Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-04 / 234. szám
2 NOGRAD 1989. OKTÓBER 4., SZERDA Tudományos vitafórum a szocializmusról Az MSZMP kongresszusát ™ee!Si készítő tanácskozások sorában megkülönböztetett jelentősége volt a Párttörténeti Intézet és a Központi Bizottság társadalom- politikai osztálya által szervezett tudományos ;afórumnak, amely A szocializmus esélye a mai Magyarországon címmel a budapesti pántbizottság politikai propaganda, és művelődési központjában került megrendezésre. A konferencia azt tűzte ki célul, hogy a kongresszusi küldöttek, s a meghívott pártmunkások, marxista oktatók átgondolhassák az aktuálisan felvetődő elméleti és politikai kérdéseket, s tudományosán megalapozott ismereteik legyenek a kongresszuson is várhatóan nagy vitákat kiváltó témákban; így például a demokratikus szocializmus értelmezésében, a gazdaság és politika alapösszefüggéseiben, a pluralista politikai rendszer sajátosságaiban, az MSZMP pártelméleti jellemzőiben. A vitafórum összehívásával kapcsolatban kételyek is felmerültek. Leszámítva a szélsőséges, cinikus megjegyzéseket —, melyek- szerint a szocializmusnak sem Magyarországon, sem másutt nincs perspektívája, tehát felesleges szót váltani róla —, azt kellő alappal észrevételezték többen is, hogy miért ilyen későn került erre sor, s van-e realitása annak, hogy október hatodika előtt alig néhány nappal tartott tudományos tanácskozás szelleme eljut a kongresszusig, s érdemben befolyásolja a döntéseket. Magyarázatul felhozható, hogy a kongresszusi felkészülés eleve rövid időszakra korlátozódott, s gyakorlatilag végig időzavarral küszködött, minden szinten sietségre kényszerítve a szervezőket, a lényegi választ azonban maga a tanácskozás adta meg. A tudományos körökben fiatalnak számító, korszerű szeml< !elű előadok — politológusok, közgazdászok, történészek — ugyanis meggyőzte'- a jelenlévőket : igényes gondolatokra. elméleti támaszra, friss, hiteles informá- ciokra me-' ülönösen nagy szüksége van az értékzavarokkal, belső válsággal vívódó MSZMP-nek, $ ilyen értelemben-nem tekinthető elkésettnek e tanácskozás. Haszna annak ellenére sem vonható kétségbe. hogy lezárni egyetlen kérdést sem sikerült, ellenvéleményekben sem volt hiány. Mégis úgy tűnt. hogy néhány kulcskérdésben oz előadók tudtak átmeneti konszenzust teremteni egymással, s a hallgatósággal és ez minden bizonnyal a kongresszusi küldötteket is orientálja majd állásfoglalásuk kialakításában. A tanácskozás egészét — címének megfelelően — az a gondolat hatotta át, hogy miként ítélhető meg a szocializmus múltja, jelenlegi állása, s hogyan prognosztizálható a jövője. Az előadók teoretikusan is igazolták, hogy a formációelmélet szerinti szocializmus egyelőre nem létezik, ami viszont létezik, az nem nevezhető szocializmusnak. Abban az értelemben tehát, hogy egy nem működő, illetve rosszul működő sztálinista, poszt- sztalinista rendszert kell felváltani egy működő struktúrával, jogos nemcsak modell-, hanem rendszerváltásról is beszélni. Ezt azonban a vitafórum értelmezése szerint nem a szocializmus ellen, hanem érdekében kell megtenni, s ennek számos külső és belső feltétele van. • Ilyen — többek között — az a körülmény, hogy miként alakul a gorbacsovi korrekciós forradalom sorsa, s tud-e a szovjet fejlődés egv vállalható perspektívát felmutatni. Ugyancsak lényegi feltétel, hogy miként sikerül kijutnia a magyar gazdaságnak az előadók által következetesen adósságcsapdának nevezett helyzetből, a magas kamatok okozta függőségből. Megkérdőjeleződött az a napjainkban manipuláltnak tetsző nézet, hogy a társadalom egyetlen reális szervezőereje a magántulajdon. A közéleti demokráciát csak úgy lehet megvalósítani, ha a gazdaságban is teret nyernek az önigazgatási, önkormányziaiti formák, ámelvek azonban eltérnek a felemásra sikeredett vállalati tanácsoktól. A pártpolitikai kérdések sítette, hogy a megújuló szocialista pártnak — vagy pártoknak —, attól függetlenül, hogy mi lesz a neve —, illetve nevük —, elméletileg megalapozott programra, aktívan politizáló tagságra, demokratikus működési alapelvekre és egy olyan struktúrára van szüksége, amely biztosítja azok érvényesülését. Most már a kongresszuson múlik, hogy miként hasznosítja a vitafórum ajánlásait, s a küldöttek politikai akaratában hogyan tükröződik e tanácskozáson megnyilvánuló tudományos gondolkodás hatása. Dr. Csongrády Béla Kongresszus előtt (Folytatás az 1. oldalról.) Boldvai László számos egyéb kérdésben is kifejtette a küldöttcsoport véleményét, illetve személyes álláspontját. Ezek közé tartozik, hogy a párt belső életével összefüggő „sebnyalogató” ügyeket le kellene zárni a kongresszuson. — Szó esett a jelölés módjáról is. Valószínűnek látszik, hogy az elnökség megválasztására a zárt listás módszert alkalmazza a kongresszus. A tisztségviselők jelölésére az egyéni jelölés állna rendelkezésre, erről majd az ügyrendi kérdések között kellene dönteni. A kongresszus időrendjével kapcsolatban is különböző alternatívák léteznek. Az egyik szerint a személyi kérdéseket a lehető legkorábban el kellene rendezni. Emellett az az érv szól, hogy a leendő vezetés kondíciója alapján befolyásolhassa az elfogadandó programot és más állás- foglalásokat. A másik véglet a hagyományos munkarend : végezzük el az ösz- szes tartalmi munkát, legutolsóként kerüljön sor a személyi kérdésekre. Én azt valószínűsítem, hogy a kettő ötvözetére kerül sor. A prózaian hangzó, mégis mély tartalommal bíró technikai ügyekről ugyancsak szólt Boldvai László; — A megválasztott küldöttek mellett meghívotti és megfigyelői kör vesz részt a kongresszuson. Ma már látszik, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai nagy valószínűséggel a tanácskozási jotgú résztvevők közé fognak kerülni. A megfigyelői körbe a szocialista országokat képviselő nagykövetek. a szocialista országokba akkreditált magyar nagykövetek tartoznak, más külföldi résztvevők nem lesznek. Nógrád megye lehetőséget kapott meghívotti kör összeállítására. Eleve számításba jött a megyei képviselőcsoport egy delegáltja, a megyei pártsajtó és a megyei pártbizottság képviselője állandó meghívottként. Rendelkezünk két „mozgó meghívotti mandátum” fölött is. A rendező elv az volt, hogy egy-egy napon ezzel a lehetőséggel a legnagyobb taglétszámmal rendelkező területek — Salgótarján, Balassagyarmat, Bátonyterenye — éljenek, hozzájuk számítva a megyében jelenlévő reformkörök, -közösségek képviseletét is. A konkrét személyi döntés a meghívottat illetően az ő dolguk. A másik lehetőség a párt fontos szövetségeinek — SZMT, megyei tanács —, valamint a pártapparátysnak teszi lehetővé, hogy tanúja legyen a kongresszus munkájának. A beszélgetéshez hozzátartozik még egy konkrétum. A megyei küldöttl csoport a legfelső pártvezetés nógrádi képviseletére is gondolt. Javaslatuk így szól: Boldvai László kerüljön be a párt országos elnökségébe. . Kelemen Gábor A NÓGRÁD sajtószolgálati közleménye Felhívás csatlakozásra Az MSZMP-kongresszus reformelkötelezett küldötteinek csoportja 1989. október 1-én megalakította a reformszövetséget. Csatlakozásra hívjuk fel mindazokat a küldötteket, akik az alábbi kérdésekben elfoglalt állásponttal egyetértenek és azok kongresszusi képviseletét vállalják: 1. Az MSZMP októberi kongresszusán — szakítva a demokratikus centralizmusra épült állampártgyakorlattal — olyan új, szocialista pártot kell létrehoznunk,* mely új programmal, szervezettel, működési szabályzattal és hiteles vezetéssel rendelkezik. 2. Az elmúlt négy évtizedben kialakult diktatórikus szocializmus zsákutcának bizonyult, megreformált gyakorlata is folytathatatlan. Ezért a társadalmi viszonyok gyökeres átalakítására, ebben az értelemben rendszerváltozásra van szükség. 3. A párt programjaként — alapkérdéseiben változatlan tartalommal — elfogadjuk az MSZMP KB bizottságának kongresszusra közreadott tervezetét. Ez alapján választási programot kell kidolgozni. 4. A párt vezetésébe csak olyan személyiségeket javasolunk, akik elfogadják alapelveinket. Megnyilvánulásaikkal, cselekedeteikkel bizonyították és bizonyítják reformelkötelezettségüket, politikailag és erkölcsileg hitelesek. Reformszövetség alakuló tanácskozása A nemrégiben lezajlott megyei pártértekezlet egyértelműen állást foglalt a magyarországi reformok, az MSZMP megújulási szükségessége mellett. Mindez természetesen nem ért váratlanul bennünket, hiszen már hosszú hónapok óta a politizáló emberek szinte másról sem beszélnek. Legföljebb az érdemel külön hangsúlyozást, hogy a küldöttek elsöprő arányban a szélsőségektől mentes, a széles rétegek számára is átlátható és megérthető változások mellett voksoltak. Hogyan vélekedik a reformokról egy fiatal és mindössze három esztendeje párttag értelmiségi? Heinczingerné Koncz Zsuzsa, a bátonyterenyei Ádám Zsigmond Nevelőotthon könyvtárosa és nevelője: — 1986-ban, amikor beléptem az MSZMP-be, a pártviták már kezdtek kibontakozni, de más pártok között még nem lehetett választani. A politizáló embernek maradt az MSZMP, a KISZ, a népfrontmozgalom. Ami miatt végül is a párt mellett döntöttem, az édesanyámmal folytatott beszélgetések voltak, ö mondogatta. hogy ifjú korában milyen nagy feladatúik volt: a szocializmus felépítése. Én ezen elgondolkodtam, és feltettem magamnak a kérdést: mi lehetne a nui nagy feladatunk?... Ez mostanra már egyértelmű és világos: a szocializmus építését nem lehet folytatni a régi módon. ' Nem rendszerváltásra gon. dolok, hanem olyan lényegi változtatásokra, amelyek működővé, aktívvá teszik a meglévő rendszert. A reformoknak át kell hatnia az egész társadalmat, a gazdaságot, a kultúrát, az emberi viszonyokat. Átfogó szemlélettel és óriási tudással kell rendelkezni. — Hogyan érzékeli: a reformokkal jó úton, jó irányban haladunk? — Igen.. A politikának az emberi élet felé kell fordulnia. A probléma inkább abban van, hogy nem elég gyorsan, tettekben nem eléggé kifejeződően haladunk előre. Sokszor emlegetjük például a demokráciát, és úgy .érzem, még mindig sokszor inkább tényleg csak emlegetjük, és nem aszerint cselekszünk. Nem éljük, hanem játszadozunk vele. A régi reakciók még mindig erősen hatnak. A párt életében is. Továbbra is sok a döntésekben a felületesség, a formalizmus: úgy emelik fel emberek a kezüket, hogy alaposan meg sem nézték az alternatívákat, sőt magát az elfogadott döntést sem, ragaszkodnak a régi, elavult ideológiai patentokhoz, sokszor nem számolnak az újjal. Főleg helyben érzem így. A párt az elmúlt három év alatt országosan rengeteget változott, a környezetemben viszont alig. Többen a változások lényegét sem látják, és így mondanak véleményt. — Tapasztalatai alapjaiban megegyeznek az enyéi- mekkel, s minthogy véleményét elfogadom, és az okokat szerteágazónak tartom, nem is firtatom, a miérteket. Inkább arra lennék kíváncsi: ebben a súlyos válsághelyzetben milyen lehetőséget lát az MSZMP számára? Megmaradhat-e társadalmi dominanciája? — Hozzám hasonló fiatallal kevéssel találkoztam a pártértekezleten, ebből indulok ki. Az MSZMP akkor növelheti esélyeit, ha az eddiginél sokkal jobban támaszkodik a fiatalokra, ha konkrétumokat kínál helyzetének javítására. Vonzó programokkal kell bevonni a fiatalokat a politikába. És hiteles emberekkel, akik nem játszották el szavahihetőségüket. Ezeknek a pártvezetőknek lényegesen felkészültebbnek kell lenniük — nem csak ismeretben, hanem szónoki képességekben is — elődeiknél. Én egyébként optimista vagyok. Ilyen a természetem. . Gondolja, ha nem lennék ilyen, három éve beléptem volna az MSZMP-be? ! Gábor Mária csoportvezető a bujáki termelőszövetkezet faüzemében, 1972-től párttag: — Volt idő, amikor biztosan tudtuk. hogy mit akarunk. Ezt ma nem mondhatjuk el magúinkról. Szándékaink körülbelül négy esztendeje egyre homályosa b- ' bak, sok a zavar körülöttünk. Számos párttag várakozó álláspontra helyezkedett, majd meglátjuk, mit hoz a pártkongresszus. (Ezt a tartózkodást éppen Bujákon úgy is érzékeltem, hogy az egyik tsz-beli férfi párttag elzárkózott a beszélgetés elől, mindenféle elfogadható indok nélkül — a szerző.) — A várakozó álláspontban bizonyára benne van — oz említett okok mellett —, hogy az emberek elégedetlenek a helyzetükkel, kiábrándultak a szólamokból. Egyetért ezzel? — A gazdasági helyzet, valóban súlyos. A sorjázó áremelések irritálják az embereket, akik mindenféle lehetőséget, túlmunkát megragadnak életszínvonaluk megtartására. Érdektelenek — és idejük sincs — a közösség dolgai iránt. Aztán elégedetlenek a demokrácia fokával is. Hiába szólnak, nincs foganatja — legtöbbször a hiányzó anyagiak miatt. Szóval nekünk mindenképpen a gazdaságot kellene helyrehoznunk... — Sokan gondolkodnak így, miközben tudják, hogy a gazdaságot és a politikát többet már nem lehet szembeállítani; komplexen kell nézni problémáikat, és javítani rajtuk. Mi a véleménye az MSZMP demokratizálásáról, liberalizálódó szelleméről? — Egyetértek vele. Viszont azt most már nem tudom megmondani, kommunista párt vagyunk-e, Vagy sem. .. Ahogyan olvasom, hallom: felében kommunista, felében szociáldemokrata. Azt gondolom, ez jobb így: nem kell annyit alakoskodn.i, hazudni az embereknek, mint régen. A vallásos ember is lehet jó párttag, ha politikailag mellettünk áll, és becsületesen, szorgalmasan dolgozik, él. Persze nekem már mindegy, milyen rendszerben vagyunk, csak a gazdaság többet produkáljon, jobban éljenek az emberek. Én ennek elérését várom az MSZMP-töl. Dr. Kren Károly, a balassagyarmati kórház sebész főorvosa, 1976-ban lépett be az MSZMP-be, a balassagyarmati reformklub rendszeres látogatója: — Nagy országos dolgokban hallatni szükséges a hangunkat, de nekem vessző- paripám, hogy törődnünk kell a helyi dolgokkal is. Aprópénzre kell váltani a nagypolitikát. Nagyon fontos, hogy ügyeljünk az egyéni és közéleti tisztaságra, a humánumra, olyan viszonyokat teremtsünk, amelyek nem adnak lehetőséget a visszaélésekre. — Hogyan képzeli a nagy- politika aprópénzre váltását? — Bizalmat visszaszerző, közérzetet javító apró, konkrét tettekre gondolok. Például az első világháborús emlékmű helyretételével jelentős, főleg idősebb rétegeket nyerhetnénk meg. Nagyon fontosnak tartom a múlt feltárását, de a politika most már többet és jobban odafigyelhetne a gazdaságra. A jelenlegi helyzetet kellene konkretizálni a gazdaságban is, és nem mindig csak visszanézni, hogy mi minden rosszat tett az MSZMP. Félek attól, hogy a kongresszus is inkább a mostani „verklit'’ hajtja tovább, nem pedig a gazdaság, az életkörülmények javítására koncentrál. . — Milyen párt megerősödését várja az október 6-án kezdődő kongresszustól? — Szerintem akkor lesz jó, elfogadható a párt, ha a munkások mellett az értelmiséget is magába foglalja, mint eddig is, annyi különbséggel, hogy ezt teljesen természetesként fogja fel. Nem igyekszik egyik felet sem kijátszani a másik ellen. Az eddiginél mindenképpen jobban szükséges hangsúlyozni a párt nemzeti voltát, a nemzeti érdekeket, és ezt meg is kell tudni majd mutatnia. Ezzel jobb helyzetbe kerülnénk a választásokon iis. — De azok a vezetők, akik eddig a pártérdekeket tartották mindenhatónak, mindenek} elettinek, vajon eleget tudnak-e tenni az új követelményeknek? — Nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy csak tiszta emberek lehessenek vezetők. Mert már eddig is rengeteget veszítettünk azon, hogy pártvezetőink emberileg nem álltak magaslaton. Ezért én további jelentős személyi változásokat várok a párton belül. És, aki most vezetésre vállalkozik, az aligha vádolható karrierizmussal. S, jó lenne végre tisztázni ideológiai dolgainkat. Helyesnek tartom, hogy istenhívő ember is tagja lehet az MSZMP- nek, de ez csak az ideológia kis része. Sóikkal lényegibb ideológiai kérdésekről kellene vitatkoznunk, válaszra jutnunk. Mert egyelőre ezek a kérdések rendkívül zavarosak, akadá. lyozzák a párttagság tisztánlátását, következésképpen egységesebb kiállását és ha. tékony cselekvését. Sulyok László Most már előrenézzünk és főleg a gazdaságra! begyei vélemények a társadalmi, gazdasági változásokról és az MSZMP megújulásáról :'£.-... :.-... . :'Æ :•":J '■*:: .„■ ' ■ í :,
