Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

fl > szer-feldolgozás bővítését és korszerűsí­tését. Azt támogatjuk, hogy a szervezeti és tulajdonviszonyokban a kollektívák önállóan dönthessenek. — a veszteséges tevékenység felszámolását, a kritikus helyzetű gazdasági egységek sorsának mi­előbbi rendezését; — a bányászat hely­zetének végleges megoldását, a felszámo­lásból származó kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatások mérséklését; — a sa­játos idegenforgalmi adottságaink (falusi főikről és turizmus, téli sportok), jobb ki­használása. Elengedhetetlen a szellemi erőforrások g yarapítása, valamint a külső (hazai és külföldi) tőkebefektetések számára von­zóbb megyei feltételek kialakítása. Ennek érdekében az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága szükségesnek tartja a politi­kai munkában képviselni és támogatni: — színvonalasabb, a gazdaság igényeivel összehangoltabb szakemberképzést, át- és továbbképzést, — a szakembergárda nagyobb megbecsülését, megtartását, egy­idejűleg újak letelepítését, ennek állami és gazdasági ösztönzését; — a vállalko­zások — központi támogatással .összehan­golt — helyi ösztönző rendszerének ki­munkálását: — az infrastrukturális hát­tér (kihasználatlan épületek, telefon, energia, víz) teljesebbé tételét és ked­vezményes biztosítását; — vállalkozást serkentő intézményék (tanácsadó- és me­nedzserszervezetek, stb.) létesítését. 4. A megye arányos fejlődését elősegítő k iegyensúlyozott, új alapokra helyezett településfejlesztést Olyan területfejlesztési politikát támo­g atunk, melynek középpontjában az ön- kormányzat áll, amely a gazdasági haté­konyság alapján differenciál, vállalkozói alapon működik és, amely az arányos fejlődés szem előtt tartásával megkülön­böztetett módon kezeli a gazdaságilag, társadalmilag elmaradott térségeket. Nóg- rádban alapvető fontosságú, hogy csök­kenjenek az egyes területek fejlettségi szintjében meglévő különbségek. — Valljuk, hogy a megye valamennyi t elepülésének szerepe és létjogosuLtsága van a gazdasági és a társadalmi mun­kamegosztásban. — Támogatjuk a váro­sok és a községek gazdaságilag is önálló településpolitikájának erősödését, a falun és városon élők esélyegyenlőségének kö­zeledését. — A tanácsoknál dolgozó kom­Az időskorúak érdekében; — olyan n yugdíjrendszer kidolgozását javasoljuk, amely megőrzi az alacsony nyugdijak re­álértékét. s a legkisebb nyugdíj sem ma­rad létminimum alatt; — csökkenjenek a nyugdíjak közötti inflációs különbségek; — ellenezzük a nyugdíjkorhatár feleme­lését; — támogatjuk a leginkább rászorulók k özétkeztetésének megoldását: — a házi szociális és beteggondozás lehetőségeinek további kiszélesítését. Az értelmiség érdekében: — az ország, m egye szellemi erejét jelenti, ezért élet- körülményei, tevékenységének feltételei annak arányában javuljanak, ahogyan a szellemi munka súlya nő a gazdaság tel­jesítményében. 3. Pangó gazdaságból modernizálódó g azdaságot Megyénk gazdasági stabilizálódását, m ajd fellendülését az ipar szerkezetének korszerűsítése, a falvakkal harmonikusan fejlődő mezőgazdaság és valamennyi terü­leten adottságaink jobb kiaknázása ala­pozhatja meg. Olyan gazdaságpolitikát képviselünk és t ámogatunk, amely: — fenntartja a haté­kony vállalatok működőképességét; — kö­zéppontjába a gazdasági modellváltás kö­vetkezetes végrehajtását állítja: = tulaj­don reformjával; = az állami, szövetke­zeti, más közösségi, társas- és magántu­lajdon egyenrangú működésével; — biztosítja a vállalkozási és a ver­s eny szabadságát, feltételeinek fejleszté­sét: = melyben az állampolgárok dönt­hessenek arról, hogy munkavállalóként, vagy vállalkozóként kívánják megélheté­süket megalapozni; = melyben a gazdaság szereplői, a jövedelmek megszerzéséért versenyeznek egymással, s a verseny haj­tóereje az erős tulajdonosi érdekeltség; = melyben az értékteremtő eredményes munkát társadalmi megbecsülés övezi, s a szakértelem és annak gyarapítása meg­felelően magas anyagi elismerésben ré- részesül. Megyénkben a következőket ítéljük l egsürgetőbbnek: — az ipar hosszabb tá­von is életképes területeinek dinamikus fejlődését, korszerű termékek, új munka­kultúrák meghonosítását — a mezőgaz­daság termelésének, szervezeti rendszeré­nek és tulajdonviszonyainak adottságaink­hoz jobban Igazodó átalakítását, az éleimi­formák (részmunkaidős, bedolgozás) ser* k entésével; = állami támogatásra, válla­lati és egyéni érdekeltségre egyaránt épí­tő szakmai át- és továbbképzéssel; =s a nehezen elhelyezkedők (szakképzetlenek* korlátozott munkaképességűek, alacsony munkamorálúak) számára szociális és közhasznú munkák szervezésével; = a pályaválasztási tanácsadás és a munka- közvetítés színvonalának emelésével. — Az emberek tényleges igényeihez iga­z odó egészségügyi és szociális ellátás ki­építését támogatjuk. Az egészégügyben szorgalmazzuk: — az a lapellátás térítésmentességét, mindenki számára hozzáférhetőségét; a szabad or­vos- és> intézmény választás jogát; — a vállalkozások korlátozás nélküli működé­sét a gyógyításban és a megelőzésben; — az eszköz- és műszerellátásnak a kor színvonalára emelését és valamennyi vá­rosunkban a legalapvetőbb szakorvosi el­látás megszervezését. A szociálpolitikában szükségesnek tart* j uk: — az anyag; források bővítését és az egyének, családok teherbíró képességét johban figyelembe vevő újraelosztását; — a létbiztonság szavatolását a halmozottan hátrányos helyzetűeknek, az önmagukról gondoskodni nem tudóknak; — a csalá­dok — mindenekelőtt a többgyermekesek — elsőbbségét a támogatási rendszerben. A családi pótlék olyan mértékű emelése mellett voksolunk, amely fedezi a gyer­meknevelés és iskoláztatás minimális költ­ségeit; — a gondoskodásra szorulók köré­nek feltárására alkalmas jelzőrendszer kiépítését. Kiemelkedően fontosnak ítéljük meg az i fjúság és az időskorúak gondjainak eny­hítését. Ezért a kommunista képviselőin­ken, tanácstagokon keresztül az Ifjúság érdekében kezdeményezzük: —a teljesít­ményorientált a tehetséget, a szorgalmat támogató ifjúságpolitikai gyakorlatot; — a pályakezdők első munkába állításának biztosítását; — az első lakáshoz jutás öt éven belül történő megoldását, a helyi la­kástámogatási, valamint lakás- és telek­gazdálkodási rendszer ehhez igazodó kor­szerűsítését; — a fiatal családok adósság­terheinek (vállalati, tanácsi kölcsöneinek) gyermekektől és munkaviszonytól függő, részbeni elengedését; — a gyermeknevelés terheiből az állam többet vállaljon át; — általános és középfokú oktatás valóságos ingyenességét és a fesőfokú tanulmányt végzők kedvezményei bővítését. kelje; = a kádermunka gyakorlata szo­r ítsa vissza a karrierizmust, a demagógiát, és adjon teret a vállalkozó, kreatív érté­keket hordozó tehetséges embereknek. — A megyei pártbizottság munkájában a hangsúlyt az irányítási szerepkörről a szakértői, koordinációs, szolgáltató tevé­kenységre helyezzük. = megyénkben kez­deményezzük új vezetési, irányítási for­mák alkalmazását; = átalakítjuk a me­gyei pártbizottság jelenlegi szervezetét; == ezzel párhuzamosan jelentősen csökken, átszervezésre kerül az apparátus, mely­nek mozgalmi munkája mellett igényel­jük szakmai gyakorlatát. — A megyében a pártvagyon hatékony, k özcélú, illetve üzleti jellegű hasznosítá­sáról gondoskodunk. — A megyei pártarchívumot a tagság s zámára nyilvánossá tesszük. — Kezdeményezzük: a kongresszus d öntsön arról, hogy a tagdíjak egyharma- da maradjon az alapszervezeteknél. 2. Létbiztonságot, igazságosabb szociál­p olitikát Nógrád társdalmi felemelkedése csak­i s létbiztoságban, az egyének és családok boldogulása útján képzelhető el. Ezért olyan életszínvonal- és szociálpo­l itikát támogatunk: — amelyben az ér­téket teremtő, alkotó munkából, illetve a vállalkozásból származó jövedelem garan­tálja a biztonságos megélhetést; — amely lehetővé teszi az életszínvonal romlásának fékezését, majd megállítását; — amely a minimális létfeltételeket állami eszközö­ket mindenki számára biztosítja; — amely az életfeltételek esélyeinek fokozatos ki­egyenlítődését, az egyéntől függelen hát­rányok kiküszöbölését szolgálja. Ennek keretében megyénkben a követ­k ező fő feladatok érvényesítésével bízzuk meg a kommunista képviselőket és ta­nácstagokat: — fel kell készülni a mun­kanélküliség kezelésére, de a munkanél­küliség okozta nehézségek megoldásában a munkanélküli-segélyt csak végső esz­köznek tekintjük, ezért küzdünk a mun­kanélküliség ellen. Meggyőződésünk, hogy a tartós és sú­l yos feszültségek mérsékelhetők: = a vállalkozás típusú foglalkoztatással, adó- kedvezmények biztosításával; =3 a helyi munkalehetőségek központi és megyei (ta­nácsi, vállalati) erőforrásokból történő bővítésével; = a rugalmas foglalkoztatási Y . A MEGYEI PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Napjaink közéleti vitáiban megkülön­böztetett figyelmet kapnak a párt gaz­dálkodását és költségvetését érintő kér­dések. Ezért javasoljuk, hogy a párt me­gyei gazdálkodását választott, a vezető testületektől és a pártapparátustól füg­getlen szakértői bizottság ellenőrizze. A pártértekezlet által választott szerv ki­zárólag annak tartozik felelősséggel. A bizottság vezetője és tagjai nem le­hetnek a pártapparátus dolgozói, tiszte­letdíjasai, más választott tisztséget nem tölthetnek be. A párttal anyagi függősé­gi viszonyban nem állhat, csak tisztségük ellátásából eredő költségek megtérítésére tarthatnak igényt. Létszámát li főben ja­vasoljuk megállapítani. A pénzügyi ellenőrző bizottság feladatai: — Ellenőrzi a megyei pártszervek gaz­dálkodását, számlavezetését és a párt va­gyonának kezelését, — a párt vagyonával és pénzügyi eszközével való gazdálkodás, megyei pjegítélésére, a pártértekezlet jo­gosult. (A gazdálkodásról szóló előterjesz­tésekhez, tájékoztatókhoz és számszerű kimutatásokhoz, minden esetben a bizott­ság véleményét csatolni kell.), — a me­gyei pártválasztmányt és pártelnökséget évente egyszer az éves költségvetés tár­gyalása során, köteles tájékoztatni mun­kájáról, — az országos pénzügyi ellenőr­ző bizottság ügyrendjének figyelembe­vételével meghatározza sajátját. MSZMP Xógrád Megyei Bizottsága FÜGGELÉK az MSZMP Nógrád megyei pártértekezletének állásfoglalása, illetve döntése szükséges, a párt új megyei szervezeti felépítésére és működé­sére vonatkozó ajánlás következő fontosabb kérdéseiben. 1. Értsen egyet a pártértekezlet az ajánlásban felvázolt, új, megyei szervezeti struktúrával, a megyei pártválasztmány és pártelnökség létrehozásával. 2. A pártválasztmány a kongresszus után ala­kuljon meg. 3. A 13—15 tagú, megyei pártelnökség, részben közvetlen választott tisztségviselőkből, más­részt, a (városi pártszervek és a megyei ta­nács MSZMP-csoportja delegáltjaiból álljon. 4. A pártértekezlet foglaljon állást, hogy a) a párt megyei elnöke függetlenített tiszt­ségviselő legyen, akinek munkáját társa­dalmi alelnök segíti. b) a párt megyei elnöke és alelnöke társa­dalmi tisztségviselőként lássák el felada­taikat. 5. A reszortos területek koordinálását, a testü­letek munkájának segítését, négy megyei titkár irányítja, mely közül: a) a 4/a javaslat elfogadása esetén, csak a megyei ügyvezető titkár legyen .függetlení­tett státusú tisztségviseld, b) a 4/b javaslatnál, az ügyvezető titkáron túl további egy megyei titkár is függetle­nített tisztségviselő legyen. HELYZETÜNK ÉS CÉLJAINK AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK POLITIKAI PROGRAMTERVEZETE AJANLAS az MSZMP Nógrád megyei testületéinek új szervezeti felépítésére és működési rendjére 16

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents