Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
1989. NOVEMBER 23.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 „Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság!”, vagy „Ruszkik, haza!”? Dz MSZBT nem kutya-macska barátságot akar Távol marad — Igen - Wem Hasznos tudnivalók a szavazásról Filmhíradó képkockák peregnek a „memória moziban”. Vörösszőnyegen lépkedő Keleti Nagyságok közelednek egymás felé, majd találkoznak. Nem először, nem utoljára. Csókok jobbról, csókok balról. Nem először, nem utoljára. A mosolygós, csinnadrattás háttérből pedig szóban és írásban is felbukkan : „Éljen a megbonthatatlan magyar- szovjet barátság!”. De múlnak az évek. A protokollkellékitar elnyeli a ' vörösszőnyeget, a politikaidiplomáciai raktár a jelszavakat — és talán már csókok sem csattannak- 1989. október 23-án az Országház előtt sokezres feltüzelt tömeg skandálja: „Ruszkik, haza!” Majd alig két hét múlva a két szóból álló rigmus a budapesti szovjet nagykövetség előtt hangzik fel. Bizonyossá vált, hogy - a jelszavak nem örökérvényű- ek. Országaink, népeink •kapcsolatát nem lehet bele- skatulyázni. De az is igaz, hogy ezt a. kapcsolatot nem az 1989 októberi—novemberi rigmusok fogják meghatározni. Ezt a' felismerést vallva próbál új, más, járható utat építeni a magyar és a szovjet nép kapcsolatának a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is. Erre enged következtetni az alábbi beszélgetés. amit Grosch Tamással, az MSZBT salgótarjáni vezetőjével folytattunk. Korábban csak a viccekben, vagy szükebb körben, de itt már nem vicces formában másképp is értékelték a magyar—szovjet kapcsolatokat, mint ahogy azt a hivatalos formula rögzí- tettf. Napjainkban aztán már se vicc, se szükebb kör nem igényeltetik ehhez, ön szerint a magyar emberek hogyan viszonyulnak a Szovjetunióhoz? — Igen sokan a személyes pozitív, vagy negatív tapasztalataik, érzelmi kötődéseik, illetve előítéleteik alapján. Jelentős az a hányad is, amelv a két ország kapcsolatainak objektív szükség- szerűségét is megkérdőjelezi. És létezik egy szintén nagy létszámú közömbös réteg, ahová az előítéletek nélküli gyermekkorosztály is tartozik. Ügy érzem. hogy ebben a felsorolásban a mozgalom lehetőségei, az új szerveződés követhető irányai is fellelhetők. Kötődve az előbbi gondolathoz: azért az mégiscsak furcsa, hogy például egy vállalati MSZBT-tagcsoport a cég valamennyi dolgozóját magában foglalja. Egyetért azzal. hogy ez inkább kreált tömeg, mintsem szabad választási lehetőséget jelent? — Tudjuk, érezzük, hogy változtatni kell eddigi, sémává merevedett módszereinken. Természetesnek tartjuk, hogy az MSZBT sem skatulyázhat be tömegeket. Azt tervezzük, hogy a jövőben csak az legyen az MSZBT tagja, aki belépési nyilatkozatot tesz. Elképzelhető hogy lesz tagdíj is, ami a tagcsoportnál marad. Nem kellemetlenkedni akarok, de máról holnapra tömegeket fognak veszíteni ezen szisztéma alapján. De nyernek-e új tagokat, tudnak-e újabb tömegeket toborozni? — Hadd mondjak erre egv konkrét példát. Munkahelyemen, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben például különböző csatornákon keresztül minden dolgozóval elbeszélgetünk. meghallgatjuk egymás véleményét. A belépés teljesen önkéntes alapon történik majd. Persze számolunk a mozgalom létszámának csökkenésével, de valós képet csak az ismertetett szándék végrehajtásával kaphatunk. Mégis, kikre számítanak az új tagság soraiba, és milyen programmal lépnek a nyilvánosság elé? — Olyan MSZBT-t szeretnénk megteremteni, ami az ezredfordulón túl is életképes. Ehhez kívánjuk megnyerni a sorainkba tömörülő kollektívákat: munkahelyi közösségeket, kétkezi dolgozókat, műszákiakat, értelmiségieket.....Magyarán, akit csak lehet... — És elsősorban a fiatalabb generációt, hiszen a mozgalom jövőképének az -alapszíneit jelentik. Nem hallottunk még a programról. — Az MSZBT IX. országos értekezletén, december 16-án olyan új programot terjesztünk elő, ami biztosítéka a kornak megfelelő elképzelések és a korszerűbb munkastílus kialakításának. A már rendelkezésemre álló programtervezet egyik cikkelye például tartalmazza, hogy az MSZBT magáénak vallja a demokratikus szocializmus megvalósítását. a balo-ldaliságot- Olyan Magyarországot akar, amely Európa szerves része, minden irányba nyitott és független, és amelynek külkap- csolataiban továbbra is jelentős szerepe lesz a magyar—szovjet együttműködésnek. A magyar politikai-társadalmi életben egyre jelentősebb szerepet játszó alternatív szervezetek megléte nem hátráltatja-e az elképzeléseik megvalósítását? — Álláspontunk az, hogy nemcsak politikai szempontok szerint lehet és kell kezelni Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatát. Hogy mást ne mondjak, például nagyon sokan tisztelői az orosz klasszikusoknak, a szovjet irodalomnak, a földrészriyi ország zenéjének, művészetének, sportolóinak. Vannak kontaktusok, amelyekkel, megértve egymást, kapcsolatot tudunk teremteni alternatív szervezetekkel is. Végezetül térjünk visz- sza magyar földre, pontosabban megyehatáron belülre. Egy „pletykát" kérek. Nógrád megyéből kit jelölnek az MSZBT országos elnökségébe? — Ügy néz ki, hogy engem és Hopkó Tatjánát Balassagyarmatról. ☆ A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IX. országos értekezletét megelőzően 1989. november 25-én, szombaton 10 órától Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központban megyei MSZBT-tanácskozást tartanak. A tanácskozóterem falát díszítő jelszóról (ha lesz ilyen) nem kaptunk tájékoztatást. ! De talán nem is az a legfontosabb... Benkő Mih-'l ' Javában folynak mar a népszavazás technikai előkészületei; a lakosság többsége azonban még korántsem lát világosan a szavazásra feltett valamennyi kérdésben. Sokan fordulnak hozzánk tanácsért. Azok is. akik már már úgy érezték, kezdik érteni a kérdéseket, most a partok egymásnak ellentmondó’ plakátjain fennakadnak. így mi sem tehetünk mást: a kérdésekkel együtt magyarázzuk a magyarázatot A lakosságnak pár napon belül döntenie kell. Ebben, a szavazólap „megfejtésében” volt segítségünkre az Igazságügyi Minisztérium alkotmány-előkészítő titkárságának tagja, dr. Holló András. Ezek után a kérdések sorrendjében tekinsük át röviden a lehetséges válaszokat, külön-külön is, mérlegelve, hogy eredményes népszavazás esetén mi lesz az igen, s mi a nem szavazat következménye. Ki kell térnünk arra az esetre is, mi történik, ha november 26-án a szavazásra jogosultak több mint a tele nem megy el szavazni. 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön -e sor a köz- társasági elnök megválasztására? Ha a szavazásra jogosultak, több mint fele TÁVOL MARAD a szavazástól," nem érvényes a népszavazás, tehát a kormányzat köztársaságielnök-válasz- tással kapcsolatos eddigi döntéseit jóváhagyódnak kell tekinteni. Azaz, a korNEPSZAVAZAS 1989. november 26. SZAVAZÓLAP 1. CSAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK UTÁN KERÜLJÖN-E SOR A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGVÁLASZTÁSÁRA? (Amennyiben Ön igennel szavaz, azt támogatja, két ne a lakosság, hanem majd az mel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a közvetlenül a lakosság válassza meg.) ...hogy On választhasson köztársasági elnököt mányzati elképzelések szerint kell folytatni az 1990. , január 7-re kitűzött közvetlen elnökválasztás előkészítését. Az állampolgárok mérsékelt részvétele tehát lényegében egyenértékű a közvetlen elnökválasztás támogatásával. • Ha az IGEN szavazat kerül többségbe, az újonnan alakuló Országgyűlésig, a jelenlegi, az ideiglenes államfő gyakorolja az elnöki jogosítványokat. Azokkal a korlátozásokkal, amiket az alkotmány mond ki; például nem oszlathatja fel a parlament. Az újonnan alakuló Országgyűlésiek kell megválasztania a köztársaság elnökét. Ha a NEM szavazat kerül többségbe, határozott és egyértelmű megerősítést nyer a kormányzat elképzelése a január 7-i elnök- választás megtartására. Az ország lakossága közvetlenül választhatja meg a köztársaság első elnökét. 2. Kivonuljanak-c a párts'/.ervelc a munkahelyekről? Ha a szavazásra jogosultak több mint a fele TÁVOL MARAD a. szavazástól, az állampolgárok többsége nem kívánja megkérdőjelezni a párttörvénynek azt a rendelkezését, amely a pártté- vékenységet a munkahelye- lyéken kívülre helyezi. Nem változik tehát meg a jogi helyzet. A törvény él, hiszen már kihirdették. Ha a nem szavazat kerül többségbe. nyilvánvalóan módosítani kellene a párttörvény előírásait. Egy karakteres „nem” azt jelentené, hogy az állampolgárok többsége úgy véli: a politikai szervezőmunka munkahelyen belül is lehetséges. A népszayazáson az IGEN szavazatok többsége az Országgyűlés döntését efősíti meg. Vagyis a pártokról szóló törvény 18. S-ána'k (2) bekezdését támogatja. Ennek értelmében: ..A pártok szervezeteit a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szervezetében, az ügyészségeken a törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államigazgatási szerveknél 1989. december 31-ig, a fegyveres erőknél 1990. december 31-ig, az egyéb munkahelyeken az ország- gyűlési képviselői választások előtt legalább 90 nappal kell megszüntetni." 3. Elszámol jón-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? MSZP Ha a szavazásra jogosult állampolgárok több mint a fele TÁVOL MARAD a szavazástól, lényegében marad a kormányzat által felvázolt folyamat, a párt- vagyon felmérése után az elszámolás. Azzal az ütemezéssel, ahogy azt a kormányzat elképzelte. A kormányzat álláspontját a pénzügyminisztef a parlament plénuma előtt már megfogalmazta. Az elszámolás igényét és fontosságát a kormányzat sem vitatja., (Itt kívánjuk megjegyezni,, hogy a szavazólapon található harmadik kérdéshez, fűzött magyarázó szöveg, félreértelmezhető. Az első mondatban' ugyanis a párt- vagyon kapcsán a „tájékoztató”, a másodikban viszont az „elszámoltatás” kifejezés szerepel. A kettő korántsem ugyanazt jelenti. A kérdés az elszámoltatás igényét fogalmazta meg, nem pedig a tájékoztatás szükségességét.) Ha az IGEN szavazat kerül többségbe, fel kell gyorsítani a folyamatot. A kormánynak határozott és közeli programot kell letenni az asztalra, az elszámoltatásról. Nem lehet tartani az eredetileg elképzelt jövő évi határidőt sem. Az IGEN szavazat azt jelenti, hogy a kérdésben gyors intézkedést vár a nép a kormánytól. Tehát az egész kérdéskört újból át kell gondolni, s valószínűleg az idei elszámoltatásról kellene dönteni. Nem pótolja ezt a párttörvény előírása sem. amely a bejegyzés feltételeként megköveteli a vagyonmérleget. A népszavazás ez esetben speciális elszámoltatási igényt fogalmaz meg. NEM szavazat esetén a kormányzat által javasolt „elszámoltatás” módját jóvá- hagyottnak kell tekinteni. Vagyis ez esetben a párt- vagyonrói való elszámoltatást a kormány elképzelései szerint, kell folytatni. Az állampolgár nemleges szavazatával azt juttatja kifejezésre, hogy a folyamatba nem kíván „beavatkozni”.-------------------------------- •-% 4 . Feloszlassák-e a munkásőrséget? ______________________ H a a szavazásra jogosult ’álampolgárok több mint a fele TÁVOL MARAD a .szavazástól, a lakosság nem kérdőjelezi meg a munkásőrség megszüntetéséről hozott korábbi parlamenti döntést. A szavazópolgárok IGEN szavazata megerősíti az Országgyűlés döntését. Az Országgyűlés ugyanis a feloszlatás kérdésére már igent mondott. Olyan idő- • pontban került sor a népszavazás elrendelésére, amikor a munkásőrség feloszlatása már ténykérdés. Ha a szavazópolgárok több mint fele egyértelmű NEMMEL felel, furcsa közjogi bonyodalmak elé nézhetnénk. Bár a kérdés megfogalmazásánál még senki sem lehetett abban biztos, —, hogy az Országgyűlés miként dönt a munkásőrségről — s ez a pártok munkahelyi szerveződésének tilalmára is értelemszerűen vonatkozik —, a meghozott korábbi törvényt sem lehet egyszerűen félretenni. Tekintettel arra, hogy a népszavazás eredménye ez esetben a törvény rendelkezéseivel ellentétes lenne, a törvényt nem lehet a továbbiakban joghatályosnak tekinteni. Automatikusan nem szűnne meg az érvénye, de közjogi lépéskényszerbe kerülne a parlament. Ennek eredménye pedig nem lehet más, mint a törvény hatályon kívül helyezése. Az új törvény előkészítése során kellene kialakítani e paradox helyzetben a megfelelő új, kompromisszumot. Bodnár Lajos
