Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-04 / 234. szám

,/$»111 I SMERÍ T VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP LAPJA .!■ XLV. ÉVF.. 234. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. OKTÓBER 4., SZERDA Kongresszus eifit« | Á szövetségkötés természetes a mai politikában Véleményegyeztetés kiildöttcsoporti tanácskozáson, regionális eszmecserén — Nyers Rezső támogatást kaphat pártelnökként Boldvai Lászlót a nógrádiak az országos pártelnökséghe javasolják A kongresszusi felkészülés finisében (a közérdeklő­désre leginkább számot tartó 'kérdésekről adott itájé- koztatást kedden délelőtt a NÖGRÄD és a Tarjáni Tükör (képviselőjének Szalai László, az iMSZMP (me­gyei bizottságának fmegbízott első titkára és Boldvai László, a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség felső (titkára, a megyei kongresszusi küldöttcso­port vezetője. Boldvai László a iküldöttcsoport előze­tes munkájával foglalkozott, mondandóját alább kö­zöljük. Szalai László mindenekelőtt a megyei párt- értekeziet felső és második fordulója, illetve a kong­resszus folyamata kapcsán fejtette ki gondolatait, nem fnellőzve a személyes véleményeiket (sem. Ezt a beszélgetést a NÓGRÁD holnapi (számában közöl­jük. A tömegtájékoztatásból köziismert, hogy a megyék küldöttei regionális tanács- kozásokon is egyeztették vé­leményüket. Boldvai László elöljáróban arról tájékozta­tott: a nógrádiak Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár és Heves megye küldötteivel együtt Miskol­con tanácskoztak. — Az eszmecserén a kü­lönféle munkabizottságok­ba delegált tagok vettek részt, így egy-egy megyét három-öt küldött képviselt.. Szándékunk a közösen kép­viselhető minimális program összeállítása volt. A mai po­litikában már természetes, hogy szövetségek köttetnek, s ezek nyilvánosságot is kapnak. Érinti ez a személyi ’ kérdéseket, a hátrányos helyzetű térségek közös ügyét, valamint a kongresz- szus ügyrendjét is. Az ügy­rend valószínűleg nagy vi­hart kavar. A listás válasz­tási módszer —, amelyet ez a párt nem alkalmazott — technikája teljesen új, a je­löléshez meg kell szerezni a küldöttek 25 százalékának támogatását. Teljesen nyil­vánvaló, hogy a több mint 1200 küldött között a har­minchárom nógrádi mandá­tum elenyésző, így szövetsé­get kell kötni, hogy poten­ciálisan szóba jöhessen az általunk elképzelt lista. — Miiről folyt ezzel kap­csolatban a vita? — Arról, hogy jó lenne, ha új arcok jönnének a párt legfelső vezetésébe, amely­ben meghatározó az elnök­ség, illetve az abba tartozó vezetők. Az igény tehát meg­van az új arcokra, a valós helyzet ugyanakkor az, hogy nem látszanak ezek az egyé­niségek. A káderpolitikának ez a természetes következ­ménye. Nem volt esély- egyenlőség — a tömegtájé­koztatásban sem — így a második és harmadik vonal a háttérben maradt. Meg­van tehát a tagadás, hogy ezek és ezek nem, mert ezt és ezt tették. A probléma ott kezdődik, hogy akkor kik legyenek? Tapasztalatom szerint egy kérdésben lát­szik konszenzus : kiegyensú­lyozó szerepe miatt is el­nökként Nyers Rezső támo­gatást kaphat. A további kör . rendkívül széles. Az az érzé­sem, hogy az igazi jelölé­sek még egyébként sem ke­rültek napvilágra, folyik ebben taktikázás is, a kü­lönböző küldöttcsoportok, szerveződések részéről. A vízválasztó a kongresszust megelőző egy-két nap lehet. — Jelezte, hogy a négy megye küldöttei a hátrányos helyzetű térségekről is vé­leményt cseréltek. — Igen, de nem elsősor­ban az ipar szerkezetében gondolkodva. Tágabb foga­lomként értelmeztük, amely­nek része a művelődéi és az oktatás is. Végül is ab­ban állapodtunk meg, hogy a „vidék-Magyarország” fo­galomkörének kezelése je­lenthet közös platformot, képviseleti programot. Ezt más megyék is támogathat­ják, erre látunk szándékot a Dél-Dunántúilról. Szeret­ném megjegyezni, hogy a „vidék-Magyarország” kép­viseletében nem a Budapest- ellenességet kívánjuk meg­jeleníteni. Kialakítottuk ál­láspontunkat az ügyrenddel kapcsolatban is. Arra a közös pontra jutva, hogy jó lenne, ha nem terhelné ügy­rendi vita a tartalmi mun­kaidőt. A lehetséges komp­romisszumokat meg kell kötni, bár az is látszik, hogy a mai politikai kultúra nem a kompromisszum készsé­gére építettetett. Ezért az a javaslatunk, hogy, ha ki- kristályosodnak az ügyrendi kérdésekben a különböző al­ternatív lehetőségek, szava­zással döntsön a többség. A megyei küldöttcsoport hétfői munkájáról rövid tá­jékoztatást adtunk. A rész­leteket így foglalta össze Boldvai László: — Négy meghatározó munkabizottságba — prog­ramtervezettel, alapsza­bállyal, ügyrenddel, szemé­lyi kérdésekkel foglalkoz­nak — delegált küldöttek adtak tájékoztatást az eddig végzett munkáról. A tartal­mi kérdések közül szeret­nénk kiemelni két vitapon­tot. A párt nevével kapcso­latban pro és kontra szen­vedélyes vita bontakozott ki. Természetesen kötelező dön­tést nem hozhattunk a kül­döttekre, ez a választás he­lyén adható meg. Ebből adó­dóan világos, hogy a kong­resszus után a választóknak el kell számolni a végzett munkáról, véleményéről, állásfoglalásáról. Ezt nem kerülheti meg senki. A kö­vetendő magatartás három elemből tevődhet össze Iránymutatást jelent a me­gyei pártértekezlet állásfog­lalása, meghatározó a vá­lasztás színhelyén kapott mandátum és nem -elhanya­golható a saját nézetrend­szer sem. A vita tehát akö­rül zajlott, hogy maradjon a párt neve, vagy változtas­suk meg? Az egyik nézet szerint új párt, új program, új alapszabály kell új sze­mélyekkel és új névvel. A másik azzal érvel, hogy őrizzük meg a nevet, külön­ben több százezer ember el­hagyja a pártot. Az ellen­zékinek persze ez mindegy, hiszen úgyis azt mondja, semmi sem változott, csak a név. Az én személyes vé­leményem az, hogy ez a kér­dés egy kulturált pártban nem lehet szakítópróba. Ré­gen rossz, ha a kongresszus, vagy a tagság úgy fog dol­gozni, hogy a név alapján elhagyják a pártot, vagy maradnak. Hozzáteszem: fé­lek, hogy ez a párt így fog cselekedni. Nem igaz az a tétel, hogy majd a program alapján dönt a tagság. Jó része azt el sem fogja ol­vasni, a döntést a párt ne­ve, a vezetők személyisége befolyásolja. Ezt a kong­resszusi vita alapján kell eldönteni, de oly módon, hogy abból ne legyen se kivonulás, se szakítás. — A vita másik csomó­pontja' a megyei küldöttek tanácskozásán a modellvál­tás, illetve rendszerváltás kérdésköre kapcsán ala­kult ki. — Ezzel kapcsolatban lá­tok egy propagandának szó­ló megközelítést, ezt pedig el kellene felejteni. Van pél­da az elméleti, tudományos megközelítésre is, ebben a kezdeti publikációk idősza­kát éljük. A pántszavazás kérdésében eltérő a vélemé­nyem, mint másoké. Ha len­ne időnk, akkor például a párt elnökét és a párt nevé­nek eldöntését rá lehetne bízni a pártszavazásra, időnk azonban nincs, mert az én megközelítésemben a kály­hát a választások jelentik. Ha nem tudunk tisztességes eredményt elérni, akikor az addigi összes varázslásunk, összerendezési szándékunk kútba esett. A közeli vá­lasztásokra tekintettel tehát nincs idő arra, hogy egy nevenincs párt pártszavazás útján találja meg a nevét, egy választáson pedig név nélküli párt nem indulhat. (Folytatás a 2. oldalon.) Szakmai tudományos konferencia A Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és több más, országos hatás­körű szerv által meghirde­tett államigazgatási és. igaz­ságügyi ifjúsági napok ren­dezvénysorozat keretében szeptember 29—30-á.n Mis­kolcon került sor arra a szakmai tudományos konfe­renciára, amelynek szerve­zője és házigazdája a Bor­sod Megyei Tanács volt. A szakmai tanácskozás több mint 100 résztvevője — köztük 6 nógrádi tanácsi szakember — a hatósági beavatkozás szűkítése, a jog­szabályok, eljárások egysze­rűsítése, a jogalkalmazók munkájának korszerűsítése tárgykörben plenáris ülé­sen hallgathatta meg neves szakemberek előadását. Ezt követően a fiatal szakembe­rek szekcióüléseken folytat­ták a munkát, ahol az egyik legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó téma a jogszabá­lyok felülvizsgálata; a dere­guláció volt. A szombati plenáris záró­ülést követően összegezték a tanácskozás tapasztalatait, majd egyhangúlag elfogad­ták a konferencia ajánlá­sait. FütSberes remények Nem kiemelkedően, de megbízhatóan és a lehető­ségekhez képest eredményesen dolgozik a iFűtőber bá- tonyterenyei gyára. Az idén 24 millió forint nyereséget ígér a kollektíva. Szerény haszonról van szó, de ma­napság a kicsit is meg kell becsülni. A kiegyensúlyo­zott termelés egyfelől a jó szakembergárdának kö­szönhető, másfelől a vezetés folyamatosan a piaci igé­nyekhez igazítja a termékszerkezetet. Ennek tudható be, hogy jók a kilátások a tőkés export növelésére. Cikkünk a 3. oldalon. Szeret-e mosogatni a szépségkirálynő? (Mik az álmai egy koronás főnek?) Kicsoda volta­képpen Gerlóczy Mag­dolna? (Mi történt az Erkel Színház kulisszái mögött?) Helyszíni tu­dósításunkban megszó­lal Maróti Mónika, a salgótarjáni jelölt és a 17 éves győztes. (Cik­künk a 8. oldalon.) Megnyitották a megyei műszaki és közgazdasági hónapot Társadalmi-gazdasági fejlődésünk lehetőségei A krónikás által vártnál szerényebb érdeklődés mellett nyitották meg kedden délután Salgótarjánban, az MTESZ Technika Házában a XIX. Nógrád megyei műszaki és köz- gazdasági hónap rendezvénysorozatát. Ürmössy László, az MTESZ megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlé­vőket, s az esemény kapcsán hangoztatta: a műszaki-gaz­dasági fejlődés a jelenlegi gondoktól terhes időszakban sem állhat meg, sőt a válságból való kikerülés érdekében keres­ni kell a termelés fellendítésének lehetőségeit. Ennek egyik járható útja a termékszerkezet korszerűsítése, éppen ezért e témakörben kívánnak vizsgálódni a programsorozat kere­tében. Dr. Körmendy Józsefnek, a megyei tanács elnökének a nyitó előadása a következő címet viselte: „Nógrád me­gye társadalmi-gazdasági fejlődésének lehetőségei, a kormány észak-magyarorszá­gi térségi hosszú távú fej­lesztési koncepciója alapján.’’ Mint elmondta, megyénk társadalmi-gazdasági prob­lémáinak megoldására há­roméves programot kell ki­dolgozni jövő áprilisig, együttműködve a nógrádi gazdálkodó szervezetekkel, az illetékes minisztériu­mokkal, főhatóságokkal. E programban szükséges­nek tartják megfogalmazni, miként mérséklődjön szű- kebb pátriánk gazdaságának alapanyag-termelő jellege, hogyan növekedjen a feldol­gozóipar és a szolgáltatás aránya. Tartalmazza majd a tervezet a szellemi élet te­rén való felzárkózásunk meggyorsítását, új, hatékony és gazdaságos foglalkoztatási viszonyok és munkahelyek kialakítását. Célként tűzik ki az infrastruktúra javítá­sát, a gazdasági területi aránytalanságok mérséklé­sét, a mezőgazdaság terme­lési szerkezetének átalakí­tását. Mindezek megkíván­ják a piaci gazdasági felté­telekhez igazodó eszköz- és intézményrendszer megte­remtését. Bár megyénk korábban nem tartozott az elmaradott térségek közé, de a Nógrádot is magába foglaló észak­magyarországi térségben sú­lyos gazdasági és társadal­mi problémák jelentkeznek. A gazdaságban rögződtek a hetvenes évek jellemzői, meghatározók maradtak az anyag- és energiaigényes nehézipari ágazatok. A szén­bányászat válsága elhúzódik. A nem megyei székhelyű gazdasági egységekben kon­zerválódott az alacsony mű­szaki-technikai és szakmai színvonal. A mezőgazdasági üzemek tőkeszegények, több­ségben kedvezőtlen adottsá- gúak. A foglalkoztatási le­hetőségek csökkentek, erő­södött a létbizonytalanság. A hiányosságokból adód­nak a tennivalók. A megyei tanács vezetői a kormány ülésén is kérték a gazdasági szerkezet dinamikus átalakí­tását és megújítását. Sürgős feladat a megye déli és nyu­gati térségében lévő hátrá­nyos helyzet felszámolása. Központi intézkedéseket javasoltak főleg kis- és kö­zépüzemek, magánvállalko­zások megteremtéséhez. Eh­hez beruházásokra, fejlesz­tésekre, megfelelő közgaz­dasági ösztönzőrendszerre, nem utolsósorban adóked­vezményre van szükség. A szénbányászatra to­vábbra is igény van, meg­szüntetése komoly foglal­koztatási gondot okozna. Fontos az üveg- és kerámia­iparban a minőségi alap- anyaggyártó technológiák korszerűsítése. Üj termelő- tevékenységek meghonosí­tása is elengedhetetlen, s ehhez pályázat útján lehet pénzhez jutni. Az agrár­ágazatban nélkülözhetetlen a kiegészítő ipari termelés fejlesztése. Korszerűsíteni muszáj az infrastruktúrát. Az idegenforgalom ez idáig kiaknázatlan lehetőség, élni kell vele. Mindezek Nógrád térvesztésének megállítását, a szellemi színvonal emelé­sét kívánják elősegíteni. Az elhangzottakhoz kap­csolódva, három korreferá­tum hangzott el a gazdasá­gi kapacitások, a szellemi tartalékok és az energiafel­használás lehetőségeinek kiaknázására.

Next

/
Thumbnails
Contents