Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-28 / 256. szám
4 NOCiRAl) 1989. OKTÓBER 28., SZOMBAT Emlékülés október 27—29. között 100 éves a Magyar Néprajzi Társaság és 50 éves a szervezeti néprajzi gyűjtő mozgat ont Általában elég sok meghívót találok a napi postámban. Az egyiket szeretettel közre is adom, mert ismerek egy olyan „képzeletbeli címlistát”, amelynek alapján mások is kaphattak volna ilyen „társasági” meghívót. Kiváltképpen, — a Magyar Néprajzi Társaság 100. évfordulójával egyszerre megrendezendő — SZERVEZETT NÉPRAJZI GYÜJ- TÖMOZGALOM ’50. ÉVFORDULÓJA alkalmából összeállított színes, színvonalas szakmai programra. Honnan tudom, hogy vannak Balassagyarmaton és környékén odavaló önkéntes néprajzi, nyelvjárási gyűjtők, néphagyományokkal, népélettel foglalkózó AMATÖR KUTATOK, NÉPMŰVÉSZEK? Voltam népművelő is, és munkakörömből következően. igen szoros kapcsolatba kerültem a népművészettel, a tárgyi, szellemi néprajzzal általában.. . Faragó, hímző, fazekas szakkörök. nyári alkotótáborok, stúdió, kaláris,, megyei, országos népművészeti pályázatok, valamint újságtudósításaim által. Házi könyvtáramba is elég sok néprajzi témájú könyvet, tudományos dolgozatot, szaklapot, néprajzi múzeumi kiadványt gyűjtöttem össze. Apropói Néprajzi múzeum! Balassagyarmat egyik legrégibb büszkesége ‘a Palóc múzeum, (közel 100 esztçn- dős, most újítják fel, korszerűsítik ebből az alkalomból).. Nos, ez a néprajzi múzeum párját ritkító szép és gazdag gyűjteményével, valamint a benne dolgozó neves néprajzos, etnográfus munkatársakkal : (dr. Zólyomi József, dr. Kapros Márta, Limbacher Gábor és Limbacherné Lengyel Ágnes) segítségük szándékos, és szándékolatlan hatására, nem egy jól felkészült lelkes amatőr kutató folytat például itt a városban és környékén néprajzi tevékenységet. Hogy csak néhány nevet említsek: Molnár Mihály nyugdíjas tanárét, Arató János patvarci nyugdíjas iskolaigazgatóét. Hemerka Gyula nyugdíjas művelődés házi igazgatóét. Molnár tanár úr a múltat széles keresztmetszetben bú- várolja már hosszú évtizedek óta. Balassagyarmatra költözésével — nem régen — a palócság. hagyományai, foglalkoztatják és ennek a tájnak a népélete. Kutat, fényképez, pályázatokra dolgozatokat készít, publikál, vetítettképes előadásokat tart. Városunkban ő lett az amatőr néprajzi gyűjtők példaképe. Az alkalomhoz méltóan a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében rendezi meg a 3 napos emlékülését a szakma hazai és külföldi reprezentánsainak aktív szereplésével. A Néprajzi Társaság több száz tagja között ott lesznek (az első napon együtt) majd külön programon, az amatőr gyűjtő mozgalom aktívái is. Az ő soraikból i.s szerepelnek felkért előadók, akik beszélnek arról, mivel foglalkoznak, milyen módszerrel dolgoznak és miért gyűjtenek, mit jelent számukra szakmailag és emberileg a néprajztudomány? Az egész országból érkeznek ők is: Nógrád megyéből, csak megfigyelők, érdeklődők lesznek ott a Zenetudományi Inté-, zet Kodály-termében (ez az ő „parlamentjük”). Az itt előadók nevei között fedeztem fel nagy örömmel CSÁKY KÁROLY szlovákiai tanár nevét (külön öröm, hogy így szerepel a meghívón: CS. K. IPOLYSÁG) Csáky Károlyt egy ki_ csit a mi képviselőnknek is érezhetjük, hiszen a balassagyarmati, honismereti kör tiszteletbeli tagja, gyakorta látogat hozzánk. Öt a szellemi néprajz foglalkoztatja jeles ünnepekhez fűződő népi szokások. é.s a hiedelemvilág. A NÉPRAJZI GYÜJTÖ- MOZGALOM ÊS NEMZETTUDAT című önálló program elnökei: Morvay Péter, Viga Gyula és Andrásfalvv Bertalan tekintélyes kutatók. Folklórműsor is színe- , siti a rendezvényt, amelynek befejezésére 29-én, vasárnap délelőtt kerül sor a SZABAD FÓRUMMAL. A 100-as és az 50-es év- szám az ünnep fényét növeli majd, de hiszem, hogy hatása kisugárzik az erre lakó emberekre, a közösségi szemléletre, társadalmipolitikai cselekvőkészségre is. Elekes Éva Miről írnak az új szovjei történelem könyvek ? Alekszander Szolzsenyicin Gulag-szigek-soport című regénye — amely a szovjet munkaláhorokról szól. és hosszú Időn át tiltott könyv volt — most ajánlott olvasmány lett történelemből a szovjet iskolákban. A középiskolai történelemlankönyvek tavaly még meg sem említették a sztálini tömegterrort, az idén viszont a 10. osztályos könyv már kiemeli „előzetes becslések szerint az elnyomás halálos áldozatainak száma 40 millióra tehető”. . . ‘ ■ ...... ‘ Az oktatási hatóságokat tavaly utasították, hogy fújják le a középiskolai történelemvizsgákat, mert azokra a diákoknak olyan anyagot kellett volna be- magolniok, amely szöges ellentétben állt a közelmúlt történelméről a sajtóban megjelenő szenzációs leleplezésekkel. Megkezdték a szovjet történelemtankönyvek átírását, és az óriási munka első eredményei most kezdenek megjelenni az iskolákban. A Moszkvai Városi Tanács tanulmányi osztálya által nemrég kiadott tanári útmutató azzal vádolja Sztálint, hogy azért hurcol- tatta milliószámra munkatáborokba az embereket, mert az erőltetett iparosításhoz rengeteg munkaerőre volt szükség a gyéren lakott vidékeken, mint például a távoli északon, és nem akadt elég önkéntes. A szükséges helyeken aztán tucatszám jelentek meg a munkatáborok többszázezer fogollyal, írja az útmutató. Ugyanez a könyv elismeri, hogy egész vidékek haltak éhen a 30-as évek elején az éhínségekben, amelyeket a sztálini kollektivizálás váltott ki. Idézi nyugati tudósok becsléseit, amelyek szerint 3—10 millió ember pusztult éhen. Az 1974-es 10. osztályos tankönyv csak úgy jellemezte a 30-as éveket, mint a gyors iparosítás diadalának sorozatát. Az új tankönyv azzal vádolja Sztálint — akit korábban a haza megmentőjeként dicsőítettek —, hogy katasztrofális hibákat követett «1, Ugyanilyen őszintén szól a tisztogatásokról. Sztálinnak a háborúval kapcsolatos katasztrofális tévedéseiről. A hangnem megütközést vált ki a hivatalos történelemváltozaton nevelkedett idősebb nemzedékben, „öt évvel ezelőtt ilyesmiért még munkatábor járt” — mondja egy hajdani politikai fo- golv. A nyilvánvaló változások ellenére még most sem kockázatmentes tanítani az újrafelfedezett múltat. A már idézett egykori politikai fogoly nyolcadikos fia meséli: tavasszal eltűnt a történelemtanáruk, aki folyóiratcikkekből tanított a sztálini elnyomásról. (Egyébként hivatalosan éppen ezt ajánlják a tanároknak.) „Ö volt az első pasi, aki azt akarta, hogy tényleg tudjuk a történelmet — mondja a 15 éves fiú. — Az új tanárnál megint magolni kell”. De, hogy a gátak milyen gyorsan szakadnak át, azt éppen az mutatja, hogy Szolzsenyicin Gulagja már ott van az ajánlott olvasmányok listáján. Hiszen először csak augusztusban publikálták a regényt, az egyik szovjet irodalmi folyóiratban, könyv alakban még meg sem jelent. Nincs könnyű helyzetben a tankönyvkiadó, mert pillanatok alatt kell döntenie: a folyamatosan megjelenő újságírói leleplezések közül, melyik az. amit alátámasztanak a tények is, meg támogatnak a politikusok is. A történelemátírás még csak az elején tart, így aztán a középiskolások tankönyveiben új és régi tételek keverednek. A 11. osztályos változatlan történelemkönyv még azt állítja, hogy Japán azért adta meg magát, a második világháború yégén, mert a Szovjetunió is belépett a Japán elleni háborúba, jóllehet a szovjet hadüzenet csak 3 nappal a hirosimai amerikai atombomba után következett be. Az új 10. osztályos történelemkönyv pengeélen egyensúlyoz, a második világháború kitörésével kapcsolatban a nyugati és a hagyományos szovjet verzió között. A balti országok szovjet megszállását azzal az egy mondottal intézi el, hogy „Lettországban, Litvániában és Észtországban visszaállt a szovjethatalom”. A szóhasználat annak a nézetnek az elfogadását jelzi, amely szerint az első világháború végén a kommunisták maguktól bukkantak fel a balti országokban. A tankönyv nem mondja ki nyíltan, hogy az 1939-es szovjet—náci megnemtámadási paktum szovjet és német érdekszférára osztotta fel a Baltikumot és Lengyelországot. Ügy fogalmaz, hogy „a szerződés igazságtalan volt, mert a lengyel nép háta mögött kötötték”. Elismeri, hogy voltak túlkapások és törvénysértések a Baltikumban, de arról hallgat, hogy tízezrével hurcolták szibériai munkatáborokba a baltiakat. Scipiades Iván Nógrádi hírességek Látogatás Hadik Gyula mii termében Budapesten, a zuglói domonkos templom mellett húzódik meg a Cházár András utca, amelynek dús lombú fái árnyékában hangulatos villák állnak. Az 5-ös számot viselő, szecessziós sítlusú épület kertjét hatalmas kőoroszlán őrzi. Nem véletlenül. hiszen az egykori tulajdonos, Rákos Manó, egész épületszobrászati üzemet működtetett itt. Egy, a század elején készülő oroszlánalak (Markup Béla alkotása) annvira megtetszett neki, hogv az eredeti után, műkőből, másodpéldányt készíttetett a háza elé. A villa mögötti műterem. ma is eredeti rendeltetését szolgálja: hosszú évek óta, az itt dolgozó Hadik Gyula szobrászművész munkahelye. A nagykikindai születésű mestert több munkája, emléke köti Nógrádhoz. A hetvenes években — a Nógrád- ban élő Jánossy Ferenc festőművész munkáival egvütt —- rendeztek kisplasztikáiból nagy sikerű kiállítást Salgótarjánban, illetve a balassa- gvarmati Horváth Endre Galériában. Ám Balassagyarmathoz egyéb kapcsolatok is fűzik Hadik Gyulát. A város múzeumának főhomlokzata előtt, a bejárattól balraeső területen, 1978-ban állították fel Nagy Ivánt ábrázoló, életnagyságú, brenz. mellszobrát. Nagy Iván neve fogalom a hazai családtörténeti kutatók és heraldikusok számára. A neves történetíró 1824-ben született Balassagyarmaton, s jogi tanulmányainak befejezését követően. ugyanitt lett királvi tablai jegvző. Végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett, majd pár éves balassagyarmati ügyvédkedés után, Pestre került' Itt írta Nagy Iván mellszobrának gipszmintája meg hatalmas munkáját, a 13 kötetfes Magyarország c^a- •ládai címerekkel és leszármazási táblákkal című művét. (A nagyértékű, becses forrásmunkát néhány éve hasonmás változatban jelentette meg a Helikon Kiadó). A Magyar Heraldikai és Ge- neológiai Társaság alelnöké- ül, a Tudományos Akadémia pedig rendes tagjává választotta. Élete utolsó nagy megbízását, Nógrád vármegye monográfiájának megírását már nem teljesíthette: 1898- ban csendben elhunyt hor- pácsi birtokán. A szép bronzszobor sorsa — sajnos — nem zárult le a felavatással. Tavaly pusztító. vandál kezek ledöntöt- ték az alkotást. A talapzat összetört ugyan, de a szobornak szerencsére nem esett bántódása. Bevitték a múzeumba, amelynek jelenleg felújítás alatt álló épületéből raktárba került. A munkálatok befejezése után — a tervek szerint — a Palóc Múzeumban díszhely várja vissza Nagy Iván portréját. A pesti műterem mellett. Hadik Gyula törökbálinti otthona is számos érdekességet tartogat a látogató számára, hiszen a művész több, nevezetes nógrádi személyiség portréját is elkészítette A szomorú sorsú Komjáthy Jenő költő mellett megcsodálhatjuk Mikszáth Kálmán és Szontagh Pál élethű arcmásait. (Szontaghot baráti viszony fűzte Mikszáth Kálmánhoz, sőt korábban Madách Imréhez is, akire nagy hatást gyakorolt cinikus, szatirikus egyéniségével.) A Tragédia szerzőjéről mellszobron kívül, egv kisebb méretű egész alakos munka is készült, amely 1988-ban. Svájcban kiállításon szerepelt. A mellszobrok mindegyike életnagyságú méretben, ólomba öntve került az 1970-es évek elején kivitelezésre. Letisztult, pátoszmentes formavilágukkal, művészi kifejzőerejükket magukra vonják a látogató figyelmét. Igazából valamennyi köztérre kívánkozna, különösen Komjáthv Jenő és Szontagh Pál alakja, akinek nemigen található méltó emlékük Nógrádban. Hadik Gyulának a balassagyarmati Nagy Iván- emlékművön kívül köztéri szobra áll Esztergomban és Szekszárdon. Több alkotását a Magyar Nemzeti Galéria és néhány svájci magán- gyűjtemény őrzi- A mester éremmintázással is foglalkozik, eddig szinte valamennyi soproni biennálén ott voltak munkái. Műtermében jelenleg egy Szent István-herma elkészítésén dolgozik a pannonhalmi főapátság számára. Munkássága azonban, elszakíthatatlan szálakkal kötődik Nógrádhoz és a táj történetéhez. Prohánszka László Mesterbérlet Igazi zenei csemegék Salgótarjánban . Mesterbérlet elnevezéssel tavaly indították útjára a koncertsorozatot, melyei hagyománnyá szeretnének tenni. Az előző évadban falai közt üdvözölhette a salgótarjáni iskola Sebestyén Mártát, a Muzsikás együttest, Lehotka Gábort, a a Bartók vonósnégyest. Az idén hét előadásból áll a sorozat. Tavaly alakult meg a Salgótarjáni Fúvósötös, illetve a Salgótarjáni Vonósnégyes zeneiskolai tanárokból. Hangversenyüket november 21-én, illetve február 23-án hallhatja a közönség. Március 30-án a zeneiskola tanárai a Nagybá- tonyi Kamarazenekarral együtt lépnek majd a színpadra. Igazi zenei csemegét kínál az a három előadás is. melyre olyan hírességeket nyert meg az iskola, mint Jandó Jenő, Takács Tamara, Ránki Dezső, Klukon Edit, Kovács Endre. A soron következő (október 30-án hétfőn 19 órakor kezdődő) hangverseny előadói: Jandó Jenő, aki Kocsis Zoltán és Ránki Dezső mellett a mai zenei élet legkiemelkedőbb zongora- művésze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, az Országos Filharmónia szólistája: Takács Tamara az Operaház magánénekese. Műsorukat Mozart c-moll fantáziája é.s szoná- tájávaL nyitják. A továbbiakban romantikus műveket hallhat majd a közönség. — varga — A Nógrád Megyei Tanács pályázatot hirdet az előkészítés alatt álló, vállalkozásokat segítő szolgáltató jellegű szervezőiroda vezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — műszaki vagy közgazdasági egyetemi végzettség — egy idegen nyelv felsőfokú ismerete. Előnyt jelent a megye gazdasági és területi sajátosságaiban való jártasság. A pályázathoz csatolni kell: — részletes önéletrajzot, addigi munkaköreinek, szakmai tevékenységének leírását, a szervezendő irodára vonatkozó elképzeléseit, — jelenlegi munkakörét, beosztását, jövedelmét, — végzettségét igazoló okiratok másolatát. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat a felhívás megjelenését követő lő napon belül lehet benyújtani a Nógrád Megyei Tanács elnökéhez. Cím: Salgótarján, Rákóczi út 192. Felvilágosítás a 12-423-as telefonszámon kérhető. J