Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-08 / 238. szám
Tanácskozik az MSZMP XIV. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) Kovács László, a kongresz- szus ügyrendi bizottságának vezetője — a különböző platformokkal tartott konzultációira hivatkozva — a vita lezárásának legcélszerűbb módjaként javasolta: a küldöttek fogadjanak el egy rövid, írásos állásfoglalást, amely — a vita alapján is — a kongresszus állásfoglalása lesz a párt jellegével összefüggő kérdésekről és a párt nevéről. Az írásos tervezetet a három legnagyobb platform — a Reformszövetség, a Népi demokratikus platform és az Ifjúsági pjatform — részvételével és az ügyrendi bizottság elnökének közreműködésével alakítják ki — ajánlotta Kovács László. A párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételeiről és működési elveiről folytatott vitát délután 2 órakor zárta le az elnöklő Horn Gyula. Bejelentette: a , különböző platformokhoz csatlakozott küldöttek a háromórás ebédszünetben egyeztetik álláspontjukat, s kialakítják véleményüket az új párt létrehozását kimondó dokumentumtervezetről. Javaslat új párt megalakítására Üj párt: a Magyar Szocialista Párt létrehozására tett javaslatot az MSZMP kongresszusán részt vevő, s a Reformszövetséghez, illetve a Népi demokratikus platformhoz tartozó küldöttek csoportja a tanácskozás plénumán. A szombaton este 6 órakor ismertetett állásfoglalás-tervezet Szerint hazánk történelmében lezárult az MSZMP nevével fémjelzett korszak, az MSZMP, mint állampárt története véget ért. A kongresszuson létrejövő új. párt elhatárolja magát a bűnöktől, a téves eszméktől és. a hibás módszerektől, szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az új párt egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek. Szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a külföldi reformkommunista. szocialista és szociáldemokrata pártokkal. A tervezet szerint az 'új 'reformpárt ,,a saját munkájuk alapján jövedelemből részesedők. a kisvállalkozók, magyar és más nemzetiségű honfitársak pártja. Működésének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége". Az indítvány szerint a kongresszus, a jogfolytonosságot fenntartva. jelentse be a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Az MSZP megalakítása ct tagsági viszonyt is érinti, az elképzelések szerint október 31.ig összehívják az alap- szervezeteket, s az válik az MSZP tagjává, aki elfogadja az alapszabályt és a programnyilatkozat alaptételeit. Az ú.i párt ezután létrehozná alapszervezeti vezetőségeit, taggyűlésen regisztrálná tagságát, új tag. könyveket bocsátana ki, s első tartalmi feladataként megvitatná a parlamenti választásokra való felkészülés módját. A beterjesztett javaslat feletti "Rábán elsőként Nyers Rezső kapott szót, aki a kongresszust az állásfoglalás elfogadására hívta fel. A párt jellegéről szóló állásfoglalásról először Nyers Rezső mondta el véleményét. Hangsúlyozta : a beterjesztett tervezetet a rna. ga részéről elvileg elfogadható kompromisszumnak tekinti, amely alkalmas arra, hogy a párt újjászületését, egy új típusú, új baloldali Nevet a sajtóközpont Dr. Rozgonyi József felszólalását — elismer, ve gondolatainak pon. tosságát. igazságát — vastapssal illette a kongresszus. Ugyanezen . az Intranszmas magyar —bolgár társaság hatalmas irodaépületében berendezett sajtóközpontban harsányan nevettek. No nem azért, mintha butaságnak tartották volna, amit a közgazdász. a jól képzett igazgató mondott. A technika tréfálkozott. Rozgonyi József beszédének utolsó két percét ugyanis a monitoron csak hallhatták az újságírók. A képernyőn személye helyett az egyik japán tévétársaság riporterének lelkes beszámolóját láthattuk a Budapest Kongresszusi Központ előtti térről. Akkor robbant ki a kacagás. amikor Hont Gyula, a soros levezető elnökmegköszönte a „ferde- szemű” Rozgonyi elvtárs hozzászólását. A technikai zavar szerencsére nem tartott sokáig. S öt perc elteltével már csak a mondandók miatt nézhettünk egymásra ferde szemmel. szocialista párt megalakulását szolgálja. Alkalmas arra, hogy ez a párt elhatárolja magát az elődpártjában még meglévő sztálinista maradványoktól, a múlt búneitől, s egyúttal az MSZMP haladó reformtörekvéseinek az örököse letten. A küldöttek nagy tapssal fogadták azt a kijelentését, hogy Magyarországon szocialista mozgalom, szocialista párt nélkül nem lehet megalapozott demokrácia. Véleménye szerint ez a tervezet egyértelmű választ ad arra, hogy megújuló párt, vagy új típusú párt legyen, azzal, hogy új típusú, új párt mellett tesz hitet. Ez azt is jelenti, hogy következetesen és végérvényesen szakít a hagyománygynkor- iás proletárdiktatorikus módjával és ideológiájával, azt jelenti, hogy ;l partdemokráciát. a véleményszabadságot emelik párttörvénnyé, és szakítanak a demokratikus centralizmus eddig még meglévő maradványaival, abban a felfogásban, hogy a demokrácia szabadság, és ennek a párton belül is így kell érvényesülnie. A párt elnöke után Be- reez János kapott szót. aki támogatásáról biztosította Nyers Rezsőt, de ezzel együtt azt javasolta.' hogy a párt jellegéről, nevéről szóló dokumentumról addig ne szavazzanak, amíg azt minden küldött írásban kézhez nem kapja, mert nagy jelentőségű kérdésről van szó. Ezt az ügyrendi indítványát a küldöttek dönt' ' ibbsége megszavazta, ezért az elnöklő Horn Gyula ismét szünetet rendelt el. Miután a küldöttek kézhöz vehették a pi at íormegv ez- tetések után véglegesített tervezetszöveget, megkezdődött. a dokumentum részletekbe menő vitája. Számost stiláris jellegű kiigazításra tettek javaslatot a küldöttek, de több olyan indítvány is elhangzott, amely a tervezet politikai tartalmát is érintette. Többen kifogásolták azt a megfogalmazást, amely szerint az 'tekinthető az újonnan megalakuló Magyar Szocialista Párt tagjának, aki a párt alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és ezt aláírásával hitelesíti. Felhívták a figyelmet arra, hogy ebben az ecetben még a küldöttek legitimitása is megszűnik, amikor a tervezetet elfogadják. Volt, aki azt szorgalmazta: építsenek be garanciákat a párt jellegéről szóló dokumentumba, megakadályozandó, hogy azok is a párt tagjainak sorába léphessenek, ákik — úgymond — elveszítették Politik a i, társadalmi hitelüket. Ezeket az indítványokat a küldöttek többsége nem támogatta. Parázs vita alakult ki a „vegyes tulajdonú szociális piacgazdaság" fogalom értelmezése körül. Sokan azt javasolták, hogy e megfogalmazásból hagyják e! á ..szociális" jelzőt, mivel az ellentétben áll a piacgazda, súg követelményével. A prc és kontra hozzászólások eredményeként a küldöttek többsége úgy határozott: változatlanul hagyja e megfogalmazást. mivel ez kifejezi a pártnak azt az igényét, hogy a piacgazdaságot hatékony szociális garanciák mellett kívánja kiépíteni. A küldöttek nagy többséggel elvetették azt az indítványt is, amely a tervezetben szereplőnél jóval hosz- szabb időt, három hónapot adott volna az alapszervezeteknek szervezési felada- taik végrehajtásához. A kisebb-nagyobb módosító indítványokat az elnöklő Horn Gyula egyenként bocsátotta szavazásra, majd a tervezet egészéről döntöttek a küldöttek. Ennek eredményeként a tanácskozás szavazati jogú résztvevői elsöprő többséggel, mindössze 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadták a párt. jellegéről szóló állásfoglalás tervezetét. A küldöttek ezzel kimondták a Magyar Szocialista Párt megalakulását, s e történelmi pillanatban felcsendültek a llimnusz. hangjai, a küldöttek felállva énekelték. A kongresszus a dokumentum elfogadásával befejezte szombati munkanapját. A. küldöttek folytatják munkájukat. (MTI) A kongresszus állásfoglalása a Magyar Szocialista Pártról Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP, mint állampárt története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon. • A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló ú.i párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát. Maradéktalanul vállalja az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát, valamint az értékteremtő munka tiszteletét. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritás és a társadalmi igazságosság elvét. Ugyanakkor vallja, hogy a társadalmi igazságosság és az emberi szabadságjogok eszméi nem állíthatók szembe egymással. Nem engedhető meg az sem, hogy a piac ellenőrizhetetlen erői felülkerekedjenek a szociális és kulturális értékeken. A párt egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsiközössége gondolatának. Szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra ' törekvő közép- és kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformikommunista, szocialista és szociáldemokrata pártjaival. Az új reformpárt a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók, magyar és más nemzetiségű honfitársaink pártja. Működésének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes ' szövetsége. I Pártunk állampártból korszerű baloldali szocialista mozgalommá, a tagsága által ellenőrzött politikai tömegpárttá válik, amely kezet nyújt minden demokratikus, haladó magyar erőnek, s egyúttal az európai baloldal szerves részének tekinti magát. Kész a demokratikus szocializmus céljait követve, a jogállam 'törvényeit mindenkor tiszteletben tartva, valamennyi együttműködésre vállalkozó erővel összefogni, hogy az ország kijusson a válságból. Hozzá kíván járulni a vegyes tulajdon, a szociális piacgazdaság és az önkormányzatok rendszerére támaszkodó többpártrendszerű parlamenti demokrácia kiépítéséhez. A gyökeres politikai megújulást a kongresszus a párt elnevezésévei is kifejezésre kívánja juttatni. A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását. A Magyar Szocialista Párt meg kívánja tartani és hívja soraiba mindazokat, akik egyetértenek programjával, elfogadják alapszabályát. ☆ A kongresszus után kerüljön sor a Magyar Szocialista Párt bejegyeztetésére. Az MSZP megalakítása a tagsági viszonyt is érinti. Ezért 1989. október 31-ig össze kell hívni az alapszervezeteket. Aki a párt alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, s ezt aláírásával hitelesíti, az megerősíti, hogy a Magyar Szocialista Párt tagjává válik. Az MSZP tagjai 1989. november 10-ig szabad választásuk alapján — szükség szerint — hozzák létre alapszervezeteiket, s kezdjenek hozzá a tagtoborzáshoz, az új párt szervezéséhez. A taggyűléseken készítsék el a tagság nyilvántartását, adják ki az új tagkönyveket, válasszák meg vezetőiket és küldötteiket, vitassák meg a választásokra való felkészülés módját. Budapest, 1989. október 7.
