Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-16 / 245. szám
NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP XIV. ÉVF., 245. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. OKTÓBER 16., HÉTFŐ Befejezte munkáját a Hazafias Héplront IX. kongresszusa Tömegmozgalomként működő társadalmi szervezet Kulcsár Kálmán lett a HHF elnöke A szombaton félbemaradt vitával folytatta vasárnapi munkáját a Hazafias Népfront kongresszusa. A délolőtti órák nemegyszer parttalanul szétfolyó vitájában egymást érték a népfront jövőjével, vagy éppen a helyi problémákkal : kapcsolatos, jórészt már a korábban elhangzottakat ismétlő, vagy újrafogalmazó felszólalások. Néhány 'markánsabb • felvetés a kongresszus 'vasárnap délelőtti „menetéből”: szükségtelenek a .megyei népfrontapparátusok, helyükön < szolgáltatást nyújtó információs irodákat kellene létrehozni; a bizonytalanná váló költségvetési támogatás helyett a jövőben a (népfrontot is'egyfajta vállalkozói magatartás jellemezze s az ésszerű gazdálkodás érdekében állítsanak fel egy felelős vagyonkezelői központot. „Mindig tudta mit akar...” A Pravda Nyers Rezsőről Nyers Rezső egész korábbi pályája arról tanúskodik, hogy mindig tudta, mit akar. Ez a Pravda budapesti tudósítójának véleménye az MSZP elnökéről, akit olvasói kérésnek eleget téve vasárnapi számában mutat be az SZKP KB központi lapja. Integráló, a különböző platformok közötti „összekötő” szerepet játszott a kongresszuson Nyers Rezső — idézi a lap a kongresszus küldötteinek véleményét, s Nvers Rezső ezt megerősítő szavait. A Magyar Hírlap véleményét idézve a tudósító azt írja. hogy a kongresszusi munkában kezdettől fogva a kulcskérdés a párt volt és a megoldás jelenlegi elnökének kezében volt. . Végül egyetlen jelöltként, a küldöttek 86 százalékának támogatásával választották meg. Az írás 1940-től napjainkig tekinti át röviden az 1923-ban született — s ezért, mint a tudósító írja, az új pártelnökség legtapasztaltabb tagjának — Nyers Rezsőnek az életútját. Az MSZP elnökének — fejeződik be az írás — hatalmas szervezőmunkát kel! majd végeznie, hogy a következő hetekben egyesítse az MSZMP volt tagjait, megszerezze a tömegek bizalmát az új reformpártnak. A népfront jövőtervének megítélésével jószerével teljes egyetértés mutatkozott a küldöttek körében, ám^ többen megjegyezték: nemcsak hosszú távú koncepciókban kellene gondolkozni, szükség lenne a következő egy-két év feladatait felölelő konkrét dokumentumra is. A kongresseuson szót kért Kulcsár Kálmán igázság- ügyminiszter, akit több felszólaló a HNF köztársasági- el nők-jelöl tjének javasolt az előző napon. A népfrontmozgalomról szólva, Kulcsár Kálmán úgy vélekedett, hogy a HNF- pártokon felülemelkedve —, de azokkal együttműködve — alkalmas erő lehet az integrálásra, a progresszív erők összefogására. Az alkotmányozás folyamatáról kifejtetté: az 1949-es alkotmány elvágta azt a fonalat is, amely Európához, s azt is, amely a magyar múlthoz kötött minket. Ezt most helyre akarjuk állítani — mondotta. A kongresszus korábbi felszólalóihoz hasonlóan, a miniszter is nagy fontosságot tulajdonított az önkormányzatoknak. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a békés átmenet politikai „játékszabályait” megállapító sarkalatos törvények előkészítésében a népfront nagy segítséget nyújtott. A miniszterelnökhöz hasonlóan, ő is azt kérte, hogy az Országgyűlés álljon e törvények mellé, mert ezek nélkül nem lesZ“ kibontakozás. A Hazafias Népfront kongresszusának vitájában minduntalan visszatérő ön- kormányzatok kiépítésének lehetőségeivel foglalkozott elsősorban felszólalásában Horváth István belügyminiszter is. Elöljáróban elismerően szólt a plénum munkájáról, hangsúlyozva: az felülemelkedik a személyi torzsalkodásokon, a rosszízű korteskedés áldemokratizmusán. Olyan erők keresik itt az összefogást — mondotta —, akik képesek kimondani az igazat a múltról, vállalják a jelen irgalmatlan terheit és a jövendő felelősségét. Áttérve a hatalmi ágak megosztásának elveire, kiemelte a területi átrendezés szükségességét a központi és a helyi szervek között — az önkormányzatok javára. Ehhez kapcsolódva szólt az ön- kormányzati törvény előkészítéséről. Kitért az önkormányzatok szabályozási koncepciójának már eddig is legvitatottabb elemére, a megyék szerepére is.. Aláhúzta : alapvető követelmény, hogy a megyék ne váljanak a hierarchikus politizálás színterévé, ne korlátozhassák az önkormányzatok jogait, sőt, azok kiteljesedését segítsék elő. S ebben az önkormánv- zati törvény mérföldkő lehet. (Folytatás a 2. oldalon.) Bállá Antalné és munkatársai a vegyes gyümölcslevet karlonozzák. Gyümölcslevek Drégelypalánkról A Drégelypalánki Szondi György Termelőszövetkezet szörpüzemében naponta huszonöt tonna gyümölcslevet állítanak elő, melyet az ország minden részébe szállítanak. A tízféle rostos üdítőital ötliteres és ötdecis üvegekben kerül a megrendelőkhöz. A gépsoron Szilvás László- né palackozza az üdítőt. HE A törésvonalakat jél ki kell jelölni! 'íííGOTkt^ Belső békére, összefogásra van szükség Beszélgetés Forgó Imre kongresszusi küldöttel Az MSZMP életében jelentős esemény volt a tagság követelésére megtartott kongresszus. A napokban véget ért eseményt nemcsak a párt tagjai, de a pártonkívüliek is nagy figyelemmel kísérték, hiszen ma az egész ország sorsát meghatározza valamilyen módon a kormányzó párt ilyen eseménye. A döntéseket, a kongresszus munkáját elég ellentmondásosan értékelik a párt tagjai. Erről a fogadtatásról és a kongresszusi munkáról kérdeztük Forgó Imrét, a balassagyarmati pártbizottság első titkárát, küldöttet, aki egy politikai fórumon már számot adott választói előtt. — Nagy vonalakban hogyan értékelné az eseményt? — Több szempontból is rendhagyó volt a kongresz- szus. Formájában és tartalmában, de légkörében, atmoszférájában egyaránt. Meghatározó yo-lt formájában, hogy a plenáris ülés mellett, a különböző platformok eltérő véleményei ütköztek szenvedélyesen. Sokszor személyeskedően, néhol nem is a kongresszushoz méltóan, ahogyan az a különböző sajtóorgánumokból is kitűnik. Utalnék itt Kosa Ferenc nyilatkozatára. Erőteljesen a platformok harca volt tehát, egyezkedés : emiatt volt sok konfrontáció a nézetek között, magában hordva ezzel a szakadás veszélyét is. Több ponton is nagy volt a szakítópróba, a különféle elhatárolódást vonalak markáns megfogalmazása. Ez szokatlan volt, és az alapnak tekintett demokratizmus sajnos, korábban joggal bírált diktatórikus módszerekbe csapott át. Az egész munka során érződött, hogy ki kit tud kiszorítani, ki nyeri meg a kongresz- szust. Ezért az egész tanácskozás feszült légkörben zajlott. — Hol lelhetők fel az említett nagy szakítópróbák? — A kongresszus első és második menetében is három helyen. Először a párt és a munkahelyek viszonyával kapcsolatban, majd a névváltozással, végül pedig a személyi kérdésekkel kapcsolatosan. A döntések ismertek, amelyekhez kompromisszumok árán is nehéz volt eljutni. Ebben van törékenységük is! Az első megnyilvánulások olyanok egyfelől, hogy nem volt-e sok a kompromisszum, amely újabb feszültségek forrásává válhat. Másfelől úgy vélekednek, hogy a küldötteknek volt-e joguk, mandátumuk arra, hogy a tagság nélkül, ilyen egyezséget kössenek? Tehát a tagság körében is van, vagy lesz szakítópróba a kongresszusi döntések megítélésében. — Ez ,azt jelenti, hogy, amiben egyezség köttetett a tárgyalóteremben, az talán nem valósul meg a tagság körében? — A válasz erre egyértelműen igen! Hiszen ezt az említett politikai fórum is felszínre hozta, amelyen épp a kongresszus munkájáról tájékoztattam küldött-társaimmal a tagságot. Úgy látom. hogy részben jogosak az aggályok és a felvetések, talán még a küldöttek elmarasztalása is. Főként a párt nevével, illetve a személyi kérdésekkel kapcsolatban. — Ön mit tud mondani, hogyan reagál ezekre az aggályokra? — Amikor küldöttnek megválasztott a párttagság, több mint harminc taggyűlésen vettem részt. A mandátum egyik legfontosabb feltételéül szabták, hogy mindent tegyünk meg a pártszakadás elkerülése érdekében, amelynek, ha bekövetkezne, beláthatatlan, vagy nagyon is belátható következményei lehetnek. Nevezetesen, széthullhat a párt. ami óriási veszéllyel járt volna az egész társadalomra. Ez volt a tét tehát, s ebben a kérdésben a küldöttek többsége — a tagsággal egyetértésben — í^v gondolkodott. Épp ezért úgy hiszem, hogy a kompromisszumokat a kongresszuson meg kellett kötni, s ezt a párttagság megértéssel fogadhatja, ha végiggondolja az esetleges következményeket. Ha a munkahely kérdését nézem, úgy vélem, helyesen döntött a kongresz- szus, hogy felülről nem lehet — demokratizmust hirdetve — kiparancsolíni a tagságot a munkahelyekről. Az más kérdés, hogy másképpen kell a munkahelyeken jelen lenni, csak munkaidőn kívül folyhat szervezett politikai élet, illetve folyamatosan a lakóterületre kell a politikai munkát helyezni. Ott kell elsősorban versenypárttá, választási párttá, politikai párttá válni ! A névváltozással kapcsolatban már bonyolultabb a helyzet. Küldöttcsoportunk egy része ügyrendi indítványt tett, hogy a névváltozás ügyében pártszavazást kell kiírni, hiszen az alulról építkezés elve alapján a tagság megkérdezése nélkül a (Folytatás a 2. oldalon.) Medgyessy Péter Thaiföldön Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap hivatalos látogatásra Thaiföldre érkezett. Kíséretében van Gombocz Zoltán kereskedelmi minisztériumi államtitkár és Bé- nyei József külügyminiszter-helyettes. Medgyessy Pé" tért a bangkoki repülőtéren Pong Szaraszin thaiföldi miniszterelnök-helyettes fogadta. A magyar küldöttség az érkezés után Pattaya városába utazott. Medgyessy Péter megtekintette Thaiföld egyik kiemelt beruházási területét, az úgynevezett keleti-tengerparti fejlesztési övezetet. Megismerkedett az ottani gázfeldolgozó művek és a petrolkémiai komplexum tevékenységével, üzletmenetével. Medgyessy Péter thaiföldi látogatása ma Bangkokban folytatódik. A tárgyalások középpontjában hazánk és Thaiföld gazdasági kapcsolatai továbbfejlesztésének kérdései állnak. Ai aromával ízesített ivólevet ötliteres üvegekbe töltik.
