Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-20 / 249. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Világablak 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.05: Népdalok 11.32: Déri: Számadás 12.45: 36 + 4 13.00: Klasszikusok délidő­ben. 14.05: Erről beszéltünk... 14.35: Kórusmüvek Balassi Bálint verseire. 15.00: Magyar Írás. A Rádió irodalmi he­tilapja. 15.49: Ünnep 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Hangoló 17.05: Ütközőpontok 17.30: Hires filmzenék 18.05: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk — az irodalom­ról. 18.20: Levelekre röviden. 18.30: Esti magazin 19.15: Sportvilág 19.30: Hol volt. hol nem volt. . . 19.40: Végvári Rezső féld.: ..Szabad madár”, népdalszvit. 19.50: Gong. 20.00: Tudósok a közéletben 20.30: Új Supraphon-lemeze- inkből. Josef Suk hegedül. 21.00: Kilátó 21.45: Hajszálgyökerek 22.00: Hírvilág 22.30: Mérleg PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben 9.05: Wolf Péter-'portré 10.00: Kertbarátok műsora. 10.05: Leo Fall operettjei­ből. 11.05: O. ó, ó. Nagymami... 12.10: Nóták 12.53: Édes anyanyelvűnk 13.05: Pophullám 14.00: Péntekitől péntekig Ajánlóműsor sok mu­zsikával. 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Könnyű percek könnyű ritmusok ha.zai előadókkal. 19.05: Garázs 19.35: Zenés hallomások és vallomások 21.05: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 21.30: Cigányfélóra 22.00: Benkő László „Ika­rosz” c. új lemezéről. 22.20: a francia sanzon is­meretlen arcai. 23.10: Sporthíradó 23.20: A dalnak vége. Bireli Lagrene és Jaco Pastorius dzsessz- együttese játszik. 0.15: Éjfél után 17.30: Téka. Közhasznú informá­ciók. 17.40: Riportfilm. 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti, szolgáltató műsor. 19.00: Esti mese. 19.10: Tévémozi-elözetes. A csóró című filmhez. 19.25: Reklám # 19.30: Híradó 20.00 : Reklám 20.05: Az Országházból je­lentjük... összefog­laló az Országgyűlés mai napjáról. 20.35: Új hullám. 21.20: Reklám 21.25: Tévémozi. A csóró. Olasz film (1961). FF. 23.15: Tornász-világbajnok­ság. Női egyén-i ösz- szetett verseny. Közvetítés Stuttgart­ból. felvételről. 0.15: Híradó 3. TV 2.: Sugár Ágnessel és Déri Jánossal. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene. 17.45: Torpedó. Telefonos játék. 18.00: Telesport. 18.25: G y er e k e k nek ! 18.46: Tv 2. 19.00: Az ügy nem zárult le. Francia bűnügyi film (1985.) 20.34: Tv 2. Benne : 20.45: „Ki viszi át a szerel­met?” XV/14. rész: Te meg én és a gyer­mekeink. Dr. Czeizel Endre előadása. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Hárman, egy témáról. Vitamüsor a politikai egyeztető tárgyalások­ról. 22.15: Latinovits Zoltán film- szerepeiből. Isten hozta, őrnagy úr. Magyar film (1969.) (ism.) Kb. 24.00: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR : BARTÓK RADIO: 9.08: Francia muzsika 9.50: Mendelssohn: Szent Iván-éji álom — kísérő­zene. Részletek. 10.30: Zengjen a muzsika 11.00: Helen' Donath opera­áriákat énekel. 11.30: Zenekari muzsika 12.36: Bemutatjuk új kórus­lemezünket. 13.00: Hallgassuk újra ! 14.00: Bemutatjuk új fel­vételeinket. 14.44: Olasz muzsika rézfú­vósok előadásában. 15.04: Rabaud: Marúf, a kai­rói varga. ötfel vonás os opera. 16.05: .Újra olvasva. 17.37: Bécsi szerzők szoná­táiból. 18.30: A Gordiusztól kér­dezték. 19.05: Dallamok nyomában. 19.35: üj lemezeinkből. 20.23 : Rádióhangversenyék­ről. 20.53: Opera-művészlemezek 21.42: Hauser Adrienne Cho­pin-zongora hangver­senye a pesti Vigadó­ban. 22.52: Zenetörténeti érdekes­ségek. 9.20: Kicsinyek műsora. 9.40: Szovjet rajzfilm. 9.50: Tv-soroza.t (ism.) 11.00: Kék fény (ism.) 16.05: A tudományról és a technikáról. 16.55: cseh animációs film. 17.15: Művelődési sorozat. 