Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról A szövetkezetek gazdasági-társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak, az aktív keresők 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékenységüket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fontosságúnak ítéli meg. A szövetkezeteket alkalmas formának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybekapcsolására, ezért gazdasági, politikai stratégiájában' természetes szövetségesének tartja, partneri viszony kialakítására törekszik velük. O A szövetkezetek, az elmúlt négy évtizedben sokat fejlődtek, és megerősödtek. Jelentős a szerepük a mezőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, valamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom — amely bizonyította megújulási és életképességét — megfelelően tudott gondoskodni tagsága életkörülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi értelmiség, a vezető egyéniségek kinevelésének. A túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttségei, azonban akadályozták a szövetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az öntevékenység, az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A párt- szervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az ön- kormányzatot. O Az MSZMP — a múlt tanulságait is figyelembe véve — a jövőben olyan társadalmi-gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esélyegyenlőséget ad az állami vállalatokkal, a társas- és egyéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogatjuk a szövetkezetek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados — a szocialista törekvéseknek is megfelelő — jól bevált elveinek, értékeinek megtartását. Különösen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó formagazdaságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítségnyújtást. Mindezek törvényes garantálására helyeseljük, egy új szövetkezeti törvény kimunkálását. © Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során, őrizzék meg az elmúlt években megteremtett értékeiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenységére, érdekeltségére alapozva gyorsan alkalmazkodjanak a piac- és a gazdaságpolitikai modellváltás sokoldalú követelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti mozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásunkat. A szövetkezeteket olyan független állam- polgári közösségeknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljaikat önszerveződés útján valósítják meg. Támogatjuk a demokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás ki- teljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetét minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partnernek a szövetkezeteket és azok érdekképviseletét, tevékenységük csak a törvényességi előírások betartásának ellenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, adminisztratív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó beavatkozásokat pedig szüntessék meg. © Olyan vegyestulajdonú gazdaság kialakítása a célunk, amelyben a szövetkezeti tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tulajdonforma, jó lehetőségeket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdoni viszo-. nyainak olyan átalakítását ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonrészének gyarapodását, erősíti a gazdai kötődést. A földvagyonnak, mint mással nem pótolható természeti erőforrásnak, különleges szerepe van. Az a- célszerű, ha a földet az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulajdonban levő rész törvényi megerősítését, a földjáradék igazságos rendezését és a szövetkezetből kilépő tag földkiadási jogosultságát. © Helyeseljük a szövetkezetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére alakult területi és országos érdekképviseletek megújítását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés intézményrendszerében, a szövetkezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését és működését is maguk határozzák meg. A szövetkezetek megújulásukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a közösség érdekeit szolgáló ésszerű kezdeményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szövetkezetek. Parlamenti képviseletében fontos helyet kíván biztosítani a szövetkezetekben dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság felkéri a pártnak a szövetkezetekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozgalom megújításában. Kezdeményezi, hogy az MSZMP szövetkezeti céljainak markáns képviseletére alakuljon, a párton belül, szövetkezeti tagozat. (MTI) Közlemény a Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság üléséről A mandátumvizsgáló bizottság 1989. szeptember 12- én ülést tartott. Áttekintette a küldöttválasztás eddigi folyamatát, amelynek során a választásra jogosult közösségek eddig mintegy 1100 küldöttet választottak meg. A • már mandátummal rendelkező küldöttek 84 százaléka ötven év alatti, nagyobb részük 1971 után lett a párt tagja, 88 százalékuk először vesz részt pártértekezleten vagy pártkongresz- szuson. A küldöttek több mint háromnegyede szellemi foglalkozású, ’ viszonylag alacsony a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók aránya. Nagyon kevés közöttük a harminc év alatti fiatal (3 százalék) és a nő (7 százalék). A kongresszusi küldöttek több mint 80 százaléka tölt be választott párttisztséget (alapszerve- vezetben 23 százalék, üzemi és intézményi pártszervben 33 százalék, területi párttestületben 33 százalék, megyei testületben 8 százalék, a Központi Bizottságban 3 százalék), de csak 16 százalék látja el főállásban. Szakapparátusban dolgozó pártalkalmazott mindössze 6 van a küldöttek között. A mandátumvizsgáló bizottság megállapította, hogy a küldöttválasztást a párttagság különböző megoldások és eljárások keretében, a helyi körülményeket figyelembe véve bonyolította le, tekintettel a választásban érintettek demokratikus igényeire is. A küldöttválasztás gazdag tapasztalatok összegyűjtését tette lehetővé, elősegítve ezzel a párt új választási szabályzatának elkészítését is. A bizottság szabálytalannak minősítette a Főt nagyközség és a helyi Vörösmarty Mgtsz pártszervezeteiben a küldöttválasztás során lefolytatott szavazást és elrendelte annak megismétlését. Az új szavazást a Pest Megyei Mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzésével 1989. szeptember 23-áig kell lebonyolítani. Hz MSZMP Központi Bizottságának felhívása Ha wért adunk - életet adunk A magyar közvéleményt nyugtalanítja, hogy az áldozatkész önkéntes véradók száma csökken az országban. A balesetet szenvedettek, a súlyos műtétre kerülök, a gyógyulásukhoz, életben maradásukhoz állandó vérké- szitményadásra szoruló honfitársaink megmentése emberi kötelesség. Az MSZMP Központi Bizottsága azzal a felhívással fordul valamennyi területi, munkahelyi pártbizottsághoz, a párt tagjaihoz, hogy a helyi vértranszfúziós állomások és a Magyar Vöröskereszt szervezésében adjanak vért a rászorulóknak. (MTI) Nemzetközi sajtótájékoztató a Központi Bizottság üléséről Az MSZMP Központi Bizottságának másfél napos ülését követően nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a KB székházában. Major László szóvivő elöljáróban elmondta, hogy élénk vita kísérte a testület munkáját: 49-cn fűztek észrevételt a napirenden szereplő témákhoz. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról kialakított álláspont szerint a társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a legfontosabb törvényjavaslatokban mielőbb megegyezésre kell jutni. Az októberi kongresszus dokumentumairól a testület úgy vélekedett, hogy azokat ki kell egészíteni a tagsági véleményekkel, javaslatokkal. A magyar gazdaság helyzete, a gazdaságfejlesztési politika több mint egy évtizedes gyakorlata világossá tette, hogy ezen a területçn új stratégia kialakítására van szükség — szögezte le Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára a gazdaság- politikai témájú dokumentumok vitájáról adott tájékoztatójában. Elmondta, hogy ezek elgondolásokat tartalmaznak arra vonatkozóan: KGST-kapcsolataink- ban, az EGK-hoz, az EFTA- hoz való viszony kialakításában, amerikai, távol-keleti relációban milyen gazdaság- politika követése célszerű, s ha a világgazdaság haladó folyamataiba kívánunk a jövőben bekapcsolódni, a gazdaságon belül milyen lépésekre van szükség a tervezés, az irányítás, az oktatás, a képzés, a belső gazdasági intézményrendszer átalakításában. E kérdésekben a testület úgy határozott, hogy elképzeléseit megküldi a kongresszus küldötteinek, s a fórum alakítja ki a végleges álláspontot. Kialakulóban a tervek körvonalai A KB megvitatta az 1989- es év tapasztalatait, s megismerkedett az 1990—92-es esztendőkre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésekkel. Iványi Pál utalt arra, hogy a kormányzati szervekben hosszabb idő óta folyik a tervezőmunka, s a tervek körvonalai kialakulóban vannak. A jelenlegi helyzetben azonban nem lehet erre vonatkozóan érdemi gazdaságpolitikai döntést hozni. Napirenden van az új magyar—szovjet együttműködési forma kialakítása, s várhatóan a hónap végén ölt végleges formát; az IMF-fel folytatott szakértői megbeszélések eredményének függvénye, hogy milyen megállapodást lehet kötni a közeljövőre. Az eddigi szakmai vitákon kialakult vélemény szerint erőteljes teljesítménykényszert tartalmazó, s szociális biztosítékot garantáló gazdaságpolitikai vonalvezetésre van szükség. A testület úgy határozott, hogy tájékoztatja a kongresszust a tapasztalatokról, a gazdaságpolitikai elképzelésekről, s várhatóan novemberre kialakítják az MSZMP gazdaságpolitikai stratégiáját. Kovács Jenő, a KB szervezeti kérdésekben illetékes titkára közölte, hogy a testület megvitatta az új alapszabályt, amelyről majd a kongresszus dönt. Utalt arra, hogy a testület tagjai megismerkedtek a reformkörök országos tanácskozásán készített alapszabály-tervezettel is, és ezt ugyancsak eljuttatják a küldöttekhez. A továbbiakban elmondta, hogy a dokumentum új módon fogalmazza meg egv modern politikai párt működési elveit, lényeges változtatásokat irányoz elő a párttagság egyéni és kollektív jogait illetően. A változások között említette a különböző szintű vezető testületek megválasztásának módját, azok egymáshoz való viszonyát. Az alapszabály céljáról úgy nyilatkozott, hogy egy többpártrendszerben működő, annak feltételeihez alkalmazkodni képes pártnak a belső működési rendjét kívánja kialakítani. A kongresszus ügyrendjéről és a választási szabályzatról a küldöttek döntenek. Ami a kongresszus; választásokkal kapcsolatos új eljárási Szabályokat illeti, mind a jelölés, mind a választás módjára javaslatot tesz a KB. Eszerint valamennyi l posztra jelöltnek kell tekinteni azt, aki a küldöttek 25 százalékának a támogatását megszerezte. Az új párttestületek, az új elnökség megválasztásánál listás szavazást javasol a testület. Két alapszabály- tervezet készült Az újságírók első kérdése nem a szorosan vett napirenddel összefüggésben, hanem az NSZK-ba távozott NDK-állampolgárokkal kapcsolatban hangzott el. A válasz így hangzott: a KB tájékoztatót hallgatott meg a menekültkérdésről, annak megoldásáról. Ezt a testület jóváhagyólag tudomásul vette. Az eddigi ismeretek szerint az NDK részéről semmilyen, a gazdasági kapcsolatokat érintő lépésre nem került sor. A további kérdésekre adott válaszokból kitűnt: eddig 22 KB-tagot választottak meg kongresszusi küldöttnek, de várhatóan — többek között a budapesti pártértekezleten — további testületi tagok is mandátumot kapnak. Az is elhangzott, hogy az alapszabálytervezetet nem az apparátus készítette, a bizottság munkájában nem függetlenített MSZMP-tagok, továbbá a reformkorok képviselői vettek részt. A két alapszabály-tervezet között egyébként szellemiségét, elveit és szervezeti megoldásait illetően nincs eltérés. A meglévő, elsősorban hang- súlybeli különbségek áthidalhatók. Ilyen például, hogy a reformkori tervezet szerint a párt vezető testületéiben, illetve a törvényhozásban és a végrehajtó hatalomban viselt tisztségek összeférhetetlenek. Felhívták a figyelmet arra. hogy ez kizárná számos olyan politikus jelölését, akik a magyarországi változásokért sokat tettek, s tesznek ma is. Ez politikailag nem tűnik célszerűnek. Tudomásul vették a tárgyalócsoport tevékenységét A háromoldalú tárgyalásokra vonatkozó kérdés kapcsán elmondták, hogy a KB jóváhagyólag tudomásul vette a tárgyalócsoport tevékenységét. s azt az álláspontot, amit Pozsgay Imre képviselt. A köztársasági elnöki funkcióval kapcsolatban a delegáció nem kapott új tartalmú megbízatást. Egy további kérdésre válaszolva bejelentették, hogy a jövőben nem lesz Központi Bizottság, helyette a kongresszus után kialakítandó válaszmány irányítja a pártmozgalmat. A választmány kizárólag a tagság által delegált tagokból, az MSZMP tagozatainak, munkaközösségeinek képviselőiből. valamint a parlamenti frakció meghatározott létszámú csoportjából áll majd. A választások módjáról is a kongresszus dönt. A Politikai Intézőbizottság két tagjának — Ormos Máriának és Barabás Jánosnak — berlini, illetve moszkvai látogatásával ösz- szefüggésben elmondták, hogy a politikusok egy korábbi döntés értelmében a kongresszusi előkészületekről tájékoztatják a testvérpárokat. Egy gazdasági természetű kérdés nyomán hangzott el az a megállapítás, hogy Bush elnök látogatása óta nagyobb lehetőség nyílik a magyar— amerikai kapcsolatok szélesítésére. Amennyiben az amerikai vállalatok megkapják a beruházási garanciákat saját országukban, nagyobb biztonsággal jönnek a magyar piacra. Az oktatás, a képzés. a menedzserkép-' zés területén bekövetkezett előrelépések segítik a két ország vállalatai közötti kontaktusokat. Végül az MSZMP-nek a demilitarizált övezetre vonatkozó kezdeményezésével összefüggésben a szóvivő megerősítette: a bejelentésnek kedvező a nemzetközi visszhangja. (MTI)
