Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
2 /«NÓGRÁDI 1989- november 23.. csütörtök Tanácskozik az Országgyűlés novemberi ülésszaka Vastag Ottilia, megyénk képviselője Medgyessy Péter Miniszterelnök-helyettessel vált szót A sajtószolgálati közleményei Elszámolt-e a vagyonával. Nyílt leuel a pénzügyminiszterhez (Folytatás az 1. oldalról.) Kemenes Ernő végül a beterjesztett új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos felvetésekre válaszolva elmondotta: a kormány osztozik a képviselők által megfogalmazott aggályokban. A képviselői felvetéseket figyelembe véve a decemberi ülésszakon önálló napirendként terjesztik be az új lakásgazdálkodási' rendszerrel kapcsolatos javaslatot. A következő napirendi pontként Békési László pénzügyminiszter első olvasatban terjesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi költség- vetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait. Békési László szerint az előterjesztett költségvetési irányelvek két eltérő karakterű költségvetési koncepciót tartalmaznak. Az egvik az 1989-es adószintek érintetlenül hagyása mellett 13 százalékos árindexre épít a másik vállalkozások és lakossági adók csökkentése mellett a fogyasztás terheinek mintegy 2 százalékos növelésével 15 százalékos fogyasztói árindexen alapul. Mindkét változat minimális követelménynek tekinti, hogy a költségvetés 15 milliárd forintnál nagyobb hiánnval nem zárhat. Az első változat a stagnálás, a beletörődés a kevesebb feszültséggel. kénvelmesebb kompromisszumokkal járó változat, a második alternatíva — amelyet a kormány ajánl — több feszültséggel jár, de magában foglalja a gazda, sági átalakulás és differenciált növekedés esélyeit — mutatott rá. — A kormánv költségvetési tervezete következetesen halad azon a nyomvonalon, amelvet a parlament júniusi ülésszakán a költségvetési reformkoncepció keretében meghatározott' Ennek lényege, hegy csökken a költségvetés részesedése a GDP-ből. mérséklődik az állami jövedelemelosztás és újraelosztás mértéke, csökkennek a- gazdasági szféra támogatásai, az állami beruházások nagyságrendje, a védelem és igazgatás költségeinek részaránya, miközben nő az egészségügy', az oktatás és a szociálpolitika részesedése. Mérséklődni fog a költségvetés hiánya is. A költségvetés struktúrájának fokozatos átalakítása mellett négy területen tervez a kormány olyan változtatásokat. amelyek a költségvetési reform részét képezik. Ezek a szociálpolitika és az egészségügy finanszírozásának cseréje 3 költségvetés és a társadalombiztosítás között, a tanácsok új finaszírozási rendszerének első elemei, a támogatás csökkentési és adókorszerűsítési program folytatása, valamint a lakásfinanszírozási rendszer módosítása. A következőkben a miniszter a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási tételeivel foglalkozottA miniszter a továbbiakban szólt az egészségügy és a társadalombiztosítás közötti feladatmegosztás módosításáról is. Januártól a társadalombiztosítás átveszi az egészségügy finanszírozását. áprilistól a költségvetés a családi pótlék kifizetését. A javasolt megoldással a társalalombizto- sítás tartalékai mintegy 4 milliárd forint többlettel, tovább növelhetők, a költségvetés pedig képes átvenni az áprilisra törvénnyel, állampolgári jogúvá szélesíthető családi pótlék finanszírozásátA tanácsok finanszírozási rendszerének tervezett koiszerűsítéséről szólva, rámutatott: — A tét az, hogy maradjon-e még egy évig az eddigi pénzügyi mechanizmus, amelyben a személyi jövedelemadó és a helyi bevételek mellett az állami támogatás hiánypótló szerepet tölt be és egy alku- mechanizmus nyomán alakul ki, vagy már 1990-től térjünk át az állami támogatás normatív, parlament által jóváhagyott, az ellátandó lakosság létszámához igazodó elosztásra. A kormány ezt az utóbbi megoldást javasolja. — Az egész költségvetés legneuralgikusabb pontja a lakásfinanszírozás tervezett módosítása. A mai helyzet tovább már tarthatatlan, mindenki számára elfogadhatatlan. A fiatalok lakáshoz jutási esélye a jelenlegi rendszerben nem javítható, az állam képtelen tovább finanszírozni a napjainkra 91 milliárd forintra duzzadt lakáspiaci terheket. Kétségtelen — folytatta —, hogy a költségvetési koncepcióban vannak bizonytalan elemek, vannak kockázatok. Kritikusan alacsony a rubelszámolású külkereskedelmi forgalom támogatási egyenlege, bar kétségkívül megfelel annak a követelménynek, hogy a jövő esztendőben szocialista elszámolású fizetési aktívumunk ne haladja meg a 300 millió rubelt. Kritikus a privatizációból tervezett 13 milliárd forintos bevétel is, amely csak akkor teljesíthető, ha a privatizációs törvény keretében az állami tulajdon értékesítéséből a költségvetés is részesedik, illetve a felszabaduló ingatlanok egy részét, amelyek a szovjet és magyar hadseregtől/ a munkásőrségtől, valamint az MSZMP-től származnak, értékesíteni tudjuk. S végül, de nem utolsósorban az árak alakulása is rejt magában kockázatokat a költségvetés kiadási oldalán. Az előterjesztett költségvetési koncepció krízis költségvetés, hiszen kemény korlátokat állít az állami kiadások növelésének útjába, csökkenti" a hiányt, a támogatásokat, kikényszeríti az erőteljes takarékosságot, néhány területen szervezetek leépítését. Ugyanakkor a jövőnek is szól, hiszen bevételei közöft teljesítményfokozó, csökkentő jövedelem-centralizációt tervez, vállalja . elavult rendszerek korszerűsítését, növeli a jövőt megalapozó humán ráfordításokat. A kormány a feszültségekkel járó, nehezebb utat választja, s nem próbál megfutamodni a felelősség "klói — mondotta végezetül Békési László. A jövő évi költségvetési irányelvekkel kapcsolatos vita lezárása után határozathozatalra került sor. A képviselők úgy döntöttek, hogy a tájékoztatóról általánosságban nem hoznak határozatot, azt elfogadták. Határoztak viszont az 1989. évi költségvetési törvény módosításáról. Ennek alapján lehetővé tették azt hogy a MÁV 400 millió forintot használjon fel bérpreferencia címén. Ugyancsak egyetértettek a képviselők a tekintetben. hogv a tanácsok az idén egész évben a lakosság lélekszámával arányosan részesedjenek az adóbevételből. Este hat óra előtt néhány perccel az elnöklő Fodor István berekesztette az ülés munkáját. Csütörtökön a képviselők az adótörvények tárgyalásával folytatják a munkát. (MTI) A november 26-i népszavazás harmadik kérdése, a pértvagyonról így szól: „Elszámoljon-e az MSZMP, a tulajdonában levő vagyonról?” A kérdés világos és félreérthetetlen. A józan ésszel és demokrata meggyőződéssel adott válasz csak igenlő lehet. Ezit kívánja az esélyegyenlőség elve és a pártállam lebontásának igénye. Az MSZMP —MSZP, az utolsó fillérig számoljon el minden bevételével, ingó és ingatlan vagyontárgyaival és pénzeszközeivel. A szavazólapon azonban magyarázó szöveg is szerepel. Ez a magyarázat példa nélkül álló politikai de- zimformácici és hamisításai miatt érdemel figyelmet. Két mondatból áll. Az első magyarázó mondat szerint: „az országgyűlés októberi ülésszakán, az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta”. De ezt a tájékoztatót sehol sem tették közzé! Tartalmát is csak egészen röviden ismertették a napilapok. A több millió példányban kinyomtat o tt hivatalos szavazólap, olyan szövegre, dokumentumra hivatkozik tehát, amely nem publikus, a közvélemény számára tehát hozzáférhetetlen. Épp’ ezt a körülményt használják ki a magyarázó szöveg rosszhiszemű szerkesztői, amikor a második mondatban a pártvagyonról szóló elszámolást, mint befejezett tényt említik. A második mondat így hangzik: „Igen szavazatával megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja a,z elszámoltatást”. Elszámoltatás pedig nem történt. A hivatkozott Tájékoztató c. pénzügyminiszteri előterjesztés az elszámoltatás jogi akadályairól szólva, már a bevezetőjében megállapítja: „a pénzügyminiszter hatáskörénél fogva ,nem hivatott a kérdés (ti. a társadalmi szervezetek vagyona) teljes körű megválaszolására, annál is inkább, mert még pénzügyi-gazdasági ellenőrzésre is csak, és kizárólag akkor van lehetősége, ha erre felkérik”. Erre, sem a, párt, sem a KISZ, (DEMISZ) nem kérte fel, — most, a beszámolót kérő parlamenti interpelláAz MSZP Salgótarjáni Ideiglenes Intézőbizottsága (kibővített ülésen, melyen minden MSZP-tag részt vehetett) állást foglalt a november 26-i népszavazással kapcsolatban. E szerint az első kérdésre NEM a válasz, amely a köztársasági elnök népszavazás útján történő megválasztását jelenti- Ezt az álláspontot képviselik e közlemény aláírói is. Ügy gondoljuk, hogy a parlamenti demokrácia megvalósítása valóban rendkívül fontos és sürgős. Ugyanakkor szükségszerű a békés átmenet megteremtése. Jelenleg a pártállammodell már nem, a demokratikus rendszer még nem működik. Ezért a nemzet, a társadalom szempontjából szűkeié után sem — kiérte fel a pénzügyminisztert, ezért ellenőrzésről, vagy pláne elszámoltatásról szó sem lehetett. (Az elszámoltatás és ellenőrzés jogi akadályaival a Tájékoztató külön függelékben foglalkozik. Az állami pénzügyekről szóló 1979. II. tv. végrehajtási rendelete szerint, csak a társadalmi szervezetek vezetőinek kifejezett , felkérésére végezhette volna el ellenőrző felmérését a milnisizter.) Miit tartalmaz ez az 156 oldalas, 1989 októberében kelt dokumentum? Békési László pénzügyminiszter a bevezetőben részletesen ismerteti a reális számbavételt nehezítő körülményeket. Kijelenti, hogy nem lehet megállapítani a KISZ, az MSZMP és a többi társadalmi szervezet kezelésében levő ingatlanok valós forgalmi értékét. (A nyilvántartott ún. eredeti bruttó értéknek „nem sok közgazda- sági tartalma van”.) A pénzügyminiszter azt is kijelenti, hogv nehéz 20 év után megítélni, hogy ezek a szervek az állami támogatást milyen célra használták fel. Azt is megtudjuk a minisztertől, . hogy a párt saját vállalatai (az MSZMP és a KISZ 35 vállalat felett gyakorol felügyeletet) az MSZMP-től kapott információk szerint 3,3 milliárd forintot fizettek be az MSZMP-be. A tájékoztató itt azt is megállapítja, hogy a vállalatok mérlege alapján ezt az információt nem lehet ellenőrizni, majd hozzáteszi: „Az APEH számításai szerint a párt és a KlSZ-vállala-tok »visszatartott pénzeszközeinek« az összege 7,5 milliárd forint. Adódik a kérdés, hogy hová került és ki kezeli az APEH által becsül; 7,5 milliárd és az MSZMP által bevallott 3,3 milliárd forint különbségét kitevő 4,2 miiUiiárdot.” A Tájékoztató nem válaszol ezekre a kérdésekre, készítői csak az elszámoltatás akadályaiként jelzik őket. Az MSZMP a miniszter kérésére többek között elkészítette a kezelésében lévő i milliárd 638 millió forint értékű ingatlan kataszterét. Az MSZMP ebben kijelenti, hogy ingatlantulajdonjoggal egyáltalán nem rendelkezik: 1166 épüség van ma ebben az időszakban egy politikailag stabil tényezőre, melyet a köz- társasági elnök intézménye jelentene. Az MSZP Salgótarjáni Radikális Tagozata álláspontjával nem értünk egyet, elhatároljuk magunkat az első kérdésre adott; igen válaszuktól, mert ez a párt országos és helyi érdekeivel összeegyeztethetetlen. Felhívunk minden MSZP- tagot. hogy a népszavazáson vegyen részt és a köz- társasági elnök nép által történő megválasztása mellett döntsön; tehát NEM- mel szavazzon„Közösség a jövőért”, az MSZP salgótarjáni alapszervezete, MSZP salgótarjáni déli lakókörzet 1-es alapszerv epet, letet kizárólagosan kezel, 1475 épület kezelői jogát más szervekkel megosztva gyakorolja. A pártvagyonbevallás nem tartalmazza az 5 millió forint alatti ingatlanokat, nem sorolja fel a kisebb értékre becsült pártgarázsokat, műhelyeket és más üzleteket. Ez a kataszter tehát nem teljes körű! De nem tartalmaz a nyilvántartás semmiféle adatot az 1989 június óta létrehozott MSZMP korlátolt felelősségű társaságok tulajdonába került ingatlanokról sem. Nem érinti az ezekkel kapcsolatos tulajdonjogi problémákat, nem szól azokról az oktatási központokról. pártszékházak- ról, üdülőkről és vendégházaikról, amelyek a Cimb- riana, az OSSZI, a Bács- Touring tulajdonába kerültek. A miniszteri tájékoztató és a függelékben szereplő jegyzék egyszerűen hallgat azokról à vagyonátmentési ügyekről, amelyek miatt Király Zoltán interpellált, és a miniszteri Tájékoztató a parlament elé került: A miniszter a hiányosságok miatt mossa kezeit. Az állampárt vezetői nem kérték fel Békési László pénzügyminisztert az elszámoltatásra, ezért nem tehetett mást, mint közzétette a pártállam ellenőrizhetetlen beszámolóit. Az MSZMP pedig hallgat a törvénytelen • gyermekeiről meg sem említi a párt kft.-ok rendezetlen ügyeit. Az első magyarországi népszavazás szavazócéduláján súlyos politikai hiba volt mindezt elszámoltatásnak nevezni. Valójában az állampolgárt elszámol ta t h a taitla-nsá- g á r ó 1 szól a pénzügyminiszter jelentése, mely a november 26-i szavazócédulán szereplő, félrevezető indoklás miatt mindenképpen nyomdafestéket érdemel. Mi, nógrádi szabaddemokraták, pártunk vezetőinek kéréséhez csatlakozva, arra kérjük a pénzügyminiszter úr útján a Minisztertanácsot, hogy tegye közzé a vitatott Tájékoztató c. előterjesztést. Tisztelettel: Szabad Demokraták Szövetsége Nógrád Megyei Szervezete Kisgazdák! Szavazzunk és mondjunk négy igent! A november 26-i népszavazással kapcsolatban a döntés egyértelmű: a Nógrád megyei kisgazdák nem osztják az MDF és à Magyar Néppárt ezzel kapcsolatos álláspontját, mert azok — akarva-akaratlan — a visszarendeződést segítik elő. A jelenlegi belpolitikai helyzetben a nógrádi kisgazdák elhatárolják magukat a megszűnt MSZMP valamennyi legális és illegális jogutódjának politikai célkitűzésétől. Egyrészt valódi IGEN-t mondunk az általunk legitimnek el nem ismert jelenlegi Országgyűlés által a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatására és a pártmentes munkahelyekre; másrészt meggátoljuk a szabad választások előtti köztársasági- elnök-választást, amely a jelenlegi helyzetben jó néhány kompromittálódott, bolsevista szemléletű vezető hatalomátmentését segítené elő! Továbbá tiszta helyzet teremtődik a megszűnt MSZMP áttekinthetetlen vagyoni állapotának kérdésében. Szegénységellenes hét vége A Szabad Demokraták Szövetsége Salgótarjáni Csoportja november 25-én, szombaton délelőtt a József Attila Művelődési Központ előtt rendezi kővetkező szegénységellenes hétvégéjét. Minden érdeklődőt vár a Szabad Demokraták Szövetsége Salgótarjáni Csoportja. Pf, : 81. A második szavazás már korrekt volt... Kemenes Ernő nyilatkozata Kemenes Ernő a vitatható szavazási procedúra utáni szünetben az MTI munkatársának elmondta: szerinte az elnök helytelenül tette fel szavazásra a kérdést. amit a képviselők úgy értelmezhettek, mintha tartalmi jóváhagyásra volna szükség. Ezt azonban nem tehetik meg. hiszen világos, hogy a döntést a programról a második olvasásban kell meghozni. Erre a későbbiekben már az elnök is utalt. Valószínűleg az elnök sem volt teljesen tisztában azzal. kell-e egyáltalán szavazásra bocsátania a tájékoztatót — fejtette ki. hozzátéve: ily módon csak politikai pikantériából értelmezhető az első szavazási eredmény a kormány leszavazásának. A kormány szándéka a helyzetfeltárás, a kiútkeresés lehetséges módozatainak elemzése, és a képviselői 'jondolkodás egyfajta tesztelése volt az első olvasásos tájékoztatással — mutatott rá. A vitában egyébként láthatóvá vált. hogy a legérzékenyebb pontok az élet- színvonal-alakulásSal függnek össze. így a lakáskoncepcióra vonatkozó különböző variánsok kapták a legtöbb bíráló megjegyzést. A második szavazás már korrekt volt. amikor is a képviselők arról döntöttek, hogy az elhangzott javaslatok figyelembevételével a kormány hozza ismét az Országgyűlés elé javaslatait — mondotta az OT elnöke. Döntsön a nép!
