Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-11 / 241. szám
1989. OKTÓBER 11.. SZERDA NÓGRÁD 3 Továbbra sincs döntés: mikor lesz dollárelszámolású a magyar—szovjet kereskedelem Ifjabb Szász Gyuláné a legkiválóbb varró- Verebélyi Istvánná nadrágok tucatjait Tanok közül való. salja ki műszakonként. Varrónők a norma szorításában avagy: magára talált a bátonyterenyei ruhaiizem? Medvegy Magdolna, az MTI munkatársa írja: A magyar kormány állásfoglalása értelmében — mint ismeretes — mielőbb ki kell dolgozná a magyar— szovjet kereskedelemben a dollárelszámolás részletes feltételeit. Arról azonban még mindig nem született döntés, mikor kerüljön sor a bevezetésre. Hogy mind ez ideig húzódik a döntés, ebben a fontos kérdésben, annak elsősorban az a magyarázata: a dollárelszámolás bevezetése a magyar gazdaság számár az első évben 1—1,5 milliárd dolláros veszteséget jelentene. Mint a Kereskedelmi Minisztériumban elmondották, a Magyarországra szállított szovjet termékek 70—80 százaléka alapanyag, _ energia- hordozó, amelyeket a magyar- gazdaság továbbra is megvásárolna, mégpedig a jelenleginél magasabb, világpiaci áron. Más lehetőség nem is adódik, hiszen ezekhez az alapvető fontosságú cikkekhez kizárólag a Szovjetunióból juthatunk hozzá, mivel arrafelé épültek ki az olaj-, gáz- és elektromos vezetékek. .Egyedül az Adria-kőolaj vezeték tehető alkalmassá Szovjetunión kívüli országokból érkező szénhidrogén behozatalára, ám a jelentős szállítási költség számottevően megnövelné az így vásárolt termékeket. A pécsi székhelyű bor- gazdasági vállalat természetesen nem jótékonysági indíttatásból fizet többet a termelőknek, hanem közgazda- sági — piaci — körülmények nyomására. Halmai János vezésjgazgató elmondta az MTI munkatársának, hogy két hónap alatt négyszer emelték a felvásárlási árakat. A júliusban kiadott árjegyzék a várható értékesítési árakon alapult. Augusztusban lezajlott a szokásos szüret előtti alku, a termelők nem fogadták el a Feljavítják a tejtermelő juhászotok • állatállományát; a jelenlegieknél genetikailag jóval többre képes fajtáktól, ezek keresztezésétől és szaporításától azt várják, hogy néhány év alatt többszörösére növekszik a juhtejtermelés. E termékeknek — az előrejelzések szerint — az , elkövetkező években is megfelelő nagyságú és jól fizető exportpiaca lesz. A gazdaságok az idén több mint 300 tenyészállatot vásárolnak Izraelből. A Bakonszegi Bessenyei Tsz 250, a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári biotechA Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 70 százaléka gépipari, gyógyszer- ipari, könnyűipari és élelmiszeripari késztermék. A dollárelszámolásra való áttérésnél e cikkek körében jelentős konkurenciával kellene számolniuk a magyar exportőröknek. Versenytársak maradnának a szocialista országok is, hiszen a tervek szerint a Szovjetunió azokkal továbbra is rubelben kereskedne. Így a hasonló minőségű termékeket valószínűleg ezután tőlük vásárolná meg. De jelentős versenytársak lennének a nyugati szállítók is, elsősorban azért, mert termékeik gyakran jobb minőségűek, s ha már dollárért vásárolna a szovjet partner, feltétlenül azokat választaná. A számítások szerint abban az esetben, ha a dollárelszámolásra való áttérés 1991-ben megtörténik, az első évben keletkező 1—1,5 milliárd dolláros magyar passzívum