Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám

1989. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK NO(iUAI) 3 A FŐT elnöke aggasztónak tartja az árak alakulását Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése A kereskedelmi szakok- tatás helyzetéről, valamint a belföldi áruellátásról tár­gyalt szerdán az Országgyű­lés kereskedelmi bizottsága. A kereskedelmi szakokta­tásról a képviselők rendel­kezésére bocsátót írásos tá­jékoztató és Murányi Ist­vánnak, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályveze­tőjének szóbeli kiegészítése egyaránt megállapítja: az utóbbi időben egyre népsze­rűbbek a kereskedelmi szak­mák, Ezután Spilák Ferenc ke­reskedelmi miniszterhelyet­tes tájékoztatta a testületet a belföldi áruellátásról. Né­hány élelmiszerből, például cukorból erőteljesen megnö­vekedett a forgalom. A jú­liusi 72 százalékkal haladta meg a múlt év júliusáét. Az emiatt kialakult átmeneti cukorhiányt többé-kevésbé pótolta az NDK-ból beszer­zett 2 ezer tonna cukor. Mi­vel a gyárak e hó 15-től az egész országban megkez- dig a termelést, a kereslet és kínálat egyensúlya napo­kon belül helyreáll. A hús­hiány teljes egészében ma sem szűnt meg, bár az áru­alap a szükséges mennyi­ségben adott. A kereskede­lemnek jobb szervezéssel kell gondoskodnia a zökke­nőmentes ellátásról. Az áruellátással kapcso­latban Csipkó Sándor (Bács- Kiskun m.) hangot adott an­nak az aggodalmának, hogy, ha valóban sor kerülne a kistelepülések kereskedelmi hálózata adókedvezményé­nek és támogatásának a megszüntetésére, ez súlyos következményekkel járna, s ennek a lakossági ellátás lát­ná a kárát. Hellner Károly, a bizottság titkára javasol­ta: a testület tiltakozzék a Pénzügyminisztérium kez­deményezése ellen; ez az élelmiszer-kiskereskede­lem eddigi adókedvezmé­nyének megszüntetését ter­vezi. Rév Lajos, a Fogyasz­tók Országos Tanácsának elnöke aggasztónak találta az árak alakulását. Mint mondotta, az erre az évre tervezett 14 százalékos fo­gyasztói árszínvonal-növe­kedés máris 18 százaléknál tart. Félő, hogy az ár­emelkedés mértéke az év végéig eléri a 20 százalé­kot. Felhívta a bizottság figyelmét, hogy az áralaku-' lást különös figyelemmel kísérje. Vass Józsefné (Békés m.), gabonával kapcsolatos kér­désére Vissi Ferenc, az Or­szágos Árhivatal elnöke vá­laszolt: egyetértett a gabo­nafelvásárlási árak emelé­sének szükségességével, ám —, mint mondotta — a téma széles körű vizsgála­tot, egyeztetést igényel, a kérdést nem lehet elszige­telten kezelni. Az idén a felvásárlási árakat nem emelik, a jövő évi emelés mértékéről a kormány a kö­zeljövőben dönt. A választ a bizottság egy ellenszava­zattal elfogadta. A kérdés többeket foglalkoztatott Tóth Attiláné (Budapest) ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a. termelő árak eme­léséből adódó fogyasztói ár­növekedés ismét a bérből , és fizetésből élőket sújtja majd. Megszűnt az MSZMP Országházi Bizottsága Megszüntette tevékeny­ségét az MSZMP Ország­házi Bizottsága. , A szerve­zet az Országgyűlés, az El­nöki- Tanács és a Miniszter- tanács hivatalaiban műkö­dött. Döntésükkor figyelem­be vették az MSZMP szer­vezeti életének korszerűsí­tésével kapcsolatos javasla­Aczél György országgyű­lési képviselő visszahívá­sát kezdeményező aláírások íveit a Magyar Demokrata Fórum megbízottai átadták a pécsi választási elnökség vezetőjének. A Pécs 1. szá­mú választókerületben 18— 19 ezer választójoggal ren­delkező állampolgár él, zö­tokat és a párttörvényt elő­készítő megbeszéléseket. Az MSZMP Országház­ban működő alapszerveze­tei tagjainak javasolták, hogy pártmunkájukat a jö­vőben a hivatalon kívül vé­gezzék és 1989. december 31-ig a területi alapszerve­zetekbe jelentkezzenek át. műkben bányászok és ipa­ri munkások, s közülük 3366 személy írta alá a visszahívási indítványt; ez a törvényesen előírt tíz szá­zaléknak csaknem kétsze­rese. A választási elnökség rövid időn belül hitelesíti az aláírásokat, azt követően kérni fogja az illetékes tes­tülettől a szavazás kiírását. Szűrős Mátyás az Egyesült r Államokba utazik Szűrös Mátyás, az Or- szággyűlés elnöke az Ame­rikai Egyesült Államok Kongresszusának meghívá­sára csütörtökön reggel kül­döttség élén az USA-ba utazik, a küldöttség tagja három országgyűlési képvi­selő: Márton János, a Nép­párt elnöke, Kürti László református püspök és Nagy- iványi András, a* MSZMP tagja, gazdasági vezető. A küldöttség vezetőjének elő­zetes programjában szerepel, hogy fogadja őt George Bush elnök; találkozik a nemzetbiztonsági főtanács' adóval, a szenátus és a képviselőház elnökével. mmmmmmmmmmmmmmmmmmm Junge Welt-kommentár az okokról A keddinél, visszafogottabb hangvételű kommentár­ban foglalkozik szerdán, az NDK ifjúsági szövetségének (FDJ) központi lapja, a Junge Welt, a Nyugatra távozni akarókkal, vitát sürgetve az elvágyódás okainak, hátteré­----------------------------v—:—---------------------------------------------------------­A czél György képviselő visszahívása Egyetlen esélyünk a reform! (Folytatás az 1. oldalról.) — Nincs-e fáziskésés Nóg- rádban? Hiszen Borsoddal együtt az országban utolsó­ként kerül sor megyei párt­értekezletre! Van-e értelme a „huszonnegyedik órában” tanácskozni? — A mondanivaló dönti ezt el, másrészt ez köteles­sége is a testületnek. Min­denképpen hozzájárul a kongresszus minél alaposabb előkészítéséhez. — Ennek látszólag ellent­mond, hogy a salgótarjáni pártértekezlet legutóbb dön­tésképtelennek bizonyult... — Ami a küldöttek fe­lelőtlenségét takarja. Ugyan­is, ha egy közösségnek kül­dötte vagyok, akkor az fe­lelősség, mellyel élni is kell. És nem otthagyni a tanács­kozást, vagy el se menni! A mondandó fontosságát, vagy súlyát ez persze nem változtatja meg, a párt helyzetét viszont tükrözi. Megalakultak városonként a küldöttcsoportok, a salgó­tarjáni ülésen részt vettem és biztató jeléket is tapasz­taltam. A NÓGRÁD-ban szerdán közreadtuk a me­gyei" pártbizottság program- tervezetét, és az ajánlást az MSZMP Nógrád megyei tes­tületéinek új szervezeti fel­építésére, működési rendjé­re. A tervezetet vitára ajánl­ja a megyei pártértekezlet­nek a pártbizottság augusz­tus 31 -i ülése. Egyébként 8 megyei küldöttcsoport mű­ködik és a pártértekezlet bi­zottságaiba ajánlotta a tago­kat. Tanácskoztak megyénk­ben a kongresszusra meg­választott küldöttek is, ez a csoport Nógrád kongresszusi küldöttcsoporti vezetőjévé Boldvai Lászlót választotta meg, és a 33 kongresszusi küldött delegált tisztségvi­selőket a kongresszusi elő­készítő bizottságokba. Meg­választották 3 szóvivőjüket: a programnyilatkozatot elő­készítő bizottság vezetője Rozgonyi József, a szervezeti szabályzat, illetve alapsza­bály-tervezetet kidolgozóké­ba Forgó Imre, a jelölést előkészítő bizottságba beke­rült Gajdár Géza. Érdekes­ségként említem csak meg, hogy valamennyi küldött- csoport közül a legfiatalabb csoportvezető nógrádi, a ma­ga 29 évével. — Hogyan érvényesül a nyilvánosság elve? — A technikai lehetőségek adottak arra, hogy a sport- csarnok termében zárt rend­szeren keresztül kivetítsük az érdeklődők számára a párt­értekezlet plenáris ülésének teljes időszakát. A bokszo­lok kondícióterméberr te­kinthetik meg. A sajtó szá­mára megteremtjük a za­vartalan feltételeket, fül­kéket alakítunk ki. Jelen lesz a kábeltelevízió is. — A négy kongresszusi küldött választása felkorbá­csolta az indulatokat... — A pénteki megyei párt­bizottsági ülés visszatér er­re a kérdésre, utána nyi­latkozik a NÓGRÁD-nak Szalai László megbízott me­gyei első titkár. A megyei pártértekezleten részt vesz­nek a megválasztott kong­resszusi küldöttek, a Köz­ponti Bizottság 3 megyei tagja és a KEB-tag. — Ez azt jelenti, hogy Grósz Károly is részt vesz a pártértekczleten? — Természetesen körünk­ben üdvözölhetjük. Az MSZMP főtitkára hozzászó­lási szándékát is jele?te. — Mennyire megyei ügy a pártértekezlet? — A megyében működő pártszervezet legmagasabb fóruma fogalmazza meg, ho­gyan látja az elmúlt idő­szakot, s milyen kihatással volt a megyére. Politikai programtervezetünkben az is benne foglaltatik, mit kép­viselünk és.mit akarunk a jövőben képviseltetni párt­tagjainkon keresztül, a me­gyében. A pártonkívüliek is odafigyelnek erre a je­lentős eseményre. A megyei pártértekezlet külsőségeit a legminimálisabbra fogtuk vissza: munkajellegű, a hagyományostól eltérő ta­nácskozás lesz. — Konkrétan mennyibe kerül a megyei pártértekez­let? Megéri-e a várható ered­mény? — Ha egynapos lesz, ak­kor 150 ezer forintból ki­hozzuk. Elsősorban az uta­zási és étkezési költséggel és a bérleti díjakkal számo­lunk. A Salgótarjáni Vá­rosi Sportcsarnok bérleti dí­ja óránként kb. 1400 forint, ez összesen 18 ezer forintra rúg. — Hogy oldják meg az étkezést és mi lesz a menü? — Hidegcsomagot kapnak a küldöttek. Délben szend­vics, esetleg tej, délután pe­dig debreceni jár a részt­vevőknek. Aki kevesli, az igénybe veheti a büfét. Emiatt tehát senki nem „gyengülhet” el. — Ügy értékeli, hogy megtérülnek a kiadások? — Ha a párton belül vita­tott néhány kérdésben köze­lednek egymáshoz az állás­pontok, ha sikerül közös platformot kialakítani, akkor nem lehet kétséges a vá­lasz: nyer általa a nógrádi pártmozgalom! Akkor már megérte! — Milyen szlogen lesz az emelvény fölött!/ — Egyetlen esélyünk a re­form ! — Személy szerint, mit vár a pártértekezlettől? — Legalább néhány alap­vető kérdésben legyen út­mutató. A kései időpontról még csak annyit: eredeti­leg pártbizottságunk június­ra kezdeményezte az össze­hívását, tehát nem a köz­vélemény „erőszakolta ki.” Ettől azért tértünk el, mert arról volt szó, hogy az or­szágos pártértekezlet szep­temberben lesz. Ekkor au­gusztusra halasztottuk el, közben a legfelső politikai testület úgy döntött, a párt­tagság és a reformkorok kezdeményezésére, hogy kongresszust tartanak, még­pedig októberben. Akkor a megyei pártbizottság úgy