Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-20 / 249. szám
1989. OKTÓBER 20.. PÉNTEK no<;rai> 3 Tanácskozik a Tisztelt Ház (Folytatás a 2. oldalról.) tisztességes választási kampány során ismertté váljanak és törvényes, hiteles választásokon méressenek meg — hangoztatta. — Miközben a jelölési eljárás egyszerűbbé vált, és jórészt átkerült a pártok döntési terrénumába, fokozott hangsúllyal kerül előtérbe a választási kampány szabályozása és etikája. Politikai kultúránk nagy erőpróbája lesz az elkövetkező választási kampány, amelyhez a törvényes feltételek adottak. Ezekben a szabályokban az európai választási rendszerekbe beépült értékek védelme fogalmazódik meg: a szabad véleménynyilvánítás, a propaganda széles eszköztárának szabad, mások sérelme nélküli alkalmazása, az esélyegyenlőség és az egyenlő feltételek biztosítása. az állampolgári kontroll és a jogorvoslat lehetősége a választás egész folyamatában. A törvénytervezet az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek — a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási eszközök — számára elsősorban kötelezettségeket állapít meg, feladatokat ró rájuk, éppen az állampolgári jogok érvényesülése érdekében. Figyelemre méltónak ítélte a választási szervek megalakításáról, összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új szabályokat is. íg.v azt. hogy az országos és a területi választási bizottságok, valamint a szavazatszámláló bizottságok választott és megbízott tagokból állnak. Hasonló újdonság, hogy a törvénytervezet egy külön fejezetet szentel a jogorvoslat kérdésének és megnyugtatóan rendezi azt. Ameny. nyiben ugyanis — a választási folyamat egészére kiterjedően — az érintett választópolgárok, jelöltek vagy pártok által benyújtott kifogást a választási bizottság elutasítja, az elutasító döntés ellen a fővárosi, megyei, illetőleg a Legfelsőbb Bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. Általánossá vált tehát a bírói út. mint n választások tisztaságának, törvényességének végső garanciája. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a parlament döntése alapján megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó jogállam nélkülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos vitára utalva leszögezte: a köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpolitikai, hanem a nemzet sorsát érintő — általános társadalmi érdek. A népszavazással megválasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához. Utalt arra, hogy a köz- társasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat egyszeri alkalomra készült. A javaslat' mind a pártok, mind az önszerveződő állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Egyetlen jogi feltételként. 50 000 támogató aláírás összegyűjtését írja elő a törvénytervezet a jelöléshez. A köz- társasági elnök megválasztásához az állampolgárok nagy többségének egyező akaratnyilvánítása szükséges. Erre tekintettel a javaslat nagyobb részvételi és szavazati arányt kíván meg ebben az esetben, mint az országgyűlési képviselők választásánál. Végül arról a roppant történelmi felelősségről szólt Horváth István, amely most a köz érdekében tevékenykedő, az ország jövőjének alakításában szerepet vállaló szervezetek és személyek minden döntését áthatja. Amikor az Ország- gyűlés elfogadja az új. választójogi törvényt, történelmi tettet hajt végre — mondotta —. megteremti a demokratikus parlamenti kormányzás feltételeit, s új társadalomirányítási modellt ad az elkövetkező generációk számára. Dr. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási- és igazságügyi bizottság előadója támogatta a kormány által beterjesztett tervezeteket. Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az általános vita első felszólalója kijelentette: a választó- jogi törvénytervezetet e formájában nem tudja elfogadni. Mint mondta, módosítási javaslattal azért nem él. mert a törvénytervezetbe — annak gondos előkészítése ellenére — semmilyen csoportérdekeket garantáló formula nem illik bele. A hazai egyházak, a hat nemzetiség és a cigányság nevében arra figyelmeztetett, hogy nekik nem lesz esélyük a kollektív parlamenti képviseletre. Dr. Király Ferenc (Szolnok m.. 5. vk.) Tiszaföldvár körzeti orvosa szerint az előterjesztett törvényjavaslat „tele van olyan aknákkal, amelyek társadalmi, politikai életünkben előbb- utóbb robbanni fognak ", Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.) pártszervező alapvetően egyetértve a törvényjavaslattal, egy ponAz országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitájában szót kért dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet, Nógrád megye 6. sz. — balassagyarmati székhelyű — választó- kerületének képviselője. Elöljáróban utalt arra, hogy a képviselőház jelenlegi tagjai zömében az 1985- ös választások eredményeképpen jutottak a törvényhozó testületbe. Felidézte, hogy a választásokat megalapozó, 1983-ban alkotott törvény előkészítésében népfrontosként vett részt, ezt a munkát akkor is vita és ellenvélemény kísérte. — A képviselők azon kétharmadához tartozom, akik első ciklusosként, s azon egynegyedéhez, akik pártonkívüliként — Nógrád megyében egyedül — jutottak mandátumhoz. Az akkori, 1985-ös, politikai viszonyok között a szocialista országok legdemokratikusabb választójogi törvénye alapján szavaztak rámk. A kötelező többes jelölés mellett sok helyütt az előre kiszemelt „hivatalos” jelölteken túl, vagy helyettük, soron kívüli jelöltek listára kerülését érte el a helyi aktív választóközösség, akiket többségükben képviselővé ás választottak. Az akkori ellenzék jelöltjeinek parlamentbe juttatását azonban a hatalom manipulativ eszközökkel meghiúsította. A képviselő a következőkben kifejtette, hogy, ha mai szemmel a legutóbbi választás abszolút demokratikus volta megkérdőjelezton mindenképpen szükségesnek tartotta annak megváltoztatását. A jogszabály- tervezet ugyanis — véleménye szerjnt — nincs tekintettel a választópolgárok millióinak érdekeire, elsősorban a pártok kívánságait veszi figyelembe. Ezért azt javasolta, hogy az egyéni választókerületek száma — a törvényjavaslatban foglaltakkal szemben — 300 legyen, s az országos lista alapján pedig 74 képviselői helyről dönthessenek a szavazók. Papp Elemér (Zala m., 4. vk), Zalaszentgrót körzeti főorvosa az átmeneti időszakra az egyéni választókerületek fenntartását, illetve a területi listás választások lehetőségének elhalasztását szorgalmazta. Ftíió Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora kezdeményezte a listán megválasztható képviselők számának csökkentését és az egyéni választókerületek számának növelését. Javasolta: a parlament tokintse a tervezetet első olvasatnak, s készítői dolgozzák át azt. A képviselő szorgalmazta továbbá. hogv a tervezetben egyértelműen fogalmazzák meg, a sorkatonák, hol milyen körülmények között szavazhatnak majd. Sziráki. András (Szolnok m.. 2. vk.). a Szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója a tervezettel kapcsolatos fenntartásairól szólva kifejtette: a választásról szóló törvényjavaslat képe; a legkevésbé megfelelni annak a kettős követelménynek, hogy egyrészt kifejezze a társadalom politikai tagoltságát. másrészt elősegítse a tötbpái trendszer megszilárdulását. hető is, mégis óriási változást indított el, s ez a parlament munkájában nyomon követhető. — Az első évben még az élőre egyeztetett „megíé- sült " felszólalások voltak jellemzők. Közben néhánv képviselőtársunk — kezdetben sokakban komoly ellenérzést provokáló — felvetése és a társadalomban zajló, valamennyiünkre ható politikai ‘változás végül is átalakította a képviselőház belső' életét. íg.v lett ez a parlament az egypárt- rendszer korszakában az első törvényhozó testület, amely valóságos politizálásba kezdett. Mindez nem kis szerepet játszott az 1988-as társadalmi-politikai fordulat létrejöttében. Az egyre élesebben elhatárolódó és megerősödő ellenzéki erők nyomására és az MSZMP-n belül megjelent, reformokat követelők hatására, az állampárt és a pártállam eróziója feltartóztathatatlanná, a létező szocializmus értékrendje kérdésessé vált, s 1989-re az ország elérkezett a rendszerváltás küszöbére. A képviselő aláhúzta, hogy a zökkenőmentesség elősegítésére szolgálnak a sarkalatos törvények. — Ezek törvényerőre emelésével korszakos feladatunkat teljesítjük. Ebben a bonyolult helyzetben az Országgyűlés is sajátos, ellentmondásos helyzetben van. Miközben a képviselő- testület legitimitását egyesek kétségbe vonják, tudni kell, hogy e parlament döntése nélkül a rendszerválDR. BARTALNÉ DR. BORSZÉKI ERZSÉBET: Történelmi illőkben gyors változásokra képes a nemzet * Nógrádi kép\ iselök a tanácskozás szünetében. tás sem legitim. Üj választójogi törvény nélkül szabad választások sem tarthatók. Képviselőtársaim egy része viszont azért elégedetlen, mert a háromoldalú tárgyalásokon született egyezségekkel döntési szabadságát érzi korlátozottnak. Dr. Bartalné szerint mindkét szempontból tetten érhető az egyoldalú szemlélet; nem az adott helyzet realitásából indulnak ki, a történelmi helyzetből kiragadott részletek abszolutizálásával közelítik meg a kérdést. — Ha legitimitásunk valós indokok alapján támadható is, jelenleg akkor is ez a legjobb parlament, mert nincs más, nincs jobb. A parlament jelenlegi önállósága oldaláról pedig fontosnak tartom, hogy a háromoldalú egyezteitö tárgyalások eredményeként formálódott a felelős politikai csoportok, a nemzet érdekeit szem előtt tartó kompromisszuma alapján született alapkoncepaiókat, a nemzeti megbékélést és munkánkat segítő tevékenységnek tekintsük. A képviselő megállapította, hogy a sarkalatos törvények biztosítják a békés átmenetet, a többpártrendszer alapjan létrejövő szabad, demokratikus választások segítségével. — Elfogadásunk után ez a parlament teljesítette történelmi küldetését, és hitem szerint arra kell törekednünk, hogy mielőbb sor kerüljön az új parlamenti választásokra. S ezzel lerövidüljön az. az átmeneti korszak, amely már így is hosszúnak bizonyult, és nem kis veszélyeket rejt magában. A mielőbbi képviselői választásokkal elősegítjük egy erős. és politikailag széles alapon támogatott koalíciós kormány létrejöttét, amely megakadályozhatja az ország gazdasági összeomlását. Az érvelés szerint így elkerülhetnénk a politikai csatározások felerősödését. Fontosnak nevezte a képviselő azt is, hogy mielőbb létrejöjjön — a jelenlegi politikai erőviszonyok szerint — a főfoglalkozású képviselőkből álló parlament. A döntés felelősséggel jár, mert az egyik vélekedés szerint erre a parlamentre a választások előtt még számtalan feladat vár. — Kimondhatjuk ugyanakkor azt is, hogy mivel ez a parlament összetételében nem fejezi ki a jelenlegi politikai tagozódást, az új választási törvény és a többi sarkalatos törvény elfogadásával, nincs törvényes akadálya a választások kiírásának. Engedjük át helyünket rövid időn belül az új, demokratikusan, a többpártrendszer elvei alapján megválasztott parlamentnek, melyben az új pártok új képviselőivel, új gondolatok segítségével a függőben levő kérdéseket parlamenti keretek között döntik el, s a színfalak mögötti egyeztetésre többé nem lesz szükség. A hangos tetszésnyilvánítás, a „tapsszünet” után dr. Bartalné azzal folytatta, hogy akinek ilyen szándéka van a jelenlegi képviselők között, azok is választási küzdelemben bizonyítsák alkalmasságukat. Felszólalását a következő gondolatokkal fejezte be: — Történelmi időket élünk. Ilyen helyzetben nagy lép* tékű, gyors változásira képes a nemzet és az egyén is. Éppen ezért azt javaslom tisztelettel a parlamentnek, hogy lényegretö- .rő vita után — a legszükségesebb, rövid idő alatt korrigálható változtatásokkal — fogadja el a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat feletti általános vitában részt vettek még: Balogh László (Békés m., 14. vk.): Márk György (országos lista); Horváth János (Fejér megye, 2. vk) : Varga János (Tolna m., 6- vk.);An- tal Imre (Pest m., 19. vk.); Mayer Bertalan (Vas m„ 5. vk.): Fekete János (Békés m„ 11. vk.); Horváth Ferenc (Somogv m., 10. vk.); Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.); Deák Géza (Hajdú-Bi- har m-. 14. vk.) ', Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.); Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk): Dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.); Koltai Imre (Pest m., 28. vk.); dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.): Huszár István (országos lista): dr. Marx Gyula Zala m., 2- vk.); Schöner Alfréd (országos lista): Benjámin Judit (Budapest, 21- vk.); Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk): Zsidei lstvánné (Heves m.. 5. vk ). Az általános vita lezárása után megkezdődött a törvényjavaslat feletti részletes vita. A részletes vitában hozzászóltak: Kárpáti, András (Pest m.. 22. vk.) ; Balogh László (Pest m., 29. vk.) ; Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.): Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.); dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.); dr. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.). A választásról szóló törvénytervezet részletes vitájának végén Szűrös Mátyás a javaslatokat véleményezésre kiajflta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az Ország- gyűlés ülésszakának csütörtöki munkanapján Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva elnökölt. A parlament ma reggel 9 órakor, várhatóan a választásról szóló törvény- tervezet feletti határozat- hozatallal folytatja munkáját. Tudósított: MTI Kelemen Gábor Fotó: Kulcsár József A kisebbség hangja A pártok működéséről, gazdálkodásáról törvényt alkotott a parlament. A manapság legfontosabbnak Ítélt jogszabályok egyike ez. — Tálán nem a legfontosabb — vélekedett dr. Miklós Zoltán, a salgótarjáni városkörnyék országgyűlési képviselője, immár a szavazás után. — Az aggályom az. hogy van immár párttörvényünk is, a gazdaságról azonban semmi szó. nem történik változás. Kállai Ferenc nagyon szemléletesen fogalmazott. amikor azt mondta: vannak ma már pártok. csak úgy néz ki, hogy mind eltitkolja azt az_ értéket, ami benne van. Nem akarja elárulni. Nincs ú) a nap alatt, nem hiszem, hogy arra várnának : legyen párttörvény. — Immár van. ez tény. — Hogy a pártok menynyi becsülettel, tisztességgel dolgoznak majd a törvény szellemében, az az egyén természetrajzától is függ. — A jogalkotás érzékenyen érinti, az MSZMP-1, illetve jogutódját. Mi erről dr. Miklós Zoltán véleménye? — A párt teremtett magának anyagiakat, elért valamit. Kár volna ezt tagadni, még akkor is, ha az utóbbi tíz esztendő nem is volt olyan eredményes a párt irányításával. Kétségtelen. hogy kapott állami támogatást, de bármennyire is tagadjuk, állami jellegű feladatokat is felvállalt az MSZMP, a támogatás ezt a célt is szolgálta. Sokan hivatkoznak a tagdíjakra is. és hiba volt. hogy vagyonát, állóeszközeit, megteremtett értékeit nem törzskönyveztette — Valószínűleg hozzájárult ehhez az egypártrend- szer biztonságérzete is. — Lehetséges. Én is azok közé tartozom, akiket nagy agggdalommal tölt el a párt „kisemmizése". — Kifejezte ezt az aggodalmát a szavazáskor isi’ — .4 vesztesek között voltam. Az alternatív szavazási lehetőségnél azt támogattam. hogy ne csak a tulajdonjoggal, hanem a használati és kezelői jogánál is gazdálkodhasson a párt. Leszavaztak, ötven- egynéhányan képviseltük ezt az álláspontot. ■
