Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-16 / 245. szám
2 NOCÎRAI) 1989. OKTÓBER 16., HÉTFŐ Befejezte munkáját a HNF kongresszusa Belső békére, összefogásra van szükség (Folytatás az 1. oldalról.) Ezzel összefüggésben szólt arról is, hogy a terület- és településfejlesztés, az infrastruktúra ez idáig nem tudott a gazdaságpolitika rangjára emelkedni. Mindig alárendelődött a mindenkori ágazatpolitikai prioritásoknak, s így az időnként meg- meglendülő életszínvonalpolitika csak a városokban tudott látványos eredményeket felmutatni. Végezetül azt a reményét fejezte ki, hogy a Hazafias Népfront támogatja mindazokat, akik az önkormányzatok, a település- és területfejlesztés megújítását tűzték zászlajukra. A vita zárásaként Kuko- relli István összegezte a másfél nap során felvetődött gondolatokat, javaslatokat. Ügy vélte: egyértelműen eldőlt a ■ párt. vagy mozgalom dilemmája, hiszen csaknem valamennyi küldött hozzászólásában a mozgalmi jelleg megőrzése mellett voksolt. Kukorelli István egyértelmű tényként könyvelte el, hogy a szót kapott küldöttek közül senki sem kívánta a Hazafias Népfront nevének megváltoztatását. A vita tapasztalatait ösz- szefoglalva a továbbiakban a jövőtervvel kapcsolatos nézetekről szólt az ügyvezető elnök. Elöljáróban megjegyezte: egyetért azokkal, akik azt szorgalmazták, hogy egy hosszabb távú koncepcióban gondolkodó jövőterv mellett úgymond jelentervek is készülnek. A vita egyik középponti témáját jelentő ön- kormányzati kérdéskörről Kukorelli István — megerősítve a legtöbb felszólalásban kifejtett gondolatokat — elmondta: a népfront egyik legfontosabb feladata a helyi társadalom. azaz egy szuverén közélet megszervezésén munkálkodni. A vita tanulságai alapján fontosnak tartotta a békés átmenet garanciáinak mielőbbi megteremtését, a párttörvénnyel kapcsolatosan a pártok munkahelyekről történő kivonulását, külpolitikai távlati célként pedig a semlegességet. Az ügyvezető elnök úgy vélte: a kongresszuson tisztázódott az is, ki áll a jövőben a Hazafias Népfront mellett. Mint mondotta, a HNF szövetségesként számíthat a Demokratikus Magyarországért mozgalomra, az Üj Márciusi Frontra, az egyházakra, a nemzetiségi szövetségekre, s az előző nap tapasztalatai alapján partneri viszonyban lehet a kormánnyal is. Végezetül Kukorelli István sajnálattal vette tudomásul, hogy a pártok, a deA FIDESZ II. országos kongresszusán jelentős döntések születtek — mondotta Fodor Gábor, a választmány tagja a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Ügy vélekedett, hogy szakmailag megalapozott és jól védhető programmal vághat neki a szervezet az országgyűlési képviselői választásoknak. Az újságírók kérdéseire Deutsch Tamás, a választmány tagja elmondta: a szervezeten belül már körvonalazódik, hogy ki lesz az a 45—50 FI DESZ-tag, akiit a szervezet képviselőjelöltként indít majd a választásokon. Ugyanakkor még nem döntöttek arról, hogy ki lesz a FIDESZ első számú jelöltje. mokratikus ellenzék képviselői nem voltak- jelen a népfront kongresszusán. Vita-összefoglalóját azzal zárta: tartalmában alapító kongresszusnak is tekinthető a mostani, hiszen egyértelműen döntött a „lenni, vagy nem lenni” kérdésében, s elindította a népfrontmozgalom konszolidációját. Kulcsár Kálmán életrajza Kulcsár Kálmán Erdőtelken született, 1928. június 27-én. A középiskolát Egerben végezte, ugyanott kezdte meg tanulmányait, a jogakadé- mián. Jogi doktorátusi diplomát Budapesten, az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett, 1970-ben lépett be az MSZMP- be. Az igazságügyi szervezetben 1950—1957. között tevékenykedett, 1957-től az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen, illetve az MTA Jogtudományi Intézetében dolgozott. A Magyar Tudományos■ Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója volt 1969. és 1983. között. Pécsett a jogtudományi karon is tanított 1963-tól, majd 1970-ben az ELTE tanára lett, 1973-tól az Akadémia levelező tagja. 1982-től rendes tagja. 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesévé választották. Igazságügyminiszter 1988. június 29-től. A Magyar Szociológiai Társaság elnöke, részt vesz több más hazai és külföldi tudományos társaság munkájában. Tizenkét könyve jelent meg. Állami díjat 1985-ben kapott, majd 1988-ban tudományos munkásságáért, főleg a szociológiai kutatásokban elért eredményeiért tüntették ki. A Hazafias Népfront IX. kongresszusa ezt követően nagy többséggel elfogadta az országos tanács beszámolóját, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a mozgalom jövőtervét, az elhangzott szóbeli kiegészítésekkel, illetve Kukorelli István vitazárójával együtt. A tanácskozás tudomásul vette a történelmi bizottság jelentését is a népfront történetéről. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a kongrestz- szuson a 3500—4000 tagot tömörítő szervezetből 450- en voltak jelen, s a résztvevők fele vidéki volt. Orbán Viktor megerősítette: a FIDESZ mindenképp meg kívánja akadályozni, hogy a szabad parlamenti választások előtt köz- társasági elnököt válasz- szanak. Amennyiben erre mégis sor kerül, mindenképp konzultálnak majd a magas közjogi méltóságra javasolt személyiségekkel, legalábbis az ellenzéki jelöltekkel — tette hozzá Orbán Viktor. Nem zárta azonban ki, hogy Pozsgay Imrével, vagy Kulcsár Kálmánnal is megbeszélést folytatnak. Kifejtette azonban, Mivel az előre kiküldött alapszabály-tervezetet a szerkesztőbizottság lényegesen módosította, annak sokszorosítása alatt István Lajos, a jelölőbizottság elnöke kapott szót, s röviden ismertette a bizottság szempontjait. Cseres Tibor, a Magyar írók Szövetségének elnöke — aki Kulcsár Kálmán és Szokolay Sándor zeneszerző mellett szintén szerepelt a listán HNF-elnökjelölt- ként — visszalépett a mozgalom elnökévé jelölésétől. Miután a résztvevők megkapták az alapszabály-tervezetét, hosszas vitába kezdtek, az egyes pontokról, számos módosító javaslatot fogalmaztak meg. A délutáni órákban — mintegy háromórás vita után — a küldöttek elfogadták a Hazafias Népfront alapszabályát. Az új alapszabály értelmében a Hazafias Népfront tömegmozgalomként működő társadalmi szervezet, amely az önkormányzati szervek, illetve az azokra épülő független, demokratikus, szociális biztonságot nyújtó jogállam megteremtésén munkálkodik. Egyúttal kezdeményezi a pártok közötti együttműködést. Újdonságnak számít az alapszabályban az a kitétel, miszerint a népfront vezetőségében csak olyan személyek tölthetnek be tisztséget, akik nem vesznek részt valamely párt országos testületében. Az alapszabály értelmében a Hazafias Népfront központi vezető testületéi : a kongresszus, az országos tanács és az országos elnökség, míg a tisztségviselők : elnök, ügyvezető elnök, hét alelnök, ügyvezető titkár, valamint két titkár. Üj testület az országos tanács mellett működő tanácsadó testület, amely a tudományos, a művészeti élet, az egyházak és a nemzetiségi szövetségek kiemelkedő személyiségeiből verbuválódik. Nyílt szavazással, elsöprő többséggel Kukorelli Istvánt választotta ügyvezető elnökévé a Hazafias Népfront IX. kongresszusa. Az ELTE Állam- és Jugtudo- mányi Kara államjogi tanszékének 37 éves egyetemi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a népfrontban. Oda nem illő közjáték zavarta meg a hosszas jelölési procedúrát: a résztvevők „kitapsolták” az egyperces hozzászólás időtartamát túllépő Fekete Gyula írót, akit nem sokkal azelőtt az országos tanács tagjává választottak. Fekete Gyula, az incidensre azzal reagált, hogy bejelentette lemondását. Egy küldött javaslatára a levezetőelnök szavazásra hogy a hivatalos jelöltekkel való tárgyalás nem olyan egyszerű, mint, ahogy az újságírók gondolnák. Végezetül szó volt a FIDESZ rádiótervéről. Fodor Gábor ezzel kapcsolatban kiemelte: ha terveik megvalósulnának, Kelet- Európa első független rádiója lenne a FIDESZ-é, amelynek a Kalóz Rádió nevet kívánják adni. Támogatóként jelentős nyugati alapítványok és magánszemélyek is érdeklődtek. A FIDESZ elképzelései szerint a rádió Budapest környékén 50—80 kilométeres körzetben sugározná adásait naponta 12 órán át. Bíznak benne, hogy az engedélyezés kérdése néhány hónapon belül megoldódik — mondta Fodor Gábort (MTI) bocsátotta: elnézést kérjen-e a kongresszus az írótól. Bár a szavazáskor 315-en megkövették Fekete Gyulát, 239-en nem támogatták ezt a javaslatot, 46~an pedig tartózkodtak, az érintett erről nem szerezhetett tudomást, mert közben távozott a kongresszusi teremből. A meddő jelölési vita közben Szokolay Sándor zeneszerző — aki Kulcsár Kálmán mellett a másik HNF- elnökjelölt volt — úgy döntött: visszalép, nem vállalja a jelölést a mozgalom elnöki tisztére. Mint mondotta, a mozgalomtól továbbra sem válik meg, azonban meggyőződött arról, hogy ez a poszt egy erős, energikus embert kíván, az ő egészségi állapota azonban ezt nem engedi. Miután egyetlen jelölt maradt, nyílt szavazással döntött a kongresszus: túlnyomó többséggel, 12 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett elnökévé választotta Kulcsár Kálmánt. A Hazafias Népfront új elnöke — aki igazságügyminiszter is — megköszönte a küldöttek bizalmát, s röviden annyit mondott: a népfront számára kijelölt és végrehajtandó program pontosan körülhatárolt a jövőtervben, s ő maga személy szerint minden erejével azon lesz, hogy az e dokumentumban leírtak sikeresen megvalósuljanak A késő esti órákban kezdődött meg a Hazafias Népfront IX. kongresszusán a köztársaságielnök-jelölt személyéről a vita. Míg a kongresszus első napján több küldött — választóinak véleményét tolmácsolva — Kulcsár Kálmánt javasolta a népfront jelöltjének, vasárnap már egyre gyakrabban merült fel Pozsgay Imre neve. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a kongresszus ne foglalkozzon ezzel a kérdéssel, illetve, hogy bízzák a döntést az országos tanácsra. Ezeket a javaslatokat azonban az egyre fogyatkozó számú küldöttek elvetették. Végül a kongresszus a Hazafias Népfront köztársa- ságielnök-jelöltjévé — nyílt szavazással — 411 szavazattal Kulcsár Kálmánt választotta meg. Pozsgay Imre 131 szavazatot kapott, 29- en tartózkodtak a szavazástól. A kongresszuson nyílt szavazással megválasztották a 37 tagú országos elnökséget, valamint az országos tanács új tagjait. Utolsó momentumként titkos szavazással döntöttek a hét alelnök és a három országos titkár személyéről, s megválasztották az etikai bizottságot is. Für Lajos, az MDF államfüjelültje A Magyar Demokrata Fórum elnöksége, választmánya és a vidéki szervezetek elnökeiből álló elnökök gyűlése vasárnap ülést tartott a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tanácskozáson az elnökség javaslatot tett arra, hogy amennyiben a MDF pénteken kezdődő országos gyűlése önálló köztársasági elnökjelölt állítása mellett szavaz, akkor erre a posztra Für Lajost, az MDF elnökségének tagját jelöljék. Az elnökség indítványát a választmány és az elnökök gyűlése elfogadta. így a három testület együttesen terjeszti majd Für Lajos jelölését az országos gyűlés elé. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) kongresszus ne döntsön! Sajnos, ezt a javaslatunkat nem fogadták el. A párttagok tehát szerintem ezt joggal teszik szóvá. Alapelveket sértő döntés született! A dolog másik oldala viszont —, ez vezérelte a kongresszusit —, hogy az MSZMP több okból is válságba került (pártállam, demokratikus centralizmus, pártbürokrácia, sematikus módszerek és így tovább.) A párt ilyen válságát a tagság sajátjaként élte meg, és így szembefordult [Jártjával. Az MSZMP már tagjai által sem volt hiteles. A demokratikus centralizmus elve alapján nélkülük születtek, elsősorban fent hibás döntések. Szemmel látható vezetői torzsalkodások alakultak ki, amelyek miatl maga a párttagság is bűntudatban élt, rajta kívülálló okokból. A bűntudat alól kívánta a kongresszus feloldani a tagságot. Másfelől pedig oldani az osztályellentétet, a tömegbázist szélesíteni úgy, hogy az új párt a munkából származó jövedelműek pártja legyen.. Amiben benne vannak természetesen a munkások, a mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek és mások, például a vállalkozók is. A személyi kérdésekben azt mondanám, a kongresz- szus megszegte a demokratizmust, hiszen a küldötteket szinte kizárták — kompromisszum címén — a választás lehetőségéből. Ez te- « hát, ma már elfogadhatatlan, régi módszerrel zajlott. — Ügy fogalmazott, a második menetben ugyancsak három szakítópróba volt. Ezekről is hallhatnánk? — A munkásőrséggel kapcsolatos állásfoglalás, a pártvagyon és október 23-a kérdése volt ez a három. Ezekről azért nem szólnék, mert a kongresszus ezeket nem zárta le, a parlament hoz végleges döntést. Október 23-ról tálán csak any- nyit, hogy a kongresszus joggal nem az ünnepet, hanem a megbékélés napját támogatta, szerintem helyesen. — Ma talán p legfontosabb kérdés: hogyan tovább? Milyen kilátásai vannak az MSZP-tagok regisztrálásának, az új párt szervezéséinek? — Történelmi korszak van lezárulóban, egy új szakasz pedig most formálódik. A helyzet alakulása többesélyes. Nehéz ma megmondani, hogy egy békés forradalmi változás indulásaként, vagy egy újabb nagyobb tragédia történelmi előzményeként kerül-e a történelembe ez a korszak- váltás? Ez a fő törésvonal, az alaphelyzet, ebből kell kiindulni. Én úgy gondolom, hogy az utóbbi variációt senki nem akarhatja. Ehhez viszont egy erős új [Jártra, az MSZP- re van szükség. Az érzelmek, a hangulat már teremtett a történelemben tragédiákat. Az új párt ezt akarja elkerülni! Vannak sajnos csoportosulások, személyek, akiknek a nemzetre való hivatkozással, semmi sem drága. Az elhatároló vonalakat jól ki kell jelölnie az MSZP-nek. — Milyen alapkérdések nyújthatnak ebben támpontot? — Most tovább kell lépni, és az érzelmeket az értelemnek, a nemzet érdekeinek kell, hogy felváltsák. Az első megnyilvánulások érzelmiek — ennek persze, van történelmi alapja, emberi motívuma —, de ez nem oldja meg önmagában a helyzetet. Az új párt programját a kongresszus elfogadta, erről az első megnyilvánulásokban a tagság részéről kevés szó esett még. Illetve az elfogadott programot az MSZMP tagjai nem kérdőjelezték meg. Ennek alapján arra számolok, hogy a Balassagyarmaton és vbnzáskörzetében dolgozó MSZMP-tagok nagy többsége elfogadja azt, és regisztrálja magát. A fórumon tapasztalt, első meglehetősen eltérő vélemények ellenére is hiszem, hogy az MSZMP- ben többségében becsületesen és tisztességesen dolgoztak eddig is, ezt bizonyára folytatják az új pártban is. Sok a veszítenivaló, ha ez a párt új és erős pártként nem jön létre. Olyan politikai űr támadna, amit mások töltenének ki, és akkor ez a társadalom nem abba az irányba halad, amely őrzi a kommunista, szocialista mozgalom időtálló hagyományait, hanem felerősödne a polgári társadalmi restauráció. Ezt mi nem akar» hatjuk ! — Megítélése szerint kiket vár soraiba iaz MSZP? — A Magyar Szocialista Párt jogutód és jogfolytonos párt. Azokra az MSZMP- tagokra és pártonkívüliek- re számít az új párt, akik a kommunista, szocialista értékeket és a reformokat magában hordozó programot elfogadják. Azokat, akik nem tagadják meg a múlt eredményeit és tenni akarnak a reformért, keményen részt vesznek megvalósításában. Azokat, akik a hibák forrásaitól — demokratikus centralizmus, diktatúra — el tudnak határolódni. Ezen túl, még figyelembe kell venni, hogy ez a párt öntevékeny, önszerveződő, a tagság és a központ és nem más központok a meghatározóak. Tehát demokratikusan alulról szerveződő, nem hatalmi párt, de a hatalomra. tagjai útján befolyással levő, meghatározó párt. Nagyon fontosnak tartom még, hogy feltétlen belső békére, összefogásra van ^szükség, de nem azért, hogy semmi sem történjék. Olyan kiegyezés kell, amely nem jelenti a párt halálát. Mindenáron való látszatpártra nincs szükség. Teljesen ellentétes nézeteket vallókat ne akarjon összefogni, ugyanígy ne azokat, akik saját múltjukat megtagadják. Azokat sem kell befogadnia, akik még ma is proletárdiktatúrában gondolkodnak, ők bizonyára úgyszintén nem ebben a pártban folytatják tovább politikai tevékenységüket. De hasonlóan, azoknak sincs helyük az új pártban, akik más társadalmi berendezkedést, polgári restaurációt emlegetnek. Az MSZP úgy gondolom, ezek alapján világosan látszik is, nem: lehet szélsőségesen bal-, vagy jobboldali gondolkodású emberek pártja. Nem a létszám, hanem a minőség kell, hogy meghatározója legyen. Hiszen világossá vált, hogy egy 80t) ezres tö- megpárt is válságba kerülhet. Az új párt vár minden szocialista gondolkodású MSZMP-tagot és az ország, a város és vonzáskörzetének valamennyi, sorsáért felelősen tenni akaró, szocialista elven álló reformokat támogató pártonkívülit. (hlavay) FIDESZ-sajtótájékoztató