feltehetően csökkenne a következő esztendőkben, ám- ma még nem lehet kiszámolni, hogy milyen mértékben. A dollár- elszámolás bevezetése valószínűleg arra ösztönözné a magyar vállalatokat, hogy lényegesen jobb minőségű, nyugati színvonalú gyártmányokkal jelenjenek meg a szovjet piacon is, továbbá megnyithatná a mintegy 700, Magyarországon működő, részben külfelkínált árakat, ezért a Pan- nonvin megemelte azokat. A szeptember elején beköszöntött kedvezőtlen időjárás mennyiségileg és minőségileg módosította a szüreti kilátásokat, s ezzel együtt ismét a felvásárlási árakat is. A legutóbbi — negyedik — áremelést pedig az indokolta és egyben lehetővé is tette, hogy mérsékelték a fogyasztási adót. Érdekes jelenség, hogy az idén a tavaly „borháborúba’' bonyolódott alföldi felnikai állomása 50 awa&si tenyészjerkét fogad. Mosonmagyaróváron néhány éve már folyik a szaporítás negyven, Izraelből származó juhval. Az innen kikerült állatok eredményei azzal biztatnak, hogy az igen értékes gyapjút, ám viszonylag kevés tejet adó magyar juhfajta, a merinó, a keresztezés után két'há- romszor nagyabb tejtermelésre lesz képes. ☆ Az izraeli awassi a világ legjobb tejtermelő juhfaj- tája, évente ezerliteres teljesítmény várható el tőle, földi tulajdonú vegyes vállalat számára is a szovjet piacot. Ez hozzájárulhatna Magyarországon a külföldi tőkebevonás felgyorsulásához, a vegyes vállalatok számának ugrásszerű növekedéséhez. Megoldatlan azonban, hogy ki finanszírozza a kezdeti jelentős veszteséget, hiszen Magyarország jelenleg erre nem képes. A fizetési mérleg hiánya az idén várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, s ez olyan összeg, amely tovább nem növelhető. Az előzetes tárgyalások során Magyarország javasolta, hogy az átállásból keletkező cserearány-nyereséget a Szovjetunió hitel formájában bocsássa rendelkezésünkre, — az eddigiek szerint — ez azonban feltehetően nem valósul meg. A másik megoldás, hogy a kétoldalú kereskedelemben az 1990 végéig kialakuló magyar aktívum váljék fedezetévé az 1991-ben keletkező passzívumnak. Az erre vonatkozó elképzelések még részletes kidolgozásra várnak. Mindenesetre, mindkét ország érdeke, hogy megállítsa a forgalom csökkenését, ez pedig nem képzelhető el a dollárelszámolásra való áttérés nélkül. Az idén, a kétoldalú kereskedelmi forgalom várhatóan nem haladja meg a 8,6 milliárd rubelt, szemben a három évvel ezelőtti 9,3 milliárd rubellel. vásárlók megjelentek a Dél- Alföldön és „árráígéréssel" megzavarták a borpiacot Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye területén. Becslés szerint mintegy 5—6 ezer tonna hegyvidéki szőlőt szállítanak majd át a Dunán az Alföldre. Az ottani vállalatok az ebből nyert jó és különleges minőségű borokkal igyekszenek javítani minőségi okokból meggyengült piaci pozícióikat. A Pannonvin — a déldunántúli régi legnagyobb „borkereskedője'’ — az alföldiek konkurenciája ellenére számít arra, hogy fel tudja vásárolni a tervezett mennyiségű szőlőt. A felvásárlási ár emelését azonban, mondta végül a vezér- igazgató, csak úgy tudja elviselni, ha tavasszal felemeli a dél-dunántúli borok árát, előreláthatóan literenként 5—8 forinttal. ezért esett rá a választás. A hazai állomány fejlesztésének legnagyobb bázisává válik a bakonszegi tsz-ben épülő szaporítótelep, amelyben néhány éven belül csaknem kétezer állatot helyeznek el. Hazánkban a juhtartó gazdaságok száma jelenleg 650—700 között van, közülük mintegy 100-ban folytatnak tejtermelést, a többiben az elmúlt években hús-, illetve gyapjútermelésre szakosodtak. A juh- tejet előállító gazdaságok az utóbbi időben évente ösz- szesen mintegy 5,5—6 millió liter tejet adnak át a tejiparnak. (MTI) A többszáz négyzetméter alapterületű munkacsarnokban varrógépek tucatjai zümmögnek. Amerre csak nézek, mindenfelé asszonyok és lányok hajolnak a masinák fölé. Köztudottan női mesterség a varrás, ám legyünk őszinték: férfiember talán dupla fizetésért sem vállalná a szalagrendszerű, felfokozott tempójú, monoton termelést. — Vannak olyan varrónőink, akik 7—8 ezer forintot is hazavisznek havonta — büszkélkedik kísérőnk, Győrffy Dezső igazgató. — Igaz, ehhez 120—130 százalékos normát kell teljesíteni. Továbbá havi két-há- rom túlműszakra is szükség van, elsődlegesen üzemi érdekből. Különben az idén gyári szinten 24 százalékkal emelték a béreket, sa mi asszonyainknak, lányainknak is jutott szépen. A Salgótarjáni Ruhagyár bátonyterenyei üzemében járunk. Néhány esztendővel ezelőtt tőkés export fejlesztő hitelből alakították át és modernizálták a hajdan harisnyákat készítő termelő- egységet. A japán, olasz, dán gyártmányú gépek korszerűek, ehhez képest még tavaly is jelentős ráfizetéssel zárta az évet a kollektíva. Az idén már kedvezőbb hírek érkeznek az üzemről, amely azonban még mindig elmarad a lehetőségeitől. — Ez igaz — ismeri el a beosztásában még ifjú, mindössze a múlt évben pályázat útján idekerült igazgató. — De a lényeg: jelentősen javulnak az eredményeink. Az idei tervezett árbevételünk 84 millió forint, s ebből az első fél évben 45 milliót teljesítettünk. A múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva 34 százalékkal növeltük az árbevételünket. Megígérhetem; eleget teszünk az árbevételi kötelezettségünknek, sőt minimális nyereséget is elérünk. Ehhez mi csak annyit tehetünk hozzá: úgy legyen! mindenesetre a rendelésállománnyal nincs gond. bőséggel van munka. A megrendelők kizárólag külföldiek, méghozzá ismert nyugati cégek. Közéjük tartozik az USA-beli Calvin Clein, az NSZK-beli Brühl és a belga Maveco vállalat. Két szalagon női, de többségében férfinadrágot, . egy szalagon blézert varrnak az üzemben, s tucatnyi termelőszövetkezet alkotja a bedolgozói hálózatot. Háromfajta konstrukcióban varrnak a bátonvtere- nyeiek. A legegyszerűbb változat a bérmunka: a nyugati megrendelő mindent biztosít, s az üzem az elvégzett munka ellenértékét kapja meg. Az ennél l)o- nyolultabb variáció az FDH, azaz a feldolgozásos deviza-' hiteles rendszer: a gyártó a vevő által meghitelezett valutából külföldön szerzi be az alapanyagot és a kellékeket, majd a hitelt levonják a kész áruk árából, s a különbözet a bátonyte- renyeieké, illetve a gyáré. A harmadik esetben magyar alapanyagokat használnak fel a termékek elkészítéséhez, s a vevő átvételkor mindent fizet. — Ezzel van a legtöbb problémánk — így Győrffy Dezső. — Tudniillik a 60— 70 százalékuk hibás. Márpedig tőlünk csak kifogástalan minőséget vesz át az ügyfél. Különben egyre jobb termékeket állítunk elő, a selejt fél és egy százalék között váltakozik. Hozzáteszem: jómagam ezzel sem vagyok elégedett! Á gyár egyik vezetőjétől tudom: az üzemben ma már valóban kifogástalan nadrágokat varrnak. Ö ugyan soknak találta a magyar anyagok kétharmados se- lejtjét, dehát a helyszínen ezt jobban tudják a szakemberek. Ami bizonyos: a külföldi megrendelők többsége nem véletlenül ragaszkodik a nyugaton beszerezhető szövet felhasználásához. Kísérőnkkel végigjárjuk a termelés műveletsorát, A szabászathoz érve, megtudom: úgyszólván az egész gyárnak itt vágják méretre az alapanyagot. Ezen a munkaterületen férfivel is találkozunk. — Három éve dolgozom az üzemben — mondja Tóth Gábor. — Nem vagyok elégedett a fizetéssel, hiszen csak hat és fél ezret keresek meg nettóban. Havonta két műszakra tehető a túlórák száma. Előfordul, hogy késve érkezik, meg a nyugati alapanyag, s a lemaradás behozása érdekében sikta után bent kell maradnunk. Ellenkező esetben a varrónők sem tudnának dolgozni. .. Megismerkedem egy ió és egy kevésbé jó varrónővel. A minősítés Győrffy Dezsőtől származik. Közbevetőleg megjegyzi: a normát tartósan nem teljesítőktől kénytelenek megválni, mert többet ártanak, mint használnak. Az idén harminc nőt kellett ilyen ok miatt elküldeniük, s még nem ért véget a „tisztogatás”. A munkáját kiválóan végző asszonyt ifjabb Szász Gyulánénak hívják. Öröm nézni, hogy milyen ügyesen, szakszerűen, az óramű pontosságával dolgozik. Bevallása szerint a 120 százalékot mindig' eléri, s ezért minimum 7 ezer forintot kap kézhez. — Tíz éve varrók — közli érdeklődésemre. — Eny- nvi idő alatt volt módom megtanulni a szakmát. Különben szeretem a munkám, odahaza is varrogatok. A kevésbé jó varrónő Soós Károlyné. ö öl esztendeje varr. — Egyre emelik a normát — -panaszkodik. — A terméksorozatok is kicsik, nincs idő az elkészítésükbe beletanulni. Sajnos, én csak 75 százalék körül vagyok képes teljesíteni, s tisztán mindössze 170—180 forintot keresek naponta. Továbbhaladva, az igazgató arról tájékoztat, hogy megállt náluk a létszám csökkenése. Miután növekszik a termelés, és ezáltal emelkednek a bérek, korábban kilépett varrónők is visszajönnek és újfelvételesek is jelentkeznek munkára. A kieső műszak aránya viszont változatlanul magas, s ez az elsődleges oka, hogy csak délelőtt termelnek. — Most négyszázan vagyunk — mondja Győrffy Dezső. — Nyolcvan fiatal gyakorlati képzését segítjük, köztük leendőbeli technikusokét. Bízom benne, hogy sokan nálunk találják majd meg a boldogulásukat. Ha így lesz, akkor a jelenlegi 40 százaléknál is nagyobb részben járulhatunk hozzá à gyár tőkés exportjához, s stabilizálódik a gazdálkodásunk. Kolaj László Fotó : Bábel László Az elenyésző kisebbségben lévő férfiak egyike, Tóth Gábor szabász. Ötvenmillióival többet fizet a szőlősgazdáknak a Pannonuin Együttesen ötvenmillió forinttal többet fizet az idén a dél-dunántúli termelőktől átvett szőlőért és borért la Pan- nonvin Borgazdasági Kombinát, s így a mostani felvásárlási ár kekeken 20 százalékkal haladja ■ meg a tavalyit, A jelentős többletbevétel — a vártnál gyengébb termés ellenére — kedvező helyzetbe hozza a szőlőtermelő kisgazdaságokat és nagyüzemeket. Az elemi csapások és a különféle növénybetegségek sok helyütt okoztak termésveszteséget, s most eat részben ellensúlyozza a magasabb felvásárlási ár. Azokban a kis- és nagyüzemekben, ahol nem volt számottevő kiesés, a további fejlesztéshez nyújt alapot a többletbevétel. Juhászati fejlesztés — izraeli fajtákkal
