Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-04 / 234. szám

MAS AJÁNLATUNK KOSSl . . ..o : 8.20: Eco-mi>:. Gazdasági ; ..v.n (ism.) .8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben (Élő) 11.05: Népdalkörök énekelnek 11.36: Szép remények. Folytatásos rádiójáték Çharles Dickens r’egé- rtyébői (1980). 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőbem 14.05: Arany János és Petőfi Sándor levelezése (ism.) 14.35: Kóruspódium Középhullámon : 15.02: Népzenei Hangos Újság 15.45 : Fúvósbemutató URH-sávon : 15.02: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzések­ről. 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin. 16.15: Zeneiskolásoknak zene­iskolások muzsikálnak. 16.25: Testőrségen. Egészséges életmódról, gyerekeknek ! 17.05: Poggyász. 17.30: Klasszikus operettekből 18.05: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk. Művészet- és művelődéskritika. Középhullámon : 19.15: Sportvilág 19.40: Adámi Jenő: Három könnyű népdalkórus. URH-sávon : 18.30: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzések­ről. 19.50: Gong. 20.00: Háttérbeszélgetés. 20.30: Magyar tájak dalaiból, táncaiból. 20.59: Nemes László: Mélyhűtött szerelem. 22.00: Hírvilág 22.30: a kilencvenes évek 22.40: Ütleágazás 23.10: Hallgassuk együtt PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rivaldafényben: Spirituálék világhírű előadók tolmácsolásá­ban. 9.05: Bolba La jos-portré. 10.05: ..Hajszálgyökerek” 10.20: slágerről slágerre 11.05: Családi tükör (ism.) 11.40: Jöjj ki napocska. 4. Óvodások műsora. 12.10: Nóták 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Akár hi-fi. akár nem... Kívánságműsor 78-as fordulattal. 15.05: Zenerulett (Élő) 17.05: Kölyökrádió .17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.35: Egy hajóban 20.05 : Albumajánlat 21.05: Kapcsoljuk a 8-as stú­diót (Élő) A Stúdió 11. hangverse­nye, Dobsa Sándor ve­zetésével. 21.35: ..Ahogy mi zenélünk”. Fiatal előadók műso­rából. 22.H: Ma-jd a tanyán. Pataki Éva hangjátéka. 23.10: Sporthíradó 23.20: Rockzene CD-n. A Queen együttes 1989- es lemeze. BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Alessandro Scarlatti: Ámor kertje. Egyfelvonásos opera. 10.10: Románcok 10.30: A magyar nyelv szá­zadai. 10.45: Példázatok a halálról. 11.01: Zenekari muzsika 12.05: R'ahmanyinov: Éjszakai • virrasztás. Tizenöt ószláv litánia. 12.59: Branislaw Nusic: A gyanús személy. 14.10: Zenekari muzsika' 14.54: Szerelmek hátországai­ban'. Farkas Árpád versei. 15.04: Felejthetetlen hangver­senyek. 16.53: Zenetörténeti értéktár 17.30: Rádióhangversenyekről 18.00: Anneliese Rotheiiberger operaáriákat énekel. 18.30: v materinskom jazÿku 19.05: Por fa.vor. Spanyol nyelvlecke kezdőknek. 19.20: Follow Through. Angol társalgás közép­haladóknak 19.35: Budapesti zenei hetek. Korunk zenéje Közben : ‘ Passió és zenetörténet. Kb. 20.20: Meszlánvi Lászlóval, a szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la adjunktusával Lang János beszélget. Kb. 20.40: A hangverseny-közve­títés folytatása. Kb. 21.30: Operarészletek 22.00: Zenekari muzsika 22.50: A népdal Britten mű­helyében. VT/1. rész. 23.15: Rádiószínház. Az ikrek. MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés. 6.20: És za k- m a gy a ró rs zá gi krónika. 6.30: Hírek. 6.45: Gazdaságkö­zeiben. 7.35: Szóvá tették, meg­kérdeztük. 7.45 : Békés Dezső jegyzete. Szerk.: Tolnai Attila. MAGYAR TELEVÍZIÓ TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíja­soknak 9.10: Timbuktu — a múlt és a jelen. NSZK-rövid- íilm (ism.) 10.10: Hármas csatorna 10.55: Stúdió ’89. A Televízió kulturális hetilapja (ism.) 11.40: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Déli Videoújság 17.10: Správy. Hírek szlovák nyelven. 17.15: Legyen a vendégem Rátonyi Róbert műsora. 17.50: Betűreklám 17.55: új Reflektor magazin. Érdekvédelmi riportmű­sor. 18.45: Reklám 18.50: Esti mese 19.00: Színházi este. Csehov: Sirály című játékának előadása előtt beszélge­tés a színház vezetőivel. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Szanházi este. A. D. Csehov: Sirály. Játék két részben. A győri Kisfaludy Színház elő­adása. 22.35: Híradó 3. TV 2.: Berkes Zsuzsával és , Aigner Szilárddal. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.45: Tv 2. 19.00: Az idő és a szél. Brazil tévéfilmsorozat. XI 3. rész. 19.48: Tv 2. Benne : A rock gyermekei. A. könnyűzenei’ után­pótlás műsora. 20.40: ..Ki viszi át a szerel­met" XV 9. rész: A gumi és társai. Dr. C/.eizel Endre előadása. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta 22.15: Néhány jó szándékú ember. Francia filmso­rozat. VI'5. rész: Mun­ka és szórakozás. 23.10: Felkínálom. Kb. 23.55: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: A második lélegzet. Tv-sorczat. 10.30: Angol tv-film (ism.) 11.20: Csak nőknek! 16.15: Az élet múzeuma. Dokumentumfilm. 16.55: Ne várjuk a véletlent. Dokumentu mfilm. J7.25: Orion. Magazin. 18.00: Jegyzetfüzet. 18.20: Honvédelmi magazin. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: a selyemút. Kínai- japán dokumentum- sorozat. 20.30: A második lélegzet. Tv-sorozat. 21.40: Publicisztikai magazin 22.20: Pegas a barlangban. Balett-fantázia Gershwin zénéjére. 2. MŰSOR: 16.20: Sportmagazin 16.50: Zenés művelődési sorozat. 17.15: Tündér Lala. Magyar tv-film. 18.35: Animációs sorozat. 18.45: Az emberek és a tör­ténelem. Magazin. 19.10: Torn i 19.30: Híradó 20.00: Zenés műsor. 20.35: önök estje 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Kulturális magazin. MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.: Fél 4-től: Veled akarok járni. Színes amerikai filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól : Nem látni és megszeretni. Színes, szinkronizált filmvigjáték. *- Kamara: Tanítványok. Színes magyar film. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4 és há­romnegyed 6-tól : Az első fel­adat — Rendcrakadémia II. Színes, szinkronizált ameri­kai film. Este 8-tól: A sötét­ség fejedelme (16). Színes, szinkronizált amerikai horror. — Kamara: Tűzvonalban. Szí­nes. szinkronizált amerikai film. — Bátonyterenyei Bá­nyász: Halálos mánia (18). Színes, szinkronizált amerikai film. — Petőfi: Halálos fegy­ver. Színes amerikai krimi. Pásztói Mátra: Az utolsó csil- lagha.rcos. Színes, szinkroni­zált USA-film. NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT ! 4 ! Hangszóró mellett V Párton kívüli kabaré Mégis Üj politikai szerveze­tektől független ifjúsági lapot üdvözölhetünk ok. tóber 7-én, a standokon: megjelenik a budapesti szerkesztésű, ám orszá­gos terjesztésű Mégis”. Az újság, amelynek alkotógárdája a nyáron botrányos körülmények közt megszüntetett Ma- i gyár Ifjúság néháxiy munkatársa iköré szer­veződött, tematikai sok. színűségével, érdekessé­gével, a témák feldol­gozásának nívósságával, izgalmas vizuális külső­jével száll sorompóba a sajtópiacon. Súlyozottan szerepelnek ' oldalain ama kérdések, amelyek az ország, s így az if­júság sorsát is 'kiemel­ten érintik, valamint azok, amelyek a ma­gyarsággal, a nemzeti, a nemzetiségi, a kisebb­ségi léttel kapcsolato- I sak. A lap szerkesztői — szándékaik szerint :— az átlagosnál jóval nagyobb figyelmet akarnak for­dítani a vidék-Magyar- ország életének, helyze­tének, gondjainak a be­mutatására. Az első számban — például — riport olvas­ható a szabolcsi ifjúsági szervezetek pénzügyi viszonyairól, az ifjúsági munkanélküliségről, vi. déki vénlányokról ; ösz- szeállítás a volt KISZ KB ej tőernyőseiről ; exkluzív interjú Szőcs Gézával, jegyzet Temesi Ferenc író tollából; írás a farkasemberekről, s egy fegyencről, aki kü­lönös módon szökött meg a miskolci börtön­ből. Az október elejétől — egyelőre — kéthetente megjelenő lapot több­oldalas pop-rock és sportrovat színesíti. A pártonkívüliek első or- szágos kongresszusát (?) rendezték meg ezen a hét- előn a Rádiókabaréban. Az ötlet azt bizonyítja ma is, hogy a kabaré hű marad (legalább ő) múltjához, Mar­ton Frici után, aki egy ide­je nyugdíjas, sem foglalko­zik reformgondolatokkal, nem enged a bal, és nem enged a jobb oldali nyomás­nak sem. . . Ami az ember oldalából nyilai időnként a sok röhögéstől stb. A kabaré tehát ma is és nyilván holnap is megpró­bál régimódian aktuális len­ni. Mert úgy emlékszik posztsztálinista múltjából, hogy bátran ostorozni kell a napi aktualitásokat. Erről az irányzatról ugyan másoknak, szakembereknek (H. G.-nek például) lehet más véleménye, mert most. amikor mindenki bátor — nem érdemes bátornak len­ni. A kabaréban. Marad az aktualitáson alapuló; sem­mit sem kímélő álhumor és főként az ízléstelenség. De ez a világ már, úgy tűnik, valóban ilyen... A hétfő esti (Kossuth, ismétlés szombaton!) Rádió­kabaré a pártok kicsinyes torzsalkodását, Petőfi földi maradványainak megtalá­lását, a szakemberek tévés vitáját és csúcspontként a csádi ügyeket (igazi rádiós- kabaré-falu !) főként a mene­kültügyeket tűzte napirendre soros adásában. Egyedül Kern András bravúrosnak beállított (technikailag úgy­értem) magánszámát nem tudtam aktualizálni. Ami egyben azt is mutatja, hogy mennyire mérgezett a kaba­ré és mennyire mérgezett a hallgató. Nem elég a „tisz­ta humor” — különösen, h^ mint most is, nincs be­lőle semmi a groteszk kiabá­láson kívül. Valamiféle gyá­ri rendezvényt jelenített meg a színész, de hogy mivégre — az végig nem derült ki. Rájátszás volt ez a javából Kern emlékezetes taxis- urh-telefonzűrös számai­ra, spongyát rá! Kedvenc községünk Csád kitett magáért! A kis falu egy őrökké működtethető magyar modell, az ország keresztmetszete anélkül, hogy a Szabó család publi­cisztikai hínárjában egy pillanatra is elmerülne. Csád annyira telitalálat, hogy mindent meg kell tenni rá­diós infrastruktúrájának fej­lesztésére (ha szabad taná­csot adni a Bródv Sándor utcának), szakember-telepí­tésének erősítésére és így tovább. • Csád maga az or­szág. Vagy az ország maga Csád. Csádot is ellepték a me­nekültek. A falugyűlésen er­ről esett szó mindvégig' (el­tekintve