Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-04 / 234. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... Több füzet megszűnt /■ Árvita egy vállalattal? TELEXEN ÉRKEZETB5==i§/^y7 Hevenyészett tanmese, avagy hogyan nem oltották el a tüzet... A fogyasztók városi taná­csa megbeszélést tartott a tanévkezdés salgótarjáni ta­pasztalatairól. Előzőleg két áruház papír­részlegén jártunk. A Centrumban Ponyi Lászlóné részlegvezető adott felvilágosítást lapunknak. — Az idén a legzavaróbb az volt, hogy nem kaptunk tájékoztatást: mi legyen az egységcsomagban. A minisz­térium és a PIÉRT az isko­lákra bízta ennek eldönté­sét. ök pedig bizonyára ké­sőn kapcsoltak. — Hiány vagy változás miben jelentkezett? — Két füzetünk — a 80— 32-es és a 60—32-es közép-, illetve nagy alakú, sima lapú — megszűnt. Az eddig hasz­nált szótárfüzet pedig át­alakult : nagyobb lett, a la­pokat piros vonal osztja kö­zépen. Már sokan keresték a régit, amit a legtöbb isko­la üzenőfüzetként használ. Nekik azt ajánljuk, fogadják el a gyerekektől a nagyobb formátumot. A legutóbb húsz forintba került spirálfüzet hiánycikk, mert átalakulóban Az egyik legborzalmasabb szenvedély az alkohol, amely nem csak az egyén egzisz­tenciáját, egészségét kezdi ki, hanem a család súlyos keresztje is. Vannak, akik nem ismerik el, hogy rab­jai lettek az alkoholnak. Vannak, akik felismerik, de egyedül, segítség nélkül kép­telenek a maguk ásta ve­remből kimászni. Azok, akik önerejükből, vagy má­sok segítségével hátat for­dítottak alkoholista-élet­módjuknak, nem szívesen emlékeznek vissza életük fekete szakaszára, még ke­vésbé beszélnek arról tár­saságban, és nagyon keve­sen vállalják a nagy nyil­vánosságot. Nagy János bátonytere- nyei lakos ezen kevesek kö­zé tartozik. — Ha' az én ballépéseim­ből csak egy ember okul, és leteszi a poharat, vagy fel sem veszi, már az meg­érte a nyilvánosságot — mondta a 35 éves fiatal­ember. — Hogyan kezdő-, dött? Budapesten jártam építőipari főiskolára. Mint főiskolás, esténként elmen­tünk szórakozni, iszogat­ni. Nem mondhatom, hogy ebben az időben csal} az itaí jelentette számomra az életet, de tény, hogy a sza­bad időm tartalmasabban is eltölthettem volna. A főis­kola elvégzése után Dombó­várra kerültem dolgozni. Ismert dolog, hogy az épí­tőiparban nem nehéz ivó­társakat találni. Kezdetben kevesebbet, aztán egyre gyakrabban, és egyre többet emeltem fel a poharat. Mi volt az oka? Nem tudom. Jó munkahelyem volt, a fe­leségemmel OTP-s családi házban laktunk, szerettük egymást, hiszen a feleségem a legkritikusabb időben is kitartott mellettem... Hirtelen elhallgatott, arca elkomolyodott. Szemei előtt talán felvillantak a családi perpatvar egykori képei. Aztán megtörte a csendet : — Mélyre süllyedtem. El kellett adni a családi há­van. Valószínűleg drágább is lesz. Május—június óta nincs műszaki rajzlap, gra­fitceruza, boríték, technikai lapok csomagja. Ami még nehézséget oko­zott: sokan várták, hogy in­gyenes lesz a füzetcsomag. Végül mégis meg kellett vá­sárolni. így most szeptem­berben kisebb tumultus ke­letkezett. összefoglalóként annyit kívánhatok, hogy ettől rosz- szabb évünk ne legyen. Benke Ferencné, a Pécskő Áruház osztályvezetője meg­elégedetten nyilatkozott. — Nálunk áz idén nem volt fennakadás. Augusztus hónapban 5 200 000 forin­tért árultunk. Sokan nem akarták elhinni,, hogy ná­lunk még spirálfüzet is kap­ható, Egyedül az olcsóbb típusú körzőkészletre kellett azt mondanunk: nincs. — Hogyan sikerült ezt el­érni? — Tapasztalattal. Június óta „dédelgetjük” itt az árut. A raktározás bizony komoly gondokat jelent. zat, mert nem tudtuk fizet­ni az OTP-részleteket. Itt, Maconkán vettünk egy. ócs­ka kis parasztházat. Elő­ször nem hittem el magam­ról. hogy alkoholista va­gyok, de amikor a kezem elkezdett remegni, üldözési mániám volt, és meg kel­lett innom egy pár pohár­ral ahhoz, hogy jó legyen a közérzetem, hogy egyál­talán emberek közé mer­jek menni, akkor én is rá­döbbentem: baj van. Fe­leségem, anyósom kérésére elmentem elvonóra. Ennek három éve... — A folytatás? — Egy másik Nagy Já­nos. .. Aki ismét megta­lálta az élet értelmét. Egész­ségi állapotom rendbe jött. Kifizettük az adósságot, rendbe hoztuk a lakást, ko­csit vettünk, majd egy jobb­ra kicseréltük. Van két ara­nyos gyermekem, most a munka és a család jelenti számomra az élet értelmét. Jut idő olvasásra, kirándu­lásra. A környezetemben elismernek. Ismét ember va­gyok. — Mit tud tanácsolni, sa­ját tapasztalata alapján, az embereknek? Azoknak, akik rabjai az alkoholnak? — Aki még nem ivott, az ne próbálja meg, mert nem az utolsó, az első pohár a veszélyes. Ez különösen vo­natkozik azokra, akiknek nincs kellő akaraterejük. So­kan nem fudnak ellenállni a társak csábításának. Min­dig úgy kezdődik: Gyere, megiszunk egy, vagy két pohárral. De legtöbb eset­ben „iksz” pohár lesz belő­le. Részegség. Ha netán va­laki megpróbál tiltakozni, ilyenkor azt mondják: Mi­lyen barát vagy, félsz az asszonytól? Az ilyen nem barát, ivócimbora. Kell, hogy legyen bennünk annyi bá­torság, hogy nemet mond­junk. Lehet alkohol nélkül élni. Sőt, szerény vélemé­nyem szerint: igazi, tartal­mas életet csak így érdemes élni. Szenográdi Ferenc A népfront salgótarjáni székházában tartott fvt- tanácskozáson hasonló ta­pasztalatokról számolt be Kékesi Éva, a fogyasztóta­nács titkára. Ugyanakkor követendő példaként emelte ki néhány iskola és üzlet együttműködését: a 211. Sz. ISZI például évente megren­deli a tornadresszeket, edző­nadrágokat az iskola által kívánt színben és mennyi­ségben. Hasonlóként emlí­tette a Pécskő papírboltja és a Gagarin Általános Iskola, valamint a Beszterce-lakó- telepi Általános Iskola és a helyi papírüzlet összehangolt munkáját. Bár így lenne mindenütt! Különösen fontos lenne, hogy az iskola előre tájé­koztasson például a Zsolnay- módszerhez szükséges segéd­anyagokról. Enélkül az üzlet nem tud segíteni a szülők­nek. Elgondolkodtató az a közöny is, amellyel a városi tv-n keresztül kiadott felhí­vást fogadta a lakosság: az fvt-hez egyetlen panasz sem érkezett. Pedig biztos akadna... Péter Nándorné, a PIÉRT képviseletében elmondta, hogy miért nincs technika- felszerelés, pasztellkréta, grafitceruza, körzőkészlet és spirálfüzet: Magyarországon ma még a papíripari válla­lat az egyetlen gyártó cég, velük kell dűlőre jutni. Ár­viták!?) folynak például a spirálfüzet ügyében, mely megváltozott névvel — NO­VUM — és küllemmel 34.50-be fog kerülni — ta­lán. A tanács végül úgy dön­tött, hogy a FOT-nak továb­bítja a véleményt: egy mo­nopolhelyzetben lévő válla­lattal nem lehet árvitát folytatni. Villámgyorsan terjedt a közeledő tűzvész híre. Az erdő lakói először a mene­külésre gondoltak. Ám, nem volt már másik erdő, nem volt hová... A medve, talán mert ő féltette legjobban a bundáját —, vagy az er­dőt, sosem derült k,i ponto­san — azt javasolta, hogy védekezzenek. Az állatok már szaladtak a folyóhoz vízért, a madarak akár a csőrükben is hozták volna, de a róka megállította az igyekvőket. Nem lehet csak így vaktában tüzet oltaná. Először tűzoltóparancsnokot kell választani! Könnyedén lehurroghatták volna a ja. vaslatot, de nem tették, mi­vel fegyelmezett erdőlakók voltak. összegyűltek tehát a tisz­táson, hogy tanácskozzanak. Elsőnek a szarvas indítvá­nyozta, hogy minden teke­tória nélkül válasszák meg a medvét, hiszen ő a leg­erősebb állat és mindenki tiszteli. Kézenfekvő a dön. tés, hiszen a gyakori tüzek hallatán a medve már amúgy is régen gyakorolja a tűz­oltást. A sündisznó meglehetősen szúrós megjegyzést tett, mondván, miért éppen a legerősebb állat legyen a pa­rancsnok, hiszen éppen ezért sokan félnek tőle. A tűzoltáshoz egyébként sem szaktudás, hanem víz szük­séges. (Kevesen vették ész­re, hogy a róka valamit a sündisznó fülébe súgott.) A legjobb lenne, ha a vaddisznót választanánk meg — jelentette ki a tőle meg­szokott tüskés modorában. Erre azonban a nyulak kezdtek el visítani, mert az mégsem járja, hogy egy kö­zönséges, vadságáról ismert disznó legyen a parancsnok. Ekkor valaki javasolta a szarkát, de a bagoly borúsan megjegyezte: meggyőződése, hogy a szarka ahelyett, hogy az utasításokat csörögné a vízhordóknak, közismert szerzési vágyának engedel­meskedne a vész idején. Tanácskoztak, tanácskoz­tak és a medve, aki sokat hallott már az erdőtüzekről, gondterhelten tekingetett a fák csúcsai felé, ahol már vöröslött valami, amiről érezte, hogy semmi jót nem hozhat. Mondta is, hogy ten­ni kellene valamit, de csak halkan dörmögte, hiszen hiába böhöm nagy állat, ha jámbornak született... A többiek közben egyre jobban belemelegedtek a vitába, sokan annyira, hogy már egészen nagy hőséget éreztek, és talán már a bun­dájukat is levetették volna. Ekkor a róka ismét szót ként, és javasolta, hogy ha sehogysem tudnak parancs­nokot választani, akkor leg­alább egy bizottságot válo­gassanak ki, amelyik át­venné az irányítást, vagyis egy válságstábot alakítana. Ez okozott azután igazán hatalmas vitát, sőt egyesek között már veszekedést. Mindenkinek volt kifogása a másik ellen, s aki végül be­kerülni látszott a bizottság­ba, az is kijelentette, hogy ha haragosa is hatalmat kap, akkor ő még a tüzet sem hajlandó oltani. Teltek az órák, és a vita niég mindig lángolt. Annyira, hogy a valódi lángokat észre sem vették... Egyedül a róka érezte, hogy kezd forróvá válni a talaj, de még ő is majdnem későn kapta nyaka közé a lábát. Sikerült ugyan el­menekülnie —, de csak neki —, ám a farka így is meg- perzselődött. Azóta is rejtve hordja, hogy fel ne ismer­jék. Persze, csak a külsejét változtatta meg, természetén, gonoszságán nem tud, nem is akar javítani... Tanulság: Mivel ez csupán egy he­venyészett tanmese és nem a nagy Lafontene írta, a tanulságot vond le magad! S, ha nem akarsz érteni belőle, jobb, ha eldugod árulkodó farkad. — varga j. — r Uj nevet a térnek A testület, választmányok, vébék döntéseit megelőzik a népakaratot kifejező előhírnökök bejelentései. Tisztelet­tel teszek eleget felkérés nélkül - mások is ezt teszik napjainkban -, hogy Salgótarjánban a Karancs, JAMMK, a Kismarty út, az IBUSZ, a Centrum, a pavilonsor, az Ál­lami Biztosító és SZMT által határolt teret nevezzük el a szabadon ivók terének. Alternatív megoldásként - ha konszenzus nem jönne létre — ivók és törött üvegek te­rének. Vagy kiskorú ivók tere. Vagy zugivók tere. (Tar­talék javaslataim még vannak). Ha a napirend nem tárgyalható, lehet hogy arról kel­lene „tárgyalni”?! Miért e szabadosság: általános és középiskolás gyermekek a téren pezsgőt bonthatnak, sört isznak és pálinkásüvegeket törnek. Tényleg, lehet hogy nem is a tér nevét kellene meg­változtatni, hanem valakinek, valakiknek mást kellene ten­ni?- ka ­— csala Október —kulcsár-fotó­„Félsz az asszonytól?!” Egy volt alkoholista intelmei

Next

/
Thumbnails
Contents