Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-11 / 241. szám

f\ MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEXEN ÉRKEZETT... KOSSUTH RABI 0 : 8.20: Eco-mix. 8.50; Külpolitikai figyelő. 9.00: Napközben. (Élő.) 11.05: Népdalkörök és cit e ra zeniek a-r ok 11.35: Szép remények. Folytatásos rádió­játék Charles Dickens regényéből 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.05: Csendélet a szőlőben. Móricz Zsigmond novellája, ism. 14.22: Beszélni nehéz, ism. 14.32: Filmek Hollywood virágkorából. A ,,Showboat” című film zenéje. (1951) 15.00: Zengjen a muzsika. 15.30: a Skopjéi rádió naplója Macedón költők versei 15.45: A Skopjéi rádió big band-je játszik 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Éneklő ifjúság 16.25: Amikor én majd. .. Juhász Tímeával beszélget Palotás Agnes 17.00: Olvastam valahol. . . Műsorvezető: Benda Kálmán 17.20: A Kaláka együttes felvételeiből 17.35: Beszélgessünk zenéről A középhullámon : 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Művészet- es művelődéskritika 19.15: Sportvilág 19.41: Hollós Máté: Csillagok, csillagok (Csavlek Etelka, ének, kamaraegyüttes, vez. Bíró Attila.) Az URH-sávon : 17.55: Közvetítés a Magyar- ország—Spanyolország labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzésről 19.50: Gong. 20.00: Egy szuperhatalom biztonsága. Szovjet várakozások az ezred­forduló előtt. II/l. rész. 20.30: Placido Domingo operettfelvételeiből 20.50: Budapesti művészeti hetek. ..R”, jordan Plevnes színművének rádióváltozata 22.00: Hírvilág. 22.30: a kilencvenes évek 22.40: Fiatalok stúdiója 23.10: Mérték. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rivaldafényben 9.05: Böngészde a zenei antikváriumban. 10.05 : ..Hajszálgyökerek.” 10.20: Slágerről, slágerre. 11.05: Családi tükör, ism. 11.40: Jöjj ki, napocska. Óvodások műsora. 12.10: Leszler József nótáiból 12.31: Böbe Gáspár Ernő népi zeneka'ra játszik 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Boldog születésnapot! 15.05: Pihenőidő. (Élő.) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.35: Egy hajóban 20.05: Albumajánlat. (Élő.) 21.05: Közkívánatra! 22.00: Slágerek Párizsból 23.10: Sporthíradó. 23.20: őrizd a szeretetet. 0.14: Sade és Jón Anderson felvételeiből BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Zenekari muzsika 10.30: A magyar nyelv századai. Történelem magyar nyelven 10.45: Gábris. Galambos Lajos novellája 11.00: Fidelio. Részletek Beethoven operájából 12.05: Barokk zene 13.00: Beatrice egyik apród ja 13.40: Operába hívogató. 14.11: Josef és Michael Haydn fúvósmüveiből 14.40: a századforduló operáiból 15.20: Sugár Rezső műveiből 16.05: Leonard Bernstein vezényli a New York-i Filharmonikus Zenekart 17.14: Kamarazene 18.30: V materimskom jazyku. 19.05: Törd a fejed!, ism. 19.20: Bioszféra + expedíció. A hómezők kihalt óriásai 19.35: Operanyitányok 20.05: Kapcsoljuk a Buda­pest Kongresszusi Központot. 2f.25: Weöres Sándor verse 21.45: Az oratóriumest közvetítésének folytatása 22.15: új lemezeinkből. Szvjatoszlav Richter zongorázik 23.39: Smetana operáiból MISKOLCI STÜDIÓ: 5.55 : Műsorismertetés, hí­rek, időjárás, útinform. 6.20: Észak-magyarországi króni­ka. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Gazdaságközeiben. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Ablak az- országra. Jegyzet. Szerk.: szemes Ist­ván. MAGYAR TELEVÍZIÓS TV 1. 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: A Taviani testvérek. , Angol film, ism. 10.00: Hármas csatorna. Sors. IV/i. rész: Elrendeltetett?, ism. 10.45: Stúdió, ’89. A televízió kulturális hetilapja, ism. 11.30: Képújság 16.30: Hírek. 16.35: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 16.45: Správy. ^írek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora 16.50: Kézenfogva. 17.05: Sorstársak. 17.25: Alpok-Adria magazin 17.45: Reklám 17.50: Magyarország— Spanyolország. Világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzés. 19.45: Esti mese. 20.00: Híradó 20.30: Reklám 20.35 : Az öreg. NSZK bűnügyi tévé- filmsorozat. A megbízó 21.35: Reklám 21.40: Oratőriumbérlet. 23.00: Híradó. 3. TV 2. Berkes Zsuzsával és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság. 17.15: Tv 2. Benne : Reklám. Riportok, Időjárás. Zene 17.40: Telesport 17.50: Tv 2. Benne : BUMM!!! Telefonos játék 18.25: Gyerekeknek! 1. Drága latosok Szovjet kisfilm 2. Népek meséi. Az egerek tprnya. Lengyel rajzfilm 18.45: Tv 2. 19.00: Az idő és a szél Brazil tévéfilm- sorozat. XI 4. rész. 19.52: Tv 2. Benne : . HAT ASZ. A NIVÔ Kft. és a Rákóczi hánglemez- kiadó- és menedzser­iroda közös műsora. « 20.45: ,.Ki viszi át a szerelmet?” XV 11. rész: Franc-nyavalya és más feneségek. Dr. Czeizel Endre előadása 21.00: Hírek. 21.05: Tv 2. 21.30: Napzárta 22.15: Néhány jószándékú ember. Francia filmsorozat. VI 6. rész: Hajnal hasadáskor 23.10: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Domica, dokumentum- film. 9.40: A második lélegzet. Tv-sorozat. 16.25: Publicisztikai műsor 16.55: Művelődési sorozat. 17.35: A szocialista országok életéből 18.00: Jegyzetfüzet 18.20: Honvédelmi magazin 19.00: Esti mese. 19.30: Híradó 20.10: Publicisztikai műsor 20.40: A második lélegzet. Tv-sorozat 21.50: Egy dokumentum története 22.15: UNICEF-koncert 2. MŰSOR: 16.45: A nap percei 16.55: Sportmagazin 17.25: Egyszerűen iszonyat, szovjet film. 1. rész 18.25: Rajzfilm 18.35: A sankhoz. szovjet- kanadai dokumentum­film 19.10: Torna 19.30: Híjadó 20.10: Fiatalok tv-klubja 21.40: Híradó 22.10: Világhíradó 22.25: Reggel a Hold alatt, szlovák film, FF. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. í Rendőrakadémia 3. Újra tré­ningben. Színes, szinkr. ame­rikai filmvígjáték. — Kamara: Szépleányok. Színes magyar film. — Balassagyarmati Ma­dách : Fél 4-től : Roger nyúl a pácban. Színes, szinkr. ame­rikai trükkfilmvígjáték. Há­romnegyed 6 és 8 órától: A hekus. (16) Színes, szinkr. amerikai krimi. — Madách Kamara: . . . Evilágból. . . Magyar dokumerjtumfilm. — Bátonyterenyei Bányász: A legénytanya. Magyar filmbo- hózat. — Bátonyterenyei Pe­tőfi* Nem látni és megsze­retni. Színes, szinkr. USA fiilmvígjáték. — Pásztó: A sötétség fejedelme. Színes, szinkr. amerikai horror. Hangszóró mellett » Embermesék Európai Színházak Szövetsége A francia kormány tá­mogatásával létrejön az Eu­rópai Színházak Szövetsé­ge a Párizsban működő Európa Színház^bázisán. Az együttműködésben egyelő­re hat színház vesz részt, köztük a budapesti Katona József Színház, továbbá az NDK, az NSZK, Svédor­szág, Spanyolország és Olaszország egy-egy tár­sulata. Az utóbbi Giorgio Strehler világhírű milánói együttese, a Piccolo Szín­ház. Strehler lesz az új szö­vetség elnöke, az Európa Színház igazgatását pedig egy fiatal spanyol rendező, Louis Pasqual veszi át. Jack Lang francia kul­turális miniszter azt is be­jelentette, hogy a francia kormány támogatásával eu­rópai színházi díjat is ala­pítanak. A kétévenkénti, igen jelentős összeggel járó díjat mindig egy-egy olyan személyiségnek ítéli oda egy nemzetközi zsűri, aki életművével elősegítette a színházművészet fejlődését a kontinensen. A miniszter közölte, hogy a párizsi Odeon Színházat a jövő év­től kezdve az egész évadra megkapja az Európa Szín­ház, hogy minél több elő­adási lehetőséget biztosít­hassanak a kontinens más országaiból érkező vendég­társulatoknak. Az Európa Színház a francia kormány és Strehler ,,közös gyerme­ke”: létrejötte óta a világ­hírű olasz rendező igaz­gatta. Ez a színház adott helyet a Katona József Színház párizsi vendégsze­replésének is. Az új szö­vetség most azt a célt tűzi maga elé, hogy elősegíti a határokon átsugárzó euró­pai kulturális közösség ki­alakulását, az európai szín­házművészet fejlődését, egv- aránt „eszköze lesz a köl­tészet és a testvériség esz­méje ' elterjesztésének”. A szövetséghez minden olvan színházi együttes csatla­kozhat, amely egyetért prog­ramjával. Igaza van Lengyel Nagy Annának. Nem kellenek (minduntalan) különleges embersorsok. Nem kellenek oroszlánvadászok, szökött lé- gionisfák, világcsavargó kü­lönlegességek. Grófnők, akik termelőszövetkezeti tagok lettek. Nem kell mindig az extra életút. Valami fordu­lat talán mégis történt L. N. A. (régi tisztelőjeként kockáztatom meg e merész­nek tűnő kijelentést) téma­választási rendjében, fogé­konyságában. S ha mégsem, ha csak „kisiklás” a leg­utóbbi vasárnapi Emberme­sék alanyválasztása az „egy­szerűség” jegyében, nos, akkor is érdekes volt. És megrázó helyenként. Az, hogy salgótarjáni alanyt is talált — legfeljebb külön örömünk lehet benne. S hogy milyen volt ez az alany, abból meg régebben egyenes visszakövetkeztetést húzott volna a korabeli jegyzetíró — „lám, a mun­káserkölcs, a város erős munkásöntudata, a mozga­lom embert nevelő ereje” és így tovább. A név tulaj­donképpen nem is érdekes (lehetne valóban nagyon sok tarjáni története is). A fon­tosabb az, ahogy egy mára bizony „lecsengett” életutat, egy társadalmi szempontból nem értékelt emberi múltat ez az egy tarjáni megteste­sít a szó szoros értelmében! Az illető, akiről szólt a mese — jó tanuló, munkás­származású gyerekként érettségizett nyilvánvalóan az ötvenes évek egyetlen tarjáni gimnáziumában, a Madáchban (mindenki isko­latárs Tarjánban a legújabb korokig, amikor már a Bo­lyai is belépett). Érettségi után mehetett volna Pestre is egyetemre, s akkor fizi­kát tanul, de mehetett és ment Leningrádba. ahol vi­szont a technikai-építészeti­emberi csodák várták és -fo­gadták, ahol végig nagyon jól érezte magát, ahol min­dent megtanult, ami későbbi életében is fontosnak bizo­nyult. Egy ember ezekben a mesékben Lengyel Nagy An­na empatikus-együttérző mikrofonja előtt. Egy ember, aki megmaradt hűnek rnin- denhez, amivel érintkezésbe került. A politikával (MSZMP) párttitkár is volt egy időben már itthon a vegyipari kutatóban) a há­zassággal, a munkával-mun- kahellyel. Egy hivatás, egy munkahely 1961-től mind­máig, egy elv, egy feleség, egy párt. „Egyszikű élet, ahogy a biológusok monda­nák”, s hozzá ugyanaz az életfilozófia. Egy boldog em­ber. Olyan korban, mint a mai, amikor 'minden inkább divatos — beállításban is — mint éppen a hűség... Anyósával is szerencséje volt, Jánossy akadémikus el­ső felesége, hosszú ideig élt maga is Szibériában. A lakás ugyanaz a kétszobás, ami volt, ami az anyósáé. A há­rom gyerekből egy meghalt, kettő megvan. Az élethez — hallgatva a történetet — nem kell más, mint egy na­gyon jó és nagyon #rős fi­lozófia. A többi már szinte természetesen alakul jó irányba. De hát valóban — mi a rossz irány, s mi a jó? „Tolerancia nélkül nem lehet létezni” mondja egy helyen a boldog férfi Tar- jánból. Lehet hogy ez? A másik bár palócosan beszélt, nem igazán tudható, hogy pontosan mely táj szü­löttje. Nehéz sorsú négyele- mis idősödő asszony, lehet­ne akármelyikünk anyja- nagyanyja olyan élettel, ami ma valóban hihetetlen már; beszolgáltatással, férje küz­delmével, gyerekeinek ke­mény sorsával, nélkülözé­sekkel teli gyalogutakkal, göröngyös mezsgyékkel. Lengyel Nagy Anna tu­lajdonképpen már korábban „elárulja magát”, amikor a politikai-egyszikű múltjára ma is büszke vegyipari ku­tatómérnöknek szóba hozza ezt a ma nem divatos^ válla­lását múltunknak... Szóval erről van szó itt is, az idős takarítónő esetében is; meg­mutatni valamit, ahonnan mindannyian jöttünk. Leg­feljebb letagadjuk az egé­szet. S akkor íme, van még két ember, aki vállalja a múltját, küzdelmét a sze­génységgel, nem akar min­denáron többnek látszani, aki mint az asszony is, örö­mében sír, mert a gyerekei­ből képzett ember lett, mert „jó volt takarítani a mi­nisztériumban”, ahol min­denki tisztelettel beszélt ve­le, ahova úgy ment minden hajnalban, mintha haza menne... Hát valóban fantasztikus ez ma már. „Akkor egypártrendszer volt... Nem vagyok az a tí­pus, aki meg akarja refor­málni a futballszabályokat, mert rosszul játszik a ma­gyar csapat... ” mondja a mérnök és hozzáteszi majd­hogynem vakmerőén, hogy „nekem azok a játékszabá­lyok szimpatikusak tol­tak. .. ”. Jókor mondja. Per­sze ő is „szívta a fogát, ami­kor hatvannyolcban bevo­nultunk. .. ”, de mégis... Él­ni kell, tenni kell a dolgun­kat. „Vigyük odább a követ és a rendszer meg jog vál­tozni, teljesen érdektelen a cselekvés oldaláról, hogy mi­kor. ..”. íme a hit, ami ugyanúgy egyszikű, s mára már nem „divat'’. Ami éppen mostanában szó szerint embermesének számít. T. Pataki László MADÁCH KASTÉLYÁNÁL ÁLSÓSZTREGOYÁN Ha Losoncon járunk érdemes kirándulást ten" nünk Alsósztregovára, Madách Imre szülőfalu" jába. Déli irányban a 79-es úton 23 kilométer" re van a falucska Dolna Strehova. Itt született és itt van eltemetve Ma" dách Imre (1823—1864 ) A kastély, amelyet a költő halálának 100 éves évfordulóján múzeum­má alakítottak át, felújí" tás miatt zárva van. Ott- jártunkkor meggyőzöd" hettünk róla nem egy­hamar nyílik meg a nagyközönség előtt. Nyit­va van ugyanakkor a kastély szomszédságában a késő reneszánsz stílu­sú kis evangéliküs temp* lom falán a Madách- címerrel- A kastélykert" ben lévő síremléket is megtekinthetjük... Kép és szöveg: Sz. L.

Next

/
Thumbnails
Contents