Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-28 / 256. szám
1989. OKTÓBER 28., SZOMBAT NOGRAD 3 Mi változott Petőfi óta? Közúthálózatunk szomorú állapota Nemzetgazdaságunk mutatói rossz vekker gyanánt — már jó ideje állni látszanak úgy fél hat tájékán. A korábbi évek eredményei is egyre inkább távolabbinak tűnnek jelenkori életünkben. Gazdaságunk nadrágai jszorító politikájával valahol az utolsó lyukat keresi. Ez szinte valamennyi tárca tevékenységi körét behatárolja, egyes részterületeken — mint például a közlekedés — erősödő tendenciával. Ugyanakkor megyénk 940 km hosszúságú úthálózatának megfelelőségi viszonyai egyre több kívánnivalót hagynak maguk után. A főútvonalaink állagmegóvásán munkálkodó szakemberek még csak- csak felbukkannak, bekötőútjaink jelentékeny részén azonban gazdátlanságra utaló jelek fogadják az utazót. Vízmosástól „eltűnt” padka, megsüllyedt úttest jellemzőivel megyeszerte találkozhatunk. Az útszéli növényzet által benőtt, korabeli ívekkel tűzdelt keskeny útfelületen, egy-egy nagy terjedelmű jármű kitérése igazán embert próbáló helyzet elé állítja a legrutinosabb járművezetőt is. Téli időszakban a veszélyek hatványo- z ódnak. Pénzes Péter, Győr város közlekedési szakmérnöke néhány nógrádi kép láttán így nyilatkozott: ,,E pálya- szakaszok életveszélyesek, tömegközlekedés lebonyolítására alkalmatlanok." Közlekedésbiztonsági szempontból elgondolkodtató véleményalkotás ez. mivel Nógrád tucatnyi ilyen helvén naponta 10— 18 alkalommal közlekednek zsúfolásig telt autóbuszok. S ha már újjáépítésre nincs elegendő pénzügyi fedezet, a legkritikusabb helyek „kifoltozása" — akár bányakaviccsal is — hatásosabb lehelne egyegy tilalmi, illetve veszélyt jelző tábla kihelyezésével. A leírtakon eltűnődve: vajon napjaink reprivatizációs időszakában a Volán a jó gazda szemével közlekedtetné-e autóbuszparkját hasonló pályaszakaszon anélkül, hogy számon kérné a közúti igazgatóságok felelősségét?! Petőfi Sándor 1845-ben megyénkén» átutazva írta: „..semmi nevezetest nem ér az ember, az utat kivéve. Ez az élő embert halálra, s a holtat életre rázza. Én meghaltam s föltámadtam rajta valami hatszor.” A dolog tragikumát adja: a közel másfél évszázaddal korábban közlekedő szerekkel szemben ma milliós értékű járművek károsodnak, az utazó ember idegrendszerével együtt. Kolbányi Ferenc Vagyonvédelmi alapítvány Békésben A közelmúlt statisztikái azt tükrözik, hogy Békés megyében rohamosan növekszik a vagyon elleni bűn- cselekmények száma: 1988- ban több mint 40 millió forint volt az ilyen bűncselekmények által okozott kár, s az eddigi adatok szerint ebben az évben sem lesz rö- videbb a betörések, lopások listája. A Békés megyei településeken működő bűn- megelőzési társadalmi tanácsok ezért határoztak úgy, hogy vagyonvédelmi alapítványt hoznak létre. Az alapítvány célja: Békés megye területén a vagyonvédelmi tevékenység színvonalának emelése, a kármegelőzés Segítése, s ennek érdekében technikai eszAz Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és öt minisztérium — PM. OT, IPM, MÉM, KÖHÉM — pályázatot írt ki olyan értékelemző tanulmányok kidolgozására, amelyek az ország és a vállalkozások anyaggazdálkodásának javítását segítik elő. A pályázati kiírást a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetének titkárságán (Bp. VIII. Makarenko u. 20., postacím 1431. Bp. Pf. 275.) vehetik át vagy kérhetik postázását az érdekeltek. A pályázatra december 20-áig jelentkező vállalatok, társaságok alkotói közössége által ajánlott tanulmány témájának elfogadásáról jövő