Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-20 / 249. szám
3GRAD POLITIKAI NAPILAP XIV. ÉVF., 249. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. OKTÓBER 20.. PÉNTEK Az Országgyűlés elfogadta a párttörvényt Megszűnnek a munkahelyi pártszervezetek — Esztergom az alkotmánybíróság székhelye Ülést tartott az ■HISZI* Elnöksége A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége szerdán este Nyers Rezső elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta a parlament ülésével összefüggő időszerű politikai kérdéseiket. Vitát folytatott a párt agrárpolitikájáról. Tudomásul vette, hogy a párt agrártagozata vitaanyagát ad ki erről. A testület kialakította tagjainak munkamegosztását. Jóváhagyta a párt tagsági könyvét, amelyet novennber 8-ig minden aiapszervezethez a szükséges számban eljuttatnak. Az elnökség ’ a kongresszus határozatának megfelelően szakértői bizottságot alakított a párt működéséhez szükséges Anyagi-technikai feltételek tisztázásába, az Országgyűlés és a Minisztertanács megbízottaival ez ügyben folytatandó tárgyalásokra. A bizottság vezetésével Szántai Sárközi Ambrust, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét bízta meg. Cselekvőkész embereket várunk az MSZP-be Pásztori is tájékozódott a tagság Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. A pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényjavaslat sorsát eldöntő határozathozatal előtt Raffay Ernő (Csongrád m.. 1. vk.) kért szót. Emlékeztetett arra: Tőkés László temesvári lelkészt a román hatóságok üldözik magyarságáért, egyházi szolgáia. táért, és mint embert is meghurcolják. Pénteken reggel bíróság ele állítják, és feltehetően elítélik. A képviselő javasolta, hogy a parlament emelje fel szavát az erdélyi lelkész üldöztetése ellen, és biztosítsa őt együttérzéséről. Az Országgyűlés közfelkiáltással szolidaritását nyilvánította ki Tőkés László lelkésszel. Az elnök ezután bejelentette: a képviselőkhöz eljuttatták azt a nyilatkozattervezetet, amely elítéli az újra, nyíltan jelentkező fasiszta, nyilaskeresztes eszmét. A nyilatkozatban megfogalmazottakat a képviselők közfelkiáltással elfogadtak. A nyilatkozatot közzéteszik. Szavazás következett: ennek során a képviselők a törvényjavaslatban szereplő kel változat közül amellett döntöttek nagy többséggel, amelyik a választások előtt 90 nappal javasolja a munkahelyi pártszervezetek megszüntetését. így az Ország- gyűlés határozata megtiltja, hogy a pártok szervezeteket hozzanak létre és működtessenek a munkahelyeken, továbbá, hogy hivatásos katonák és rendőrök vezető párttisztségeket töltsenek be. A képviselők minősített többséggel azt is elfogadták, hogy a pártok csak a tulajdonukban lévő vagyont értékesíthetik, a kezelésükben állókat viszont nem. Végül a törvényjavaslat egészéről döntöttek: a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett eífo- gadták. Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalása előtt szót kért Csip- kó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) képviselő. Az ellenzéki pártokhoz fordulva azt hangsúlyozta: vannak olyan célok, amelyek mögé minden demokratikusan működő pártnak fel kell sorakoznia. Ilyen cél lehet a demokráciaellenes erőkkel szembeni küzdelem. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a nyilaskeresztes párt röpcédulája sugallta gondolatok teret kaphassanak a mai magyar politikai közéletben. Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az alkotmányibíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében. , A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyoz,ta, hogy az a jogállam kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azon intézmények létét és működését is. amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és meg- tartatása. A javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az állampolgári alapjogok védelmére és az. alkotmány- értelmezésre terjeszti ki az alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban I biztosított jogainak megsértése, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az alkotmánybírósághoz. A törvényjavaslat ezt ahhoz' a feltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen merítse ki az egyéb Az. ellenzéki pártok képviselőinek nevében Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.). kifejtette, hogy valamennyi ellenzéki csoport a legmesz- sz.ebbmenőkig elítéli a kérdéses nyilatkozatban foglaltakat. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.) szerint ez esetben nyilvánvaló a provokáció. Horváth István belügyminiszter röviden elmondotta : a bűncselekménynek van 'már gyanúsítottja, de még folytatni kell a vizsgálatot, a gyanú megalapozásához szükséges bizonyítékok előteremtésére. A nyomozás eredményéről a Belügyminisztérium részletes tájékoztatást ad. jogorvoslati lehetőségeket, mert az alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul, de egyes esetekben hivatalból is kezdeményezhető eljárás. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapjáp. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s még egyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az alkotmány- bíróság megalapításakor — vagyis a mostani ülésszakon — az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Üjabb öt tagot pedig az alkotmánybíróság felállítását — 1990. január 1-jét — követő öt éven belül választanak meg, E megoldás politikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakításábanKulcsár Kálmán hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fonMit írtak a miniszterelnöknek? A talány ott volt a szerdai NÚGRÁD egyik képaláírásában: „Dr. Szilágyi Tibor levelet nyújt át a miniszter- elnökünknek”. Kinek ne jutna eszébe: vajon mit rejt a boríték? A tanácskozás szerdai szünetében a „postást”, dr. Szilágyi Tibort, Salgótarján déli városrésze országgyűlési képviselőjét kérdeztük. — A bányai körzet nyugdíjasainak képviseletében Dehény Zoltán fordult hozzám: tisztázni kellene a miniszter- elnökkel. hogy a legutóbbi ülésszakon a kisnyugdíjasoknak megígért egyszeri kétezer forintos juttatás miirt nem differenciál. Aszerint, például, hogy mennyien élnek együtt. Soha rosszabb postás- ságot, az efféle küldetés igazi képviselet. Igaz, a honatya választhatott volna látványosabb megoldást is. — Nem akartam ez ügyben interpellálni, amikor rövid úton is válasz kapható, ráadásul ugyanúgy teljesítem a megbízást. A miniszterelnök szívesen fogadta a levelet, és a válasz érdekében gyors intézkedést ígért. tos feladatai nem oldhatók meg. Horváth Jenő a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elöljáróban kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító ja(Folytatás a 2. oldalon) Vita az alkotmánybíróságról Sziesftázunk-lazítunk? Kávészünet pihenőkkel. A Magyar Szocialista Part szerveződésének időszakában mindenekelőtt köszönetét mondunk azoknak, akik éveken, évtizedeken át önzetlen munkát végeztek elődpártunkban, az MSZMP soraiban. Felhívással fordulunk hozzájuk és a szocialista eszmékkel szimpatizáló valamennyi honfitársunkhoz, hogy csatlakozzanak a Magyar Szocialista Párthoz. Mindazokra számítunk, akik meggyőződéssel tudják vállalni, képviselni a kongresszuson jóváhagyott programnyilatkozatot és alapszabályt, készek cselekedni a demokratikus szocializmus célkitűzéseiért, egyetértenek az MSZP alapvető elveivel, törekvéseivel s elfogadják, hogy a Magyar Szocialista Párt örököse kívánt lenni a szocialista és kommunista mozgalom maradandó hagyományainak és együtt akar haladni a világ progresszív, demokratikus erőivel. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi haladást, a baloldali mozgalom perspektíváit, a nemzet felemelkedését ma leghatékonyabban az MSZP tagjaként lehet szolgálni. Kérjük a korábbi MSZMP- szervezeteket, hogy tegyék lehetővé a pártszervezést, a tagtoborzást, aktívák, taggyűlések megtartásával biztosítsák a szervelömunka feltételeit, az Országos Elnökség által ajánlott ütemezés megvalósítását. Megértjük, tiszteletben tartjuk azok döntését is, akik — a sok vívódás, önvizsgálat nyomán — egyelőre nem kívánnak tagjai lenni a Magyar Szocialista Pártnak. Bízunk azonban abban, hogy baloldali érzelmeikre, elkötelezettségükre, szavazataikra számíthatunk a választási küzdelmekben, az MSZP jelöltjeinek támogatásában. Magyar Szocialista Párt Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága Nem a mozgalom, csak a régi név szűnt meg Minősített többséggel hozandó döntéshez is elegendően gyűltek össze Pásztón — a volt MSZMP városi bizottságának épületében — a hét elején, ahol az MSZP szerveződésének első helyi fóruma zajlott le alapszervezeti tit- . károk, pártértekezleti küldöttek, pártaktívák részvételével. Szilágyi Albert és Vida István kongresszusi küldöttek vállalták, hogy a párt legfelsőbb szervének történelmi jelentőségű változást produkáló tevékenységét bemutassák és válaszoljanak a felmerült kérdésekre. Lenni vagy nem lenni.. Sok kérdés fogalmazódott meg: megszűnt-e az MSZMP? Volt-e mandátuma a küldötteknek a régi párt megszüntetéséhez? Miért vették ki a munkás szót a párt nevéből? Ki képviseli most a munkások érdekét? Helyes volt-e a kornpromisz- szumkötés a különböző plat(Folytatás a 2. oldalon.) Provokáció a nyilaspárt újjáalakulásáról szóló röpirat A Belügyminisztérium közleménye A Belügyminisztérium illetékes szervei az elmúlt időszakban szélsőséges, fajgyűlölő, az alkotmányos rend elleni erőszakos cselekményekkel fenyegető ismeretlen személyek ügyében folytattak, illetve folytatnak nyomozást. Az egyik ügyben megállapították, hogy február végétől kezdődően egy ismeretlen férfi több ízben CB-rádión és a BM főügyeletén távbeszélőn az „Illegális Magyar Ellenzék” nevében jelentkezett. Ultimátumot közölt, amely a kormánnyal és az MSZMP vezetésével volt összefüggésben. Kilátásba helyezte, ha követelésüket nem teljesítik, Budapesten elhelyezett robbanószerkezeteket fognak folyamatosan működésbe hozni. A nyomozás során megállapították, hogy az ismeretlen személy azonos Szöllösy Imre 40 éves albertirsai lakossal. A férfi kihallgatása során beismerte a bűncselekmény elkövetését. A rendelkezésre álló adatok alapján Szöllösy Imre alaposan gyanúsítható a Btk. 237. paragrafusába ütköző, hatóság félrevezetése vétség elkövetésével. A nyomozó hatóság az ügy vizsgálatával kapcsolatos iratokat az ügyészség(Folytatás a 2. oldalon.)