néhány régi vicc­től, amit talán csak a hu­morbomba kedvéért tett be­le a szerző), de végered­ményben jellemző Csádra; mi foglalkoztatja a hazai közönséget, lakosságot; len­gyelek laknak a biológia­tanárnőnél. románok az is­kolában (vagy fordítva), nyugatnémetek a tanácsel­nöknél, akik már az NDK- sok elől menekültek! Az egyik román gázpalackkal menekült, rákötötte magát. A kabátja már leért Csád­ra. .. Már-már elkeseredne az ember az ilyenfajta humo­ron — miközben ezen röhö­günk, esetleg a határon tra­gédiák zajlanak —, amikor beüt a régi bevált marha­ság, amikor a humoron csa­varni kell. Kató néninél amerikai menekültek is van­nak! A háborúban lelőtt amerikai néger pilóták, ed­dig a tulipános ládában vol­tak bezárva... Néhány ós­dinak tűnő, de itt színező értékű szóvicc is segít a mai életet kiröhögni a kö­zönségnek. A magyar (a csádi) diva- tol a menekültekkel, mint mindennel esetleg, hiszen ezer óta az utánzásra ren­dezkedtünk be, ha jól té­vedek. . . „Van aki szerzett egy sziket.. jön a szó­vicc eleje. Milyen sziket? Hintasziket. Szökött orosz (és nem szovjet) kiskatona barikádozta el magát a csá­di népboltban mosóporok­kal, amik aztán rádűltek és így fékezett hatású lett... Szóval ez van. Ha ilyen erőltetetten is. Mindegy ugyanis, hogy milyen ma már a humor minősége.. Kí­nunkban nem nagyon tud­juk — mit csinálunk, mi­vel ártunk, vagy haszná­lunk. Kínunkban röhögünk. Ezért is lehet a legki­válóbb pontja a csádi falu­gyűlésnek, amikor valaki elmondja, hogy járt a mun­kára befogott román mene­külttel. „Mondtam neki a szüreten, hogy menjen vé­gig ezen g soron... 'Ment, ment aztán szegény és Bur- genlandban rajta csodálkoz­tak a legjobban, »az első me­nekült ő volt« aki teli puttony óportóival érkezett...’’ Hát ez fenomenális. De a legjobb most is az ellenzék (csádi) szónoka, aki arra biztatja a jó csádia- kat, hogy fogjanak össze mindenkivel. Hiszen min­denki menekült már — Kos- suthtól Kun Béláig.. . Csád kiürítette valamennyi fésze­rét, pajtáját a hét végére, a kongresszusi menekültek­nek. . . „Világ proletárjai — me­neküljetek!" T. Pataki László Pénzes Géza fotói Sóiéiból kanifaríioii művészei Sokan fényképeznek ebben az országban. Jönnek-men- nek a turisták, nyakukban csodamasinák lógnak. Kat­tognak a gépek, némelyik­nél azonnal kibújik a kép. Színes tájképek, fehér arcok tűnnek elő. Vannak művészkedők, s vannak igazi művészek. A tehetségesebbek kiemelke­dése nem könnyű ebben a művészeti ágban sem. Gon­doljunk csak például Tóth Istvánra, aki előbb lett pró­féta külföldön, mint saját hazájában. A fiatal fotómű­vészek befutása nem tör­vényszerű. Miként az is igaz, hogy a szakmában el­ismert mestereket sem is­meri eléggé a nyilvánosság. Bevallom, sokáig idegen­kedtem a fotózást művészet­nek nevezni. Felszínes gon­dolataim abból eredtek, hogy tulajdonképpen a gép élet­telenül visszaadja, kimere­víti a természetet, s min­dent, mi a lencse elé kerül. Aztán jó pár kiállítást lát­va rettentően elszégyelltem magam. Ugyanis valódi mű­vészettel találkoztam. Ketté kell választani a tisztes iparos munkáit, és a fotó­művész eredeti alkotásait. Éppenhogy a látásmód egye­disége, a kidolgozás tökéle­tessége emeli meg a fotót, s átlendíti a művészet oltá­rára. Fényképezni mindenki tud, művészetet kicsalni a gépből kevesen! A