Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-24 / 252. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. ..

MAI AJÁNLATUNK

KOSSUTH RADIO:

8.20: Tér-idő.

Tudományos figyelő. . 8.50: Külpolitikai figyelő.

9.00: Napközben.

Zenés délelőtt 11.05: Postabon-tás 11.36: Szép remények.

Folytatásos rádiójáték 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidő- 1 ben

14.05: Poggyász.

Tudnivalók utazóknak 14.35: DzsesszmeLódiák 14.55: ,.ödd bútól szívemet...” Balassi Bálint versei. 15.00: Ezredforduló 15.38: Népdalkórusok, hangszerkettősök.

16.00: Tizenhat óra.

16.15: Muzsikáló természet 16.20: ..Kerek istenfája, szép tizenkét ága...” Különkiadás egy budapesti táncházból.

17.00: A véges végtelen.

Vekerdi László előadása.

17.25: Radioton-korongokról! 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk.

18.30: Esti magazin.

19.15: Sportvilág 19.30: Hol volt, hol nem volt. Az aranykezű takács.

19.40: Czövek Lajos:

Hortobágyi népdalrapszódia.

19.50: Beszélni nehéz 20.00: (A belpolitikai rovat műsora.)

20.30: Willi Boskowsky

Liszt Magyar rapszódiáiból. vezényel.

21.02: Nyugat-keleti átjáró. 22.00: Hírvilág.

22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót.

Kb.

23.30: Koloratúrszoprán-áriák

PETŐFI RÁDIÓ:

8.05: Rivaldafényben: A zeneszerző: Tolcsvay László.

9.05: Társalgó 10.00: Fülszöveg 10.05 : Operettkedivelőknek 11.05: Kapaszkodó.

Gyógypedagógiai

szerviz.

11.40: Ki kopog?

A Gyermekrádió műsora.

11.55: Radioton-korongokról! 12.10; Asztali muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Tea hármasban.

15.05: Csúcsforgalom 17.05: Kataposta.

A Kölyök rádió levelezőműsora.

17.30: Kamaszpanasz.

18.30: Popregiszter 19.05: Talpalávaió. Táncházról, muzsikáról, fiataloknak !

19.30: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet.

20.00: Másvilág.

21.05: Emberszabású számítógépek.

21.15: Rólunk van szó!

21.20: ,,Nóta-só”. A rádió- hallgatók kívánságaiból.

22.20: a régi magyar irodalomról — kezdőknek. 23.10: Sporthíradó 23.20: A dzsessz története.

BARTÓK RÁDIÓ:

9.08: üj lemezeinkből IO.33: Hóbortos históriák.

11.00: Két vonósnégyes.

12.05: Bizet operáiból.

13.00: Tékozló ország (2. rész). Juhász Ferenc eposzának oratorikus változata.

13.54: Faimfármuzsika 14.10: Bach: I. brandenburgi verseny.

14.30: Zenei tükör.

15.00: Hidas Frigyes műveiből játszik a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. 15.46: Rossini: G-dúr szonáta. No. 1.

16.05: Bemutatjuk új kórus- felvételeinket.

16.35: Balettzene operákból 17.14: Új lemezeinkből 18.30: Na matera jem jeziku.

A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről.

19.05: ln der muttersprache.

A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről.

19.35: Beethoven : Három szonáta. Op.2.

20.30: Méznél' édesb szép

szók... Balassi Bálint versei.

20.39: Holnap közvetítjük.

21.02: Adam: A longjumearu-i pcstakocsis. Háromfel- vcnásos opera.

22.32: Nyelvrokonaink zenéje. 22.57: A Magyar Rádió kísérleti stúdiójának műhelyéből. Papírhold. Rádiójáték.

MISKOLCI STUDIO:

5.55 : Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk.

6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Tájak, városok, emberek. 7.35: Szóvá tették megkérdeztük. 7.45: Bírósági

jegyzet.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

TV 1.:

9.00: Képújság 9.05: Tévétorna

nyugdíjasoknak 9.10: Az illatok szigete. NSZK dokumentum- film. (ism.)

9.50: Panoráma.

Világpolitika percről- percre, ism. 10.35: Delta.

' Tudományos híradó, 11.00: Mozgató.

11.10: Képújság

17.00: Hírek

17.05: Pannon krónika.

17.15: Nachrichten.

A pécsi körzeti stúdió műsora.

17.20: Nas ekran.

A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja 17.50: Számadás.

Gazdasági negyedóra 18.05: RTV közönségszolgálat 18.10: Nők a pult mögött. Csehszlovák tévéfilmsorozat. XII/8. rész: Augusztus. A pénzt á- rosnők hajbakapnak, ism.

19.05: Reklám 19.10: Esti mese.

M irr- Murr.

Az igazi bicikli. Magyar bábfilm 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A korona ékköve.

Angol tévéfilmsorozat, XIV/9. rész:

A hallgatás tornyai 20.55: Reklám 21.00: Stúdió. ’89.

21.45: Menekülés az életbe. 22.25: Híradó 3.

TV 2.

Radványi Dorottyával és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2.

Benne :

Reklám, Riportok, Időjárás, Zene Teledoktor .Orvosi tanácsok Idegi eredetű mozgászavarok 17.45: Mozaik.

Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek!

Alvin és a mókusok. Amerikai rajzfilmsorozat

1. Lemeztelenítés

2. Megvan a csapat 18.48: Tv 2.

19.00: Kezedben a kulps. Szovjet film. 1977.

20.34 : Tv 2.

21.00: Híradó 2.

21.20: Tv 2.

21.30: Folyton folyvást folytassa!

Angol filmsorozat.

13. rész.

21.57: Tv 2.

22.00: Napzárta 22.45: Szimultán.

23.30: Tv 2.

BESZTERCEBÁNYA :

1. MŰSOR:

9.20: Tv-sorozat, ism.

10.50: Sportvisszhangok,

11.50: Tévébörze 16.15: Fiataloknak 16.55: ipari’ tanulóknak 17.25: Riport film 17.45: Objektív, magazin 18.20: A természetvédelemről 19.00: Esti mese 19.30: Híradó.

20.00: Éjjeli lovasok,

21.30: Csehek és szlovákok, sorozat

22.00: Koncert, komolyzene

2. MŰSOR:

16.30: A román tv zenés, szórakoztató műsora 17.00: A nap percei.

17.10: Feszül.tiségteli élet,.

lengyel tv-sorozat 18.35: Szovjet rajzfilm 18.50: Kelet-szlovákiai magazin 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A gyep, jugoszláv tv-film

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

Fél 4-itől Roger nyúl a pácban. Színes, szinkronizált amerikai film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Jó reggelt Vietnam. Színes, szinkronizált amerikai fűim. Kamara: Iskolakerülők. Magyar film. 7-től: Engesztelő. Magyar dokumen- tumfilm. Kohász: A sötétség fejedelme. (16) Színes1, szinkronizált amerikai film. Balassagyarmati Madách: Csupasz pisztoly. Színes szinkronizáilt amerikai krimi. Kamara: A

védelmező. Színes, szinkronizált koreai film. Bátonytere- nyei Bányász : Rendőrakadé- mia 3. Üjra tréningben. Színes, szinkronizált amerikai film. Petőfi: Mamba. Színes, szinkronizált amerikai krinli. Pásztói Mátra: A magányoe zsaru. Színes, szinkronizált francia krimi. Rétság: A magányos ügynök. (16) Színes, angol filmvígjáték.

TELEXEN ÉRKEZETT...

Fá br\f-Hapolc

Kassán

A csehszlovákiai magyar tudományos élet helyzetét vitatták meg a hét végén Kassán tartott Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokon. Az immár tizennyolcadik alkalommal megrendezett eseménysorozaton neves szlovákiai magyar szakemberek tartottak előadásokat a csehszlovákiai magyar irodalom-, nyelv-, történet- és néprajztudomány, filozófia és esztétika problémáiról, a csehszlovákiai magyar műszaki értelmiség helyzetéről, s véleményt cseréltek a kárpátaljai magyarok közművelődésének tapasztalatairól is.

A kassai Fábry Zoltán- napokon részt vett a magyar Minisztertanács újonnan alakult nemzeti és etnikai kisebbségi titkárságának a küldöttsége Tabajdi Csaba miniszterhelyettes vezetésével. A magyarországi küldöttség ebből az alkalomból a kassai dómban koszorút helyezett el Rákóczi Ferenc sírjánál és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a CSE- MADOK képviselőivel együtt megkoszorúzta Fábry Zol- • tánnak, a szlovákiai magyar irodalom kiemelkedő haladó személyiségének sto- szi szülőházán elhelyezett emléktáblát.

Ész

és gifontor

A pénz a megmondhatója, hogy milyen kapcsolat alakulhat ki az ész és a gyomor között — vélhetnénk tapasztalati alapon. Michel Onfray, fiatal francia szakember szerint a téma a gondolkodás tárgykörébe tartozik. „Bizonyos ételek az adott világ elvetését és egy másik világ keresését fejezik ki” — idézi véleményét a Panoráma- Példákat a múltból szolgáltat. Sartre utálta a rákokat, mert a saját testére emlékeztették. Nietzsche gyűlölte a virslit és a szalámit. mert ezek összeférhetetlenek a megtisztulást érintő elméletével. Diogenésznek a nyers polip rágásához való vonzódásában az emberevés rejtett vágyát1 kell látnunk. A végkövetkeztetés: a történelem a szájban lakozik.

Michel Onfroy egyébként nem szakács, hanem filozófus, az úgynevezett „cinikus iskola” tagja.

M

ég májusban voltam tanúja, hogy Salgótarjánban a Mali. novszkij úton, a Petőfi Sándor Általános Iskola elé gördülő autóbuszt kitörő örömmel fogadott mintegy 30 kisdiák. Aztán majd írjál, vagy telefonálj! — mondta az egyik szülő, a buszra boldogan felszálló kislányának.

— Hová mennek a gyerekek, csak nem külföldre? — kérdeztem Garami Jánost, a Petőfi iskola 3. osztályába járó Garami Kati édesapját.

— Nem... nem! Csak ide Galyatetőre, az erdei iskolába — felelte.

— Erdei iskola?

— Igen. Ősszel és tavasz- szal a DSE.síházban működik az erdei iskolánk — világosított fel Bakay Lász- lóné igazgatóhelyettes. —> Alsó tagozatos osztályaink hetente váltják egymást, és jól kidolgozott program szerint ismerkednek a csodálatos mátrai tájjal, az erdő életével, növény- és állatvilágával.

Eltelt a nyár. Október közepén szikrázóan sütött az őszi nap, amikor megkérdeztem Czene Gyulát, a Petőfi iskola igazgatóját, hogy létezik-e még az erdei iskola.

— Természetesen! — felelte büszkén az igazgató. — Éppen most készít róla videofilmét a Környezetvédelmi Minisztérium, országos terjesztés szándékával, a megyei TIT-szervezet közreműködésével. Talán most

érdemes tanulmányozni kicsit sűrített tevékenységüket.

Kíváncsian kerestük fel Galyatetőn a lombos fák árnyékában megbúvó faházat. Kint metsző északi szél fúj, bent keLlemes a hőmérséklet.

Az egyik kisfiú büszkén újságolja Virágné Nagy Zsuzsa tanító néninek, hogy már negyven bábakalácsot számolt meg a tisztáson.

Ennek értéke húszezer forint — mondja magabiztosan Gólyán Niki.

Ezt honnan tudod?

— Éppen az indulás előtt olvastam az erdei iskola falán kifüggesztett tablón, hogy egy bábakalács értéke 500 forint. Ritka, védett növény. Vigyáznunk kell rá.

— A gyerekek, ennyire komolyan veszik a növény- védelmet? — kérdezem Géczi Tiborné tanítónőtől.

— A környezetvédelemhez az út a természeti környezet megismerésén, rheg- szeretésén keresztül vezet, — feleli.

— Ezek a gyerekek olyan sok mindent megismernek az erdő életéről, hogy valószínűleg óvni, védeni fogják később is — egészíti ki Gasparin Jánosné földrajz— biológia szakos tanárnő, a program egyik kidolgozója.

— James Baker kanadai pedagógus szokta hangoztatni: „a konzervatív iskolákban tantárgyakat tanítanak, nem pedig a tanulókat”. Itt remek példáját látom annak, hogyan lehet a füstös városi környezetből kitörve, nem tan- tárgvcéntrikusan a gyermeki személyiséget formálni. A kis nebulók szinte habzsolják ^z ismereteket... Érdeklődésük egyenesen csodálatra méltó... Nem tudom, hol és mivel rontjuk el később őket — morfondírozik. Molnár György, a videósstáb vezetője, a salgótarjáni Madách gimnázium igazgatója.

Bakay Lászlóné jegyzi meg:

— Az erdei iskola koncepciója nem újkeletű. A XX. század elejétől találkozhatunk törekvésekkel, olyan iskolák létrehozására, amelyek a tömegoktatásra berendezett zsúfolt iskolákból a szabadba, az erdőbe, a jó levegőre akarják kimenteni hoszabb-rövi- debb időre a gyerekeket.

— Bizonyára vannak, akik feltételezik, hogy a tananyagban lemaradás következik be az itt eltöltött idő miatt — mondja Czene Gyula. — Ezek a fenntartások , azonban alaptalanok, hiszen figyelmen kívül hagyják a speciális tevékenységi formák, a szoros éjjel-nappali együttlét személyiségre gyakorolt hatását.

Mi a tapasztalatokat folyamatosan értékeljük, módszereinket tökéletesítjük. Több helyről is élénk érdeklődés mutatkozik erdei iskolánk iránt. Valószínű, hogy a jövőben országos módszertani bázis intézményeként fogunk működni.

Végül egy szülő Kassai Tamás véleménye:

— Jó lenne, ha egy hét helyett legalább kettő vagy három hetet tölthetnének gyermekeink az erdei iskolában. Én úgy tapasztalom, hogy kislányomra hihetetlenül jó hatással voltak a Galyatetőn eltöltött napok.

Változó világunkban fontos szerep jut a speciális arculattal rendelkező, meg. újuló iskoláknak. Úgy tűnik, hogy az erdei iskola mások által is követhető.

(M. K.)

Vélemény

A hegy

Ment néptelenedik el...

Ma igen gyakran éri az vád politikusainkat, és az új mozgalmak elindítóit is, hogy csak az értelmiség szűk rétegét képviselik. A falu, a munkásság érdekeit nem karolja fel senki. Amikor végignéztem a vasárnap délelőtti Hazanéző soros adását, beigazodni látszott a teória. Somlóvásárhelyre, erre az 1200 lelket számláló bakonyaljai településre látogatott el a tévé stábja.

Ez a kisközség tipikus példája az elmúlt idők lakosságkoptató, elnéptelení- tő falupolitikájának. Hatvan százalék az idős emberek aránya, de még ez csak a kisebbik baj- Hiányzik az értelmiség, a tanítókkal a szellemi élet is kiszorult innen. A tantestület 24 nevelőjéből mindösze csak tíz él helyben. Alig lehet vonzó dolgot mutatni, ami a letelepedésüket elősegítené. Mindenki igyekszik a jelentősebb, biztosabb megélhetést nyújtó nagyobb városokba meghúzódni. A plébános és a könyvtárvezető látja el a

„lámpás”, a néptanító szerepkörét.

Pedig az itt élőkhöz köny- nyű lenne az utat megtalálni. Jóllehet már ide is betört a szeretetlenség és az érdektelenség. A szép környezet, a történelmi borvidék ugyanis * önmagában kevés ahhoz, hogy megtartsa a faluközösség tagjait. A bomlás már a téeszesítés időszakában elkezdődött. Nemcsak a termelés átszervezése, növelése volt a cél, hanem az, hogy a rögszere- tetet kiverjék az emberekből. Mára a nagyüzemi gazdálkodás e tájon már a múlté, a háztáji, a jellemző.

Mi régiek lassan elkopunk

— vallja rezignált szomorúsággal a hegybíró. De a hegy nem néptelenedik el, mert az elhagyott présházakba új, fiatal tulajdonosok költöznek, még a fővárosból is. Jól fogadják az idegeneket, mert egy kis pénzt is hoznak magukkal. Az ódon pincék, borházak helyét csinos villák foglalják el- A hírnév is megmarad, sőt elmélyül.

Az öt-tíz éve itt szőlőt vásárlók már annyira magu~ kénak érzik a vidéket, hogy nem tudnak innen szabqdul- ri. A hétvégi kikapcsolódás örömei, a végtelen nyugalom, a csend, a frit* levegő s a hegy szeretete őszintévé, tisztává, szókimondóvá tette az itt élőket. Ha a feltámadó — éledni látszó — idegenforgalom is birtokba veszi a környéket, csak nyerhet vele e festői szépségű tájék.

A somlóvásárhelyiek gya~ nakvással figyelik az átalakulás országos eseményeit. Kevésnek találják azt, hogy csak a rádióból, tévéből, az újságokból értesülnek a történésekről s nincs, aki helyben közvetítené számukra a nagypolitikát. Ezért is érzik úgy; felőlük, de nélkülük döntenek, s a véleményükre sem kíváncsiak. Igen tájékozottak, mégis nehezen tudnak lépést tartani, eligazodni a gombamódra szaporodó pártok kavalkád- jában. Mindenki tisztában van az élettel, hiába mesélnek, Ígérnek fűt-fát. A sok vagdalkozás csak a hatalom megragadásáért folyik.

A falu hallgatag és csendes, mert a kapát, a prést és a puttonyt egyik erő sem akarja kezükből kivenni...

Búza falvi Győző

Erdei

iskola

Gályáidon