ha­tározott, hogy a pártértekez­let időpontját a kongresz- szushoz kapcsolja. Szeptem­ber 2-ára esett a választás, de a párttagok felvetették, hogy ez a tanévnyitó és a bányásznapi ünnepség miatt néni szerencsés, ezért dön­töttünk a szeptember 23-a mellett. Remélem, hogy a megyei pártértekezlet meg­határoz egy olyan irányvo­nalat, amely általános elv­ként valamennyi küldött számára iránytű. Mivel a megyei pártbizottság pénteki ülésén végső áttekintést ad a‘ pártértekezletnek, így ek­korra véglegessé válik a för- gatôkônÿv. A párttagok, a reformkorok, a küldöttek és a küldöttcsoportok több ész­revételt tettek az augusztus 31 -i pb-ülésen megválasztott 4 kongresszusi küldöttre, er­re is visszatér a szeptem­ber 15-i megyei pártbizott­sági .ülés, s alapos tájékoz­tatást adunk majd a NÓG­RÁD szombati számában. Buzafalvi Győző nek tisztázására. A cikkíró, Ulrike Henning fölteszi a kérdést: hogyan lehet az, hogy olyan emberek, akik nálunk nőttek föl, s akiknek csöppet sem ment rosszul a soruk, most Giessen- ben, nyugatnémet képviseleteken és más létesítményekben tülekednek? A távozókkal, a Nyugat veszedelmes politikát űz, amely a szocializmus és a béke ellen irányul. A zajos kampány egyszerre két dologra is jó: elterelni a figyelmet a belső problémákról, s ócsárolni mindazt, ami nálunk az elmúlt 40 évben létrejött. A fentiek megállapításán túl — folytatja a szerző - — fölmerül a kérdés, mi az oka a távozni akarók hiszékeny­ségének, könnyelműségének? Ebből pedig következik egy újabb kérdés: hogyan tehetjük ezt az országot még inkább minden lakos hazájává, amelytől nem tántoríthat el sen­kit holmi banánokkal teli kirakat vagy tarka-barka utazási prospektusok? Henning elismeri, hogy e kérdésre, az NDK-ban nehe­zebb választ adni, mint bárhol másutt. Ennek egyik okát, a szocialista német állam rövid múltjában látja. Ráadásul, az azonosuláshoz mélyrehatóbb szembesítésre van szükség, hogy az kiállja a nehezebb időszakok próbatételét is. A hazaszeretetet nem lehet deklarálni — azt minden nemze­déknek ki kell dolgoznia. A vitát senki sem kerülheti ki — folytatódik a cikk. — A haza nemcsak azt a helyet jelenti, ahol az ember felnőtt, ahol a családja és a barátai élnek, hanem azt a helyet is, ahol szükség van rá, ahol felelősséget ruháznak rá, megbíznak benne, ahol feloldódhat a nagy egészben, s mégis másokkal összetéveszthetetlenül önmaga marad. Ahhoz, hogy e feltételeket mindenki számára megte­remtsük, állandó, nyílt vitára, mindenekelőtt azonban mun­kára van szükség — hangsúlyozza a Junge Welt cikkírója. — Lényeges, hogy ezt ne hagyjuk abba: önmagunk erejé­vel magabiztosan bánva, erőnkben bízva, minden helyzet­ben eszmecserét folytatva' a megoldatlan dolgokról. Ezért, igen ezért érdemes vitázni a távozni akaró kisebbségről — mert ez a vita önmagunkról is sok mindent tisztáz, és ily módon tovább szilárdítja többségünket — fejeződik be Ul­rike Henning írása. Kádár János: Végakarat Sajtótájékoztató a Blaha Lujza téri sajtószékházban Ez a címe a Hírlapkiadó Vállalat ez évben indított Tabu-sorozata negyedik kö­tetének, amelyet a kiadó képviselője, a kötet írója és válogatója, valamint a soro­zatszerkesztő együttesen mutatott be tegnap a sajtó képviselőinek a Blaha Lujza téri sajtószékházban. A könyv —, mint a cím