év januárjának végéig kapnak választ. A pályázóktól olyan értékelemző tanulmányokat közök és bűnmegelőzési módszerek alkalmazásának támogatása. Az országban elsőként létrehozott ilyen típusú alapítványhoz — többek között — biztosítók, takarékszövetkezetek, tsz-ek. áfészek csatlakoztak, s eddig összesen 1 millió 290 ezer forintot fizettek be az alapítvány számlájára. Ebből a pénzből elsőként — az alapítvány kuratóriumának döntése alapján — a profi bűnözők. által, sem ismert, az Infratschnikai Kisszövetkezet által kifejlesztett biztonságtechnikai berendezések fölszerelését finanszírozzák. Az alapítványhoz közüle- tek és magánszemélyek egyaránt csatlakozhatnak. (MTI) várnak, amelyek népgazdasági szinten a termelés anyagköltségeinek mérséklésével a nemzeti jövedelem növelését segítik, vagy vállalati körben a termelők gazdálkodását, piaci versenyképességét javítják a termékek egységnyi anyagfelhasználásának csökkentésével, takarékosabb új termelési eljárásokkal és egyéb tevékenységekkel. Fontos feltétel, hogy csak a jelentkezés elfogadásáig meg nem kezdett értékelemző munkával lehet pályázni. A kész pályamű- veket jövő év végéig — december 20-áig — kell elküldeni a Közgazdasági Továbbképző Intézetnek. A legjobb munkák díjazására mintegy 2 millió forintot irányoztak elő. A bíráló- bizottság 1991. március végéig hirdeti ki a pályázat eredményét. A IVK-t is foglalkoztatja a texasi vegyipari katasztrófa A Tiszai Vegyi Kombinat szakembereit is élénken foglalkoztatja az egyesült államokbeli Texasban bekövetkezett vegyipari katasztrófa. Mint ismeretes, hétfőn a Phillips Petroleum Társaság vegyipari kombinátjában felrobbant és kigyulladt az Egyesült Államok' legfontosabb petrolkémiai gyára. Az MTI munkatársa Nagy T,ászlót. a Tiszai Vegyi Kombinát termelési vezérigazgató-helyettesét kérdezte arról. hogy fennáll-e egy h i- sonló katasztrófa lehetősége Leninvárosban is, hiszen a TVK 1986 augusztusában átadott üzeme is Phillips- tervek és technológia alapján épült. — Felelősséggel nem nyi- latkozhatom — válaszolta—, hiszen nemhogy nekünk, de még az amerikai Phillips Petroleum Társaságnak sincsenek adatai arról. hogy mi okozta a tragédiát. A hír után azonnal felvettük a kapcsolatot a brüsszeli Philips-irodával, azzal, hogy tájékoztatást kérjünk, és kifejezzük részvétünket. Hasonló Phillips-licenc alapján Európában is több polietiléngyár működik. Mint megtudtuk a mentőalakulatok, majd a hiba okát vizsgáló szakemberek csak kedden tudtak behatolni a texasi üzembe, ahol borzalmas látvány fogadta őket. A Phillips vezetői jelezték, hogy amennyiben a robbanás bekövetkeztének okáról, vagy okairól bármit kiderítenek, azonnal közük a leninvá- rosi Tiszai Vegyi Kombináttal és a Philtips-család- hoz tartozó többi európai polietilénüzemmel is. — Itt a TVK-ban mindenesetre úgy döntöttünk — folytatta Nagy László —, hogy addig is előzetes intenzív veszélyelemzést végzünk. Értékelemzési pályázat az anyaggazdálkodás javítására Kongresszus előtt A szociáldemokrata párt programjából 1989 januárjában újjáalakult MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PART november 3-án, 4-én, és 5-én tartja XXXVII. kongresszusát, Budapesten az Építők Székházában. Ezzel biztosítja azt. hogy a többpártrendszer keretei között, mint történelmi párt folytassa tevékenységét. A kongresszust megelőzően megyénkben a körzetekben és alapszervezeteknél taggyűléseket tartottak, és a tagság megválasztotta a kongresszus küldötteit. Alapelvsink és értékeink A szociális demokrácia pártja vagyunk. Valljuk, hogy a jóléti állam csakis demokráciával valósítható meg, de a demokrácia is csak jóléti államban tehető teljessé. ®A szociális piacgazdaság révén, megvalósuló jóléti állam hívei vagyunk. Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak is, hogy a piacelv korlátlan érvényesülése, a piac regulátlan működése ellene hat az emberi méltóság és szabadság érvényesülésének. Ezért a piac működését ki kell egészíteni egy, a társadalmi szolidaritás elvén alapuló nempiaci működésmódnak. A piaci működés torzulásainak kiküszöbölésére, az állami munkaerő- és szociálpolitika, az ezek fedezésére szolgáló differenciált és méltányos adórendszer, a szak- szervezeti harc, és munkásrészvétel eszközrendszere szolgál. Alapéi tékeink : szabadság, igazságosság, szolidaritás. A szociáldemokrácia olyan társadalmi 'eszményt vall önmagának és a dolgozók érdekeinek, amely összeegyezteti a szabadságot az egyenlőséggel, a hatékony gazdaságot a társadalmi igazságossággal, a piaci versenyt a szolidaritással és az emberi méltóság megőrzésével. A szociáldemokrácia felvállalja minden dolgozó ember képviseletét: az ipari munkásságét, a műszaki értelmiségét, a mezőgazdasági dolgozókét, a tanárokét, az orvosokét és más értelmiségi rétegekét éppen úgy, mint a szolgáltatásban, kereskedelemben, közlekedés- ben dolgozókét, a kis- és magánvállalkozókét. Mii akarnak a szociáldemokraták ? A szociáldemokraták az átfogó rendszerváltás hívei. Olyan Magyarországot akarnak, amelyben egy bürokratikus korlátozásoktól men. tes, hatékony gazdaság általános jólétet teremt. Olyat, amelyben kiteljesedik az európai jellegű parlamenti demokrácia, megvalósul az állampolgárok, a munkavállalók közösségeinek önkormányzata, korlátozás nélkül érvényesülnek az emberi jogok. Olyan hazát szeretnénk, amelyben mindenki egyenlő eséllyel, szabadon dönthet sorsáról, ahol nem léteznek többé privilégiumok, ahol tiszteletben tartják az emberi méltóságot és felelősséget, ahol a szolidaritás az egész társadalmat átszövő elvvé válik. Mi, szociáldemokraták, olyan új Magyarországot kívánunk felépíteni, amely valóban Európa része. Legfőbb elvünk Magyarország felzárkóztatása, visszavezetése az európai fejlődés fő vonalához, a magyarság visszavezetése az európai szabad nemzetek közösségébe úgy, hogy megtartsuk függetlenségünket. Példaképeink valamennyi európai szociáldemokrata típusú ország, ezek között is Ausztria, Finnország, Svédország. Gazdaságpolitikai feladataink A szociáldemokrácia nem ígéri azt, hogy holnaptól mindenkinek magas életszín-^ vonalat biztosít. Amit ígér, az az, hogy megkezdi a túl- államcsított, átpolitizált, bürokratikus kúriátoktól fojtogatott. tervutasításokkal gúzsbakötött gazdaság átépítését egy racionális, piaci dominanciájú vegyes gazdasággá. Célul tűzi ki, hogy a gazdaság átalakításának terheit nem hárítja a dolgozó rétegekre. Pártunk megítélése szerint, a bérből és fizetésből élők teherviselő képességük végső határához közelednek. A világpiachoz való alkalmazkodást nem lehet halogatni. Fel kell gyorsítani a gazdasági reformfolyamatokat, mert minél nagyobb a késés, annál inkább kiéleződik a válság. Működőképes gazdaság elképzelhetetlen felelős döntéseket hozó tulajdonosok nélkül. Ez a reform azonban nem jelenthet általános magántulajdonositást. Bizonyos ágazatokban az állam szelepének túlsúlya indokolt. Így: közlekedés, távközlés, infrastruktúra, oktatás, egészségügy stb. bár a magánkezdeményezés itt is megengedett. Vegyes tulajdonú gazdaságot képzelünk el. Létre kell hozni a parasztok önkéntes társulásait. A tulajdonlás reformja a mezőgazdaságban is elodázhatatlan. A szociáldemokraták helyeslik és támogatják a parasztság földmagántulajdonát. Elő kell segíteni, az államnak támogatni kell az életképes családi gazdaságok létrejöttét. Támogatjuk az önkéntes • társulási alapon működő szövetkezeteket is. Szabad földtulajdon és földforgalom esetén, a szövetkezeti formák gazdag változatosságát fogja az élet kialakítani. A szociáldemokrácia szerint, a mezőgazdasági termékek piacán az átmeneti időszakban is aktív piac. és árpolitikára, átfogó piacrendezésre van szükség. A mezőgazda- sági termékek piacát oly’ módon kell átalakítani, hogy az a közvetlen termelők, valamint a fogyasztók, ne pedig a közvetítők érdekeit szolgálja. Államilag dotálni kell a hús-, a tej- és a gabonatermelést. Ezeken a területeken az elvonásokat azonnal meg kell szüntetni. Általános földosztást a szociáldemokraták elutasí-x tanak. A jól működő állami gazdaságokat fenn kell tartani, és támogatni kell. Aktív állami munkaerőpiaci politikára van szükség.' A szociáldemokrácia megengedhetetlennek tartja, hogy a munkaerőt kizárólag árúként fogja fel a társadalom. Ez ugyanis az emberi méltóság semmibevételét jelentené. Nagyon fontos, hogy a gazdasági struktúránk radikális átformálását a társadalmi áldozatok minimalizálásával, a lehető legtöbb munkahely megőrzésével, illetve, új, hatékony termelő munkahelyek megteremtésével oldjuk meg. Elkerülhetetlen az új bérreform. Meggyőződésünk szerint, átfogó bérreform nélkül gazdaságunk nem állítható talpra. Az árakat és béreket úgy kell kialakítani, hogy azt ne kövesse magas infláció. Sürgős feladat az infláció csökkentése. Ennek érdekében már az átmeneti időszak első éveiben csökkenteni kell' a szabadáras termékek körét, főleg az alapvető fogyasztási cikkeknél. Szükséges, hogy a bérarányok tükrözzék ugyan a differenciáltságot, de el kell kerülni az igazságtalanságokat. A túlzottan magas béiek és juttatások mértékét csökkenteni kell, és növelni szükséges az alacsony beteket. Csökkenteni kell a túlzottan liberális ár és bérpolitikát. Kiemelt feladatnak kell tekinteni, hogy a dolgozók nyolcórai munkával megkeressék maguk és családjuk nyugodt megélhetését. Államilag garantált szociálpolitikára van szükség. A szociáldemokraták szociálpolitikai alapelve, hogy állampolgári jogon kell biztosítani mindenkinek az emberhez méltó megélhetést minden életszakaszban és élethelyzetben. Mindenekelőtt olyan nyugdíjrendszert kell kidolgozni, amely békés, nélkülözésektől mentes öregkort képes biztosítani. Amely megteremti a nyugdíjak értékállóságát. Ha szükséges tisztességes munkanélküli-segélyezési rendszert kell kidolgozni, főleg az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőknek. Meg kell oldani a lakáshelyzetet. Ennek érdekében átmeneti garzonTa'kás- programot kell kidolgozni, főleg a fiatal házasok ideiglenes lakáshelyzetének • megoldása érdekében. Növelni kell az egészség- ügyi és oktatási költségvetést. E két ágazatban meglevő áldatlan állapotokat meg kell szüntetni. Az egészség- ügyi és oktatási ellátást teljesen ingyenessé kell tenni. A nagycsaládosok megélhetéséről gondoskodni kell. Ezért emelni kell a családi pótlékokat. . . Nógrád megye kongresz- szusi küldöttei: Antal József Kishartyán; dr. Boholy András Endre- falva, Hídvégi János Salgótarján, Jecsmenik Andor Salgótarján, Nagy János Nőtincs, dr. Németh Lajos Salgótarján, Pintér Ferenc Szécsény, Sturmann Béla Salgótarján, Szalay András Jobbágyi, Szederkényi Lajos Bátonyterenye, Tóth Bertalan Salgótarján. Tóth Bertalan SZDP megyei elnöke
