Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-25 / 253. szám
2 NOCÎKAI) # 1989. OKTÓBER 25., SZERDA Nemzetközi visszhang ■agyarorMág: kSitdraasdg! A Magyar Köztársaság ünnepélyes kikiáltása, az október 23-i megemlékezések nemzetközi hullámverése tovább tart. Moszkvában elsősorban azokat a mozzanatokat emelték ki, amelyek a Szovjetuniót érintik. Egy terjedelmes összefoglalóban, mely minden részletre, így az MDF elnökjelöltjének, Für Lajosnak egykori szovjet letartóztatására is kiterjed, a Komszomolszkaja Pravda tudósítója a Kossuth téri deklarációról így ejt szót: a Parlament előtt összegyűlt tömeg füttyel fogadta a Szovjetunió említését, míg az Egyesült Államok nevét taps köszöntötte. — Tudom, hogy korántsem minden magyar reagált volna hasonlóan — írja. — Országunknak a magyarok körében sok őszinte és hűséges barátja van. Ugyanakkor a tömeg füttye határozott jelzés arról, hogy az országban terhied a szocialistaellenes és szovjetellenes hangulat. Pekingben most kerítettek sort az MSZMP oktct- bér elején tartott kongresz- szusának első kommentálására. — Nyilvánvaló, hogy a magyar belpolitikai helyzet az elkövetkező időkben még bonyolultabbá válik — írja a Liaovang (Kiáltás) című kínai folyóirat. Az NSZK-ban a Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden úgy értékelte a köztársaság kikiáltását, hogy az felér a második világháború utáni államforma-változtatással, nemkülönben a magyar—osztrák kiegyezéssel. Az NSZK többi mérvadó napilapja is a Kossuth Lajos téri eseményekről szóló első oldalas tudósításokkal, fényképes beszámolókkal jelent meg, előző este pedig a nagy nyugatnémet tévétársaság az éjszakai órákig híradásaik egyik vezető témájaként kezelték a Magyar Köztársaság kikiáltásának történelmi jelentőségét. Spanyolországban az állami televízió budapesti tudósítást sugárzott. Ebben hangsúlyozta, hogy Gorbacsov reformpolitikája nélkül elképzelhetetlen lenne mindaz, ami Magyarországon történik. A Radio Popular éjszakai műsorában azt elemezték, hogy valójában visz- szafordíthatatlan-e a változások folyamata Magyarországon. A résztvevők nem zárták ki az erőszakos külső bevatkozás lehetőségét, mindazonáltal utaltak arra, hogy egy sztálinista típusú restauráció számára most nincsenek meg sem a belső, sem a nemzetközi feltételek. Kedden valamennyi olasz lap első oldalon, főcímekkel számol be a budapesti eseményekről. „Új Magyarország született, 33 évvel az 56-os forradalom után” (Cor- riere della Sera), „Budapest visszatért Európába” (La Re- pubblica), „Megszületett az a köztársaság, amelyet Nagy Imre is akart”. „Az egy- pártrendszer korszakát lezárták Magyarországon” (L’Unitá). Az olasz értékelések jelképesnek tekintik, hogy az új alkotmány és államforma az évfordulós megemlékezésekkel ésett — tudatos választásként — egybe, s így mintegy az ’56-os népfelkelés szabadság- és reformköveteléseinek megvalósulásaként fogható fel. A keddi belgrádi újságok első oldalon, főcímek alatt, kommentár nélkül számoltak be az Országház előtt megtartott ünnepségről. Kiemelték, hogy a módosított alkomány értelmében Magyarország független, demokratikus jogállam, amely a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékeit valósítja meg- Idézték Szűrös Mátyásnak azokat a megállapításait, hogy az ország egyszerre fejleszti jnajd kapcsolatait a Keléttel és a Nyugattal, s nem feledkezik meg a határain lúl élő magyarokról. A keddi román lapokban nem található híradás arról, hogy hétfőn Budapesten kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Ennek megfelelően a rádió és a televízió sem ismertette a történelmi aktust. Londonban „Egy új és demokratikus Magyarország született” főcímmel közölte a keddi The Times budapesti ripot+Ját, 1956. és 1989 októberének Kossuth téri képeivel illusztrálva a történelmi fordulatot. A brit tv- és rádióállomások riporterei és a napilapok tudósítói csaknem egybehangzóan az 1956 október 23-án kezdődött népi forradalom végső győzelmeként értékelték az évforduló első szabad budapesti megemlékezéseinek egybeesését az alkotmányosan egyenjogú- nak elismert polgári demokrácia és demokratikus szocializmus alapjára helyezett köztársaság kikiáltásával. A Minisztertanács keddi ülésén megvitatta az adórendszer 1990. évi változtatásáról szóló előterjesztést. Ügy határozott, hogy ez irányú javaslatát az Ország- gyűlés elé terjeszti. Jelentést fogadott el a Minisztertanács Németh Miklósnak Lothar Späth- tel a Német Szövetségi Köztársaság Baden-Württemberg tartománya miniszter- elnökével folytatott tárgyalásáról, valamint Horn Gyula • külügyminiszter nor- végiai és svédországi hivatalos látogatásáról. Tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el az előző napi kormány—SZOT tárgyalásokról. Szó volt az ízlésen a Magyar Köztársaság kikiáltásáról és a népfelkelés év- fordulófa alkalmából ldkaj- lott megemlékezésekről. A kormány üdvözli a Magyar Köztársaság kikiáltását, amit kiemelkedő állomásnak tekint a demokratikus jogállam kiépítésének folyamatában. Az 1956-os népfelkelés évfordulójával összefüggő, ünnepi rendezvényeket értékelve a Minisztertanács megállapította, hogy azok az esemény jelentőségéhez méltó módon zajlottak le; a megemlékezések résztvevői fegyelmezettségről, mély felelősségérzetről tettek tanúságot. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy a sztálinizmus elleni harcról szóló megemlkezést néhá- nyan megkísérelték szovjetellenes hangulatkeltésre felhasználni. Ettől a kormány elhatárolja magát, s meggyőződése, hogy véleményét a magyar társadalom döntő többsége osztja. Az út, amelyre a nemzet most rálépett, csak akkor lehet sikeres, ha tovább erősítjük a baráti megértést, és együttműködést más népekkel. A kormány megerősíti, hogy a demokrácia építésében a jövőben is a gyümölcsöző kapcsolatok elmélyítésére törekszik minden állammal, amely kész az egyenjogú, kölcsönös előnyökön nyugvó viszonyok fejlesztésére. (MTI) Tanácskozás a nemzetiségek helyzetéről A hazai nemzetiségek főbb gondjait tekintette át a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának e kérdésekkel foglalkozó bizottsága kedden a Parlamentben. A bizottság megítélése szerint a jogállamiság célkitűzésének megfelelően rendezésre vár az Országgyűlésben a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselete, mert az adott rendszer a jogaikat nem tudja megfelelően garantálni. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium választási irodájának vezetője e kérdés kapcsán két alternatívát terjesztett, elő. A köztársasági elnök mellett létrehozandó — a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőiből álló — véleményező testület életre hívását a bizottság tagjai elvetették. Másik javaslata — amely a „behívás” intézményét támasztaná fel — már több támogatóra talált. A bizottság tagjai ezt azért üdvözölték, mert a Parlament saját hatáskörben vonná be munkájába a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőit, arról azonban még vita van, hogy egyegy etnikumot, illetve kisebbséget hányán képviseljenek. Ülést tartott a Minisztertanács Paszlo Szervezik az MSZP-t iPásztón a volt MSZMP városi bizottsága október 20'án rendkívüli ülést tartott, ahol a testület kimondta megszűnését. Egy- időben az űj tagságot vállalókból megalakította az MSZP helyi ideiglenes intézőbizottságát, melyet a Szervezőmunka eredményétől függően bővítenék majd. A bizottság feladatának tartja, hogy éléire álljon a helyi pártszervezeti tennivalóknak, előkészítse az MSZP városi értekezletét, kiépítse kapcsolatait a területi (volt járási) szervekkel, szervezze a választási előkészületeket és rendezze a pártvagyonnal kapcsolatos helyi kérdéseket. Egyben felhívást bocsát ki a volt MSZMP-tagokhoz : csatlakozzanak az új párthoz! Várják továbbá a baloldali érzelmű pártonkívü- lieket és mindazokat, akik egyetértenek az MSZP programjával. Jelentkezni lehet a volt alapszervezetekben és a városi pártszékházban (Pásztó, Szabadság út 58.) « Városi kérdésekbe nem szólhatnak bele (Folytatás az 1. oldalról.) lett áll egy ötödik. A megyei főorvos erre azt válaszolta: a szakmai irányítás szükségességét az eddig elért városi egészségügyi eredmények igazolják. Ezek megtorpanását okozhatja a városi főorvosi poszt megszüntetése. ö maga egyébként nem a hivatali székhez ragaszkodik. Jónak látna egy olyan megoldást is, amelyben a városi orvosok egy csoportvezetőt választanának, aki azután szerepet kapna a tanácsi döntések előkészítésében, koordinálná a tanács egészségügyi területen szükséges tennivalóit. A húszoldalas beszámoló egy helyütt kisebb feszültségeket említ, melyek konkrét tartalmára Letovai Ildikó kérdezett rá. Megtudhattuk, olyan problémákról van szó, amelyek a fejlesztésközpontú településpolitika miatt valamelyest háttérbe szorultak. Példaként azt említhetnénk, hogy egy bánkit irritál a strand fejlesztése, amikor az árkok rosszak a faluban. A vita elején többen úgy minősítették a beszámolót, hogy — a néhol kicsit talán elhallgatott gondok mellett — az jó színvonalú. A HNF megyei titkára volt az első, aki úgy fogalmazott: ellentmondásos az anyag, mert az eredményeket részletesen sorolja a hibákat viszont burkoltan és másokra hárítva nevezi csak meg. Ezt látszott igazolni dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettesének felszólalása is, aki azt hangsúlyozta: a művelődési bizottság legutóbbi vizsgálata, a város művelődésében, oktatásában sokkal több hiányosságot vetett fel, mint aat az elnök beszámolója érzékelteti. Gondokat érez a bizottság az oktatás tárgyi feltételei és színvonala körül is, nem látszik a városi vezetés e téren tett erőfeszítéseinek nyoma. A művelődési központ felújításáért köszönetét mondott, de megállapította: nem vonzó az embereknek az intézmény, nincs az értelmiségnek szóló program, nincsenek klubok, szakkörök. Közvetlenül utána kért szót, dr. Kecskeméthy Gyu- láné, aki megkérdőjel/ezte a megyei végrehajtó bizottság illetkességét, egy város ilyen jellegű kérdéseiben, épp’ ezért, azt javasolta, ne fogadják- el a határozati javaslatot. Nem szólhat^ bele a megyei testület ugyanis a városi kérdésekbe. Az pedig, hogy mi megyei hatáskör és mi nem, a felvetett problémák közt nem látszik világosan. Végül a második óra végére meglehetősen ellentmondásos kép rajzolódott ki. A beszámoló úgy tűnik, a felsorakoztatott értékek ellenére is rossz. Hiszen a kívülállók megannyi hiányt fedeztek fel benne. Végezetül a testület úgy határozott, dr. Kecskeméthy Gyu- láné egyetlen ellenszavazatával, hogy nem határozatot, csak ajánlást fogad el, amelynek tartalmazni kell valamennyi vitában elhangzott javaslatot. Ezek részletezésére természetesen nem térhetünk ki, hely hiányában. Terítéken az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat munkája Az ingatlankezelő vállalat az idén tovább folytatta a tetőtér-beépítést Salgótarjánban, a Schuyer Ferenc úton. (Folytatás az 1. oldalról.) a hosszú távú, gazdaságos működés feltételeit megteremtse. Idei árbevétele, az 1986. évinél^ mintegy a fele, mely több tényező együttes hatására alakult így. Meghatározó nagyságrendet képvisel ebben a már említett távfűtési üzem kiválása, a bérle- ményszolgál.tatás, a központi fűtés árbevétele, mely mintegy hetven százalékkal növekedett. Az ingatlanközvetítés bevételeinek dinamikus emelkedése a lakás- értékesítések Lebonyolításával függ össze. Saját pénzeszközeiből, hárommillió forint forgóalapot hozott létre az új tevékenységként ez évben megkezdett üresen álló községi családi házak forgalmazására. A lakóházjavításra fordítható pénz reálértékének csökkenése, az építőipari tevékenység bevételének összetételét jelentősen módosította. A gazdaságos működés feltételeinek megteremtése érdekében, 1988- tól lakásépítkezésekre vállalkozik az IKSZV. A költséggazdálkodás javítására az elmúlt évtől folyamatosan különböző intézkedéseket tett. Nagymértékben nehezíti gazdálkodását, hogy szolgáltatási kötelezettségét, a romló lakossági reáljövedelmek mellett kell teljesítenie. A fizetőkészség és -képesség rosszabbodását jelzi a bérleménydíj-hátralék, melynek összege az utóbbi két évben átlagosan mintegy 2,7 millió forint. A kintlévőségek behajtására már 300 esetben történt intézkedés, amit nehezít, illetve lehetetlenné tesz a közjegyzői, letiltó végzések nehézkes kiadása és az érdekeltek egyéb tartozása. (Jelenleg kb. 50 lakossági bérlőnél van folyamatban a bérleti jogviszony felmondása, amit végső eszközként kénytelen alkalmazni a vállalat.) A napirendhez Balogh Iván műszaki osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. Ennek során egyebek közt elhangzott, hogy az IKSZV tevékenysége, az 1986—1989 közötti időszakban fejlődött, szervezettsége javult, a munkájával kapcsolatos lakossági panaszok száma lényegesen csökkent a korábbiakhoz viszonyítva. A tanácstesület megállapította, hogy a vállalat, a romló gazdasági helyzet ellenére megfelelően működött, s hogy a középtávú tervében rögzített felújításokat a jelentős ár- és költségnövekedés, valamint a rendelkezésre álló források reálértékének mérséklődése miatt nem tudta teljesíteni. Rövid szünet után, Gyet- vai Györgyné dr., vb-titkár előterjesztésében meghallhatták, majd hosszas vitákkal és kisebb-nagyobb módosításokkal elfogadták a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát. Megtárgyalták Balogh Iván műszaki osztályvezető két előterjesztését, a közterületek használatáról szóló tanácsrendelet módosításáról és az út- és közműfejlesztési hozzájárulás megállapításával kapcsolatban, majd elfogadták a Salgótarjáni Családsegítő Központ alapítására tett előterjesztést. Jelentést hallgattak meg a tanács VII. ötéves tervi szociálpolitikai programjának végrehajtásáról, majd személyi ügyben hoztak döntést. A szervezési és jogi ■ osztályvezető tisztére korábban pályázatot írtak ki, melyre ketten jelentkeztek. A végrehajtó bizottság előzetesen megvitatta a javaslatot és Óvári Pétert találta alkalmasnak a tisztség betöltésére. A tanács ülése az interpellációk megvitatásával ért véget.