is utal rá — az MSZMP kiemelkedő személyiségének élete utolsó hónapjaiban, napjaiban folytatott beszél­getéseit tartalmazza. Ami­kor az olvasó a kötet vé­gére ér, mégis úgy érzi, ez a könyv lényegesen több annál, mintsem megtudni valamit arról, hogy mit mondott Kádár János élete alkonyáról. A kötetnek dokumentum­értéke van, mert újabb té­nyeket ismerünk meg az elmúlt négy és fél évtized eseményeiről. Az 1968-as csehszlovákiai .bevonulás előzményeiről most a legille­tékesebb személytől. Kádár Jánostól tudhatjuk meg, hogy mennyire éles vitát folytatott a Varsói Szerző­déshez tartozó szocialista országok akkori vezetőivel a csehszlovákiai reformfo­lyamatok megértése, vala­mint védelme érdekében. Amikor Leonyid Iljics Brezs- nyev, az 1956-os magyar és lengyel eseményekre hivat­kozva 1 indokolta a beavat­kozás szükségességét, az MSZMP főtitkára újra és újra hangsúlyozta, hogy nem szabad a magyarországi ’56-os események negatív kísérő jelenségei alapján megítélni a Csehszlovákiában zajló 1968-as folyamatokat. Most' olvashatjuk először Rákosinak azt a levelét, amelyet 1957-ben írt Ny. Sz. Hruscsovnak. Rákosi Mátyás több kifogást emel az 56-os események utáni magyaror­szági folyamatokkal szem­ben, lényegében „feljelenti”, bepanaszolja a szovjet veze­tőknél Kádár Jánost. Az SZKP főtitkárától azt vár­ja, hogy hatást gyakorol majd a magyar vezetőkre, a folyamatok más irányba terelése, érdekében. Ugyancsak jelentős ada­lékok közelmúltunk törté­netének megismeréséhez Farkas Mihály börtönben ké­szített feljegyzéseinek itt közölt részletei is. A kötetnek igen nagy a politikai értéke is, mert amikor az MSZMP kongresz- szusára készülve éles viták marcangolják a pártot, a múltunkhoz való viszony értékelésében sokat segít a könyv abban, hogy ne fe­ledjük el a magyar nép, az ország baloldali erőinek küz­delmes évtizedeit és a mun­kájuk nyomán keletkezett értékeket. Utunk nem volt görön­gyök és buktatók nélküli, de igaz lelkiismerettel, be­csülettel dolgoztak százezrek és milliók, bízva Kádár János, a párt első számú emberének tisztességében. Igen, tisztességében. Eh­hez nem fér kétség, hiszen akár Rákosihoz —, aki őt börtönbe vetette —, akár Nagy Imréhez —, akivel ’56- ban szakított —, soha nem a bosszú, nem a gyűlölet érzése fűzte. A tények elfer­dítés nélküli megítélésére való törekvés mellett Kádár János szavaiból érzi az ol­vasó az emberi aggódást, a belső küzdést. * A kötetben több fényké­pet is közölnek* a szerkesz­tők. Ezeket ugyan már ko­rábban is láthattuk, most mégis úgy érzem, a könyv tartalmát ezek jól kiegészí­tik. A könyv mától már kap­ható a Kossuth Kiadónál és bizományosaiknál, valamint a könyvesboltokban. A sajtótájékoztatón a Lap­kiadó Vállalat vezérigazgató­helyettese elmondta még, hogy a Tabu-sorozat eddig megjelent könyvei iránt igen nagy érdeklődés nyil­vánul» meg. Megjelenésük után néhány nappal a kö­tetek többségét megvették. A nagy érdeklődésre való tekintettel ezért újabb kö­tetek vannak előkészületben. Még ez évben várható, hogy megjelenik Marosán György „Fel kellett állni” c. mun­kája, amely a politikus éle­tének 1959—73. közti ese­ményeit tartalmazza, vala­mint Hruscsov fiának „ösz- szeesküvés apátnellen” című kötete is. G. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents