Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-25 / 253. szám
1989. OKTÓBER 25., SZERDA NO(iRAI) 3 Külföldre vándorol a magyar szürkeállomány — és ottmarad Egyre több fiatal kutató vállalkozik külföldi tanulmányútra, tudományos munkára. Egy-két évre utaznak el, többségük azonban 4—5 év múlva, vagy egyálátalán nem tér haza — mondotta az MTI munkatársának Vizi Szilveszter akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, az Országos ösztöndíj Tanács tagja. — Ez év kezdetétől szeptemberig 740 kutató ment . el, többségük az Amerikai Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Japán és más fejlett ország tudományos intézeteinek, egyetemeinek a meghívására. A minisztériumok, főhatóságok, akadémiai intézetek naponta további három-nyolc kutató kiutazását jelzik az ösztöndíj- tanácsnak-. Tavaly 763-an tettek eleget ilyen meghívásnak, kétszer annyian, mint egy-két évvel ezelőtt. Számuk az idén — feltehetően — ennél is több lesz. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet diplomásainak csaknem 30 százaléka dolgozik a nyugati országokban. Ez is azt bizonyítja. hogy a magyar kutatók nagyon keresettek a nyugati „piacokon", bár ott magas a követelmény, sok a jó szakember. Elsősorban az orvosbiológusok, fizikusok, matematikusok, geológusok, a műszaki és az agrártudományok művelői iránt élénk az érdeklődés. Főleg az amerikai, az NSZK-beli, az angol, a japán tudományos intézetek és egyetemek ajánlják a tudományos kutatás lehetőségét a kiemelkedő képességű magyar szakembereknek. Országunkból évente, 1800—2000 kutató utazik ösztöndíjasként rövidebb- hosszabb külföldi tanulmányra az államok közötti, megállapodásoknak megfelelően. A Soros- és más, újonnan létesített alapítványok támogatását szintén százak és százak veszik igénybe. A nemrég elfogadott kivándorlási törvény pedig lehetővé tette, hogy a kutatók — akárcsak a többi magyar állampolgár — bármikor, bármelyik országba pályázhassanak. Mindenképpen hasznos az, ha a kutatók megismerik a tudományágukban, elért legújabb kutatási eredményeket, s korszerűen felszerelt műhelyekben megvalósíthatják tudományos elképzeléseiket, terveiket. A meghívott, vagy kiküldött ösztöndíjasok többsége teljesíti támogtóinak elvárásait, számosán közülük a néhány hónapi tanulmány idején jelentős felismerésre jut, értékeket állít elő. A vendéglátó-intézetek további kutatási ajánlatait el is fogadják a tehetséges magyar szakemberek. Egyikőjük sem marasztalható el emiatt, hiszen ők elkötelezték magukat a tudománynyal, kutatni akarnak, ott megadatik számukra ennek a lehetősége, itthon viszont egjvre kevésbé. Az akadémiai intézetekben és az egyetemeken évről évre kedvezőtlenebbek a kutatási feltételek, mivel csökkentették az alapkutatás állami támogatását. Emiatt számos tudományos műhelyben — a kutatás rovására — különféle szolgáltatásokra kényszerülnek, azért, hogy előteremtsék a szükséges pénzt. Az Akadémia ez évi közgyűlésén a miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: nem lehetünk olyan szegények, hogy a tudományon takarékoskodjunk, ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a kormány, miközben gondoskodik az egészségügy, és az oktatás szinten tartásáról, a tudomány számára nem biztosítja ezt — mondotta az akadémikus. — A műszerek gyarapítására sem nyújtanak anyagi fedezetet. A Minisztertanács kabinetje hozzájárult az Országos Tudományos Kutatási Alap fenntartásához, szavatolja a kutatások támogatását ebből az alapból, a támogatás összegéről azonban még mindig nem döntöttek. A tudomány képviselői — mintegy 25 ezer kutató nevében — hiába hangsúlyozzák minden fórumon: a magyar tudomány, az Akadémia, az egyetemek létérdeke, hogy áz állam megakadályozza, a hazai kutatási feltételek további hanyatlását, és elősegítse azok fokozatos jobbítását. A tudományos kutatás anyagi feltételeinek erőteljes javítása a társadalmi-gazdasági kibontakozás alapfeltétele, — hangsúlyozta az akadémikus. Japán, Dél- Korea és számos, ma már fejlett ország tanúsíthatja, hogy sokszorosan megtérül a tudományba . fektetett pénz. Sajnálatos, hogy egyik párt sem száll síkra a tudomány megfelelő támogatása érdekében. Az állami szervek nem számolnak azzal, hogy a jelenlegi helyzetben ellehetetlenül a kutatás, az intézetek léte, jövője bizonytalan. A legtehetségesebb kutatók ezért maradnak hosszabb ideig külföldi tanulmányúton, ezért vállalják az ott felkínált munkát, éppen ebben az időszakban, amikor a legnagyobb szükség lenne tudásukra. Távolmaradásuk olyan veszteség az országnak, amelyet nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, hiszen egy-egy tudományos szakember képzése 10—15 évig tart. Márpedig, Ha megszakad a tudósutánpótlás, elhalnak a tudományos iskolák — amelyek ma is nemzetközi elismerésnek örvendenek —, elmarad az ország, gazdaság, műszaki, társadalmi fejlődése. Ez viszont most sorskérdés. Nagyon fontos tehát, hogy haladéktalanul javuljon a hazai kutatási lehetőség, a kutatók társadalmi megítélése, erkölcsi elismerése. Ez szükséges ahhoz, hogy megelőzzék a magyar szürkeállomány elvándorlását, a tehetséges szakemberek külföldi tanulmányaikról hazatérjenek, itthon hasznosítsák az ott szerzett ismereteiket, tapasztalataikat. Elengedhetetlen a hazai tudományos közélet demokratizálása, emberi viszonyainak jobbítása is, s az, hogy szakmai teljesítményük alapján értékeljék a kutatók munkáját — mondotta befejezésül Vizi Szilveszter. (MTI) II Balassa Szövetkezetnél komolyan veszik a minőséget Nemrég a balassagyarmati Balassa Szövetkezetről írtam egy olyan városi híresztelés nyomán, amely szerint a dolgozók létminimum alatti béreket kapnak kézhez, az elnök viszont busás jövedelmet „zsebel be”. Látszott, felkeresve a szövetkezet modern és új gépekkel egyfe inkább megtelő csarnokában, hogy ebben a nem igazán könnyű, iparszerű körülmények közt dolgozó üzemben, a követelmények emelkedtek, s aki ezzgl lépést tudott tartani anyagilag is jól járt. A napokban megkeresett Boros László, a szövetkezet elnöke. Mint mondta, újabb béremelést vezettek be, kísérleti jelleggel szeptember első napjaitól. — Az egyenes darabbérben dolgozóknál a vezetőség egy fix összeget is megjelölt. Az 5000 forintot akkor kapja meg a dolgozó, ha a norma 85 százalékát teljesíti. Ha ezt nem éri el, akkor a norma szerint a teljesítés arányában kapja fizetését, — Mit jelent ez forintra lefordítva? — A 85 százalékos teljesítés eddig 3500—3800 forintot jelentett, mostantól ez 5000 forint. — A meghatározott norma fölött, a teljesítményre ösztönzés hogyan érvényesül? — A 85 százaléktól 100 százalékig, minden egyes százalékra az 5000 forint egy százaléka jut. A teljes normateljesítés felett, hasonló mértékben, ám még progresszívebben emelkedik a plusz teljesítmény elismerése — válaszolja Boros László. Nem tagadható az egész szövetkezet termelésére jótékony hatással volt ez az intézkedés. Több dolgozó, akik eddig nem (érték el a határt, most túl is teljesítették azt. Szeptemberben mindössze hatan voltak a 85 százalék alatt maradók. (-hr-) Nadrágok, blézerek Bátonyterenyéröl A Salgótarjáni Ruhagyár bá- tonyterenyei üzemében négyszázan dolgoznak, többségben asszonyok és lányok. A kollektíva mind inkább magára talál, javulnak az eredményei, s várhatóan már némi nyereséggel zárja majd az évet. Jelenleg egy szalagon blézerek, két szalagon női, de inkább férfinadrágok készülnek, s különösen ez utóbbiak minősége nevezhető kiválónak. Neves nyugat-európai .cégek a megrendelők, a bátonyte- renyeiek munkáját dicséri, hogy a partnerek visszatérnek, mind jelentősebb üzleteket kötnek a gyártóval. Bábel László képriportja Radikalizmus? Már volt! Türelem kell! Egyre gyakrabban olvasok a NÖGRAD-hasábjain j a saigótarjáni radikálisokról; kétségbe ejt az értet- I lenségük! I A politikai átmenet, a csendes társadalmi forrada- I lom sikeréhez másfajta szolgálat szükséges: összefo- I gás az új célokért. Nyitott kapukkal, nyitott érzelmekig kel és nem megbélyegzésekkel, kirekesztésekkel ! Perli sze, hogy dinamikus reformfolyamat a célunk, gyöke- I rés változásokkal, új arcokkal, új gondolatokkal: de I ne a régifajta rossz magyar mentalitással szöges- I drótozzuk körül a megújult párt, létrehozott régi alternatív szerevezet táborát. Persze, hogy muszáj elbúcsúznunk a bűnösökől, a képmutató hazugoktól a közszereplést illetően persze, hogy elsősorban is a tiszta közélet a legfontosabb! De senkinek ne legyen a tegnapi, tegnapelőtti parlamenti döntések után, az | okóber 23-i Kossuth téri nemzetünnep után olyan | I érzése; én vesztes vagyok, most majd valaki nekem | I * teszi nyakamra a lábát, hogy megalázzon... nem! Nem | és nem ! Egyszer ennek az alul-felül alul-felül népi já- 1 téknak véget kell érnie. Most kell vé- I * get érnie! Ez az egyetlen esélyünk arra, | I hogy az igazi, változások programját értelmesen I 1 végigvigyük. Sokféle nézettel, sokféle mentalitással, I jp de egyféle közös hittel, akarással! Magyaroszág sor- 1 I sát, jövőjét átformálni nem lehet, ahogyan 1950-ben, | I 1957-ben, 1968-ban már megpróbáltuk. Az állampol- | g gárok sokasága — köztük a kommunisták, a koráb- | I ban hibázó, tévedő, mindent kiszolgáló emberek — | I végre úgy akarják, tudják birtokba venni ezt a ha- | I zát, hogy senki ne mutogasson rájuk. Sőt a demok- | § ratikus társadalom természetes nyugalommal vegye | tudomásul a sokféle nézetet! Sőt, mindenkit türelem- | re intsen olyan nézetekkel szemben is, amelyek fölött I I nyilvánvalóan eljárt az idő. I Nem radikalizmus — ma türelem, megbékélés kell! | E. I. I Vállalkozók vitája az új törvénytervezetről Erőteljesen megoszlanak a vélemények a vállalkozási törvény tervezetéről, amely jogi keretet ad ahhoz, hogy a tervek szerint már jövő év március 1-jétől alapéi jogon bárki vállalkozhasson. A törvénytervezet társadalmi vitájában azzal mindenki egyetért, hogy a magánvállalkozás hazánkban kiszélesedjen, ám mikéntjéről eltérnek a nézetek. Baranya megyében a, KI- OSZ-nál úgy vélik, hogy a készülő vállalkozási törvény csak akkor éri el célját, ha hatályba lépésével párhuzamosan több állami monopóliumot felszámolnak; például magánvállalkozásként is működhet a biztosítás, a rádiós és televíziós műsorszórás, a temetkezési szolgáltatás. Az iparosok nagy része egyébként ellenszenvvel fogadja a törvénytervezetet, különösen azt sérelmezik, hogy az állampolgári jogon válik majd lehetővé a vállalkozás. Véleményük szerint, ha az adott szakma ■gyakorlásához szükséges képesítést és gyakorlati időt nem követelik meg — márpedig a tervezetben ez szerepel — az a szakmai színvonal romlásához vezet. A törvénytervezet ugyanakkor szükségtelenül korlátoz — vélik a kisiparosok. A tervezet szerint például nem lehetnek korlátlan felelősségű tagjai gazdasági munkaközösségeknek, betéti társaságnak, vagy közkereseti társaságnak. Kifogásolják, hogy a több százezer forintos alapító vagyonnal nem rendelkező, de kiváló kisiparosokat e szabályozás kizárná a társulásokban való részvételből. A törvénytervezet részben túlzott engedményeket, részben növekvő kötöttségeket tartalmaz — vélik a KISOSZ Vas megyei elnökségében. A vasi kiskereskedők szerint félő, sokan olyanok is nyitnak üzletet, akik csak a gyors meggazdagodás reményében vállalkoznak. Ellenük csak úgy lehet védekezni, ha a szakmabeliek kirekesztik maguk közül azokat, akik nem dolgoznak kellő színvonalon. A tervezet még mindig túl sok adminisztratív kötöttséget tartalmaz, bonyolult a pénzügyi elszámolás, magasak a kiskereskedők közterhei, különösen a társadalombiztosítási járulék — panaszolják. Szabolcs-Szatmár megyében a kisiparosok és a kiskereskedők érdekképviseleti szervezetei viszont úgy vélik, hogy végre valódi versenyhelyzet jöhet létre, s ez a vállalkozókat színvonalasabb teljesítményre készteti. Várhatóan jelentősen javul majd piacképességük, hiszen hatékonyabb munkára kényszerülnek, s felszínre jutnak a belső tartalékok Is. A Vállalkozók Országos Szövetségének megalakulása már jelzi, hogy az érdekvédelmi munka megújítására is szükség van. A szabolcsi KIOSZ ennek érdekében az első lépéseket megtette : szolgáltatóként arra vállalkozik, hogy segítséget nyújt a piackutatástól a munkaszervezésen át . az anyagellátásig. Immár valóban kialakulhat a szektorsemlegesség — vélik a Kiskereskedők Országos Szervezetében, de ehhez még számos problémát kell megoldani. Gondot okoz például, hogy a kereskedői szakmára való rátermettséget senki sem vizsgálja. A KISOSZ feltétlenül szükségesnek tartja, hogy már a vállalkozás bejelentésekor dokumentumokkal igazolják a kellő felkészültséget. Pest megyében a Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségénél nagy várakozás előzi meg az új törvényt, hiszen az agglomerációs öve. zetben különösen sok a vállalkozó. A 250 szövetkezetét tömörítő szövetség készül az új körülményekre, és máris tanfolyamokat szervez a leendő vállalkozóknak a kellő jogi, gyakorlati ismeretek elsajátítására. (MTI)
