Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-08 / 238. szám
4 no<;rai) 1989. OKTÓBER 8., VASÁRNAP >»1 A készterméket csomagolja Sz andai Istvánné és Kiss János né. Kép: — Rigó — McDonald’s cégnek is Körba-körb« Balassagyarmaton Csendes választás utószéllel Ellenzéki körökben vihart kavart a Balassagyarmati Városi Tanács azon testületi döntése, amelyben Zen- íai Csabát, a városi pártbizottság titkárát megválasztották főállású tanácselnök-helyettesnek. Mi a kifogás, s mi a döntő érve a tiltakozásnak, egyáltalán milyen volt a döntési mechanizmus? — erről kérdeztük az illetékeseket. Az idén tavasszal költöztek a szandai tanács által felépített . új üzemrészükbe az Általános Gép- és Mű- anyagipari Szövetkezet szandai telepének dolgozói. A világos, tiszta munkacsarnokban 23-an dolgoznak és két műszakban. Helybeliek és terénviek. Az egyébként 16 éve, különböző helyeken tevékenykedő szövetkezet helyi telepének dolgozói műanyagtermékek előállításával foglalkoznak. Jelenleg napi termelésüket a különböző színű propilénből készült szívószálgyártás hatáBohus Dezső, a Vil.tesz Szövetkezet diósjenői telepének üzemvezetője, a címben szereplő gondolattal próbálja érzékeltetni, létük jogosságát, Emögött mai gazdasági életünk által kikényszerített, új irányt sugalló és gyors változásokat kikényszerítő jelenségek húzódnak meg. Felöltöztetjük... — Az autóiparhoz való évtizedes kötődésünk úgy néz ki, hogy a jövőben sem lazul. Azért sem,f mert, ha kabátra szükség van, akkor szabó is kell. Mi pedig az utóbbira vállalkozunk. Termékeink egyharmad részével felöltöztetjük az Ikaru- sokat. Azt viszont rögtön megérezzük, ha ők, vagy a többi megrendelőnk jó, vagy netán rosszabb piaci pozícióban van. Jelenleg a bizonytalanságot tapasztaljuk. Óvatosan rendelnek. Az előbbiek vonatkoznak másik jelentős partnerünkre, a Magyar Vagon- és Gépgyárra. Míg korábban fél, vagy egy évre előre jelezték igényüket; miből, mennyit, mikorra és hogyan kívánják, addig ma, igen rövidre szabják a teljesítés idejét. Emiatt sokkal gyorsabban kell terméket váltanunk. Szerencsére ez nem okoz különösebb gondot, elég egy-két nap, máris ontják az újabbakat a gépek. Máskor meg a kívánságok teljesítéséhez azonnal hozzá kell kezdenünk, utal a piachoz való igazodás kényszerére az üzemvezető. Ilyen megrendelői helyzetben is sikerült teljesíteniük az első három negyedéves tervüket, és az ehhez kötődő nyereséget, ami azért is értékes, mert a 220 főt számláló kollektíva 50 százaléka itt dolgozik, s ebből rozza meg. Ebből szeptemberben 6 milliót küldtek megrendelőiknek. Az üzemben található, műanyagtermékeket előállító automata gépek lehetővé teszik, hogy a szívószálakból csíkosat és hajlíthatót is előállítsanak. Emellett gyártási programunkban, az igényeknek megfelelően, szerepel a szemeteszsák előállítása, amelyet különféle méretben gyártanak. Jelenleg 80—100 darabra szól a megrendelés. Az itt dolgozók munkáját könnyíti és gyorsítja a nemrég beállított tasak- hegesztő gép. adódóan meghatározó szerepük van a szövetkezet gazdálkodásának alakulásában. — Az általunk elviselt alap- és alkatrészár-emelkedéseket nem tudjuk áthárítani, mert megrendelőink nem fogadják el. Emiatt, nyereségünk az idén is kisebb lesz, mint a korábbi években — egészíti ki az előbbieket az üzemvezető, majd a következőiket mondja: — a nálunk gyártott öltöztető termékek 80—85 százaléka, közvetett exportként kerül a szocialista országokba. Részben az Ikarusok- ba beépítve, részben a Zsigulikhoz és a Wartburgokhoz küldött oldalvilágítók és irányjelzők formájában. Közvetett tőkés exportunk — NSZK, USA — pedig eléri a 2,5 milliót. Fillérekért drága forintot Az önmagukért beszélő, tiszteletet és elismerést érdemlő eredmények ismeretében, az utolsó negyedév elején jogos és indokolt a kíváncsiskodó kérdés: — Milyen évzárásra készülnek? — Termékskáláink 10 százaléka formatervezett, a többi hagyományos. Ez utóbbiak előállítását kérik tőlünk megrendelőink, ami egyúttal kapacitásunk lekötését is jelenti. Ettől függetlenül egy-két fő beállításával többre is képesek vagyunk. Általában két műszakban termelünk. Amennyiben az igények növekednek, akkor több területen a három műszakot is meg tudjuk szervezni. Elsősorban saját erőből, ésszerű átcsoportosítással — utal közeljövőjüket megszabó, lényeges momentumokra Bohus Dezső. KisA fröccsöntő gépekről mindig a kívánságnak megfelelő termékek kerülnek ki. Egyszer kempingtányérok és -poharak, máskor fogasgombok, vagy a KÖJÁL-nak készítendő tálcák. A kis kollektíva nagyon vigyáz eddig megszerzett hírnevére. Bizonyítja, hogy minőségi kifogás nem érkezett termékeikre. Ebben szerepe van a szigorú átvételi követelményeknek, amely nem ismeri a másod- osztályú minősítést. Egyébként megrendelőik közé sorolják a Budapesten működő McDonald's céget is. vártatva homlokát ráncolva, ezeket mondja: — a legnagyobb gondot, a kis értéket képviselő anyagok, alkatrészek beszerzése jelenti. Elég gyakori, hogy 100 kilométert kocsikázunk, amíg az anyagbeszerzőnk rálel a kívánt méretű anyagra, alkatrészre, például facsavarra stb. Húszszázalékos béremelés A gyorsan változó gazdasági élet sodrásában, a talpraesett, jó üzleti érzékkel megáldott, és a tagság támogatását bíró irányító csapat saját boldogulásukat is jó irányba fordítja. — A múlt évben elért szép nyereségünk után, éves bérünk 14 százalékát, több mint egyhavi keresetünket vettük fel nyereségrészesedésként — utal az eredményes munka konkrét, mindenki számára szimpatikus előnyére Bohus Dezső. — Az előbbi összegből jutott az idei bérfejlesztésre, amelyhez hozzájárult az első három negyedévi nyereség is. A megvalósított 20 százalékos béremelésből 10 százalékot fordítottak az alapfizetések növelésére, a másik 10 százalék pedig mozgóbér formájában került és kerül a dolgozókhoz. Ez havonta plusz 1200 forintot jelent, egy dolgozónak, ameny- nyiben tisztességesen elvégzi feladatát. Az emelés eredményeként az egyhavi jövedelem ma eléri a 8000 forintot. Hogy még magasabb legyen, nemcsak igyekeznek, hanem spórolnak is. Dióhéjban ennyit takar a, ha kabát kell, akkor szabóra is szükség van bevezető gondolat. Venesz Károly Bilecz Endre, a Magyar Demokrata Fórum balassagyarmati szervezetének vezetőségi tagja: — A programunkban szerepel 1988. novembere óta, hogy a közigazgatásban új, demokratikus önkormányzati rendszert kell teremteni, mert a mostani vezetőket 1985-ben nem tiszta, legitim választásokon választották meg. — Ezt a tanácsi apparátust itt Nógrádban is, közvetlen kézi vezérléssel a kommunista párt illetékes vezetői irányították. Természetesen nem történt semmi lényeges változás, ezt a mostani példa is világosan mutatja. Ismét megindult a káderkörforgás. A legnagyobb konkrét probléma az, hogy a tanácselnök dr. Győri Sándor nyugdíjazásához közeledik, és, hogy magasabb nyugdíjat kapjon, megbízatását még egy évre meghosz- szabbították, ezáltal a tanácson belül különösen bi• zonytalan helyzet keletkezett. Most, hogy nyugdíjba vonul a tanácselnök, a tanácson belül különböző személyi harcok dúlnak, jelöltek és önjelöltek marakodnak egymással a különböző pozíciókért. — A problémát úgy próbálta megoldani a pártbizottság és a városi tanács, hogy kinevezett egy olyan általános elnökhelyettest a tanácselnök mellé, aki eddig tíz évet eltöltött az MSZMP városi apparátusában. Ott a tanácsok politikai irányításával is foglalkozott. A tanácsok párt- politikai irányítására természetesen semmi szükség nincsen! Ezt az ellentmondást úgy oldották meg, hogy Zentai Csabát, a pártbizottságról áttették egy másik káderhelyre, így végrehajthatja a kommunista párt akaratát. A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete ezért tiltakozott a megválasztás ilyen módja ellen. Helyette mi azt javasoljuk, azt követeljük, hogy progTiz-tizenöt éve kezdtem el hajtogatni, milyen nagy baj, hogy a magyar népnek nincsen igazi jövőtudata. Közösen sem, egyénenként sem, és nem az ő hibájából. A jövőtudat irtása a három- és ötéves tervek korszakában kezdődött, a túlságosan és kötelezően optimistára lakkozott buzdítások és ígérgetések azonban még tovább éltek a közelmúltig. Az úgynevezett konszolidáció korában. bevallom, időnként én is elhittem, hogy nemsokára utólérjük, sőt le is hagyjuk az átkozott kapitalizmus élet- színvonalát, s amikor Nyugaton jártam, védtem a magyar szocializmust, mely, lám, évről évre közelebb kerül céljához. Álmomban sem gondoltam arra, hogy ez a sok tekintetben látványos fejlődés a kapitalisták kölcsöneiből bontakozik ki, nem a magyar nép szorgos és jövőtudatos munkájából. Már-már úgy fest a doramunknak megfelelően a tanácselnököt és a helyettesét a város választópolgárai közvetlen népszavazással válasszák meg, döntsön a népakarat! Dr. Tóth János, a városi tanács vb-titkára: — Mint köztudomású, Fábián Jánosné, a tanács volt társadalmi elnökhelyettese és osztályvezetője lemondott. Ezt a testület elfogadta. így üresen maradt a két beosztás. A tanácstörvény szerint tanácselnök, illetőleg elnökhelyettes csak az lehet, aki tanácstagként a testületben tevékenykedett. Ugyancsak a tanácstörvény utal arra, hogy javaslattételi joga csak a Hazafias Népfrontnak van. Jelen esetben Csikász István népfronttitkár javasolta tanácstagként is Zentai Csabát. A tanácsülésen külön felhívtuk a tanácstagok figyelmét arra, hogy, akinek van egyéb személyi javaslata, az terjessze a testület elé. Mivel más személy neve nem vetődött fel, így nyílt szavazásra bocsátottuk a jelöltet. A szavazólapra tehát Zentai Csaba tanácstag neve került, aki nyilatkozott, hogy a jelölést vállalja. Ezután került sor a szavazásra, ahol 35 tanácstag közül 30 rá voksolt. Semmi kétség nem fér a szavazás tisztaságához, hiszen 23 szavazat is elég lett volna a megválasztáshoz. Szabó Endre, tanácstag: — Rendkívül károsnak, rossznak tartom a módszert, mert kész tények elé állítottak engem! Tudniillik csak a tanácsülésen tudtam meg, hogy miről is van szó. Az előre elkészített, stenci- lezett napirendi pontok között az utolsó bekezdésben mindössze annyi szerepelt, hogy „személyi ügyek”. Fogalmam sem volt, hogy ez az elnökhelyettes választására vonatkozik. Jó lett volna előre tudni, tulajdonképpen miről is van szó. Lehet, azért nem tudtam róla, mert pártonkívüli vagyok. A tanácstagok jó része a pártJövőtudat log, a kapitalisták óhajtották minden lehetséges módon fenntartani a szocializmust, nehogy egy eszménynyel (és ellenféllel) kevesebb legyen a világon. Akkoriban azt is fejtegettem, hogy egy népnek aligha lehet pozitív jövőtudata, önbizalma, ha múltját titkolják, meghamisítják, s ha diákokat, tudósokat, tanárokat folyamatos hazugságra kényszerítenek, először fizikai, aztán lelki terrorral. Azóta a közélet, a gazdaság akkori dzsolidzsó- kerei vették a kalapjukat, elhunytak, vagy érdemeik elismerésével nyugdíjba vonultak, mi meg itt maradtunk felkopott állal. Akkortájt az emberek a jelennek éltek, legfeljebb a közeljövőnek. Ez a nép nem gondolt a jövőre. A jelen tűrhetően langyos volt, örökkévalónak tetszett. államban függ a hatalomtól, talán ezért volt egyhangú a szavazás. Persze én is megszavaztam, mert, mint embert elfogadom. Nem Zentai Csaba ellen van kifogásom — ezt az antidemokratikus elvet nem fogadom el! Most már maradjon Zentai Csaba, csinálja a dolgát. Meggyőződésem, ez így a pártnak sem volt jó. Mondom; a demokratikus döntési mechanizmust hiányolom ! Csikász István, a Hazafias Népfront városi titkára: — Elismerem, hosszú ideig párhuzamosan, együtt haladt a népfront az MSZMP- vel. Bátran kijelenthetem, ez az idő elmúlt, különuta- kon járunk. Éppen Huszár István jelentette be a tavasszal, hogy a népfront a választási, közjogi- kötelezettségéről lemond. Én titkárként az új arcú mozgalomba csöppentem be. Aki ismer, tudja: a reform, a változások híve vagyok. Most sem akartam élni törvényadta jogommal a választáson. Más kérdés, hogy egyelőre ezt nem teszi lehetővé a törvény. Tehát véleményeztük a jelöltet, ezt ismertettem a tanácsülésen. A tanácsi testület jóváhagyta Zentai Csaba jelölését, majd megválasztotta általános elnökhelyettesnek. A törvényességet senki nem sértette meg. Egyébként a javaslat előtt széles körben tájékozódtunk. Elbeszélgettünk a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőjével is. ök akkor nem emeltek kifogást. Nem volt jelöltjük sem. Az SZDSZ nem mond igazat röplapjában, amikor leírja, hogy senki nem tárgyalt velük! ☆ Az SZDSZ röplapjából jól ismerjük a szervezet véleményét, azzal már lapunkban is foglalkoztunk. Valaki nem mond igazat. Bárki is teszi ezt, nagy ballépést követ el. Politikai kultúránk nem éppen szívderítő. Nem könnyű manapság tanácselnök-helyettest választani, de nem könnyű a megválasztottnak sem. Az 5 véleményét is hamarosan közreadjuk. Most pedig ez a nép retteg a jövőtől, félti megszerzett javait, gyermekei esélyeit, kábultan próbál kisajtolni önmagából még egy kis erőt, félig kábultan, hiszen ezek a farkastörvények idegenek, ugye, a szocializmustól, de hát el is magyarázzák a népnek, hogy ez nem is volt eddig se szocializmus, olyan nincs is, csak Svédországban meg Finnországban. Most mondjam, hogy azért voltunk már nehezebb helyzetben is? Háborúban is, békeidőben is? Nem visz rá a lélek. Én is félek a jövőtől, én is megpróbálok még többet dolgozni, én is keresem a kiutat a mostani politikai labirintusból, s egyszerre gyanakodva és reménykedve figyelem lecsukódó szemmel a Napzártában nyilatkozó jó keletű bölcseket, akik, majd.. . Nekik talán van jövőjük. De mi lesz velünk? Sz. Sz. P. Kötődünk az autóiparhoz Ha kabátra szükség van, akkor szabó is kell... Ádám Tamás
