Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-16 / 245. szám

2 NOCÎRAI) 1989. OKTÓBER 16., HÉTFŐ Befejezte munkáját a HNF kongresszusa Belső békére, összefogásra van szükség (Folytatás az 1. oldalról.) Ezzel összefüggésben szólt arról is, hogy a terület- és településfejlesztés, az infra­struktúra ez idáig nem tu­dott a gazdaságpolitika rang­jára emelkedni. Mindig alá­rendelődött a mindenkori ágazatpolitikai prioritások­nak, s így az időnként meg- meglendülő életszínvonal­politika csak a városokban tudott látványos eredménye­ket felmutatni. Végezetül azt a reményét fejezte ki, hogy a Hazafias Népfront támogatja mind­azokat, akik az önkormány­zatok, a település- és terü­letfejlesztés megújítását tűz­ték zászlajukra. A vita zárásaként Kuko- relli István összegezte a másfél nap során felve­tődött gondolatokat, javas­latokat. Ügy vélte: egyér­telműen eldőlt a ■ párt. vagy mozgalom dilemmá­ja, hiszen csaknem vala­mennyi küldött hozzászó­lásában a mozgalmi jelleg megőrzése mellett voksolt. Kukorelli István egyér­telmű tényként könyvelte el, hogy a szót kapott kül­döttek közül senki sem kí­vánta a Hazafias Népfront nevének megváltoztatását. A vita tapasztalatait ösz- szefoglalva a továbbiakban a jövőtervvel kapcsolatos nézetekről szólt az ügyve­zető elnök. Elöljáróban megjegyezte: egyetért azok­kal, akik azt szorgalmaz­ták, hogy egy hosszabb tá­vú koncepcióban gondolko­dó jövőterv mellett úgy­mond jelentervek is készül­nek. A vita egyik közép­ponti témáját jelentő ön- kormányzati kérdéskörről Kukorelli István — meg­erősítve a legtöbb felszóla­lásban kifejtett gondolato­kat — elmondta: a nép­front egyik legfontosabb feladata a helyi társada­lom. azaz egy szuverén közélet megszervezésén mun­kálkodni. A vita tanulságai alapján fontosnak tartotta a békés átmenet garanciái­nak mielőbbi megteremté­sét, a párttörvénnyel kap­csolatosan a pártok munka­helyekről történő kivonulá­sát, külpolitikai távlati célként pedig a semlegessé­get. Az ügyvezető elnök úgy vélte: a kongresszuson tisz­tázódott az is, ki áll a jö­vőben a Hazafias Népfront mellett. Mint mondotta, a HNF szövetségesként szá­míthat a Demokratikus Ma­gyarországért mozgalomra, az Üj Márciusi Frontra, az egyházakra, a nemzetiségi szövetségekre, s az előző nap tapasztalatai alapján partneri viszonyban lehet a kormánnyal is. Végezetül Kukorelli Ist­ván sajnálattal vette tudo­másul, hogy a pártok, a de­A FIDESZ II. országos kongresszusán jelentős dön­tések születtek — mondotta Fodor Gábor, a választ­mány tagja a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Ügy vélekedett, hogy szak­mailag megalapozott és jól védhető programmal vág­hat neki a szervezet az országgyűlési képviselői választásoknak. Az újságírók kérdéseire Deutsch Tamás, a választ­mány tagja elmondta: a szervezeten belül már kör­vonalazódik, hogy ki lesz az a 45—50 FI DESZ-tag, akiit a szervezet képviselőjelölt­ként indít majd a válasz­tásokon. Ugyanakkor még nem döntöttek arról, hogy ki lesz a FIDESZ első szá­mú jelöltje. mokratikus ellenzék képvi­selői nem voltak- jelen a népfront kongresszusán. Vi­ta-összefoglalóját azzal zár­ta: tartalmában alapító kongresszusnak is tekint­hető a mostani, hiszen egyértelműen döntött a „lenni, vagy nem lenni” kérdésében, s elindította a népfrontmozgalom konszo­lidációját. Kulcsár Kálmán életrajza Kulcsár Kálmán Er­dőtelken született, 1928. június 27-én. A közép­iskolát Egerben végezte, ugyanott kezdte meg ta­nulmányait, a jogakadé- mián. Jogi doktorátusi diplomát Budapesten, az akkori Pázmány Pé­ter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett, 1970-ben lépett be az MSZMP- be. Az igazságügyi szer­vezetben 1950—1957. kö­zött tevékenykedett, 1957-től az Eötvös Lo- ránd Tudományegyete­men, illetve az MTA Jogtudományi Intézeté­ben dolgozott. A Ma­gyar Tudományos■ Aka­démia Szociológiai Ku­tató Intézetének igazga­tója volt 1969. és 1983. között. Pécsett a jogtu­dományi karon is taní­tott 1963-tól, majd 1970-ben az ELTE ta­nára lett, 1973-tól az Akadémia levelező tag­ja. 1982-től rendes tag­ja. 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesévé választották. Igazság­ügyminiszter 1988. júni­us 29-től. A Magyar Szociológiai Társaság elnöke, részt vesz több más hazai és külföldi tudományos társaság munkájában. Tizenkét könyve jelent meg. Állami díjat 1985-ben kapott, majd 1988-ban tudományos munkássá­gáért, főleg a szocioló­giai kutatásokban elért eredményeiért tüntették ki. A Hazafias Népfront IX. kongresszusa ezt követően nagy többséggel elfogadta az országos tanács beszámo­lóját, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a moz­galom jövőtervét, az el­hangzott szóbeli kiegészíté­sekkel, illetve Kukorelli István vitazárójával együtt. A tanácskozás tudomásul vette a történelmi bizottság jelentését is a népfront tör­ténetéről. A sajtóértekezleten el­hangzott, hogy a kongrestz- szuson a 3500—4000 tagot tömörítő szervezetből 450- en voltak jelen, s a részt­vevők fele vidéki volt. Orbán Viktor megerősí­tette: a FIDESZ minden­képp meg kívánja akadá­lyozni, hogy a szabad parla­menti választások előtt köz- társasági elnököt válasz- szanak. Amennyiben erre mégis sor kerül, minden­képp konzultálnak majd a magas közjogi méltóságra javasolt személyiségekkel, legalábbis az ellenzéki je­löltekkel — tette hozzá Or­bán Viktor. Nem zárta azon­ban ki, hogy Pozsgay Imré­vel, vagy Kulcsár Kálmán­nal is megbeszélést folytat­nak. Kifejtette azonban, Mivel az előre kiküldött alapszabály-tervezetet a szer­kesztőbizottság lényegesen módosította, annak sokszo­rosítása alatt István La­jos, a jelölőbizottság elnö­ke kapott szót, s röviden ismertette a bizottság szem­pontjait. Cseres Tibor, a Magyar írók Szövetségének elnöke — aki Kulcsár Kálmán és Szokolay Sándor zeneszer­ző mellett szintén szerepelt a listán HNF-elnökjelölt- ként — visszalépett a moz­galom elnökévé jelölésétől. Miután a résztvevők meg­kapták az alapszabály-ter­vezetét, hosszas vitába kezdtek, az egyes pontokról, számos módosító javaslatot fogalmaztak meg. A délutáni órákban — mintegy háromórás vita után — a küldöttek elfo­gadták a Hazafias Népfront alapszabályát. Az új alapszabály értel­mében a Hazafias Népfront tömegmozgalomként mű­ködő társadalmi szervezet, amely az önkormányzati szervek, illetve az azokra épülő független, demokra­tikus, szociális biztonságot nyújtó jogállam megterem­tésén munkálkodik. Egy­úttal kezdeményezi a pár­tok közötti együttműkö­dést. Újdonságnak számít az alapszabályban az a kitétel, miszerint a népfront veze­tőségében csak olyan sze­mélyek tölthetnek be tiszt­séget, akik nem vesznek részt valamely párt orszá­gos testületében. Az alapszabály értelmé­ben a Hazafias Népfront központi vezető testületéi : a kongresszus, az országos ta­nács és az országos elnök­ség, míg a tisztségviselők : elnök, ügyvezető elnök, hét alelnök, ügyvezető titkár, valamint két titkár. Üj tes­tület az országos tanács mellett működő tanácsadó testület, amely a tudomá­nyos, a művészeti élet, az egyházak és a nemzetiségi szövetségek kiemelkedő személyiségeiből verbuvá­lódik. Nyílt szavazással, elsöprő többséggel Kukorelli Ist­vánt választotta ügyvezető elnökévé a Hazafias Nép­front IX. kongresszusa. Az ELTE Állam- és Jugtudo- mányi Kara államjogi tan­székének 37 éves egyetemi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a népfrontban. Oda nem illő közjáték za­varta meg a hosszas jelölé­si procedúrát: a résztvevők „kitapsolták” az egyperces hozzászólás időtartamát túllé­pő Fekete Gyula írót, akit nem sokkal azelőtt az or­szágos tanács tagjává vá­lasztottak. Fekete Gyula, az incidensre azzal reagált, hogy bejelentette lemondá­sát. Egy küldött javaslatára a levezetőelnök szavazásra hogy a hivatalos jelöltek­kel való tárgyalás nem olyan egyszerű, mint, ahogy az újságírók gondolnák. Végezetül szó volt a FI­DESZ rádiótervéről. Fo­dor Gábor ezzel kapcsolat­ban kiemelte: ha terveik megvalósulnának, Kelet- Európa első független rádió­ja lenne a FIDESZ-é, amely­nek a Kalóz Rádió nevet kívánják adni. Támogató­ként jelentős nyugati ala­pítványok és magánszemé­lyek is érdeklődtek. A FI­DESZ elképzelései szerint a rádió Budapest környékén 50—80 kilométeres körzet­ben sugározná adásait na­ponta 12 órán át. Bíznak benne, hogy az engedélye­zés kérdése néhány hónapon belül megoldódik — mond­ta Fodor Gábort (MTI) bocsátotta: elnézést kérjen-e a kongresszus az írótól. Bár a szavazáskor 315-en megkövették Fekete Gyu­lát, 239-en nem támogatták ezt a javaslatot, 46~an pe­dig tartózkodtak, az érintett erről nem szerezhetett tu­domást, mert közben tá­vozott a kongresszusi te­remből. A meddő jelölési vita köz­ben Szokolay Sándor zene­szerző — aki Kulcsár Kál­mán mellett a másik HNF- elnökjelölt volt — úgy dön­tött: visszalép, nem vállalja a jelölést a mozgalom elnö­ki tisztére. Mint mondotta, a mozgalomtól továbbra sem válik meg, azonban meggyő­ződött arról, hogy ez a poszt egy erős, energikus embert kíván, az ő egészsé­gi állapota azonban ezt nem engedi. Miután egyetlen jelölt ma­radt, nyílt szavazással dön­tött a kongresszus: túlnyo­mó többséggel, 12 ellensza­vazat és 12 tartózkodás mel­lett elnökévé választotta Kulcsár Kálmánt. A Hazafias Népfront új elnöke — aki igazságügy­miniszter is — megköszönte a küldöttek bizalmát, s rö­viden annyit mondott: a népfront számára kijelölt és végrehajtandó program pon­tosan körülhatárolt a jövő­tervben, s ő maga személy szerint minden erejével azon lesz, hogy az e dokumentum­ban leírtak sikeresen meg­valósuljanak A késő esti órákban kez­dődött meg a Hazafias Nép­front IX. kongresszusán a köztársaságielnök-jelölt sze­mélyéről a vita. Míg a kongresszus első napján több küldött — választói­nak véleményét tolmácsolva — Kulcsár Kálmánt java­solta a népfront jelöltjének, vasárnap már egyre gyak­rabban merült fel Pozsgay Imre neve. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a kongresszus ne foglalkozzon ezzel a kér­déssel, illetve, hogy bízzák a döntést az országos ta­nácsra. Ezeket a javaslato­kat azonban az egyre fo­gyatkozó számú küldöttek elvetették. Végül a kongresszus a Hazafias Népfront köztársa- ságielnök-jelöltjévé — nyílt szavazással — 411 szavazat­tal Kulcsár Kálmánt vá­lasztotta meg. Pozsgay Im­re 131 szavazatot kapott, 29- en tartózkodtak a szavazás­tól. A kongresszuson nyílt szavazással megválasztot­ták a 37 tagú országos el­nökséget, valamint az or­szágos tanács új tagjait. Utolsó momentumként tit­kos szavazással döntöttek a hét alelnök és a három or­szágos titkár személyéről, s megválasztották az etikai bizottságot is. Für Lajos, az MDF államfüjelültje A Magyar Demokrata Fórum elnöksége, választ­mánya és a vidéki szerve­zetek elnökeiből álló el­nökök gyűlése vasárnap ülést tartott a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tanácskozáson az el­nökség javaslatot tett arra, hogy amennyiben a MDF pénteken kezdődő országos gyűlése önálló köztársasági elnökjelölt állítása mellett szavaz, akkor erre a poszt­ra Für Lajost, az MDF el­nökségének tagját jelöljék. Az elnökség indítványát a választmány és az elnökök gyűlése elfogadta. így a há­rom testület együttesen ter­jeszti majd Für Lajos je­lölését az országos gyűlés elé. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) kongresszus ne döntsön! Sajnos, ezt a javaslatunkat nem fogadták el. A pártta­gok tehát szerintem ezt joggal teszik szóvá. Alapel­veket sértő döntés született! A dolog másik oldala vi­szont —, ez vezérelte a kongresszusit —, hogy az MSZMP több okból is vál­ságba került (pártállam, de­mokratikus centralizmus, pártbürokrácia, sema­tikus módszerek és így to­vább.) A párt ilyen válsá­gát a tagság sajátjaként él­te meg, és így szembefor­dult [Jártjával. Az MSZMP már tagjai által sem volt hiteles. A demokratikus centralizmus elve alapján nélkülük születtek, elsősor­ban fent hibás döntések. Szemmel látható vezetői torzsalkodások alakultak ki, amelyek miatl maga a párt­tagság is bűntudatban élt, rajta kívülálló okokból. A bűntudat alól kívánta a kongresszus feloldani a tag­ságot. Másfelől pedig oldani az osztályellentétet, a tö­megbázist szélesíteni úgy, hogy az új párt a munká­ból származó jövedelműek pártja legyen.. Amiben ben­ne vannak természetesen a munkások, a mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek és mások, például a vállalko­zók is. A személyi kérdésekben azt mondanám, a kongresz- szus megszegte a demokra­tizmust, hiszen a küldötte­ket szinte kizárták — komp­romisszum címén — a vá­lasztás lehetőségéből. Ez te- « hát, ma már elfogadhatatlan, régi módszerrel zajlott. — Ügy fogalmazott, a má­sodik menetben ugyancsak három szakítópróba volt. Ezekről is hallhatnánk? — A munkásőrséggel kap­csolatos állásfoglalás, a pártvagyon és október 23-a kérdése volt ez a három. Ezekről azért nem szólnék, mert a kongresszus ezeket nem zárta le, a parlament hoz végleges döntést. Ok­tóber 23-ról tálán csak any- nyit, hogy a kongresszus joggal nem az ünnepet, ha­nem a megbékélés napját támogatta, szerintem helye­sen. — Ma talán p legfonto­sabb kérdés: hogyan tovább? Milyen kilátásai vannak az MSZP-tagok regisztrálásá­nak, az új párt szervezéséi­nek? — Történelmi korszak van lezárulóban, egy új sza­kasz pedig most formálódik. A helyzet alakulása több­esélyes. Nehéz ma megmon­dani, hogy egy békés for­radalmi változás indulása­ként, vagy egy újabb na­gyobb tragédia történelmi előzményeként kerül-e a történelembe ez a korszak- váltás? Ez a fő törésvonal, az alaphelyzet, ebből kell kiindulni. Én úgy gondolom, hogy az utóbbi variációt senki nem akarhatja. Ehhez viszont egy erős új [Jártra, az MSZP- re van szükség. Az érzel­mek, a hangulat már terem­tett a történelemben tragé­diákat. Az új párt ezt akar­ja elkerülni! Vannak sajnos csoportosulások, személyek, akiknek a nemzetre való hi­vatkozással, semmi sem drá­ga. Az elhatároló vonala­kat jól ki kell jelölnie az MSZP-nek. — Milyen alapkérdések nyújthatnak ebben támpon­tot? — Most tovább kell lépni, és az érzelmeket az érte­lemnek, a nemzet érdekei­nek kell, hogy felváltsák. Az első megnyilvánulások ér­zelmiek — ennek persze, van történelmi alapja, em­beri motívuma —, de ez nem oldja meg önmagában a helyzetet. Az új párt programját a kongresszus elfogadta, erről az első meg­nyilvánulásokban a tagság részéről kevés szó esett még. Illetve az elfogadott prog­ramot az MSZMP tagjai nem kérdőjelezték meg. En­nek alapján arra számolok, hogy a Balassagyarmaton és vbnzáskörzetében dolgozó MSZMP-tagok nagy többsé­ge elfogadja azt, és regiszt­rálja magát. A fórumon ta­pasztalt, első meglehetősen eltérő vélemények ellenére is hiszem, hogy az MSZMP- ben többségében becsüle­tesen és tisztességesen dol­goztak eddig is, ezt bizo­nyára folytatják az új párt­ban is. Sok a veszítenivaló, ha ez a párt új és erős pártként nem jön létre. Olyan poli­tikai űr támadna, amit má­sok töltenének ki, és akkor ez a társadalom nem abba az irányba halad, amely őr­zi a kommunista, szocialis­ta mozgalom időtálló hagyo­mányait, hanem felerősödne a polgári társadalmi restau­ráció. Ezt mi nem akar» hatjuk ! — Megítélése szerint ki­ket vár soraiba iaz MSZP? — A Magyar Szocialista Párt jogutód és jogfolytonos párt. Azokra az MSZMP- tagokra és pártonkívüliek- re számít az új párt, akik a kommunista, szocialista értékeket és a reformokat magában hordozó programot elfogadják. Azokat, akik nem tagadják meg a múlt eredményeit és tenni akar­nak a reformért, keményen részt vesznek megvalósítá­sában. Azokat, akik a hibák forrásaitól — demokratikus centralizmus, diktatúra — el tudnak határolódni. Ezen túl, még figyelembe kell venni, hogy ez a párt önte­vékeny, önszerveződő, a tagság és a központ és nem más központok a meghatá­rozóak. Tehát demokrati­kusan alulról szerveződő, nem hatalmi párt, de a ha­talomra. tagjai útján befo­lyással levő, meghatározó párt. Nagyon fontosnak tar­tom még, hogy feltétlen bel­ső békére, összefogásra van ^szükség, de nem azért, hogy semmi sem történjék. Olyan kiegyezés kell, amely nem jelenti a párt halálát. Min­denáron való látszatpártra nincs szükség. Teljesen el­lentétes nézeteket vallókat ne akarjon összefogni, ugyanígy ne azokat, akik saját múltjukat megtagad­ják. Azokat sem kell befo­gadnia, akik még ma is proletárdiktatúrában gondol­kodnak, ők bizonyára úgy­szintén nem ebben a párt­ban folytatják tovább poli­tikai tevékenységüket. De hasonlóan, azoknak sincs helyük az új pártban, akik más társadalmi berendez­kedést, polgári restaurációt emlegetnek. Az MSZP úgy gondolom, ezek alapján vi­lágosan látszik is, nem: le­het szélsőségesen bal-, vagy jobboldali gondolkodású emberek pártja. Nem a lét­szám, hanem a minőség kell, hogy meghatározója legyen. Hiszen világossá vált, hogy egy 80t) ezres tö- megpárt is válságba kerül­het. Az új párt vár minden szocialista gondolkodású MSZMP-tagot és az ország, a város és vonzáskörzetének valamennyi, sorsáért fele­lősen tenni akaró, szocialis­ta elven álló reformokat tá­mogató pártonkívülit. (hlavay) FIDESZ-sajtótájékoztató

Next

/
Thumbnails
Contents