17.45: Az ,,Ostravanka” együttes műsorából. 18.20: Mezőgazdasági maga­zin. 19.00: Esti mese. 19.30: Híradó 20.00: Természetfilm. 20.30: Tv-játék. 21.35: A skót tv zenés, szó­rakoztató műsora. 22.00: Vetélkedő 22.40: Kerékpárok csak nyárra. Spanyol film. 2. MŰSOR: 15.50: Angol nyelvtanfolyam 16.20: Feszültségteli élet. Lengyel tv-sorozat. 17.35: A nap percei. 18.45: Katonákról. 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Dukla Trencin—TJ Gottwaldov jégkorong­mérkőzés. A szünet­ben: Híradó. 22.20: Világhírádó 22.35: önök estje... MISKOLCI STÜDIÖ : MOZIMŰSOR: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.15: In­formációk. 6.2C: Észak-ma­gyarországi krónika. 6.30: Hí­rek, lapszemle. 6.45: Tükörkép szolgáltatásokról. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 7.25: Tévétorna 7.30: Pintér József: „Egy óra múlva itt vagyok...” Tévé- filmsorozat. (1973.) 8.50: Képújság 8.55: Az Országházból je­lentjük... Tudósítás az Országgyűlés októberi ülésszakáról. 16.50: Hírek 17.00: Péntek délután Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora. Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től : Roger nyúl a pác­ban. Színes. szinkronizált amerikai film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A magányos zsa­ru. Színes, szinkronizált; francia krimi. — Kamara: A lovakat lelövik, ugye? Színes amerikai film. — Balassagyar­mati Madách: Rend őr akadé­mia 3. Újra tréningben. — Kamara: A bál. Színes olaszz— francia film. — Pásztó: Csu­pasz pisztoly. Színes/ szinkro­nizált amerikai krimi. — Szécsényi Rákóczi: Jó reg­gelt, Vietnam ! Színes, szink­ronizált amerikai krimi. — Karancslapujtő: Kamba. Szí­nes, szinkronizált amerikai film. — Nagylóc: Nem látni és megszeretni. Színes, szink­ronizált amerikai filmvígjá­ték. — Ersekvadkert : Halálos mánia (16). Színes, szinkro­nizált amerikai horror. — Rétság: Madonnák háborúja (16). Színes japán kaiandfilm. NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT... Több millió analfabéta Amerikában Beszélgetés egy balassagyarmati látogatás kapcsán Lehet, hogy van, aki­nek a szemében fényűzés­nek tűnik a felnőttokta­tást, -nevelést emlegetni, amikor gyerekei olyan is­kolába járnak, ahol hét éve nem festettek, ahol a tárgyi feltételek olyanok, amilyenek. Mégis, úgy hi­szem, nem haszontalan ez­zel az oktatási ággal is fog­lalkozni, mert egyre több felnőtt szorul oktatásra to­vább- vagy átképzésre. Ilyen helyzetben pedig mindenkitől lehet tanulni. Talán éppen ez vezette a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pont szakembereit, amikor meghívták az Ipoly-parti városba Carrol A. Londo­nért, a virginiai egyetem professzorát. Az USA-ból érkezett szakember több­napos magyarországi láto­gatása során a felnőtt- oktatásban és a közműve­lődésben dolgozó szakembe­rekkel találkozott, s az ott­honi helyzetről tájékoztat­ta őket. A balassagyarmati előadása előtt kértem őt beszélgetésre. — Professzor úr, nagy vonalakban hogyan jelle­mezné az USA felnöttokta- táaát, milyen célokért és hol tevékenykedik? — A felnőttoktatás a kul­túra, az élet minden terü­letén jelen van. A templo­mokban éppúgy, mint az iskolákban, a munkások kö­zött és a különféle egyhá­zi gyülekezetekben egya­ránt. Az egyik legnagyobb feladata az analfabétizmus leküzdése, mert az írástu­datlanok száma 30—40 mil­lióra tehető. A kormányt erősen nyugtalanítja ez a helyzet, egyre több kísér­letet tesznek a felszámo­lása érdekében. Ai írni. ol­vasni tudással könnyebb munkához is jutni. Ez az egyik nagyon fontos fel­adata a felnőttoktatásnak. A másik pedig, hogy a nyugdíjba vonulóknak segít­séget adjon a váltás köny- nvebb elviselésére, iden­titástudatuk megőrzéséhez, hogy továbbra is a társada­lom tagjainak érezhessék magukat. — Az imént a kormányt említette. Nyujt-e anyagi segítséget a felnőttoktatás­hoz? — A kormány az írástu­datlanság felszámolásában természetesen ad anyagi támogatást. A többi tevé­kenységhez nem. — Vannak-e adatai arról, mely államokban kapja a legnagyobb összeget a fel- nöttnevelés? — A legjobban élőkben természetesen. így Kalifor­niában, Michiganban, New York államban, vagy épp Virginiában, ahonnan én is jöttem. Ezután magyarországi programjáról kérdeztem Carrol A. Londonért. El­mondta, hogy Budapesten a Művelődési Minisztérium­ban egy megbeszéléssel kez­dődött a látogatása, majd Debrecenbe utazott, ahol népművelőkkel és a felnőtt- oktatásban dolgozókkal ta­lálkozott. A jövő héten pe­dig Lengyelországba uta­zik, ahol egy konferencián vesz részt. — Gyanítom, látogatása hazánkban és majd Len­gyelországban is összefügg némiképp a két európai or­szág és az USA kapcsola­tainak változásával. Lát-e lehetőséget a további együttműködésre, s esetleg kaphat-e segítséget a ma­gyar felnőttoktatás a ten­gerentúlról? — Pénzügyit?! — kérde­zett vissza mosolyogva, majd hozzátette: természe­tesen van lehetőség a to­vábbi közös munkára, s ha kérünk, szakmai segítséget is kaphatunk. A szokásos ,,nagyon örü­lök, hogy épp a változás időszakában járhattam elő­ször önöknél. . ." monda­tok után Carrol A. Lon­doner elvonult megtartani előadását magyar szakem­bereknek az amerikai hely­zetről, gyakorlatról. (hlavay) Emlékezetes hangverseny Rátonytcrcnyén A zenei világnapra em­lékezve színvonalas hang­verseny hallgatói lehettünk nemrégen Bátonyterenyén, a Bányász Művelődési Ház­ban. Az ünnepélyes koncert előtt Venter László, a bá- tonyterenyei zeneiskola igazgatója szólt az ünnep jelentőségéről. A muzsika egyidős az emberrel, az emberi társadalommal — hangsúlyozta. A teljes műsort, a nagy- bátonyi kamarazenekar ad­ta. A már nemcsak hazánk­ban, hanem határainkon túl is egyre ismertebbé váló, kitűnő együttes műsorában ezúttal a zenetörténet min­den nagy korszakából hall­hatunk néhány, az illető korra jellemző kompozíció­kat. Először Georg Friedrich Händel tizenkét hatalmas méretű, korszakalkotó con­certo grossói közül hang­zott el több tétel. Ez a mo­numentális, a■barokk zene heroizmusát kifejező zene, a műhöz méltó előadásban csendült fel mind a con- certáló szólamokat játszó Torják Vilmos (1. hegedű), Sándor László (II. hegedű) és Farkas Erzsébet (gor­donka). mind a teljes zene­kar által. Feltétlenül ki kell itt emelni még a conterto grossót fundamentumában, hangszínében és tartalmá­ban is döntően befolyásoló csembalószólamot interpre­táló Torják Vilmosné kul­turált, precíz játékát. A második barokk mű Vi­valdi két hegedűre írt con­certója (versenyműve) volt. Nem kisebb elismeréssel szólhatunk a kompozíció előadásáról. Csajkovszkij zenéje, a híres vonósnégyestétei, az Andante Cantabile egy évszázaddal későbbi kort, a romantika korát varázsolta elénk. Lev Tolsztoj köny- nyekre fakadt, amikor ezt a tételt először hallotta és később erről a koncertről azt írja: „Irodalmi mun­kásságom legszebb jutalma volt ez a csodálatos est.'’ A mű előadása most is a közönség lelkes tetszésnyil­vánítását eredményezte. Befejezésül Bartók 1915- ben Szonatina címmel zon­gorára, majd 1931-ben, Er­délyi láncok címmel vonós zenekarra hangszerelt kom­pozíciója zárta a koncert műsorát. A háromtételes da­rab román népi dallamok ciklikus egybefoglalása. Bartók tanúbizonyságát ad­ta, hogy egyenértékűnek és mindnyájunk közkincsének tekinti a Duna-táji népek zenéjét. Szüts Pál Farmeres hagyományteremtők Újra volt szüreti bál Magyarnándorban öt év óta először ren­deztek szüreti felvonulást és bált Magyarnándorban, nagy volt hát a sürgés-for­gás a múlt vasárnap. A menet délután fél négykor a téesziroda elől indult. A szokásnak megfelelően elől lovas kocsin a bíró és a jegyző, utánuk a csőszlegé­nyek, leányok. A bolt és a bisztró előtti kis téren vagy kétszázan voltak a bámész­kodók. Köztük emlékező, mosolygós idősebbek, és ta­nácstalan tizenévesek egya­ránt. A nótázó színes felvonu­lás célja a művelődési ház­nál volt, ahol valamivel később a bál kezdődött. A nagyteremben szőlőfür­tök, almák, zöldségek csüngtek a mennyezetről, ismeretlen küldetéssel azok­nak, akik — mint e sorok írója is éppen — még nem jártak szüreti mulatságban. A terem egyik sarkában a jegyző és a bíró helye, feleségeikkel. Az előttük lé­vő asztalon pedig a mulat­ság egyik legöregebb kellé­ke, a bíróbot. Történetéről a báli bíró, Koplányi Gábor világosított fel, aki az utol­só nándori bíró leszárma­zottja maga is. Megtudom a boton álló faragásból, a nemzeti és a vármegyecí­mer 1924-ben került a mél­tóságot jelző tárgyra. Nagy Dániel volt az utolsó, aki használta­A zenekar még hangolja házban ríépviseletes fiata­lok cikáznak. Az előcsar­nok egyik asztalánál négy­öt idős ember kártyázik, mások csoportokban be­szélgetnek. A ház igazga­tója, aki amúgy a bál és felvonulás szervezője is, el­érhetetlen. Még most is akad dolga. Helyette a bí­rót alakító Koplányi Gá­bort kérdezem az esemény­ről. — Miért jó ez?! — kér­dez vissza nevetve. Nincs kész válasz, úgy tűnik a kérdést is furcsállja. Aztán kiböki mégis: — Hagyományőrzés, meg jó buli! — A mellettünk állók helyeselnek. -— Miért fontos a hagyományőrzés? — próbálom megtudni vélemé­nyüket. Szinte egyszerre mondják: „nem kell az elődöket elfelejteni!” Az előtérben, a Gross Ar­nold kiállítását rejtő, most épp ruhatárnak avanzsált terem előtt sikerül Bőgős Tamást megállítanom, s ar­ról faggatni, hogyan is szü­letett meg ez a mulatság. — Jó alkalom ez arra, hogy a 12 órai munka után a falu összejöjjön. Az ötlet a tavasszal rendezett espe- resi kerületi ifjúsági talál­kozóhoz kapcsolódik! Adva voltak a gyerekek, akik ak­kor részt vettek a prog­ramban. Aztán egyszer megkérdezték tőlem „tanár úr, nem lesz szüreti?". Meg­szerveztük. — Honnan a szervezéshez a kellékek, az információk, hogy miből áll egy ilyen bál, felvonulás? Hiszen évek óta ilyen nem volt Nándorban, itt pedig job­bára csak fiatalokat látok. — A kollégáktól kezdve a szomszédokig, a gyerekek családjáig mindenki segí­tett. Mindenki magának gondoskodott a kellékekről­Több szempontból is ér­dekes volt ez á nap. A fia­talok nem mondhatni, hogy igazi nándori viseletben let­tek volna. Az igazgató így nevezte ruhájukat: „szab­vány magyar népviselet, souvenir ruha”. Való igaz, ám ez mégiscsak közelebb áll a hagyományokhoz, mint a farmer! Meg aztán itt van mind­járt az esemény és a falu kapcsolata. Nem tagadhat­juk el, hogy Nándorban ré­gen nem volt igazán élő és nagy az igazi szőlőkultusz. A bált hívják bárhogyan is, a mulatság, az együttlét ked­véért rendezték hajdan is, most is. A nagyteremben már szól a zene. Elektromos hangsze­reken népzene. Diszkón fel­nőtt fiatalok csárdásoznak, közben pedig van, aki meg­próbálkozik „lopni” valamit a mennyezeten függő porté­kából. Ha elcsípik a cső­szök, a bíró előtt kell szá­mot adnia és fizetnie! Lassan szállingóznak a vendégek. A zene messzire hallatszik a házon kívül, csalogatón. A teremben kör­ben ülő idős emberek ki tudja hol járnak gondolat­ban. A változások közben a szüreti bálok sem a régiek. Nagyanyáink még tolihin­tésről, meg összekormozó kéményseprőről mesélnek. Mi örülünk, ha valami ha­sonlót sikerül összehozni. Igaz, egyre kevesebben van­nak, akik megpróbálják. A nándori fiatalok megpró­bálták, s azt hiszem biztos­ira vehető, szőlő ide, vagy oda, újból hagyomány lesz őszkor a szüreti bál a „cif­ra Nándorban”­(vay)

Next

/
Thumbnails
Contents