kozásának ad helyet e na­pokban az SZMT Oktatási Központja. Szervezeti kérdések mel­lett a már meglévő és a majd meghozandó törvé­nyek. szabályok felülvizs­gálatában vállalt szerepük­ről is tanácskoznak igaz­gatók és meghívott szakem­berek­Az Országgyűlés novem­beri ülésszakának harma­dik napján, csütörtökön a képviselők az eredeti napi­rendtől eltérően személyi kérdések megvitatásával folytatták a munkát. Az elnöklő Jakab Róbert- né felhívta a figyelmet ar­ra a korábbi állásfoglalás­ra, hogy még ezen üléssza­kon döntésre kell jutni az előző plénumán meg nem választott alkotmánybírák, illetve az Állami Számvevő- szék betöltetlenül hagyott elnökhelyettesi tisztsége ügyében. Ezekben az ügyek­ben időközben a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság, valamint az Alkot­mánybíróság megválasztá­sát előkészítő jelölőbizott­ság együttesen elvi állásfog­lalást hozott. Karvalíts Fe­renc. az Országgyűlés jegy­zője ismertette az állásfog­lalást azokról a szakmai feltételekről, amelyek a tes­tület tagjainak megválasz­tásához szükségesek. Miután, a parlament, az elvi állásfoglalást döntő többséggel elfogadta, Vona Ferenc, az Alkotmánybíró­ság tagjainak megválasztá­sát előkészítő jelölőbizott­ság elnöke ismertette a testületi tagságra ajánlott személyek névsorát. Esze­rint dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zliínszky Jánost javasolta a bizottság jelöltként elfo­gadni. Ez után Banff y György (Budapest, 4. vk.) hozzá­szólásában felhívta, a figyel­met arra, hogy amennyi­ben a jelenlegi ülésszakon valami okból nem válasz­tatnák meg az Alkotmány- bíróság tagjait, akkor a tes­tület 1990. január 1-jével nem tudná megkezdeni munkáját! Az ország jelen­legi helyzetében ez káros politikai következmények­kel járna, s ennek felelős­ségét minden képviselőnek ti majd el, hogy a törvény- javaslatokat részletes vitá­ra bocsátja-e vagy elutasít­ja, illetve átdolgozásra visz- saautalja az előterjesztő­nek. Mivel a kormány, a tör­vényjavaslatokat nem von­ta viissaa, a képviselők megkezdték azok tárgyalá­sát, A törvényjavaslatokkal kapcsolatban Békési László pénzügyminiszter mondta el expozéját. Békési László beszámolt arról, hogy a törvényjavas­latok előkészítése során, a szakmai és bizottsági vi­tákon — miként az vár­ható volt — jelentős érdek­és véleménykülönbségek kerültek felszínre amelyek szenvedélyes vitákhoz, né­ha szélsőséges megnyilatko­zásokhoz is vezettek. A ki­élezett viták első nagy té­makörének lényege: vajon dinamizálható-e a gazdaság rövid távon és gyors ütem­ben, s az adók radikális csökkentése kiépes-e kivál­tani és megalapozni egy nagymérvű gazdasági növe­kedést. A jelenlegi körül­mények között azonban a mostani elavult gazdaság gyors ütemű és általános dinamizálása, az eladósodá­sunkat katasztrofálisan nö­velő 1985-ös gazdaságpoli­tika megismétlése, a ka­tasztrofális örökséget okozó gazdasági voluntarizmus folytatása1 több mint fele­lőtlenség, gazdasági öngyil­kosság lenne. Nincs esély tehát arra, hogy a jövő esz­tendőben a reálisan meg­alapozható 1 százalékos gazd as ági növekedés he­lyett közel 10 százalékos GDP-hövekmény valósuljon meg. ami ahhoz kellene, hogy a parlament moder­nizációs k é pvis el öcs o po r t j á - hak és néhány érdekképvi­seleti szervnek a konkrét adócsökkentési javaslatai végrehajthatók legyenek. Ekkora gazdasági növeke­(Folytatns a 2. oldalon.) számításba kell vennie a szavazáskor. 1 Jakab Róbertné ezt kö­vetően ajánlotta, hogy dönt­senek az Állami Számvevő- szék előző ülésszakon betöl­tetlenül maradt elnökhe­lyettesi posztjára javasolt személyről is. A javaslatot Horváth Lajos, az e célra alakult jelölőbizottság elnö­ke ismertette. Elmondta, hegy az eredetileg számí­tásba vett hét személy kö­zül dr. Nyikos Lászlóra esett a bizottság választása, s őt ajánlják jelöltként a parlamentnek is. Az Országgyűlés, a javas­latok elhangzása után, kü­lön-külön szavazott a jelöl­tekről: mind az Alkotmány­bíróság tagjainak, mind az Állami Számvevőszék - he­lyettesének ajánlott szemé­lyeket dönitő többséggel el­fogadta. A listára- került jelölteket az ülésszak ké­sőbbi periódusában titkos szavazással választják meg. Az elnöklő Jakab Róbert­né ’ bejelentette, hogy az adótörvényekkel kapcsolat­ban. a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság úgy foglalt állást: a három tör­vényjavaslat nem alkalmas a tárgyalásra. Ezért a tes­tület azt javasolta a kor­mánynak: vonja vissza a törvény javaslatokat. Az Or­szággyűlés reform-, vala­mint terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésén visizorut olyan határozatot hozott, hogy javasolja az Országgyűlésnek: a törvény- javaslatokat tárgyalják meg. A két bizottság kialakítot­ta álláspontját a száznál több módosító indítványról is. Jakab Róbertné elmon­dotta: a kormány által be­terjesztett törvényja vasiato­kat — a Házszabályok sze­rint — aiz Országgyűlés kö­teles megtárgyalni. Az álta­lános vita lezárása után, az elnök javaslatára az Or­szággyűlés szavazással don­it z Országos Halasztási Bizottság közleménye „Tisztelt választópolgárok! 1989. november 26-án, vasárnap népszavazás lesz, amely 6 órától 18 óráig tart. A választójog gyakorlása a választópolgárok szabad elhatározásán alapul. Mindazok a választópolgárok. akik a választói nyilvántartásba történő felvételről nem kaptak érte­sítést, személyi igazolványuk bemutatásával a lakó­helyük szerinti szavazóhelyiségben szavazhatnak. E joguk gyakorlásának segítése valamennyi érintett helyi választási szerv kötelessége. Kérünk minden választópólgárt, a választási szer­veket, a pártokat és a társadalmi szervezeteket, hogy maradéktalanul tartsák he törvényi előírásokat. Va­lamennyiünk közös érdeke, hogy a népszavazás mél­tóságteljesen, kiemelkedő jelentőségének megfelelő körülmények között történjék." (MTI) POLITIKAI NAPILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents