Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-14 / 244. szám

1989. OKTÓBER 14.. SZOMBAT íH3H£ i v j jji 2 noc.rad Tisztázó véleménycserék az MSZP szervezéséhez Tudományos tanácskozás a salgótarjáni múzeumban nyers Rezsi az 1956-os szovjet beavatkozásról A Nihon Keizai Simbun pénteken közölte Nyers Re- zsőnek az MSZP elnökévé választása után adott első interjújából azt a megálla­pítást, hogy az 1956-os szov­jet katonai beavatkozás hi­bás lépés volt. Nyers Rezső nyilatkozatából a legtekin­télyesebb japán ' gazdaság- politikai napilap azt is ki­emelte, hogy az új pártba várhatóan az MSZMP tag­jainak csak 50—70 százalé­ka lép be. A lap szerint Nyers Rezső hangsúlyozot­tan szólt arról is, hogy ha­zánkban nagy várakozással tekintenek a Japánnal való gazdasági együttműködés elé. Kulcsár Kálmán lesz a népfront köztársasági- elnök-jelöltje? Elképzelhető, hogy Kul­csár Kálmán igazságügymi- nisztert a szombaton kez­dődő népfrontkongresszus a köztársasági elnöki poszt­ra jelöli. Ezzel kapcsolat­ban Huszár Isstván, a nép­front elnök-főtitkára az MTI munkatársának kérdésére elmondta, hogy ez a javas­lat az utóbbi időben már több népfrontbizottsági ülé­sen felmerült, de erről csak a kongresszus jogosult dön­teni. Arra a kérdésre, hogy a népfront most korábbi ve­zetője, Pozsgay Imre el­len kíván-e jelöltet ál­lítani, Huszár István el­mondta: ez valóban nehéz problémát jelent a vezetés számára, de most minden erővel a népfront érdekeit kell figyelembe venni, ugya­nis a mozgalom független­né akar válni a pártoktól. Díszőrség a Hősök terén A Honvédelmi Miniszté- Tiüm méltó módon kíván tisztelegni azoknak a hősök­nek az emléke előtt, akik népünk szabadságáért és nemzeti függetlenségéért ál­dozták, életüket: a minisz­térium vezetése megterem­tette a Hősök terén lévő hősi emlékműnél az állan­dó díszőrség feállításának a feltételeit. 1989. október 14- től a helyszínen megkezdő­dik a díszőrség gyakorol­tatása, és október 20-tól kezdve állandó lesz a dísz­őrség. Az emlékmű örök­mécsesének elkészítésére közös pályázatot hirdet a Honvédelmi Minisztérium a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács. Bős—Nagymaros Csehszlovák kompromisszum­készség ? Első ízben hangzott el bi­zonyos fajta kompromisz- szumkészséget jelző cseh­szlovák hivatalos nyilatko­zat a bős—nagymarosi víz­lépcső ügyében. Miroslav Pavel, a csehszlovák kor­mány szóvivője a csehszlo­vák televíziónak adott csü­törtöki késő esti nyilatko­zatában ugyanis utalt ar­ra : kormánya elképzelhe­tőnek tartja az 1977-es ál­lamközi szerződés módosí­tását, de azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg Csehszlo­vákia és Magyarország meg­állapodást köt a vízlépcső- rendszerrel kapcsolatos kár­térítésről. A kormányszóvivő ugyan­akkor jelezte, Csehszlpvá- kia nem tesz le arról, hogy a magyar munkálatok leállí­tása miatt saját terülétén hajtsa végre a Duna med­rének áttöltését. (Folytatás az 1. oldalról.) változást akarunk a párt­ban, a társadalomban, ak­kor a párt irányvonalának, struktúrájának, vezetésé­nek — s ha kell — a nevé­nek is változnia kell. Ki­tért arra, hogy munkájuk­kal a salgótarjáni pártérte­kezlet ‘ állásfoglalását kép­viselték. Utalt arra az el­lentmondásra is, hogy hiá­ba hangoztatja és követeli a többség a változásokat, ha később ahhoz nem párosul megértés, azonosulás. Gya­kori jelenség az is, hogy az elhatároló véleményeket magabiztosan a programnyi­latkozat és az alapszabály ismerete nélkül teszik meg. A vezető hatalmi pártból választási párttá kell válni — hangoztatta Plachy Pé­ter, — majd jó néhány konkrét kérdésre, operatív szervezési teendőre is ki­tért. Kétségtelen tény, hogy a kongreszus egyik vitathatat­lan eredménye a tegnapi pártaktíva vitakészsége, a nézetek összecsapása, az út­kereső gondolkodás. Sok­sok kérdés foglalkozott a megválasztott országos el­nökséggel, a nógrádi kül­döttek kongresszusi kezde­ményezéseivel. Szóvá tették, hogy elfeledték az eredmé­nyeket, a legszenvedélyeseb­ben pedig a névváltoztatás tényét kifogásolták. Plachy Péter válaszai után még igen sok küldött meg­nyilatkozott. Dr. Rozgonyi József úgy fogalmazott, hogy a kongresszus négy napja alatt 20 év elmulasz­tott politikai döntéseiben kellett pillanatokon belül állást foglalni. A névváltoz­tatást bírálóknak is vála­szolt Fejérvári Géza: „Én úgy mentem a kongresszus­ra, hogy az MSZMP név mellett maradok, de ha meg­győznek, nem lehet egy ál­láspont mellett kitartani.” Az MSZP kongresszusán sikerült egy baloldali, mar­xista elkötelezettségű tömeg­párt szervezeti kereteit és tartalmi alapjait létrehozni. Az új párt eredményesen vehet részt a magyar tár­sadalom demokratizálásának folyamatában — mondotta Fábry Béla, az MSZP elnök­ségi tagja pénteken, az MSZP népi demokratikus platformja rtemzetközi sajtó- tájékoztatóján, a Villányi úti választási központban. Fábry Béla elmondta azt is, hogy véleménye szerint ma csak a demokratikus erők összefogásával lehet a társadalmi válságot leküzde­ni. A további feladatokról szólva kifejtette, hogy a leg­fontosabbak a pártszervezés tennivalói és a háromolda­lú tárgyalások folytatása a békés átmenet biztosítása érdekében. Bárd András, a Pest Me­gyei Hírlap főszerkesztője, ugyancsak a népképviseleti platform képviseletében, szólt néhány részletkérdés­ről. A kongresszust követő­en az új pártról és a plat­formokról meglehetősen el­térő vélemények láttak nap­világot, fogalmazódtak meg. Ezek egyik oka, hogy bizo­nyos információhiány ta­pasztalható a kongresszus­nak néhány, alapvető kér­désben hozott döntéséről. Másrészt az ellenzéki körök­nek nyilván nem kellemes, A terheket nem lehet to­vább vinni, s a küldött úgy fogalmazott: hisz abban, hogy egy valóban új párt nem hozhatja hasonló hely­zetbe az országot. Boldvai László, aki egyben a kül­döttcsoport vezetője is, a tag­díjról, tagkönyvről, jogfoly­tonosságról szólt, majd alá­húzta: adminisztratív eszkö­zökkel semmit sem szabad színvallásra késztetni. Fehér Zoltán munkahelyi tapaszta­latai mellett kitért arra is, hogy az elnökség megválasz­tásával, nem „királyra” es­küdtek fel, az alapszabály is kimondja, hogy az alap­szervezet az önálló politi­zálás színhelye. Gajdár Géza szerint az MSZMP az ál­landósult belső harc miatt képtelen volt az akcióegy­ségre. Figyelmeztetett arra is, hogy a bírálatokban a névre való hivatkozás nem egyszer csak ürügy. Laka­tos József is egyértelműen hangsúlyozta, hogy új párt alakult. Ennek kellett meg­történnie, mert a régi cse­lekvésképtelen volt. A poli­tikában természetesen érze­lem is kell, az állásfoglalás kompromisszum eredménye. S ha az ember nem a prog­ram alapján választ pártot, az tragédia. Egy másik vi­tatott kérdés kapcsán kifej­tette, aki úgy vélekedik, hogy a munkahelyen nem lesz politizálás, az dilettáns. Erről nem lehet lemondani, mint a munkahelyi pártiro­dáról. vagy arról, hogy a párttitkárt az egész kollek­tíva fizesse. Hvizdos Károly, Kőszegi László, dr. Bővíz László, Morgenstein Ernő, Csánki Benjámin, Rudinsziki Lász­ló, Tihanyi Sándor, Rákos Csaba. Domonkos Alajos véleményt nyilvánított a vi­tában, nemegyszer szenve­délyes hangon. A szünetben megcsappant létszámú párt- aktívának úgy tűnhetett, hogy egy baloldali, szocia­lista tömegpárt működésének lehetősége a kongresszus után is adott maradt. A bal­oldalról jövő támadásokat sajátos szóhasználattal élve Bárd András „sztálinista jobboldalinak” minősítette. Ezek a vélemények a népi demokratikus platformot és képviselőit, valamint az új pártot árulónak, likvidátor­nak minősítik. A jobboldali kritikákban pedig leginkább az fogalmazódott meg, hogy a korábbi párttól kevéssé szakadt el az újonnan létre­jött. A napi és a holnapi ten­nivalókat illetően nincs a két platform között kü­lönbség, s ez teszi lehetővé az együttműködésüket. A „baloldali” támadások­ról szólva kifejtette, hogy az Antoniewicz Roland* féle társaságot nem tarthat­ja komolynak senki sem. Mellettük szerveződnek még más tömörülések is — ilyen a Tömörülés a szocia­lizmusért mozgalom —, amelyek például az MSZMP- szervezeteinek, alapszerve­zeteinek, bizottságainak megőrzésére szólítanak fel. Ezek a kezdeményezések azonban jogtalanok, és sem­miféle alapjuk nincs arra, hogy jogfolytonosságukat hirdessék az MSZMP-vel. Ugyanakkor mindenkinek joga van arra, hogy új pár­tot alapítson. hogy a biztató szavakat, kétségeiket és bizonytalan­ságot is megfogalmazó vé­leménycsere után már na­gyobb megértés fogadja a kongresszusi, - küldöttek munkáját, állásfoglalásait. E vitának figyelemreméltó mozzanata annak kimondá­sa is; a jelenlevők titkárok becsületbeli ügye, hogy — személyes döntésűiktől füg­getlenül — végigvigyék a pártszervezést előkészítő taggyűléseket. Boldvai László és Plachy Péter reagálása után Füzesi István e szavakkal zárta le a tanácskozást: a kongresz- szus, a lehetőségét terem­tette meg az új párt szer­veződésére. Megteremtése azok munkájára vár, akik vállalják a Magyar Szocia­lista Párt politikai irány­vonalát és tetteikkel vesz­nek részt a pártszervezés­ben. Tisztázó meditációkra a következő napokban is sor kerül, egész sor üzemi és lakóterületi aktívaértekezle­tet tartanak, a kongresszusi küldöttek • részvételével. Ezek segíthetnek a döntés­ben is: a volt MSZMP-tag- ja regisztráltatja-e magát a Magyar Szocialista Pártban. Az első aktívaértekezletek hétfőn lesznek. A bánya­gépgyárban délután 2 óra­kor, a Volán nagytanács­termében 3 órakor lesz ak­tívaértekezlet. Az utóbbi színhelyére a TIGÁZ, a Vegyépszer, a BRG, a Sal- gó cipő, a sütőipar, a köz­lekedésfelügyelet a SAKIV, Patyolat, Agrofil, és a MÁV párttagjait is várják. Ugyan­csak hétfőn Károly^aknán, a vízmű ebédlőjében, lesz pártaktíva. (A további ^ren- 3ezvények színhelyét ked­den közöljük.) —K— Németh Miklós fogadta dr. Hans-lochen Vogelt Dr. Hans-Jochen Vogelt, a Német Szociáldemokrata Párt, valamint a párt parla­menti csoportja elnökét, aki csütörtökön érkezett Buda­pestre, látogatásának má­sodik napján fogadta Né­meth Miklós, a Miniszterta­nács elnöke. A miniszterelnök tájékoz­tatást adott a pártkongresz- szus főbb eseményeiről, az új párt szervezésének teen­dőiről. Dr. Hans-Jochen Vogel ki­fejtette: az új párt megala­kulása történelmi jelentősé­gű esemény. Különösen fon­tosnak tartotta a történelmi kompromisszum létrejöttét és hozzátette: a lényegi kérdé­sek a pártszervezés folya­matában, a gyakorlatban dőlnek el. Fontosnak tartot­ta, hogy pártja és az MSZP között érdemi párbeszéd ala­kuljon ki. Ehhez kapcsoló­dóan szólt a Szocialista In- ternacionálé működéséről, szabályairól is. A kormány tevékenységéről szólva meg­állapította: ők abban érde­keltek, hogy a szocialista országokban destabilizálódás, szélsőséges kilengés nélkül menjenek végbe a reformok. Különösen nagyra értékelte a magyar kormány külpoli­tikai lépéseit, üdvözölte a Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgárok ügyében hozott döntést és a diplomá­ciai kapcsolatok felvételét Izraellel. (Folytatás a2 1. oldalról.) szer viszonyainak kiépülése közepette a történetírás is polarizálódik, felfogásaiban és módszereiben egyaránt. Megszűnőben van a marxis­ta szemlélet egyedülállósága, ám bízik abban, hogy a mar­xista történetírás helyt áll a versenyhelyzetben is. A tör­ténelemtanítás súlyos teher­tételének nevezte, hogy az ismeret, a tudás abszolútját kívánta megragadni, elfeled­ve, hogy ez lehetetlen, s aki mégis azt akarja, az a meg­ragadható! is kockáztatja. Az elmúlt fél évszázadban a magyar vidék, az ott élő parasztság, a nagy társadal­mi kísérletek állandó/ cél­táblája és szenvedő alanya volt. Régi vágyát — a föld- tulajdon megszerzését — alig teljesítették, máris erő­szakkal megfosztották attól, ígérték helyette a szövet­kezést mint a szebb, ered­ményesebb jövő zálogát. Munkájához még szinte hozzá sem kezdett, az inzul­tusokat még el sem tudja felejteni, amikor a szövet­kezetei is elvették tőle, tu­lajdonosi érzületét folya-, matosan elapasztották, élet­terét, a falut eltorzították. Mindezt azzal a jelszóval, hogy a változások az ő ja­vát szolgálják. Ma ismét kísértetiesen ismétlődik a múlt! A ma­gyar vidék, ezen belül, az agrárágazat napjainkra egyre inkább a különböző politikai pártok választási csatározásainak színterévé vált. Meggyőződésünk, hogy hazánk békés úton történő demokratikus átalakulásá­nak alapvető záloga a la­kosság színvonalas, kielé­gítő élelmiszer-ellátása. Hú­sért, kenyérért sorban ál­ló emberektől nem lehet elvárni, hogy országunk sorskérdéseiben higgadtan gondolkozzanak, s újabb, minden bizonnyal szüksé­ges áldozatokat vállalja­nak. Társadalmunk, benne a vidék, a magyar parasztság is számos sérelmet, tör­vénysértést szenvedett el az elmúlt évtizedekben. Az erőszakos padlássöprés, az adók és elvonások tömege, az agrárolló soha nem ta­pasztalt méretű megnyitá­sa mára már minden tar­taléktól megfosztotta a mezőgazdasági termelőket, függetlenül attól, hogy me­lyik szektorban gazdálkod­nak. Szenvedélyes viták lobbannak fel a múlt ér­tékeléséről, jelenlegi helyze­A Keresztény Demokrata Néppárt szervezésében ok­tóber 15-én (vasárnap) két programismertető nagygyű­lés megtartására kerül sor Nógrád megyében. Délelőtt 11 órakor Érsek- vadkerten a Hősök terén, délután 16 órakor pedig Szé- csértyben a művelődési köz­Balogh Sándornak az elő­adás után számos kérdést fogalmaztak meg, tisztázan­dó történelmünk fehér folt­jait, illetve a történelemta­nítás napi problémáit. A tudományos tanácskozás további részében Csorba Csaba miskolci levéltáros és A. Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója a helytörténetírás forrásairól beszélt, míg Horváth István megyei múzeumigazgató a helytörténetírás historiográ­fiáját tárta fel. A tanácsko­zás konzultációval ért véget. tünk megítéléséről az ag­rárvilág jövőjéről. Megengedhetetlen, hogy ebben a nehéz helyzetben a retorika vegye át a főszere­pet a logikus szakmai ér­vekkel szemben. Mutassunk példát azzal, hogy a valóság talaján áll­va, a reális lehetőségeket figyelembe vevő megoldáso­kat helyezzük előtérbe, a múlt rémképeinek felidézé­se, a jövő homályos felvá­zolása helyett. A magyar vi­déknek, az agrárvilágnak haladéktalanul megalapo­zott diagnózisra és jó te­rápiára van szüksége. A háromoldalú tárgyalá­sokon felmerültek olyan alapvető kérdések, mint a tulajdonreform, ezen belül a föld kérdése, a szövetkeze­tek jövője. Azonban ezek kiragadott témák a sok közül. Ezen kívül még számtalan olyan kérdés van, ami tárgyalásokat és meg­oldásokat kíván. Javasoljuk tehát, hogy a szóban forgó kérdések, az ezekhez kapcsolódó agrár­témák megtárgyalására hozzuk létre a NEMZETI AGRÁR KEREKASZTALT, valamennyi politikai párt- szervezet, az Országgyűlés, a kormány, valamint a terme­lők képviselőinek részvé­telével. Az Agrárreformkörök Egyesülete, mint a kor­mányzattól, a politikai pár­toktól és az érdekképvise­letektől függetlenül mű­ködő mozgalom, vállalja ennek a NEMZETI AGRÁR KEREKASZTAL-nak meg­szervezését. Bízunk abban, hogy fel­hívásunk eredményeként mielőbb megkezdődnek az érdemi tárgyalások, és tár­sadalmi közmegegyezés jön létre a magyar falu és a magyar mezőgazdaság sors­kérdéseiben. Nagy Tamás, az Agrárreformkörök Egyesületének elnöke pontban várják az érdeklő­dőket. A politikai rendezvények szónokai; Dr. Ugrin Emese, a párt főtitkára, Dr. Hasz­nos Miklós pártfőügyész és Herczeg János csitári lakos, az országos intézőbizottság tagja. Baloldali és jobboldali támadások is érik az MSZP-t Nemzetközi sajtóértekezlet a Villányi úton KDN-nagygyűlés Érsekvadkerten is Szícsényben A NíHiRAI) Isajtószolgálatl közleményei Felhívás Nemzeti Agrár Kerekasztal létrehozására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents