Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-20 / 249. szám

1989. OKTÓBER 20.. PÉNTEK no<;rai> 3 Tanácskozik a Tisztelt Ház (Folytatás a 2. oldalról.) tisztességes választási kam­pány során ismertté válja­nak és törvényes, hiteles vá­lasztásokon méressenek meg — hangoztatta. — Mi­közben a jelölési eljárás egyszerűbbé vált, és jórészt átkerült a pártok döntési terrénumába, fokozott hang­súllyal kerül előtérbe a vá­lasztási kampány szabályo­zása és etikája. Politikai kultúránk nagy erőpróbája lesz az elkövetkező válasz­tási kampány, amelyhez a törvényes feltételek adottak. Ezekben a szabályokban az európai választási rend­szerekbe beépült értékek vé­delme fogalmazódik meg: a szabad véleménynyilvánítás, a propaganda széles eszköz­tárának szabad, mások sé­relme nélküli alkalmazása, az esélyegyenlőség és az egyenlő feltételek biztosítá­sa. az állampolgári kontroll és a jogorvoslat lehetősége a választás egész folyamatá­ban. A törvénytervezet az állampolgárok számára jo­gokat garantál, míg az álla­mi szervek — a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási eszkö­zök — számára elsősorban kötelezettségeket állapít meg, feladatokat ró rájuk, éppen az állampolgári jo­gok érvényesülése érdeké­ben. Figyelemre méltónak ítél­te a választási szervek meg­alakításáról, összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új szabályokat is. íg.v azt. hogy az országos és a területi választási bi­zottságok, valamint a sza­vazatszámláló bizottságok választott és megbízott ta­gokból állnak. Hasonló újdonság, hogy a törvénytervezet egy külön fejezetet szentel a jogorvos­lat kérdésének és megnyug­tatóan rendezi azt. Ameny. nyiben ugyanis — a válasz­tási folyamat egészére ki­terjedően — az érintett vá­lasztópolgárok, jelöltek vagy pártok által benyújtott ki­fogást a választási bizottság elutasítja, az elutasító dön­tés ellen a fővárosi, megyei, illetőleg a Legfelsőbb Bí­rósághoz lehet jogorvoslat­tal fordulni. Általánossá vált tehát a bírói út. mint n választások tisztaságának, törvényességének végső ga­ranciája. A köztársasági elnök vá­lasztásáról szóló törvényja­vaslatot taglalva a minisz­ter rámutatott: a parlament döntése alapján megszüle­tett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formá­lódó jogállam nélkülözhe­tetlen alappillérei közé tar­tozik. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsola­tos vitára utalva leszögez­te: a köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpolitikai, hanem a nem­zet sorsát érintő — általá­nos társadalmi érdek. A népszavazással megvá­lasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitá­sa garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet ér­dekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához. Utalt arra, hogy a köz- társasági elnök választásá­ról szóló törvényjavaslat egyszeri alkalomra készült. A javaslat' mind a pártok, mind az önszerveződő ál­lampolgárok számára lehe­tővé teszi, hogy köztársasá­gi elnököt jelöljenek. Egyet­len jogi feltételként. 50 000 támogató aláírás összegyűj­tését írja elő a törvényter­vezet a jelöléshez. A köz- társasági elnök megválasz­tásához az állampolgárok nagy többségének egyező akaratnyilvánítása szüksé­ges. Erre tekintettel a ja­vaslat nagyobb részvételi és szavazati arányt kíván meg ebben az esetben, mint az országgyűlési képvise­lők választásánál. Végül arról a roppant történelmi felelősségről szólt Horváth István, amely most a köz érdekében tevékeny­kedő, az ország jövőjének alakításában szerepet vál­laló szervezetek és szemé­lyek minden döntését át­hatja. Amikor az Ország- gyűlés elfogadja az új. vá­lasztójogi törvényt, történel­mi tettet hajt végre — mondotta —. megteremti a demokratikus parlamenti kormányzás feltételeit, s új társadalomirányítási modellt ad az elkövetkező generá­ciók számára. Dr. Kereszti Csaba, a jo­gi, igazgatási- és igazság­ügyi bizottság előadója tá­mogatta a kormány által beterjesztett tervezeteket. Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, az általános vita első felszóla­lója kijelentette: a választó- jogi törvénytervezetet e for­májában nem tudja elfo­gadni. Mint mondta, mó­dosítási javaslattal azért nem él. mert a törvényter­vezetbe — annak gondos előkészítése ellenére — semmilyen csoportérdeke­ket garantáló formula nem illik bele. A hazai egyhá­zak, a hat nemzetiség és a cigányság nevében arra figyelmeztetett, hogy nekik nem lesz esélyük a kollek­tív parlamenti képviseletre. Dr. Király Ferenc (Szol­nok m.. 5. vk.) Tiszaföldvár körzeti orvosa szerint az előterjesztett törvényjavas­lat „tele van olyan aknák­kal, amelyek társadalmi, politikai életünkben előbb- utóbb robbanni fognak ", Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.) pártszervező alapvetően egyetértve a törvényjavaslattal, egy pon­Az országgyűlési képvise­lők választásáról szóló tör­vényjavaslat vitájában szót kért dr. Bartalné dr. Bor­széki Erzsébet, Nógrád me­gye 6. sz. — balassagyar­mati székhelyű — választó- kerületének képviselője. Elöljáróban utalt arra, hogy a képviselőház jelen­legi tagjai zömében az 1985- ös választások eredménye­képpen jutottak a törvény­hozó testületbe. Felidézte, hogy a választásokat meg­alapozó, 1983-ban alkotott törvény előkészítésében nép­frontosként vett részt, ezt a munkát akkor is vita és ellenvélemény kísérte. — A képviselők azon kétharmadához tartozom, akik első ciklusosként, s azon egynegyedéhez, akik pártonkívüliként — Nógrád megyében egyedül — jutot­tak mandátumhoz. Az ak­kori, 1985-ös, politikai vi­szonyok között a szocialis­ta országok legdemokrati­kusabb választójogi törvé­nye alapján szavaztak rámk. A kötelező többes jelölés mellett sok helyütt az előre kiszemelt „hivatalos” jelöl­teken túl, vagy helyettük, soron kívüli jelöltek listára kerülését érte el a helyi ak­tív választóközösség, akiket többségükben képviselővé ás választottak. Az akkori el­lenzék jelöltjeinek parla­mentbe juttatását azonban a hatalom manipulativ esz­közökkel meghiúsította. A képviselő a következők­ben kifejtette, hogy, ha mai szemmel a legutóbbi vá­lasztás abszolút demokrati­kus volta megkérdőjelez­ton mindenképpen szüksé­gesnek tartotta annak meg­változtatását. A jogszabály- tervezet ugyanis — vélemé­nye szerjnt — nincs tekin­tettel a választópolgárok millióinak érdekeire, el­sősorban a pártok kívánsá­gait veszi figyelembe. Ezért azt javasolta, hogy az egyé­ni választókerületek száma — a törvényjavaslatban fog­laltakkal szemben — 300 le­gyen, s az országos lista alapján pedig 74 képviselői helyről dönthessenek a sza­vazók. Papp Elemér (Zala m., 4. vk), Zalaszentgrót körze­ti főorvosa az átmeneti idő­szakra az egyéni választóke­rületek fenntartását, illetve a területi listás választások lehetőségének elhalasztását szorgalmazta. Ftíió Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora kezde­ményezte a listán megvá­lasztható képviselők szá­mának csökkentését és az egyéni választókerületek szá­mának növelését. Javasolta: a parlament tokintse a ter­vezetet első olvasatnak, s készítői dolgozzák át azt. A képviselő szorgalmazta to­vábbá. hogv a tervezetben egyértelműen fogalmazzák meg, a sorkatonák, hol mi­lyen körülmények között szavazhatnak majd. Sziráki. András (Szolnok m.. 2. vk.). a Szolnoki Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat vezérigazgatója a ter­vezettel kapcsolatos fenn­tartásairól szólva kifejtet­te: a választásról szóló tör­vényjavaslat képe; a leg­kevésbé megfelelni annak a kettős követelménynek, hogy egyrészt kifejezze a társa­dalom politikai tagoltsá­gát. másrészt elősegítse a tötbpái trendszer megszi­lárdulását. hető is, mégis óriási válto­zást indított el, s ez a par­lament munkájában nyomon követhető. — Az első évben még az élőre egyeztetett „megíé- sült " felszólalások voltak jellemzők. Közben néhánv képviselőtársunk — kezdet­ben sokakban komoly el­lenérzést provokáló — fel­vetése és a társadalomban zajló, valamennyiünkre ha­tó politikai ‘változás végül is átalakította a képviselő­ház belső' életét. íg.v lett ez a parlament az egypárt- rendszer korszakában az első törvényhozó testület, amely valóságos politizálás­ba kezdett. Mindez nem kis szerepet játszott az 1988-as társadalmi-politikai fordu­lat létrejöttében. Az egyre élesebben elhatárolódó és megerősödő ellenzéki erők nyomására és az MSZMP-n belül megjelent, reformokat követelők hatására, az ál­lampárt és a pártállam eró­ziója feltartóztathatatlan­ná, a létező szocializmus ér­tékrendje kérdésessé vált, s 1989-re az ország elérkezett a rendszerváltás küszöbére. A képviselő aláhúzta, hogy a zökkenőmentesség előse­gítésére szolgálnak a sarka­latos törvények. — Ezek törvényerőre eme­lésével korszakos felada­tunkat teljesítjük. Ebben a bonyolult helyzetben az Országgyűlés is sajátos, el­lentmondásos helyzetben van. Miközben a képviselő- testület legitimitását egye­sek kétségbe vonják, tudni kell, hogy e parlament dön­tése nélkül a rendszervál­DR. BARTALNÉ DR. BORSZÉKI ERZSÉBET: Történelmi illőkben gyors változásokra képes a nemzet * Nógrádi kép\ iselök a tanácskozás szünetében. tás sem legitim. Üj vá­lasztójogi törvény nélkül szabad választások sem tart­hatók. Képviselőtársaim egy része viszont azért elé­gedetlen, mert a háromolda­lú tárgyalásokon született egyezségekkel döntési sza­badságát érzi korlátozott­nak. Dr. Bartalné szerint mind­két szempontból tetten ér­hető az egyoldalú szemlé­let; nem az adott helyzet realitásából indulnak ki, a történelmi helyzetből kira­gadott részletek abszoluti­zálásával közelítik meg a kérdést. — Ha legitimitásunk valós indokok alapján támadható is, jelenleg akkor is ez a legjobb parlament, mert nincs más, nincs jobb. A parlament jelenlegi önálló­sága oldaláról pedig fon­tosnak tartom, hogy a há­romoldalú egyezteitö tár­gyalások eredményeként for­málódott a felelős politikai csoportok, a nemzet érdeke­it szem előtt tartó kompro­misszuma alapján született alapkoncepaiókat, a nemzeti megbékélést és munkánkat segítő tevékenységnek te­kintsük. A képviselő megállapítot­ta, hogy a sarkalatos tör­vények biztosítják a békés átmenetet, a többpártrend­szer alapjan létrejövő sza­bad, demokratikus válasz­tások segítségével. — Elfogadásunk után ez a parlament teljesítette tör­ténelmi küldetését, és hitem szerint arra kell töreked­nünk, hogy mielőbb sor ke­rüljön az új parlamenti vá­lasztásokra. S ezzel lerövi­düljön az. az átmeneti kor­szak, amely már így is hosszúnak bizonyult, és nem kis veszélyeket rejt magá­ban. A mielőbbi képviselői választásokkal elősegítjük egy erős. és politikailag széles alapon támogatott koalíciós kormány létrejöt­tét, amely megakadályoz­hatja az ország gazdasági összeomlását. Az érvelés szerint így el­kerülhetnénk a politikai csa­tározások felerősödését. Fon­tosnak nevezte a képviselő azt is, hogy mielőbb létre­jöjjön — a jelenlegi politi­kai erőviszonyok szerint — a főfoglalkozású képviselők­ből álló parlament. A dön­tés felelősséggel jár, mert az egyik vélekedés szerint erre a parlamentre a vá­lasztások előtt még számta­lan feladat vár. — Kimondhatjuk ugyan­akkor azt is, hogy mivel ez a parlament összetételében nem fejezi ki a jelenlegi po­litikai tagozódást, az új választási törvény és a töb­bi sarkalatos törvény elfo­gadásával, nincs törvényes akadálya a választások ki­írásának. Engedjük át he­lyünket rövid időn belül az új, demokratikusan, a több­pártrendszer elvei alapján megválasztott parlament­nek, melyben az új pártok új képviselőivel, új gondo­latok segítségével a függő­ben levő kérdéseket parla­menti keretek között döntik el, s a színfalak mögötti egyeztetésre többé nem lesz szükség. A hangos tetszésnyilvání­tás, a „tapsszünet” után dr. Bartalné azzal folytatta, hogy akinek ilyen szándé­ka van a jelenlegi képvise­lők között, azok is választá­si küzdelemben bizonyítsák alkalmasságukat. Felszóla­lását a következő gondola­tokkal fejezte be: — Történelmi időket élünk. Ilyen helyzetben nagy lép* tékű, gyors változásira képes a nemzet és az egyén is. Éppen ezért azt javas­lom tisztelettel a parla­mentnek, hogy lényegretö- .rő vita után — a legszük­ségesebb, rövid idő alatt korrigálható változtatások­kal — fogadja el a tör­vényjavaslatot. A törvényjavaslat feletti általános vitában részt vet­tek még: Balogh László (Békés m., 14. vk.): Márk György (or­szágos lista); Horváth János (Fejér megye, 2. vk) : Varga János (Tolna m., 6- vk.);An- tal Imre (Pest m., 19. vk.); Mayer Bertalan (Vas m„ 5. vk.): Fekete János (Békés m„ 11. vk.); Horváth Ferenc (Somogv m., 10. vk.); Hor­váth Miklós (Fejér m., 3. vk.); Deák Géza (Hajdú-Bi- har m-. 14. vk.) ', Juhász Fe­renc (Budapest, 62. vk.); Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk): Dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.); Koltai Imre (Pest m., 28. vk.); dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.): Huszár István (orszá­gos lista): dr. Marx Gyula Zala m., 2- vk.); Schöner Alfréd (országos lista): Ben­jámin Judit (Budapest, 21- vk.); Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk): Zsidei lstvánné (He­ves m.. 5. vk ). Az általános vita lezárá­sa után megkezdődött a tör­vényjavaslat feletti részle­tes vita. A részletes vitában hoz­zászóltak: Kárpáti, András (Pest m.. 22. vk.) ; Balogh László (Pest m., 29. vk.) ; Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.): Fiiló Pál (Buda­pest, 18. vk.); dr. Vona Fe­renc (Pest m., 16. vk.); dr. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.). A választásról szóló tör­vénytervezet részletes vitá­jának végén Szűrös Má­tyás a javaslatokat véle­ményezésre kiajflta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az Ország- gyűlés ülésszakának csü­törtöki munkanapján Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva el­nökölt. A parlament ma reggel 9 órakor, várhatóan a választásról szóló törvény- tervezet feletti határozat- hozatallal folytatja munká­ját. Tudósított: MTI Kelemen Gábor Fotó: Kulcsár József A kisebbség hangja A pártok működéséről, gazdálkodásáról törvényt alkotott a parlament. A manapság legfontosabbnak Ítélt jogszabályok egyike ez. — Tálán nem a legfon­tosabb — vélekedett dr. Miklós Zoltán, a salgótar­jáni városkörnyék ország­gyűlési képviselője, immár a szavazás után. — Az ag­gályom az. hogy van im­már párttörvényünk is, a gazdaságról azonban sem­mi szó. nem történik vál­tozás. Kállai Ferenc na­gyon szemléletesen fogal­mazott. amikor azt mond­ta: vannak ma már pár­tok. csak úgy néz ki, hogy mind eltitkolja azt az_ ér­téket, ami benne van. Nem akarja elárulni. Nincs ú) a nap alatt, nem hiszem, hogy arra várnának : le­gyen párttörvény. — Immár van. ez tény. — Hogy a pártok meny­nyi becsülettel, tisztesség­gel dolgoznak majd a tör­vény szellemében, az az egyén természetrajzától is függ. — A jogalkotás érzéke­nyen érinti, az MSZMP-1, illetve jogutódját. Mi er­ről dr. Miklós Zoltán vé­leménye? — A párt teremtett ma­gának anyagiakat, elért va­lamit. Kár volna ezt ta­gadni, még akkor is, ha az utóbbi tíz esztendő nem is volt olyan eredményes a párt irányításával. Kétség­telen. hogy kapott állami támogatást, de bármennyi­re is tagadjuk, állami jel­legű feladatokat is felvál­lalt az MSZMP, a támo­gatás ezt a célt is szolgál­ta. Sokan hivatkoznak a tagdíjakra is. és hiba volt. hogy vagyonát, állóeszkö­zeit, megteremtett értékeit nem törzskönyveztette — Valószínűleg hozzájá­rult ehhez az egypártrend- szer biztonságérzete is. — Lehetséges. Én is azok közé tartozom, akiket nagy agggdalommal tölt el a párt „kisemmizése". — Kifejezte ezt az ag­godalmát a szavazáskor isi’ — .4 vesztesek között voltam. Az alternatív sza­vazási lehetőségnél azt tá­mogattam. hogy ne csak a tulajdonjoggal, hanem a használati és kezelői jogá­nál is gazdálkodhasson a párt. Leszavaztak, ötven- egynéhányan képviseltük ezt az álláspontot. ■

Next

/
Thumbnails
Contents