Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-27 / 255. szám

1989. OKTÓBER 27., PÉNTEK noc;rai) 3 H T. Ház döntőt« 1. Elnöki Tanács helyett köztársasági elnök Írta: Schmidt Péter egyetemi tanár A magyar Országgyűlés ez év októberében tartott ülés­szakán új alkotmányos berendezkedést fogadott el. Ennek sorában Magyarországot köztársasággá kiáltotta ki és új. intézményként létrehozta a köztársasági elnököt. Az ál­lamfő körüli viták, annak választása és hatásköré ezzel aligha zárultak le. A tisztánlátás érdekében ennek néhány alkotmányjogi vonatkozását kívánjuk most érinteni. Kiderül : ki, mire képes, mit ér Az egyik szeme sír, a másik meg talán nevet... Eddig a nyereség zömét, akárcsak megyénk termelő- szövetkezeteinek döntő többségében, úgy az endre- falvai nagyüzemben is az ipari ágazat, adja, méghoz­zá viszonylag kevés lét­számmal. — Az ágazathoz két üzem­rész — a gumilemezgvártó és a vákuumformázó tarto­zik — ismerteti a jelentős nyereséget adó. két terme­lési egység jellemzőjét, lé­nyegét Kuris Zoltán, az ipari ágazat vezetője. Erre az évre 55 milliós árbevételi tervük van. jó nyereséghányaddal, amit 46 főnek kell előteremteni. — Gumiüzemünkből, ket­tőtől 40 milliméterig to- vábbfeldolgozásra kerülő le­mezek kerülnek ki, külön­böző méretben, minőségben. Van amelyiket savállóként hozzuk forgalomba, a másik olajálló, a harmadik szövet­betétes, a negyedik pedig általános felhasználást tesz lehetővé. A szükséges ke­vert alapanyagot a Duna és a Kálóplasttól szerezzük be. Csak fekete színben állít­ják elő. éventé 250—30Ö ton­nát. — Megrendeléshiány miatt szeptember végéig időarányos tervünket csu­pán 55 százalékra teljesítet­tük. — egészíti ki az előb­bieket az ágazatvezető. A Az utóbbi években vala­melyest nőtt az érdeklődés a gombaszedés mint szabad­idős tevékenység iránt, s ez nyilván összefüggésben van azzal, hogy míg a kulturá­lis szolgáltatásoknak, vala­mint az élelmiszereknek emelkedett az ára, az er­dőjárás és a természetben található gomba változat­lanul ingyenes — mondotta az MTI érdeklődésésre Ne­héz Zoltán, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem zöldségtermesztési intéze­tének munkatársa. — Ám még így is alig 400—500-an végeznek or­szágszerte alapfokú gomba­ismerői tanfolyamot. Pedig az ismeretek megszerzése Bodrogi Lászlóné és Bartus két állítja elő. mostani negyedévben pedig kapkodnunk kell, hogy ele­get tudjunk tenni a megnö­vekedett kívánságoknak. Szá­mításaink szerint az új esz­tendőt 85 százalékos terv­teljesítéssel köszöntjük. — Ha nem tévedek, ak­kor most az ön egyik sze­me sír. És a másik? — A vákuumformázóból a Csemege Édesipari Válla­latnak és a Budapesti Cso­koládégyárnak bonbonbe­téteket készítünk változó — barna, fehér. víztiszta — színekben. A felkínált 20 termékcsalád, bő választé­kot garantál megrendelőik­nek. Itt jobb a helyzetünk. Augusztus 15-ig időarányo­san 65 százalékban tettünk eleget kötelezettségeinknek, s úgy néz ki, hogy az esz­tendő végéig előteremtjük részünkre kirótt árbevételt. Sajnos, nyereségünk kisébb lesz mint tavaly, mert emel­kedtek az alap- és energia­árak, amit nem tudtunk ér­vényesíteni az árainkban. ,mert a megrendelők nem fo­gadták el. — Akkor a másik sze­me. .. ? nem állítja túl nagy feladat elé a résztvevőket. Arra is volt már példa, hogy egy 12 éves gyerek járta végig édesapjával a kurzust, és tette le a vizsgát. Arra a kérdésre, hogy va­jon miért nem tanítanak efféle hasznos ismereteket, legalább középiskolai szin­ten, a szakembert azt fe­lelte: — Még azt sem sikerült elérni, hogy a soproni, mát- rafüredi, és egyéb erdésze­ti szakközépiskolákban a gombaismeret bekerüljön a tantárgyak, de legalábbis a szakköri témák közé. Már­pedig a sok ezer tonna le- szedetlen gomba tulajdon­képpen népgazdasági kár­Lászlóné A bonbonosalátcte­Fotó: Rigó — Mondjuk rá... A kellemetlen piaci hatá­sok tudomásul vétele és részbeni ellensúlyozása mel­lett a kollektíva életében új fordulatot hozott a cso­portbérezésről az egyéni bé­rezésre való áttérés. — Szükség volt erre. mert a csoportnorma visszafog­ta a nagyobb arányú telje­sítményt, a jó! dolgozók, a szorgalmasak, az ügyesek pedig rádolgoztak a kevés­bé igyekvő társaikra. Ez a helyzet1 szűnik meg az egyé­ni teljesítmény bevezetésé­vel. Egyértelműen kiderül: ki, mire képes, mennyit ér­demel? Tudjuk, hogy ez nö­veli majd a fizetések kö­zötti különbségeket, feszült­séget okoz, de így igazsá­gos, s egv idő után min­denki . megszokja, igazodik hozzá. Ami igen fontos még, az a következő: — Minden tekintetben fokozza a mun­kakedvet. a lendületet, — állítja határozottan Kuris Zoltán. Bizonyára a gyakorlat is őt igazolja majd. ként fogható fel, ®em is beszélve arról, hogy a tu­datlanság évről évre sok megbetegedést, sőt ember­halált is okoz. Mindezt szem előtt tartva indítja új alapfokú gombaismerői tanfolyamát a Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem a TIT ter­mészettudományi stúdió­jában (XI. Bocskai út 37). Az egyéves tanfolyam díja 750 forint, alsó korhatára 14 év. és az első előadás előtt is elfogadnak még je­lentkezéseket. A résztvevők 36 óra elméleti tanulás és hatszori terepgyakorlatso­rán ismerik meg a száz legfontosabb hazai gomba­fajt. Egyesek a 40 éve nem igazán szerencsés elnevezést vitatva, de a kollektív, több- személves testület mellett érvelnek, mások a hagyomá­nyok alapján az egyszemé­lyes államfő, a köztársasági elnök mellett teszik le a voksot- Da. végül is kinek van igaza, annak, aki testü- letiségben nagyobb demok­ráciát lát, vagy annak, aki egyetlen nagytekintélyű, közéleti súllyal rendelkező, vagy egyenesen pártok felett .álló és a lakosság teljessége által választott személyben látja a kibontakozás garan­ciáját. A kérdés ugyan ebben a formájában élesen van fel­téve. tudományos meggyőző­désem szerint azonban mégis rosszul. Politikai spanyolfal Kezdjük talán az európai fejlődés elemzésével. Az ab­szolút királyi hatalommal szemben az európai polgári átalakulás a XVIII. század­ban a hatalmi ágak megosz­tása alapján meghirdette a király hatalmának korláto­zását. A királytól elvette vagy el kívánta venni a tör­vényalkotást és azt a képvi­seleti szervre bízta. De el­vette az igazságszolgáltatást is. kimondva, hogy ezt az állami feladatot a végrehaj­tó hatalomtól el kell válasz­tani és független, csak a törvénynek alárendelt bíró­ságokra heh bízni. Az állam­fő a végrehajtó hatalom letéteményeseként fogalma­zódott meg­Egész más funkciót töl­tött be a Szovjetunió prezí- diuma (elnöksége) mintájá­ra létrehózott Elnöki Tanács. Ez elvileg az országgyűlés szűkebb körű testületé volt (21 képviselőből állt, amely­nek fő funkcióját abban je­lölték meg. hogy az or­szággyűlés együtt nem léte alatt néhány, az alkotmány­ban kizárt hatáskörtől elte­kintve az országgyűlés kom­petenciáját gyakorolja. Az országgyűlést viszont az 1949. évi alkotmány korlát­lan hatáskörrel ruházta fel. Ez korlátlan hatáskör, benne a kormány megvá­lasztása és annak teljes or­szággyűlés előtti felelőssége, a hatalom egységének elvét reprezentálta, amely tagad­ta az előbb jelzett hatalom- megosztás koncepcióját. A valóságban persze az ország­gyűlés korlátlan hatásköré­nek elve politikai spanyol­fal volt, hiszen az egypárt- rendszer, az egyetlen politi­kai centrum léte, a párt ve­zető szerepének értelmezé­se az országgyűlést is, de a kormányt és más állami szerveket is ennek a pártnak, gyakorlatilag annak appará­tusának rendelte alá. Ilyen körülmények között az or­szággyűlést helyettesítő jo­gosítványokkal ellátott El­nöki Tánács a kor­mány (gyakorlatilag a párt központi szervei) kezé­ben arra volt jó. hogy ezzgl megkerülje az órszággyűlés nagyon korlátozott, de .az Elnöki Tanácshoz viszonyí­tottan mégis szélesebb nyilvánosságit. Ac Elnöki Taniátrs meg­szüntetése tehát nem a tes­tületi államfő felváltása egyszemélyes államfővel, 'Másról van szó. arról, hogy az állami berendezkedésnek egv más alapállása valósul meg. As államfő itt nem az országgyűlés helyettese, ha­nem egy másik hatalmi ág. a végrehajtó hatalom létre­hozását jelenti. Több párt, több politikai központ A kérdés csak az, hogy ilyen szerkezeti váltásra mi­ért van szükség? Leegysze­rűsítve a választ, azért, mert megszűnik az egypárt- rendszerű politikai struktú­ra. mert több politikai cent­rum jön létre, mert az egy- pártrendszert többpártrend­szer váltja fel. Anélkül, hogy most a párt- rendszerben bekövetkezett változás okait elemeznénk, csak a tényt szögezzük le. I De ez a többpártrendszerű struktúra uj helyzetbe hozza a közhatalmat megvalósító államot. Eddig az egyetlen politikai párt az állam szin­te minden szervét akaratá­nak végrehajtójává tette, hi­szen politikai akarat — le­galábbis legálisan — csak egyetlen centrumban szület­hetett. Most több politikai párt. politikai központ szer­veződik. amelynek mindegyi­ke társadalmi támogatottsá­gának mértékében indikál­ja magának azt a jogot, hogy az egyetlen közhata­lomra hatást gyakoroljon. Az állam politikailag sehol nem neutrális, a különbség nem ebben vap. hanem ab­ban. hogy a politikai plura­litás vagy az egvpártrend- szer alapján szerveződik a politizáló társadalom. Ez a váltás az állam, an­nak működése, politikai be­folyásolása szempontjából új „játékszabályokat” felté­telez. A ..régi" játékszabály az egyetlen párt vezető sze­repén nyugodott, az új olyan játékszabályokat kö­vetel, amely a politikai fo­lyamatok többközpontúsá­gán nyugszik. A hatalommegosztás jogi, szervezeti konstrukcióját nem azért kell megvalósíta­ni, mert az demokratikusabb, mint a hatalom egysége, ha­nem azért, mert a politikai pluralizmus irányába válto­zott a társadalom Az új szabályoknak a középpontjá­ban a hatalommegosztás szervezeti elve áll, amely a törvények végrehajtása alap­ján ad hatalmat az államfő­nek és az államigazgatási szerveknek. Elnöki hálálom, elnöki függetlenség A parlament és az állam­fő ebben a rendszerben egy­más mellé és nem egymás fölé van rendelve.. Az állam­fő csak i parlament által hozott törvényekkel kaphat hatalmat, viszont jogokat kap a politikai pártképvise- leten nyugvó parlamenttel szemben. -Ilyen jogok külö­nösen, hogy az országgyűlés által elfogadott törvényt újabb megfontolás érdeké­ben visszaküldheti a parla­mentnek (vétójog), megha­tározott feltételek mellett elnapolhatja és feloszlathat­ja az országgyűlést. Napjaink vitatott kérdése, hogy a parlamenttől kapja-e az elnök a megbízást, vagy az állampolgárok közvetlenül válasszak? .Mindkét megol­dó-- mellett lehet érveket és ellenérveket felhozni. A köz­vetlen választás kétségtele­nül demokratikusabb, de' az elnök túlzottan függetlened­het a parlamenttől, hiszen ő egvedül ugyanúgy az állam­polgárok szavazata alapján jut tisztségéhez, mint a parlament egésze. Történel­mi tapasztalat, hogy az el­nöki rendszer általában közvetlen választást alakít ki. míg a parlamentális kor­mányzás esetén az elnök általában a képviseleti szervtől kapja megbízását. Ha nem így lenne, akkor a parlamentnek és nemcsak az elnöknek felelős kormány esetén feloldhatatlan ellent­mondás keletkezhet a több­pártrendszerű parlament -és az egyetlen párt politikáját támogató elnök között. Az új alkotmányos beren­dezkedés ezért egyértelművé teszi, hogy a parlamentáris rendszernek megfelelően az elnököt az országgyűlés vá­lasztja. A politikai egyezte­tő tárgyalásokon megegyezés született, hogy a köztársasá­gi elnöki intézményt azonnal be kell vezedni. Politikailag viszont a mái országgyűlés társadalmi elismertségének alacsony foka miatt nem lenne helyes, ha a mostani országgyűlés elnököt válasz­tana. fgv született a komp­romisszum. amely szerint egy alkalommal az állampol­gárok útján közvetlenül kap­ja az elnök megbízatását. Ezt a megoldást politikailag csak a Szabad Demokraták Szövetsége vétózta meg az­zal, hogy a közvetlen vá­lasztás felett népszavazást kezdeményezett. A megoldás még várat ma­gára. de valószínűnek lát­szik, hogy vagy a hitelesí­tett aláírások alapján a népszavazást el kell rendel­ni, vagy az országgyűlést fel kell oszlatni és ki kell írni az általános választá­sokat. A2 utóbbi esetben természetesen nincs szükség közvetlen választásra sem. (MTI-Press) — v. e. — Ismeretek — gombakedvelőknek Deák Istvánné és munkatársa méretre vágja a műanyag terméket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents