Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-28 / 256. szám

4 NOCiRAl) 1989. OKTÓBER 28., SZOMBAT Emlékülés október 27—29. között 100 éves a Magyar Néprajzi Társaság és 50 éves a szervezeti néprajzi gyűjtő mozgat ont Általában elég sok meg­hívót találok a napi pos­támban. Az egyiket szere­tettel közre is adom, mert ismerek egy olyan „képze­letbeli címlistát”, amelynek alapján mások is kaphattak volna ilyen „társasági” meg­hívót. Kiváltképpen, — a Magyar Néprajzi Társaság 100. évfordulójával egyszer­re megrendezendő — SZER­VEZETT NÉPRAJZI GYÜJ- TÖMOZGALOM ’50. ÉV­FORDULÓJA alkalmából összeállított színes, színvo­nalas szakmai programra. Honnan tudom, hogy van­nak Balassagyarmaton és környékén odavaló önkéntes néprajzi, nyelvjárási gyűj­tők, néphagyományokkal, népélettel foglalkózó AMA­TÖR KUTATOK, NÉPMŰ­VÉSZEK? Voltam népművelő is, és munkakörömből követ­kezően. igen szoros kapcso­latba kerültem a népművé­szettel, a tárgyi, szellemi néprajzzal általában.. . Fa­ragó, hímző, fazekas szak­körök. nyári alkotótáborok, stúdió, kaláris,, megyei, or­szágos népművészeti pályá­zatok, valamint újságtudó­sításaim által. Házi könyv­táramba is elég sok nép­rajzi témájú könyvet, tudo­mányos dolgozatot, szakla­pot, néprajzi múzeumi ki­adványt gyűjtöttem össze. Apropói Néprajzi múzeum! Balassagyarmat egyik leg­régibb büszkesége ‘a Palóc múzeum, (közel 100 esztçn- dős, most újítják fel, kor­szerűsítik ebből az alka­lomból).. Nos, ez a néprajzi múzeum párját ritkító szép és gazdag gyűjteményével, valamint a benne dolgozó neves néprajzos, etnográfus munkatársakkal : (dr. Zó­lyomi József, dr. Kapros Márta, Limbacher Gábor és Limbacherné Lengyel Ágnes) segítségük szándékos, és szándékolatlan hatására, nem egy jól felkészült lel­kes amatőr kutató folytat például itt a városban és környékén néprajzi tevé­kenységet. Hogy csak né­hány nevet említsek: Mol­nár Mihály nyugdíjas ta­nárét, Arató János patvarci nyugdíjas iskolaigazgatóét. Hemerka Gyula nyugdíjas művelődés házi igazgatóét. Molnár tanár úr a múltat széles keresztmetszetben bú- várolja már hosszú évtize­dek óta. Balassagyarmatra költözésével — nem régen — a palócság. hagyományai, foglalkoztatják és ennek a tájnak a népélete. Kutat, fényképez, pályázatokra dol­gozatokat készít, publikál, vetítettképes előadásokat tart. Városunkban ő lett az amatőr néprajzi gyűjtők pél­daképe. Az alkalomhoz méltóan a Magyar Tudományos Aka­démia kongresszusi termé­ben rendezi meg a 3 napos emlékülését a szakma hazai és külföldi reprezentánsai­nak aktív szereplésével. A Néprajzi Társaság több száz tagja között ott lesznek (az első napon együtt) majd kü­lön programon, az amatőr gyűjtő mozgalom aktívái is. Az ő soraikból i.s szerepel­nek felkért előadók, akik be­szélnek arról, mivel foglal­koznak, milyen módszerrel dolgoznak és miért gyűjte­nek, mit jelent számukra szakmailag és emberileg a néprajztudomány? Az egész országból érkeznek ők is: Nógrád megyéből, csak meg­figyelők, érdeklődők lesznek ott a Zenetudományi Inté-, zet Kodály-termében (ez az ő „parlamentjük”). Az itt előadók nevei között fe­deztem fel nagy örömmel CSÁKY KÁROLY szlová­kiai tanár nevét (külön öröm, hogy így szerepel a meghívón: CS. K. IPOLY­SÁG) Csáky Károlyt egy ki_ csit a mi képviselőnknek is érezhetjük, hiszen a balassa­gyarmati, honismereti kör tiszteletbeli tagja, gyakorta látogat hozzánk. Öt a szel­lemi néprajz foglalkoztatja jeles ünnepekhez fűződő népi szokások. é.s a hiede­lemvilág. A NÉPRAJZI GYÜJTÖ- MOZGALOM ÊS NEMZET­TUDAT című önálló prog­ram elnökei: Morvay Péter, Viga Gyula és Andrásfalvv Bertalan tekintélyes kuta­tók. Folklórműsor is színe- , siti a rendezvényt, amely­nek befejezésére 29-én, va­sárnap délelőtt kerül sor a SZABAD FÓRUMMAL. A 100-as és az 50-es év- szám az ünnep fényét növe­li majd, de hiszem, hogy ha­tása kisugárzik az erre la­kó emberekre, a közösségi szemléletre, társadalmi­politikai cselekvőkészségre is. Elekes Éva Miről írnak az új szovjei történelem könyvek ? Alekszander Szolzsenyicin Gulag-szigek-soport cí­mű regénye — amely a szovjet munkaláhorokról szól. és hosszú Időn át tiltott könyv volt — most ajánlott olvasmány lett történelemből a szovjet iskolákban. A középiskolai történelemlankönyvek tavaly még meg sem említették a sztálini tömegterrort, az idén viszont a 10. osztályos könyv már kiemeli „előzetes becslések szerint az elnyomás halálos áldozatainak száma 40 millióra tehető”. . . ‘ ■ ...... ‘ Az oktatási hatóságokat tavaly utasították, hogy fúj­ják le a középiskolai tör­ténelemvizsgákat, mert azokra a diákoknak olyan anyagot kellett volna be- magolniok, amely szöges ellentétben állt a közelmúlt történelméről a sajtóban megjelenő szenzációs lelep­lezésekkel. Megkezdték a szovjet történelemtanköny­vek átírását, és az óriási munka első eredményei most kezdenek megjelenni az iskolákban. A Moszkvai Városi Ta­nács tanulmányi osztálya által nemrég kiadott taná­ri útmutató azzal vádolja Sztálint, hogy azért hurcol- tatta milliószámra munka­táborokba az embereket, mert az erőltetett iparosí­táshoz rengeteg munka­erőre volt szükség a gyéren lakott vidékeken, mint pél­dául a távoli északon, és nem akadt elég önkéntes. A szükséges helyeken aztán tucatszám jelentek meg a munkatáborok többszázezer fogollyal, írja az útmutató. Ugyanez a könyv elisme­ri, hogy egész vidékek hal­tak éhen a 30-as évek ele­jén az éhínségekben, ame­lyeket a sztálini kollektivi­zálás váltott ki. Idézi nyu­gati tudósok becsléseit, amelyek szerint 3—10 millió ember pusztult éhen. Az 1974-es 10. osztályos tankönyv csak úgy jelle­mezte a 30-as éveket, mint a gyors iparosítás diada­lának sorozatát. Az új tan­könyv azzal vádolja Sztá­lint — akit korábban a ha­za megmentőjeként dicsőí­tettek —, hogy katasztrofá­lis hibákat követett «1, Ugyanilyen őszintén szól a tisztogatásokról. Sztálinnak a háborúval kapcsolatos ka­tasztrofális tévedéseiről. A hangnem megütközést vált ki a hivatalos történelem­változaton nevelkedett idő­sebb nemzedékben, „öt év­vel ezelőtt ilyesmiért még munkatábor járt” — mond­ja egy hajdani politikai fo- golv. A nyilvánvaló változá­sok ellenére még most sem kockázatmentes taní­tani az újrafelfedezett múl­tat. A már idézett egykori politikai fogoly nyolcadi­kos fia meséli: tavasszal eltűnt a történelemtaná­ruk, aki folyóiratcikkekből tanított a sztálini elnyo­másról. (Egyébként hiva­talosan éppen ezt ajánlják a tanároknak.) „Ö volt az el­ső pasi, aki azt akarta, hogy tényleg tudjuk a tör­ténelmet — mondja a 15 éves fiú. — Az új tanárnál megint magolni kell”. De, hogy a gátak milyen gyorsan szakadnak át, azt éppen az mutatja, hogy Szolzsenyicin Gulagja már ott van az ajánlott olvas­mányok listáján. Hiszen elő­ször csak augusztusban publikálták a regényt, az egyik szovjet irodalmi fo­lyóiratban, könyv alakban még meg sem jelent. Nincs könnyű helyzetben a tankönyvkiadó, mert pil­lanatok alatt kell döntenie: a folyamatosan megjelenő újságírói leleplezések közül, melyik az. amit alátámasz­tanak a tények is, meg tá­mogatnak a politikusok is. A történelemátírás még csak az elején tart, így az­tán a középiskolások tan­könyveiben új és régi téte­lek keverednek. A 11. osz­tályos változatlan történe­lemkönyv még azt állítja, hogy Japán azért adta meg magát, a második világ­háború yégén, mert a Szovjetunió is belépett a Ja­pán elleni háborúba, jól­lehet a szovjet hadüzenet csak 3 nappal a hirosimai amerikai atombomba után következett be. Az új 10. osztályos törté­nelemkönyv pengeélen egyensúlyoz, a második vi­lágháború kitörésével kap­csolatban a nyugati és a hagyományos szovjet ver­zió között. A balti orszá­gok szovjet megszállását azzal az egy mondottal in­tézi el, hogy „Lettország­ban, Litvániában és Észt­országban visszaállt a szov­jethatalom”. A szóhasz­nálat annak a nézetnek az elfogadását jelzi, amely sze­rint az első világháború végén a kommunisták ma­guktól bukkantak fel a balti országokban. A tan­könyv nem mondja ki nyíl­tan, hogy az 1939-es szov­jet—náci megnemtámadási paktum szovjet és német érdekszférára osztotta fel a Baltikumot és Lengyelor­szágot. Ügy fogalmaz, hogy „a szerződés igazságtalan volt, mert a lengyel nép háta mögött kötötték”. El­ismeri, hogy voltak túlka­pások és törvénysértések a Baltikumban, de arról hall­gat, hogy tízezrével hurcol­ták szibériai munkatábo­rokba a baltiakat. Scipiades Iván Nógrádi hírességek Látogatás Hadik Gyula mii termében Budapesten, a zuglói do­monkos templom mellett húzódik meg a Cházár And­rás utca, amelynek dús lom­bú fái árnyékában hangula­tos villák állnak. Az 5-ös szá­mot viselő, szecessziós sítlusú épület kertjét hatalmas kő­oroszlán őrzi. Nem véletle­nül. hiszen az egykori tulaj­donos, Rákos Manó, egész épületszobrászati üzemet működtetett itt. Egy, a szá­zad elején készülő orosz­lánalak (Markup Béla al­kotása) annvira megtetszett neki, hogv az eredeti után, műkőből, másodpéldányt ké­szíttetett a háza elé. A vil­la mögötti műterem. ma is eredeti rendeltetését szolgál­ja: hosszú évek óta, az itt dolgozó Hadik Gyula szob­rászművész munkahelye. A nagykikindai születésű mestert több munkája, emlé­ke köti Nógrádhoz. A hetve­nes években — a Nógrád- ban élő Jánossy Ferenc fes­tőművész munkáival egvütt —- rendeztek kisplasztikáiból nagy sikerű kiállítást Salgó­tarjánban, illetve a balassa- gvarmati Horváth Endre Ga­lériában. Ám Balassagyar­mathoz egyéb kapcsolatok is fűzik Hadik Gyulát. A város múzeumának főhomlokzata előtt, a bejárattól balraeső területen, 1978-ban állították fel Nagy Ivánt ábrázoló, életnagyságú, brenz. mell­szobrát. Nagy Iván neve fo­galom a hazai családtörté­neti kutatók és heraldikusok számára. A neves történet­író 1824-ben született Balas­sagyarmaton, s jogi tanul­mányainak befejezését kö­vetően. ugyanitt lett királvi tablai jegvző. Végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett, majd pár éves balas­sagyarmati ügyvédkedés után, Pestre került' Itt írta Nagy Iván mellszobrának gipszmintája meg hatalmas munkáját, a 13 kötetfes Magyarország c^a- •ládai címerekkel és leszár­mazási táblákkal című mű­vét. (A nagyértékű, becses forrásmunkát néhány éve hasonmás változatban jelen­tette meg a Helikon Kiadó). A Magyar Heraldikai és Ge- neológiai Társaság alelnöké- ül, a Tudományos Akadémia pedig rendes tagjává válasz­totta. Élete utolsó nagy meg­bízását, Nógrád vármegye monográfiájának megírását már nem teljesíthette: 1898- ban csendben elhunyt hor- pácsi birtokán. A szép bronzszobor sorsa — sajnos — nem zárult le a felavatással. Tavaly pusz­tító. vandál kezek ledöntöt- ték az alkotást. A talapzat összetört ugyan, de a szobor­nak szerencsére nem esett bántódása. Bevitték a múze­umba, amelynek jelenleg felújítás alatt álló épületé­ből raktárba került. A mun­kálatok befejezése után — a tervek szerint — a Palóc Múzeumban díszhely várja vissza Nagy Iván portréját. A pesti műterem mellett. Hadik Gyula törökbálinti otthona is számos érdekes­séget tartogat a látogató számára, hiszen a művész több, nevezetes nógrádi sze­mélyiség portréját is elkészí­tette A szomorú sorsú Kom­játhy Jenő költő mellett meg­csodálhatjuk Mikszáth Kál­mán és Szontagh Pál élethű arcmásait. (Szontaghot ba­ráti viszony fűzte Mikszáth Kálmánhoz, sőt korábban Madách Imréhez is, akire nagy hatást gyakorolt ci­nikus, szatirikus egyéniségé­vel.) A Tragédia szerzőjéről mellszobron kívül, egv ki­sebb méretű egész alakos munka is készült, amely 1988-ban. Svájcban kiállítá­son szerepelt. A mellszob­rok mindegyike életnagysá­gú méretben, ólomba öntve került az 1970-es évek elején kivitelezésre. Letisztult, pá­toszmentes formavilágukkal, művészi kifejzőerejükket magukra vonják a láto­gató figyelmét. Igazá­ból valamennyi köztér­re kívánkozna, különösen Komjáthv Jenő és Szontagh Pál alakja, akinek nemigen található méltó emlékük Nógrádban. Hadik Gyulának a balas­sagyarmati Nagy Iván- emlékművön kívül köztéri szobra áll Esztergomban és Szekszárdon. Több alkotását a Magyar Nemzeti Galéria és néhány svájci magán- gyűjtemény őrzi- A mester éremmintázással is foglalko­zik, eddig szinte valamennyi soproni biennálén ott voltak munkái. Műtermében jelen­leg egy Szent István-herma elkészítésén dolgozik a pan­nonhalmi főapátság számá­ra. Munkássága azonban, el­szakíthatatlan szálakkal kö­tődik Nógrádhoz és a táj történetéhez. Prohánszka László Mesterbérlet Igazi zenei csemegék Salgótarjánban . Mesterbérlet elnevezéssel tavaly indították útjára a koncertsorozatot, melyei hagyománnyá szeretnének tenni. Az előző évadban fa­lai közt üdvözölhette a sal­gótarjáni iskola Sebestyén Mártát, a Muzsikás együt­test, Lehotka Gábort, a a Bartók vonósnégyest. Az idén hét előadásból áll a sorozat. Tavaly alakult meg a Salgótarjáni Fúvósötös, il­letve a Salgótarjáni Vonós­négyes zeneiskolai tanárok­ból. Hangversenyüket no­vember 21-én, illetve feb­ruár 23-án hallhatja a kö­zönség. Március 30-án a ze­neiskola tanárai a Nagybá- tonyi Kamarazenekarral együtt lépnek majd a szín­padra. Igazi zenei csemegét kínál az a három előadás is. melyre olyan hírességeket nyert meg az iskola, mint Jandó Jenő, Takács Tamara, Ránki Dezső, Klukon Edit, Kovács Endre. A soron következő (októ­ber 30-án hétfőn 19 órakor kezdődő) hangverseny elő­adói: Jandó Jenő, aki Ko­csis Zoltán és Ránki Dezső mellett a mai zenei élet legkiemelkedőbb zongora- művésze, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola taná­ra, az Országos Filharmó­nia szólistája: Takács Ta­mara az Operaház magán­énekese. Műsorukat Mozart c-moll fantáziája é.s szoná- tájávaL nyitják. A további­akban romantikus műveket hallhat majd a közönség. — varga — A Nógrád Megyei Tanács pályázatot hirdet az előkészítés alatt álló, vállalkozásokat segítő szolgáltató jellegű szervezőiroda vezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — műszaki vagy közgazdasági egyetemi végzettség — egy idegen nyelv felsőfokú ismerete. Előnyt jelent a megye gazdasági és területi sajátos­ságaiban való jártasság. A pályázathoz csatolni kell: — részletes önéletrajzot, addigi munkaköreinek, szakmai tevékenységének leírását, a szervezendő irodára vonatkozó elképzeléseit, — jelenlegi munkakörét, beosztását, jövedelmét, — végzettségét igazoló okiratok másolatát. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat a felhívás megjelenését követő lő napon belül lehet benyújtani a Nógrád Megyei Ta­nács elnökéhez. Cím: Salgótarján, Rákóczi út 192. Felvilágosítás a 12-423-as telefonszámon kérhető. J

Next

/
Thumbnails
Contents