balassagyarmati Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola ga­lériájában látható Pénzes Géza pedagógus-képzőmű­vész kiállítása. Az ez idáig festőként ismert művész, most fotóiból válogatott egy csokorravalót. Pénzes Gé­za új arcát mutatta meg, mindnyájunk nagy örömére. Amikor először találkoz­tam a képekkel, elmereng­tem azon, hogy közel egy- évtized munkáját miért nem mutatta be már jóval előbb. Hiszen a képek önmagukért beszélnek —, fotóművész ké­szítette valamennyit. Az is igaz, hogy Pénzes Géza nem tagadta meg önmagát, nem tagadta meg festői mivoltát. Én festői képeknek, ha úgy tetszik, képi festészetnek mondanám ezeket a fotókat. A színek, a témák vissza­köszönnek, mégis máskép­pen hatnak a nézőre. Itt van például az Adri mosolya című fotó. Bár nem a legjobb kép a kiállításon, mégsem lehet mellette el­menni szó nélkül. Tulajdon­képpen a kislány fején lévő lapulevél csak egy ötlet, ami nem biztos, hogy elegendő indok a megörökítéshez. Ám Adri arca, s a színek tiszta harmóniája megmenti a fo­tót. A Tanulmány 'szép kom­pozíció, de egy picit erőlte- tettnek erzem. Nagy gond­ban vagyok az 1983-ban ké­szült Tisztelet Brancusinak című alkotással. Kiemelt al­kotásnak érzi a művész, hi­szen a meghívón is ez sze­repelt. Ráadásul többen megjegyezték, milyen nagy­szerű mű ez. A tojás meg­világítása által művészi ha­tást ér el az alkotó, azonban számomra utánérzésnek hat. Még akkor is, ha vállaltan Brancusin előtt tiszteleg. A kiállítás kiemelkedően legjobb fotója az 1983-bán készült Kápolna. A sötét belső térből a világosság ki- kanyarítótt egy darabot, s mintha a pad piros-vörösét lazán odadobta volna vala­ki. Lenyűgöző a hatás! Ha csak ez az egy kép született volna az elmúlt tíz évben, már akkor is megérte. Ha­sonlóan a sötét dominál a Hajnal a Dunán című alko­táson. Ennek sem válik ká­rára. Pénzes Géza úgy lát­szik érzi a sötétet. Van még egy vonulata en­nek a tárlatnak, ami figyel­met érdemel, s erre talán nagyobb súlyt kellene fek­tetnie a művésznek. Ideso­rolom az Impressziót, Az út végét és az átváltozást. Én a magam nyelvére fordítva, ezeket elvont képeknek ne­vezem. Olyan fotókról van szó, amelyek mellett nem lehet elhaladni nagyvonalú­an. Meg kell állni, tovább kell gondolni, s újra vissza kell térni. Eredeti látásmódra vall a Deszkakerítés és az Ormá­nyos. A részletek felerősöd­nek, a kidolgozás tisztasága kifejezetten előnyére válik a képeknek. Nem mondható ugyanez el a Lágy kontraszt, a Pár és a Pipacs című al­kotásokra. Rendkívül zavaró az a tökéletesség, az a szol­gai másolás, amely általában nem jellemző Pénzes Gézára. Jelen esetben még annak sincs jelentősége, hogyan exponálta a művész a hát­teret. Nem ellentmondás, hogy szépek a növények. Ugyancsak szép a Kvartett és az Ürkorszak, ám hide­gek, ridegek. Sehogysem si­került közelükbe férkőznöm. Lehet, az én hibám. Akva- rellfotóknak nevezném a Napnyugtát, a Tél című al­kotást és a Felhőket. Har­móniát sugároznak ezek az alkotások. Pénzes Géza művészi fo­tói egyértelműen bizonyít­ják tehetségét. Semmi két­ségem nincs afelől, hogy a kiállítás anyaga az ország­ban bárhol nagy sikert aratna. S befejezésül még egy apróság (nem ünnep­rontásként) : a címválasztás nem túl eredeti. Pénzes Gé­za találékonysága bizonyára ezen is segít majd. Ádám Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents