Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-14 / 244. szám
NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVF.. 244. SZÁM 1 ÁRA: 5,30 FORINT 1989. OKTÓBER 14.. SZOMBAT Problémás jelenkor, problémás történetírás Tudományos tanácskozás a salgótarjáni múzeumban Balogh Sándor professzor előadása o. HflY I SMEfrEl' A kongresszus a tehetőséget teremtette meg-—--" Tisztázó véleménycserék az MSZP szervezéséhez Az MSZMP utolsó, s a Magyar Szocialista Párt első kongresszusáról, a pártszervezés helyi feladatairól tartottak aktívaértekezletet tegnap Salgótarjánban. A résztvevők átvehették azokat a nyilatkozatmintákat is, amelyeken j—■< a párttagság jogfolytonosságát fenntartva — regisztrálhatók azok, akik az MSZP tagjai kívánnak lenni. A megnyitó előtt tanúi lehettünk annak, hogy a kongresszus salgótarjáni küldöttei az egyik íven kézjegyükkel is megerősítették a kongresszus döntését. A listán pedig a sort » korábbi MSZMP városi bizottságának tisztségviselői nyitották meg. A tanácskozáson később elhangzott, hogy az eddigi állásfoglalások alapján a reformkörből máris létrejött a Magyar Szocialista Párt belvárosi ötös alapszervezete. Befejeződött az anya- gyermekvédelmi országos konferencia Gyermek-egészségügyi témákról szóló előadá* sokkal folytatta munkáját az anya' és gyermekvédelmi országos konferencia, mely csütörtökön kezdődött Sálgótarjánban, országos intézetek vezetői, szülész'nőgyógyász szakorvosok, vezető védőnők részvételével. A délelőtti program első részében dr. Pintér Attila minisztériumi főtanácsos a gyermekegészségügyet érintő idő' szerű kérdéseket foglalta össze. Dr. Schuler Dezső egyetemi tanár, az Országos Csecsemő- és Gyermek' egészségügyi Intézet fő" igazgatója az elmúlt évi gyermekgyógyászati ellátás tapasztalatait ösz- szegezte. Általában ked* vező eredményekről számolhatott be, ami azért is biztató*, mert közismert, hogy az egészségügy napjainkban sok gonddal küzd. Ezt követően az úgy nevezett Mikrosystem-be- mutatót tekintették meg a résztvevők; A konfe' rencia dr. Schuler Dezső és dr. Kollár Zoltán megyei egészségügyi osztályvezető zárszavával ért véget, akik értékesnek ítélték az értekezlet mun' kaját. Idén ünnepli fennállásának 30 -ik évfordulóját — s ennek jegyében már számos rendezvényt szerveztek — a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum. Az alkalomból pénteken tudományos tanácskozást rendeztek az intézmény falai' között történelemtanárok, muzeológusok és más helytörténet iránt érdeklődők részvételével, összefogva a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjával. A tanácskozás a jelenkori magyar történetírás módszertani problémáit tűzte ki megvitatásra. A bevezetőben Horváth István, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője idézte fel a salgótarjáni múzeum alapításának kezdeteit és három évtizedes történetét. Elmondotta, hogy az intézményt 1959- ben nem a társadalmi és nem is a szakmai igény, hanem a megyei politikai szándék hívta életre. Azzal a céllal, hogy gyűjtse, tárja fel és feldolgozva mutassa be a megye munkásmozgalmának dokumentumait és történetét. A létesítés helyes volt, hiszen Salgótarján már közel négy évtizede nyerte el a városi rangot, hosszabb ideje Nógrád megye székhelyeként jegyezték, és még múzeummal nem rendelkezett. Az évek múlásával a múzeum gyűjtőköre tisztult és bővült, s ma már sokféle publikációval teszi tevékenységét mérhetővé a nyilvánosság előtt. A megyei múzeumigazgató az intézményt olyan agglegényhez hasonlította, aki sokáig ült anyja (a politika) szoknyáján, és ez bizonytalanná, identitászavarokkal küszkö- dővé tette. Utalt arra is, hogy névválasztása nem a legkörültekintőbben történt. A tudományos tanácskozás első előadását Balogh Sándor egyetemi tanár, az MSZP Párttörténeti Intézetének igazgatója tartotta A jelenkori történet és történetírás címmel. Az előadó elöljáróban a történeti jelenkor fogalmát írta körül, majd a korabeli történelem és a veié foglalkozó történetírás problémáira irányította a figyelmet. Véleménye szerint a hatvanas évtized végéig ugyan már beszélhetünk történelemről, megfelelő forrásokkal alátámasztott ismeretekkel azonban csak 1948- lg rendelkezünk. Ez azonban nem tette — sajnálatosan — lehetetlenné az elmúlt évtizedek iskolai tanítását. Ezért nem a történelemtanárok, hanem egyértelműen a tanügyi irányítás okolható. A professzor hangsúlyozta, hogy a magyar történelem bizonyos történései kizárólag magyar forrásokra alapozva nem tárhatók fel pontosan, mert hosszú időn keresztül relatív állami és politikai szuverenitás érvényesült. Most, a többpártrend(Folytatás a 2. oldalon.) Tájékoztatni a kongresz- szusról, sorra venni a feladatokat — ezzel a gondolattal nyitotta meg a tanácskozást Füzesi István. A kongresszus küldöttei valamennyien az elnökségben foglaltak helyet, korántsem formai megfontolásból. Élénk, aktív, igen gyakran pedig szenvedélyes vitában kérdések tucatjaira kellett ugyanis válaszolni : mit, miért képviseltek, hogyan döntöttek? ’ A kongresszus fogadtatása kapcsán Plachy Péter, többek között elmondta, hogy megoszlanak a vélemények. A döntéseket kevesen helyeslik, a nagy többség most ismerkedik azokkal. Szóban, írásban és telefonon is akad azonban indulatos, elítélő vélemény is. Vállaljuk a döntések lényegét — hangsúlyozta Plachy Péter. Felidézve, mindazt a pórbatételt, vívódást is, amely a küldetéssel járt. S, hogy mit kellett képviselni a kongresz* szuson? A válaszhoz felidézte a korábban is sokat hangoztatott szándékot, miszerint nemzetben kell gondolkodni, jogállamiságot, radikális reformokat kívánunk azzal, hogy az elmúlt 40 év értékeit nem kell elvetni. Ez a megújítás lehetetlen a korábbi konstrukcióban. Ha gyökeres (Folytatás a 2. oldalon.) A salgótarjáni pártaktiva felhívása Az MSZP kongresszusának felhívásához csatlakozva fordulunk Salgótarján addigi MSZMP tagságához, a baloldali progressziót vállaló, a szocialista értékek iránt elkötelezett honfitársainkhoz; hívjuk mindazokat, akik az MSZP elveivel és törekvéseivel egyetértve kívánnak hozzájárulni a nemzet felemelkedéséhez. Az MSZP minden törekvése arra irányul, hogy a demokratikus szocializmus irányába mutató fordulat békés keretek között menjen végbe hazánkban. Az új párt az MSZMP örököseként folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritás és a társadalmi igazságosság elveit. Azt akarjuk, hogy a magyar társadalom új viszonyai között is akcióképes, a társadalmat formálni akaró és tudó szocialista elkötelezettségű erő legyünk, a szocialista fejlődés perspektíváját megőrizzük. . Meg kívánjuk tartani, és hívjuk sorainkba mindazokat, akik egyetértenek programunkkal, elfogadják alapszabályunkat. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az ülés elején a ’ testület kegyelettel megemlékezett közelmúltban elhunyt tagjáról, dr. Gajdócsi Istvánról. Az Elnöki Tanács törvényerejű rehdeletet hozott a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről. A cégek bírósági nyilvántartása a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között tömegessé vált. Ez tette indokolttá a jogiintézmény újraszabályozását, az 1985- ben meghozott törvényerejű rendelettel. E jogintézmény funkciójában lényeges változást hozott a gazdasági társulásokról szóló 1988. évi VI. törvény, amely valamennyi gazdasági társaság esetében kötelezővé, és egyben a megalakulás feltételévé tette a cégnyilvántartásba való bejegyzést. A törvény a cégbíróság hatáskörébe utalta a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét is. Az 1989. évi törvényhozás újabb nagy jelentőségű, a gazdaság szerkezetének átalakítására hivatott jogszabályokat alkotott, amelyek következtében 1990. január l-jétől, a gazdálkodó szervezetek feletti törvényességi felügyelet egységessé válik, tekintve, hogy a vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét is a cégbíróság végzi. Az ezekre a körülményekre, tekintettel hozott törvényerejű rendelet 1990. január 1-jén lép hatályba,, és ezzel egyidejűleg, az 1985. évi 16. tvr., valamint az ezt módosító 1988. évi 28. tvr., s a leányvállalatok nyilvántartási rendjéről, a szövetkezetek és vízgazdálkodási társulások törzskönyvéről, valamint a képviseleti könyvről szóló 63/1988. (XII. 26.) PM-rendelet hatályát veszti. Az Elnöki Tanács módosította a Magyar Gazdasági Kamaráról szóló 1985. évi 11. tvr.-t. A módosítást a kamarához tartozó szervezetek feladatkörének bővülése, egy részüknek önálló jogi személlyé válása, valamint a kamara koordinációs tevékenységének elősegítése tette időszerűvé. ÖRÖKSÉGE A VILÁGNAK: HOLLÓKŐ Kulcsár József képriportja
