Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
1989. NOVEMBER 22.. SZERDA NOGRAD 3 H szabadság szárnyakat ad az embereknek... Jfff.-s karrier A szervizben úgy kell dolgozni, hqgy a mjaszek legközelebb is ide hoeza az autóját. Szonda A címzett hallgat, de vajon mit gondol? „Majd úgy szavazok, ahogy az uramV Nem túl nagy a csend a népszavazás körül. No nem politikai körökben, mert ot/t kétségkívül megy a hírverés. Felszólítások és ellenfelszólítások Hangzanak el (szavazz igennel, szavazz nemmel, ne is szavazz), pia. kátok, szórólapok, tv-reklámok hirdetnek és számítanak csatlakozásra. A címzett pedig hallgat. De vajon mit gondol? — A legnagyobb gondot mindmáig az elhasználódott géppark oikozza — mondja Paróczai Péter ügyvezető igazgató. Közel száz járművel rendelkezünk, s ezek együttes értéke mindössze hárommillió forint. A technikai hiányosságokat igyekszünk szuperlelkesedéssel, szakértelemmel ellensúlyozni. Eddigi eredményeink várakozáson felüliek, s bizonyosra vehető, hogy eleget 'teszünk az idei célkitűzésünknek1. Ez pedig a nulla szaldó... Ez év augusztus 3-án alakúit meg és szeptember elsejétől kezdte meg önálló életét a Tarján Transz Fuvarozási és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság. A Nógrádi Szénbányák fuvarozási üzeme és a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat hasonló részlege lépett „frigyre". Az induló törzstőke 16 millió, ebből a pénzbetét 4,8 millió forint volt, s a tagok fele-fele arányban részesedtek a vagyonból. Hétfajta tevékenységet folytat a kft., ezek élén egy-egy cégvezető áll. Belföldi fuvarozás, bel- és külföldi személyszállítás, földmunka, gépjárművek és építőipari gépök javítása, gépkölcsönzés. más cégeknek való anyagbeszerzés, személy- gépkocsik szervizelése és felújítása tartozik ■ a tevékenységek körébe. Egy 30 személy elhelyezésére alkalmas szállodával is rendelkezik a társaság, amelyet a szénbányavállalat salgótarjáni volt vendégházában nyitottak meg. — A cégvezetők szabad kezet kaptak, teljesen önállóak a maguk területén — folytatja Paróczai Péter. — Ök szereznek munkát, biztosítják az elvégzéshez szükséges személyi ' és tárgyi feltételeket, s ők osztják fel a bért is. A dolgozók hasonlóképpen nagyfokú önállóságot kaptak. Ez fokozott felelősség, de egyben lehetőség is számukra. A szabadság és a bizalom szinte szárnyakat adott az embereknek, senkitnemikell ösz- tötkélmi. Lényeges szemléletbeli válitozás tapasztalható, melynek jelei jól láthatók. Valóban, a lehetőségekhez mérten „megszépült” a volt fuvarüzem. Sehol egy eldobott szemét, festik, meszelik az épületeket. A járművek tiszták, gondozottak. Teszik ezt a dolgozók önként, felszólítás nélkül. No. és jól felfogott érdekükből! A gépkocsivezetőnek jó műszaki állapotban kell lennie a gondjaira bízott járműnek, különben nem indulhat fuvarba és nem kereshet. — Nálam egy gépkocsivezető, aki 160—190 órát dolgozik és 3500—4500 kilométert vezet havonta, megkeresi a 18—22 ezer forintot — válaszolja érdeklődésemre Kúti József, a teherszállítás és a salgótarjáni javítóműhely cégvezetője. — Vállalkozó szelleművé váltak az emberek, azon vannak, miként lehetne új fuvarokat szerezni. A cégvezető szerint, van fantázia a kft.-ban, s a lehetőségek l^ésőbb csak javulhatnak. — Miután megalakult a kft., azonnal tizenöt százalékkal felemeltük a fizikai beosztásúak bérét. Ám jeleztük: ezután többet is kell dolgozni! Az emberek értettek a szóból. Itt vannak például a szervizelők Nekik elemi érdekük olyan körülményeket teremteni, hogy becsalogassák a kuncsaftokat. Ezen is fáradoznak. Olyan megbízhatóan kell elvégezniük a munkát, hogy a maszek legközelebb Is ide hozza a kocsiját. Ezen a téren is tapasztalható előte'épés — közli az ügyvezető igazgató. Még megtudom tőle, hogy nálük megszűntek a vállalatoknál gyakori hosszú értekezletek. A cégvezetőkkel hetente egyszer, pénteken íreggel 9 órakor ültnek le és legkésőbb fél 11-re mindent meg kell beszélni. Mesélés, szószátyárkodás nincs, érdemi a munka. Mert bár már korábban is mindenki tudta. hogy az idő pénz, ezt most már a saját bőrén is érzi. Végezetül a tervekről váltunk szót. Paróczai Péter készséggel beavat a nyilvánosságra tartozó elképzelésekbe : — A -szállodánkat ötven- személyesre akarjuk bővíteni. Éttermet, kis üzleteket is nyitunk, hogy a vendégek ellátása kifogástalan legyen, A jövő évtől „beszállunk” a nemzetközi teherfuvarozásba. A nagy lehetőséget viszont a nemzetközi turizmusban látjuk, s tettünk már szerény lépéseket ez irányba. íme, így kezdődik egy kft. karrierje... Kolaj László Fotó: Bábel László Tóth Csaba: — Biztosan elmegyek szavazni. Szerintem az Országgyűlés megválasztása előtt kell egy biztos pont. Ez pedig a köztársasági elnök lehet. Tehát minél előbb meg kell választani. A többi kérdés? Természetesen a munkásőrséget fel kell oszlatni, a pártnak ki kell vonulnia a munkahelyekről, a vagyonát föl kell számolni! Vagy szétosztani a többi párt között? Ez a programjuktól is függ. De a jóég sem tudja lassan, ki mit akar. Oláh Béláné: — Már hogyne mennék! Hogy mire kell szavazni? Hát, hogy jobb világ legyen ! Mert •most bizony igen nagy drágaság van. Juhász Ferenc: — Helyeslem, hogy népszavazás lesz. Már évtizedekkel ezelőtt kellett volna. Nagyon örülök néki, hogy végre ide is eljutottunk. Eddig itt minden nagyon egyoldalú volt. Szépéket mondtak, mikor a tettekre került a sor, mindig rosszra foruft. Népköztársaság voltunk eddig, mégsem volt szavunk. Azt mondom, a nép válasz- sza meg a vezetőjét. Párttagként sem tudtam róla, hogy lesz kongresszus. Kilépek, nem politizálok többet. Egy magát megnevezni nem kívánó hölgy: — Én már ezzel nem foglalko- " zom. De elmegyek sza-vazni. Hogy mire kell válaszolni? Honnan tudná az:t az ember? Majd úgy szavazok, ahogy az uram. Én nem foglalkozom politikával. A tévé is rossz már hat hete. Meg hát nem is mondanak ' ott mindig igazat. Bpdi Ferencné: — Tegnap volt éppen tanácsülésünk. (Én vagyok ugyanis ennek az utcának a tanácstagja.) Éppen arról esett szó, az emberek nem túlzottan tudják, mi is lesz ez a népszavazás. Személy szerint mindenre igent mondok. Mert ez így már nem mehet tovább. Az utóbbi tanácsüléseken például rendre az új tanácselnök jutalmazásáról kellett szavaznunk, Ráadásul már bele sem merik írni a napirendbe, mert akkor nem jönnének el a tagok. Most is tizennégyen voltunk a huszonnyolcból. De ha tudjuk, hogy újra a jutalmát kell megszavazni, el sem megyünk annyian sem. Dr. Molnár László: — Én aláírtam az SZDSZ gyűjtőívét Salgótarjánban, Ha vasárnap, akkor... Népszavazás. Az SZDSZ gyűjtötte aláírások már voksoltak: a választópolgárok dönteni akarnak. Arról, hogy a köztársasági elnököt az országgyűlés előtt, vagy után válasszák-e meg; arról, hogy a volt MSZMP (most MSZP) elszámoljon-e vagyonáról, ~ annak eredetéről; hogy feloszlassák-e a munkásőrséget; hogy kivonuljanak-e a pártok (?) a munkahelyekről. Négy egyszerű kérdés. .. Mely az országot, a nemzedékeket megnyomorító pártállamot semmisítheti meg. Az MSZMP-főnix újraéledni látszik. Most, vasárnap előtűnik majd, milyen bázissal. Négy egyszerű kérdés. .. Mely lehetőségeket teremthet. Valami másra. Négy egyszerű kérdés. .. Melyre mindenkinek felelni kell. és meg kell mondjam, nagyon udvariasak voltak', felvilágosítottak. Még a szórólap is itt van nálam. Hozzá kell fűznöm, már korábban is elgondolkodtam néhány kérdésen. Kíváncsi lennék például, hogyan szerezte azt a vagyont a párt. A kisgazdák és síoc- demek ingatlanait mind megkapták, és még mást is. Ezekkel el kell számolnia! De a legérdekesebb kérdés az, hogy a köztársasági elnököt vagy az Országgyűlést válasszuk-e meg előbb. A kiindulópont az lehet, hogy legitim-e a mostani' Országgyűlés, amit akkor „választottunk meg”, amikor még nemigen kérdezték meg minket, azaz nem szavazhattunk másra, mint rájuk. Ennek az Országgyűlésnek a háromnegyed része a volt (vagy ma is létező?) MSZMP tagja. Akkoriban ugyanis szavaztunk, mint a gép. A munkásőrség... Nagyon egyetértek vele, hogy fel kell oszlatni. Már ha orvosi szempontból nézem is, sok helyen megkérdőjelezhető: hogyan lehet alkalmas ilyen feladatokra 75 éves ember, amikor a hadseregben már 52 évesen megkapjuk az obsitot? Hogyan bírja a megterhelést a daganatos beteg, a rokkantnyugdíjas, a magasvérnyomású ember? Mert nem egyet láttam iiyen beteg vagy öreg embert ott „gyakorlatozni”. A másik érv a szervezet mellett az volt, hogy ezek az emberek a szabad idejüket szánják rá... Hát akkor miért kaptak fizetést a gyakorlatok idejére? Ezekalapján pedig lehetne minden szervezetnek fegyveres testületé. Az hová vezetne? Különben a munkásőrség, a pártvag.von, a munkahelyi politizálás kérdésében — valószínűleg az aláírásgyűjtés nyomására — már döntött az Országgyűlés. Legfeljebb megerősítő szerepe lehet itt a népszavazásnak. Úgy vélem, egyébként az emberek többségének fogalma sem lesz róla, miről is kell dönteni. Nem elég egyértelmű a szavazólap. Az SZDSZ röplapjain ezek a kérdések még közérthetőek voltak. Ezen a lapon pedig már nem tudni, mi is a kérdés. Este tíz órakor a város ” üzemeiben, gyáraiban I megszólaló csengők, kürtök, I szirénák érces hangja megállásra késztet megannyi i szorgos munkáskezet. Tom- I boló lóerőktől duzzadó gép- I sorok robosztus hang- és I fényözönét perceken belül j rejtélyes éji félhomály falja I fel. A gyárkapukon hömpö- I pölygő emberáradat a nép- j felen utcákat színes forga- I taggá változtatja. Helybéli- j eket könnyűszerrel egy-egy I kapualj már magával is j szippant, nemúgy a vidéki I emberek, akik napi munka I terhétől álmos mozdulataik I utolsó akkordjaként. az j ingázók tortúrájávol szinte i új életre keltik a már-már j kihalóban lévő vasút-, busz- I pályaudvarokat. A percek óráknak számf- : tanak. Az arcok unott egy- l kedvűségével csupán egyedül \ a világegyetem végtelen rónájáról letekintő Hold osz- I törik. Bágyadtan, kissé iróni- 1 kusan szemléli a „parányi Hétköznapi finálé sárga dobozkákba" zsúfolódó hangyányinak tűnő emberi sokaságot. Az autóbuszok a várost elhagyva, óriás futószönyeg- ként sietve göngyölik maguk előtt az út betonját. Távolabb egy vasúti szemafor tűzvörös szikraesőt szórva kényszerpihenőre inti a kései, vándort. örökkévalóságként rémlő kinos fárasztó percek ropják ördögtáncukat az idegvégződéseken. Az utastér levegőjében megkopott zeneszó kavarog szétesőben lévő gondolatokkal. Munkahelyi kérdések, családi élet, anyagi nehézségek ezernyi szála pókhálóként kuszálódik tompuló elmékben. Az éjszakai lepel alól hirtelen előbukkanó vonat fénykévéjének lineáris éle azonban minden gondolatot lefejez. A szerelvény lomha méltósággal biccentve halad át a kereszteződésen, megköszönve elsőbbségét. Megvilágított ablakaiban elmosódott emberi arcokkal tovatűnik az egyre mélyülő éjjeli tájba. Guruló monstrumok erőlködve folytatják útjukat kanyarokkal tűzdelt cserháti lankákon. A vidék élettelen- ségét egy őzpár szerelmi násza töri meg. Majd a völgyre néző útról aprófolvaink pislákoló fényét látván önfeledt sóhajtások mellett halk szófoszlányok; - Végre megérkeztünk! Könyörtelen időmérőnk hosszabbra nyúló lába éppen most akad össze a kisebb sutábbal. Másodperceken belül új nap kezdődik. Ojabb nap. Az idő végtelenjében, amely tüneményes földi képességével új arcokkal színezi köznapjaink életét.- kolbányi Varga Judit