Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-20 / 249. szám
2 NO(iRAI) 1989. OKTÓBER 20., PÉNTEK Tanácskozik a Tisztelt Ház Miniszteri sugdosások: Glatz Ferenc és Hütter Csaba. Nem a mozgalom, csak a régi név szűnt meg (Folytatás az I, oldalról.) vaslataik ne érintsék a poétikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az alkotmánybíró- ság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. E javaslatok közül példaként hármat említett. Az alkotmánybíróság hatáskö- ! ébe tartozó előzetes vizsgálatokkal összefüggésben a bizottság kompromisszumos .javaslatot fogalmazott meg. amely szerint az alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezheti el. A második módosító javaslat az összeférhetetlenség szabályait pontosítja, erősít- ' e az alkotmánybíró függetlenségének garanciáit. A harmadik vitatott kéfdés tekintetében a bizottság ál- : ispontja az. hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem lehet visszamenő- leges hatályú, mert adott esetben kisebb kár származik abból, ha az új jogsza- bálv megalkotásáig fönnmarad az eredeti, ám alkotmányellenesnek minősített jogszabály. . A részletes vitában dr. Nemes Tamás (Komárom m., fi. vk.) azt a rtiódosító indítványát terjesztette elő, hogy az alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen. HORVÁTH ISTVÁN: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette.elő. A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői választásokról szólva néhány általános jog-elvi kérdést említett. Majd az új választójogi törvénytervezet főbb céljairól és konkrét intézményeiről szólt. — A törvény koncepcionális kérdéseinek vitájában kezdetben kibékíthetetlen- nek látszó ellenvélemények csaptak össze — emlékeztetett. A kizárólag egyéni választókerületi rendszert javaslókkal szemben a másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás választást tartották egyedül elfogadhatónak. Eltekintve a feltehetően jól ismert érvek ■ és ellenérvek részletezésétől, a választó- jogi törvénytervezetben, úgy vélem, sikerült az átmeneti és formálódó társadalmi-politikai viszonyainknak leginkább megfelelő kombinált választási, rendszert megfogalmazni, amelySzerinte, ha Esztergomot választanák székhelyül, olyan városba kerülne az alkotmánybíróság, amely a magyar államiság bölcsője, államalapító szent királyunk szülő- es koronázási helye, s a tatárjárásig királyaink otthona volt. A módosítás elfogadása esetén a „vidék” megjelenne a közhatalomban, s ez így az első lépések , egyike lenne a hatalmi decentralizáció felé. Többen, így Márton János (országos lista), Sasvári József (Komárom m., 8. vk-), Karvalits Ferenc (Zala m.. 1., vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), Raffav Ernő (Csongrád m., 1. vk.).- Szentágothai János (országos lista) támogatták azt a gondolatot, hogy Esztergom legyen az intézmény székhelye, és kérték, hogy most döntsön a parlament ez ügyben is. A vitát követő hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik értelmében amellett foglaltak állást, hogy az alkotmánybíróság székhelye ne Budapest, hanem Esztergom legyen. Ezután a képviselők az alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslat egészéről — a már elfogadott módosításokkal kiegészítve — döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot — minősített többséggel — 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. ben egyenlő arányban küldhetnek a választók képviselőt az egyéni yálasztókerü- letekből és a pártok által állított megyei, illetve fővárosi listákról. — Annak érdekében tehát, hogy a pártok programjaiban megjelenő és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a területi választókerületekben indíthatnak jelölteket. A korrekt pártpolitikai képviselet létrehozása megkívánja, és a törvénytervezet biztosítja is, hogy a töredékszavazatok is hasznosuljanak. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett országos lista, amely semmilyen vonatkozásban nem azonos a jelenlegi országos listával, amelyre eddig a választók közvetlenül szavaztak. A javasolt országos lista nem az eddigi célt, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a pártok közöitt a mandátumok elosztása a legteljesebb mértékben a választók támogatásának arányában történjék. Az országos lista tehát nem a védett vezetők képviselői mandátumhoz juttatásának, hanem az arányos képviselet megteremtésének az eszköze. Ez a szerepe, s nem más — jelentette ki Horváth István. A pártok arányos képviselethez jutását biztosító rendelkezések mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a jelenlegi választási szisztémából táplálkozik, s arhelyben a területi érdek, mint valós társadalmi érdek is közvetlenül kifejeződhet — mutatott rá. Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből fakadó tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni választókerületi rendszert viszonylag széles körben fenntartja. illetve független jelöltek indulására is lehetőséget teremtA továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának kisebb-nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a .kormány nem tudja támogatni, majd így folytatta : ’— A tervezetnek az az alapeszméje, miszerint parlamentáris demokrácia —• legalábbis a most belátható jövőben — nincs pártképviselet nélkül. - A pártképviselet tényleges súlyá-, nak megállapításához viszont elengedhetetlenül szükség van az arányos képviseletre. Ennek megállapításának legjobb módja pedig a listás rendszer, illetve az egyéni és a listás választási rendszer javasolt kombinációja. Ugyancsak az előzetes vitákra utalva emlékeztetett azokra a gyakran felvetődött nézetekre, hogy a .tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű réte(Folytatás az 1. oldalról) nek vádemelés céljából átadta. A másik ügyben, a közvélemény előtt széles körben ismertté vált és mély felháborodást kiváltó, a „Magyar Nyílaskeresztes Párt” újjáalakulását kinyilvánító röpirat ügyében széles körben folyik a nyomozás. Az eddigi adatok szerint a sajtóhoz és a különböző társadalmi szervezetekhez, eljuttatott röpirat provokációs célzatú. Feltételezett készítője mögött nem áll szervezett csoportosulás. A röpiratban megfogalmazott követelések faji gyűlölet kelgek. vagy például a nemzetiségek képviseletét a parlamentben. Ennek kapcsán az érvelések igazságát elismerve, két dolgot említett meg. Az egyik: hazánk területén a nemzetiségek elhelyezkedése történeti okok miatt olyan, hogy egy nemzetiség számára sem jelölhető ki külön választókerület, .legalábbis az arányosság elvének megsértése nélkül. Nem élnek ugyanis viszonylag zárt tömbben, mint a magyarok Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a Szovjetunióban. A másik, hogy a jelenlegi szabályozás sem biztosítja a norma erejével képviseletük két, az tulajdonképpen a központi listán politikai úton történik. Kiemelten fontos követelmény, hogy a nemzetiségek képviseletére a jövőben is legyen politikai kötelezettségvállalás és politikai garancia. Ezzel összefüggésben azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a pártok, amelyek hatókörébe került a jelöltállítás, jól felfogott érdekükben e módon is felkarolják a nemzetiségek ügyét. A vitatott kérdések lezárásaként érintette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőik száma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál — más megyék hátrányára — több képviselőt választottak. Az arányosság és a szavazat egyenlőségének követelménye a javaslat szerint jobban érvényesül, s ez így igazságos. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a jelöltek számának jelentős növekedését eredményezi. — Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a különböző politikai erők jelöltjei (Folytatás a 3. oldalon.) tésére izgatnak, zsidók, cigányok, kommunisták nyilvános „felkoncolására” uszítanak. A provokációs célzatot egyebek között az is bizonyítja, hogy a nyilaskeresztes pártba való jelentkezést szolgáló telefonügyelet három megadott száma a Szabad Demokraták Szövetsége és a FIDESZ ismert telefonszámai. Az elmúlt napokban a rendőrség olyan bizonyítékok birtokába került, amelyek elvezethetnek a bűn- cselekmény elkövetőjének felderítéséhez. Ezt követően — remélhetőleg rövidesen — nyilvánosságra hozzák a nyomozás megállapításait. (Folytatás az I. oldalról.) formok között? Mi történt a zárt ajtók mögött? A reformnak a baloldali eszméket el kell-e fogadnia? Hogy oldható fel az ellentmondás, a negyven éve hirdetettek és a mostani program között? Melyik pártba lépjünk? Ki fog közénk lépni? Mi lesz a korábbi vezetőkkel. pártmunkásokkal? Lesz-e helyben pártszakadás? Hogyan épül fel az új városi- megyei szervezet?... És így vé'g nélkül ! A résztvevők kérdéseiben is tükröződik a zűrzavar, ami ma az ország és a párt helyzetét, válságos állapotát jellemzi. Az aktivitás, a vélemények azonban azt is érzékeltették, hogy cselekedni szeretnének, h«gy nem csak passzív megfigyelői és kritikusai akarnak lenni a mai eseményeknek, hanem alkotói is. A változást, a reformot nem elég akarni, érte tenni kell. s az új pártban lehet, fogalmazLapunkban jó egy éve foglalkoztunk a balassagyarmati csecsemőotthon mögött a NÁÉV által épített sorház lakóinak kálváriájával, amely az egymillió 300 ezer forintos lakások átvétele után kezdődött. Tegnapi ülésen a Balassagyarmati Népi Ellenőrzési Bizottság is ezzel a tizenkét lakással foglalkozott egy májusban kapott bejelentés nyomán. A panaszoslevél tanúsága szerint több minőségrontó, lakhatást gátló hiányosság a kivitelezés hanyagságára vezethető visz- sza. Ugyanakkor az OTP Ncgrád Megyei Igazgatósága a tapasztalatok szerint az átvételkor nem képviselte kellően a vásárlók érdekeit. A több hónapos vizsgálatot összegező jelentés, melyet a tegnapi ülésen tárgyalt meg a testület, részletezésére hely hiányában nem kerülhet sor. A négyoldalas felsorolásból, amely e sorok írója szerint nem is teljes, csak néhány érzékletes példa a minőségi kifogásokra. Megállapították a népi ellenőrök, hogy a falazásban fellelhető hiányosságok oka. hogy a munkát nem szakember végezte. Kiderült, hegy a beépített ajtók, ablakok vetemedettek, alig csukhatok. Kisebb huzatra kinyílnak. A tetőablakok mellett beesik az eső. A tetőtér hőszigetelése elégtelen. A szennyvízlefolyó csövek eldugultak, a szennyvíz visszaáramlott az átvétel utáni napokban, hetekben. A dugulást sok esetben malter-, tégladarabok, sőt szerszámok okozták. A beépített villanybojlerek szavatossága az átvételkor már lejárt. És sorolhatnánk még, hogy a vakolat több helyen is leszakadt, hogy van lakás, ahol egy könyv képes volt kilyukasztani a mennyezetet, hogy billegnek a lépcsők, a vázuk hegesztése egyenetlen, ronda. A hőszigetelést elfelejtették több helyen is felrakni a NÁÉV emberei. Felesleges volna a teljességre törekedni, mert, hát a hibák az elmúlt egy évben sorra buktak ki, hol itt, hol ott a tizenkét lakásban. Volt, aki úgy fogalmazott, ezekkel a házakkal kapcsolatták meg azok, akik már eldöntötték, hogy az MSZP- ben folytatják mozgalmi tevékenységüket. A vélemények között elégedetlenség is megfogalmazódott az új párttal szemben: néhánvan a korábbi pártban vagy új baloldali pártban tevékenykednének szívesen. Többen kifejezésre juttatták döntésképtelenségüket: nem tudják még be- lépjenek-e az új pártba. Kevés volt az idő, de talán a hónap végéig se elég az egész megemésztésére. Természetesen voltak olyanok, akik már döntöttek, hogy nem vállalnak semmilyen politikai szerepet: elég volt. csalódtak, unják a követhetetlen lépéseket. Különbözőek vagyunk, különféleképpen éljük át az eseményeket. A fórum azonban meggyőzhetett mindenkit arról. hogy az új párt él. nem a mozgalom. hanem csak a régi név szűnt meg. ban bármit mondanak is, az igaz. No, persze, az érintetteknek, így a megyei építőipari vállalatnak és az OTP- nek is van magyarázata, így a NÁÉV egy helyütt úgy nyilatkozik a tegnap tárgyalt jelentésben: „tanúsítja a belső kőművesmunkák másodosztályú minőségét, amely szerinte az átlagos színvonalnak mindenben megfelel." Igen ám, de a lakók nem átlagárat, még- csak nem is másodosztályt fizettek, hanem egymillió felettit. Ugyanilyen elrendezésű és nagyságú lakásokért az OTP idén már több mint kétmillió forintot kér. A pénzintézet megítélése szerint a lakások minősége „a kivitelező szakmai és szervezeti hozzáállása miatt az átlagosnál — figyelem — kissé rosszabb. Megható köl- tőiségre vall a fogalmazás. Ám a kissé jelző valódiságát kétségbe vonja a tény, van olyan lakó, akinek az épp most folyó garanciális javítások miatt ki kellett költöznie. Apropó, garanciális javítás! Bejelentés nélkül érkezett meg a NÁÉV brigádja, volt, ahol négy hétig dolgoztak. Akadt lakás, ahol két hétig hiányoztak a javításra leszedett lépcsők, a vakolat javításakor sem a padlószőnyegeket, sem a konyhabútort nem emelték ki. No, persze, a most dolgozó- brigád — így nyilatkoztak a lakók — már látszik tisztességesebben dolgozik. Rájuk nincs panasz, nem ők követték el a hibát. A lakókat az sem vigasztalhatja, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv megfogalmazása szerint az építőipar kiszolgáltatottja az alap- anyagiparnak. A határozati javaslatban az OTP-nek javasolják többek közt a műszaki ellenőrzés szigorítását, mert ebben az esetben, ezen a ponton is találni hiányosságot. A NÁÉV-nak pedig azt javasolják, vizsgálja felül, hogyan alkalmazhattak szakképzetlen munkásokat szaktudást igénylő munkára, s a többi feltárt hiányosságokat is derítsék ki. A lakóknak polgári peres eljárás kezdeményezését tanácsolják a korábban kapott kártalanítás mértékének kiegészítéséért. (— hr —) Általános társadalmi érdek a mielőbbi . köztársaságielnök-választás Politizálás simogatásokkal — érzelmi hullámok a vendégek páholyában. A Belügyminisztérium közleménye A Balassagyarmati NEB tárgyalta a „milliomos” lakások ügyét Á lakók az építőipar kiszolgáltatottjai A
