Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-22 / 277. szám

2 NÓGRÁD 1989. NOVEMBER 22., SZERDA Megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka íFolytatás az 1. oldalról.) A levélben Maróthy László hangoztatja: „A kor­mány korábbi ülésén már jeleztem, most írásban megerősítem, hogy minisz­teri megbízatásomat visz- szaadom." Értelmezési zűrzavar Németh. Miklós elnézést kért az értelmezési zűrza­var miatt a parlamenttől, mert a kormány levele, amely Maróthy László le­mondásáról értesítette az Országgyűlést, pontatlanul fogalmazódott. A kormány­fő nem a miniszter felmen­tését kéri az Országgyűlés­től, hanem lemondásának tudomásul vételét. Lényegében ezt erősítette meg Horváth Jenő a jogi bizottság részéről is. Em­lékeztetett arra, hogy a Minisztertanács tagjainak jogállásáról intézkedő 1989. évi IX. töt vény előírásai irányadóak a szóban forgó problémára is. Abban az esetben, amikor a minisz­ter maga mond le posztjá­ról, a parlament egysze­rűen tudomásul veszi dön tését. Az értelmezési vita után röviden szót kért az érintett ! fél, Maróthy László is. Hangoztatta: korábbi szavai és a levél is egyértelműen bizonyítja, hogy saját elha­tározásáról van szó, amikor megválik posztjától. A parlament tudomásul vette Maróthy László le­mondását. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke, a három­éves kormányprogram be- terjesatése előtt kért szót. Elmondotta: a Magyar Köz­társaság kikiáltásával az át­menet egy fontos szakasza lezárult, és minőségileg új szakasz kezdődött. Amíg a demokratikus jogállam alap- intézményeinek megalko­tásában könnyű volt a kö­zös nevezőt megtalálni, ad­dig a gazdasági válságmeg­oldását célzó kormányzati törekvéseket sokan szívesen megtorpedóznák. Azért, mert politikai érdekeik a parlament és a kormány konstruktív viszonyának megbontását kívánják, vagy mert nem látják be a lehet­séges cselekvés korlátáit, a szükséges cselekvés elkerül­hetetlen voltát. — Vitathatatlan — foly­tatta —, hogy amiről ha­marosan dönteni kell, azt nem fogják tízezrek ujjong­va üdvözölni a Kossuth té­ren, mint tették a köztár­saság kikiáltásakor. De a kormány és a parlament munkáját ne az motiválja, hogy a döntéseket e helyzet­ben ünnepeljék, a népet, az ország jövőjét kelt szolgálni. Most jött el az idő, ami­kor a politikai reformok nagyobb lendületet adhat­nak a gazdaság rendbetéte­léhez. Az elöltünk álló fel­adatok megoldásához még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és a parlament között. Nem egy­mással kell konfrontálód­nunk, hanem a valósággal. Ez után Németh Miklós tájékoztatást adott a képvi­selőiknek az ország valós adóssághelyzetéről. — Mindenki előtt világos, hogy az ország külső adós­sága óriási mértékű, és ha­talmas terhet jelent. A kér­dést az emberek egyszerűen úgy teszik fel: mondjuk már meg végre, mennyi is az adósságunk, és számol­junk el azzal, hová tettük azt a rengeteg pénzt. A probléma gyökere a sztálinizmus gazdaságpoli­tikai gyakorlatához nyúlik vissza. 1988-ban ugyan sikerült lefékezni a romlást, és is­mét aktív volt az árufor­galom egyenlege, de olyan intézkedések születtek — a világútlevél bevezetése, vámrendelkezések —, ame­lyek népszerűek voltak a lakosság körében, ám fe­nyegetően előrevetítették a kedvezőtlen tendenciákat. Mindez újabb csapdát jelen­tett. Visszavonni ezeket a rendelkezéseket akkor értet­lenséget váltott volna ki, hi­szen kedvezően fogadott in­tézkedésekről volt szó. — Az én felelősségem — hangsúlyozta Németh Mik­lós —, hogy bár a helyzet tarthatatlanságát felismer­tem, mégsem tettem ellene. S.amikor tettem — a leg­utóbbi valutiarendelet ki­adásával —, már későn és rosszul magyarázhatóan cse­lekedtünk. Nem tehető fele­lőssé a lakosság azért, hogy adott szabályok között leg­alább ö igyekszik racionáli­san cselekedni. Új történelmi szakasz — Mi most arra a döntésre jutottunk, hogy a teljesen tiszta kép bemutatása szol­gálja jobban az ország ér­dekeit. Eltökéltek vagyunk abban, hogy az ország életé­ben új történelmi szakaszt nyissunk, és meggyőződé­sünk, hogy ezt csak tiszta lappal lehet silkerrel meg­tenni. A kormányban arra a következtetésekre jutottunk, hogy a demokratikus átala­kulás az alkotmányos jog­rend, a plurális társadalom megvalósítása érdekében tett lépéseink kellő bizonyítékát adják szándékaink komoly­ságának. Kiemelte: a jövőben so­ha többé ne rendeljük alá országunk érdekeit olyan internacionalista közösségi érdekeknek, amelyeket a nép. a társadalom előtt nem tudunk igazolni- E fel- fogásssal a magyar kor­mány nem áll egyedül, szö­vetségesei vannak. Erről biztosítottak ebben az év­ben a lengyel vezetők, to­vábbá Markovics jugoszláv miniszterelnök és erről tár­gyalok várhatóan a jövő év elején Mazowiecki lengyel kormányfővel — mondotta Németh Miklós, hozzátéve, szeretne a nem távoli jö­vőben találkozni Modrow- ^yal, az NDK új miniszter­elnökével, s bízik abban, hogy még ez évben Moszk­vába látogathat. A továbbiakban az ország politikai helyzetéről beszélt. Elmondotta: alapkérdés, hogy a békés átmenet jelenlegi szakaszában sikerül-e tör­vényes, alkotmányos úton elvezetni az országot a vá­lasztásúikig vagy sem. Erre van esély, de ehhez a par­lamentnek és a kormányá­nak szüksége van a külön­böző pártok segítségére is. Ezután arról szólt, milyen tényezők veszélyeztethetik, illetve segíthetik a kor­mányzat és az államigazga­tás működőképességét­A miniszterelnök a kö­vetkezőkben szólt arról a politikai, morális természe­tű problémaszövevényről is, ami a hadseregben glakult ki. Bejelentette, hogy a ki­alakult helyzet - kapcsán több ízben beszéltem Czi- nege Lajossal. Ezt követő­en a nyugalmazott minisz­terelnök-helyettes lemondott hadseregtábornoki rangjá­ról. és vállalta. hogy ki­költözik lakásából. Jelentés a Bokor-könyv állításairól A honvédelmi miniszter pedig — mondotta Németh Miklós — utasításomra, de­cember 1-jei határidővel je­lentést ad a Bokor-kcnvv minden lényeges állításáról, amit átadok a parlamenti vizsgálóbizottságnak is. és ezen keresztül az ország széles közvéleményének. Felkértem a honvédelmi mi­nisztert arra is, hogy tegyen jelentést a hadsereg szer­vezetében, személyi állomá­nyában az utóbbi években végrehajtott, illetve terve­zett változásokról. Ez módot ad arra, hogy Király Ferenc képviselőnek, az előző ülés­szakon elhangzott interpel­lációjára a miniszter no­vember 30-ig megfelelő vá­laszt adjon­A miniszterelnök leszö­gezte: a kormányzat tapasz­talata szerint a honvédség tisztikarának és sorállomá­nyának döntő többsége a vonatkozó törvényeknek és rendelkezéseknek maradék­talanul eleget tesz, és tisz­tességgel látja el a nemzet szolgálatát. Egyes korábbi közép- vagy magasabb be­osztású honvédtisztek ma­gatartása, inkorrektsége sen­kinek nem adhat jogot ar­ra, hogy befeketítse vagv kikezdhesse a többezres tisztikart, a sorállomány er­kölcsi tisztaságát, emberi helytállását. Az Országgyűlés alig egv év alatt mintegy 60, több­ségében átfogó kódexszerű törvényt alkotott, annyit, amennyit 1980 óta összesen. Ez jól mutatja azt az óriási változást. amelyet ez az Országgyűlés megélt. Az Országgyűlés és a kormány egymásra utáltán, nagy vi­ták árán, de eredményesen folytatta azt az egyedülálló kísérletet, hogy a válság mélypontján is elszántan építi a politikai és gazdasági demokrácia intézményrend­szerét- Azért egyedülálló ez, mert a történelmi tapaszta­latok arra intenek: a válság vonza az erős, valamiféle rendet teremtő ..kezet, a diktatúrát. amit mindenkép­pen el kell kerülni, mert a felemelkedésre csak a de­mokrácia útján lehet számí­tani — mondotta végezetül Németh Miklós, és a kor­mány nevében arra kérte a képviselőket, hogy amíg az Országgyűlésnek és a kor­mánynak megbízatása le nem jár a sors által meg­határozott szerepet tisztes­séggel. egymás irnáti szoli­daritással lássák el. Este hat órakor — a Mi­nisztertanács hároméves gazdaságpolitikai program­járól szóló vitát berekeszt- ve — befejezte első mun­kanapját az Országgyűlés Szerdán a kormányprogram tárgyalásával folytatódik az ülésszak. Valószínűleg még a nap folyamán sor kerül a jövő évi költségvetés irányelvei feletti vitára is. (MTI) Dr. Szilágyi Tibor az ülésszak szünetében képviselőtársai­val. , Pártok a népszavazásról Menjünk vagy ne menjünk? Nagy vihart váltott ki az MDF Országos Elnökségének a népszavazás bojkottálására felszólító közleménye. A felhívásról magán az MDF-en belül sem azonosak a vélemé­nyek. íme két eltérő Nógrád megyéből. A bojkott mellett Csatlakozzunk az NDF Országos Elnökségének boj­kottfelhívásához az 1989. november 26-i népszavazá­son. Csatlakozzunk, mert a megvalósulandó kérdések ebben a formában elvesz­tették aktualitásukat ! Csat­lakozzunk, mert a nem lé­tező munkásőrség létéről szavazni anakronizmus! Csatlakozzunk, mert a pártszervezetek munkahe­lyekről töríénő kivonulása már eldöntött tény! E tény viszont — és a népszavazás sem — dönti el azt a kérdést, hegy mi legyen a levitézlett garnitúrával. Csatlakozzunk, mert az MSZ(M)P vagyonának fel­mérésére, elszámoltatása, nem elvi döntést, hanem operatív tevékenységet kí­ván! Fontosabb lenne en­nél a párt- és állami va­gyon törvényesség látsza­tával történő kisajátításá­nak megakadályozása. Csatlakozzunk, mert a népszavazásról tartandó népszavazás • csak önös pártérdekeket szolgál és el­odázza a demokratikus át­alakulást! Döntsön a nép az első szabad népszavazáson va­lóban fontos ügvben! MDP pásztói szervezete Inkább felosztanak A Pénzügyi és Számvite­li Főiskola salgótarjáni in­tézetének MDF-csoportja kimondja feloszlását, tilta­kozásul az MDF országos vezetőségének politikája miatt. Tiltakozunk a vidéki szervezetek véleményét fi­gyelmen kívül 'hagyó, min­denáron a hatalomba jutás politikája miatt. beleértve a hatalom képviselőivel való lepaktálását is, aminek egyik legdicstelenebb moz­zanata a népszavazás elleni bojkoittelhívás. A mi politikai ellenfe­lünk nem az SZDSZ, hanem az MSZ(M)P. Felhívással fordulunk a többi MDF- taghoz. hogy kövesse pél­dánkat. MDF PSZF salgótarjáni szervezete Mondjunk NEM-et az első kérdésre! Felhívás az MSZP tagságához, minden baloldali érzelmű állampolgárhoz A Magyar Szocialista Párt Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága ellenzi a novem­ber 26-i népszavazás bojkottját. Az a véle­ménye. hogy az MSZP minden tagja, vala­mennyi magyar állampolgár saját maga döntsön: részt vesz-e a szavazáson. A testület állásfoglalása szerint az lenne célravezető, ha az emberek minél nagyobb számban ki­nyilvánításának politika akaratukat és a ^js- tán feltüntetett első kérdésre egyértelmű NEM-mel szavaznának. így lehet, elérni, hogy januárban köztársaságielnök-választás legyen és közvetlenül a NÉP DÖNTSÖN — ahogyan a népszavazást kiprovokáló pártok is hirdetik — a legfőbb közjogi méltóságról. A végleges, gyors megoldás ugyanis nélkü­lözhetetlen a feszültségekkel terhes átmeneti politikai helyzetben. A többi kérdés politikai manipuláció ered­ményeként került egyáltalán a szavazólap­ra, mert ezekkel sikerült megnyerni százez­res hiteles aláírást. A legtöbb aláíró ugyanis nem a mielőbbi köztársaságielnök-választás ellen, hanem például a munkásőrség felosz­latása mellett voksolt amikor a népszava­zásra felszólító listát kézjegyével hitelesítet­te. A munkahelyi pártszervezetek ügyében az Országgyűlés döntése után nincs már szük­ség szavazni. A pártvagvon elszámoltatásá­val az intézőbizottság egyetért, de úgy véli, hogy azt mindenekelőtt az MSZMP illetve áz MSZP-tagság nyilvánossága — mint illeté­kes fórum — előtt kell megtenni- A testület bízik abban, hogy az MSZP tag­jai és a baloldallal rokonszenvező állampol­gárok elfogadják, magukénak vallják a fenti érveket és NEM szavazatukkal visszautasít­ják a köztársaságielnök-választás elodázá­sát. MSZP Nógrád Megyei Ideinglenes Intézőbizottsága MSZMP: négy NEM-mel! A Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarján Vá­rosi Ideiglenes Intézőbi­zottsága ellenzi a novem­ber 26-i népszavazás boj­kottját. Véleménye: az MSZMP minden tagja, valamennyi magyar állampolgár maga döntsön : részt vesz-e a nép­szavazáson. Még akkor is, ha a nép­szavazást az ellenzéki pár­tok politikai manipuláció­jának minősíti. Még akkor is, ha a nép. a nemzet ér­dekeit hangsúlyozó ellen­zéki pártok akciója, több mint 200 millió forintjába kerül a népnek, a nemzet­nek, olyan helyzetben, ami­kor nem jut elegendő pénz lakásra, tüzelőre, gyógyszer­re. tisztességes nyugdíjra. Az intézőbizottság javas­lata. hogv az állampolgárok minél nagyobb számban nyilvánítsák ki politikai, ál­lásfoglalásukat. hogy a lis­tán feltüntetett kérdésekre NEM-mel szavaznak. 1. NEM. Mert a köztársa­sági elnököt a nép válasz- sza és ne a nép nevében vá­lasszák. A legfelsőbb köz­jogú méltóságról való dön­tés nem halasztható. 2. NEM. A pártok kivo­nulásának elrendelése a munkahelyekről munkás­mozgalom-ellenes és anti­demokratikus. . 3. NEM. Az MSZMP tu­lajdonában vagy kezelésé­ben lévő vagyonról min­denekelőtt az MSZP-tagság nyilvánossága — mint ille­tékes fórum — előtt keli el­számolnia. 4. NEM. A munkásőrség a szocialista társadalmi rendszer védelméért . foly­tatott küzdelemben jött létre. Feladatai és tevékeny­sége a társadalom változá­sával együtt módosult. Az egész társadalom számára hasznos tevékenységet foly­tatnak. Az MSZMP Salgótarján Városi Ideiglenes Intéző­bizottság bízik abban, hogy a párt tagjai magukénak vallják ezeket az érveket és azok figyelembevételével szavaznak november 26-án. MSZMP Salgótarján Városi Ideiglenes Intézőbizottsága SZDSZ-kampány Az új Magyarországért jel­szóval tizenkét környékbeli faluban folytatott népszava­zási kampányt az SZDSZ balassagyarmati csoportja. A zászlókkal és plakátokkal feldíszített autókaraván Ba­lassagyarmatról indult el meggyőzni a falvak népét, hogy rövidesen négy igen­nel szavazzon. A kampányban részt vet­tek pártonkívüliek, valamint a FIDESZ lelkes aktivistái. A nagyobb hatás kedvéért az agitálók a plakátokon és a szórólapokon kívül han­gosbeszélő autót is igénybe vettek. A kampány sötéte­déskor, Érsekvadkerten ért véget. Indulás november 19-dikén Balassagyarmatról az új mű­velődési központ elől. fotó: SU—BALga

Next

/
Thumbnails
Contents