Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

a társadalmi folyamatok alakulásában fo* lyamatosan csökkent. A lassan módosuló centrális irányítás szűkítette a megye mozgásterét.

Meggyőződéssel valljuk, hogy a jelenleg

i válságos helyzetből csak stabil gazdasággal, radikális politikai irány- és stílus- váltással, a reformszemlélet elterjesztésével és gyakorlattá változtatásával, programra alapozott cselekvéssel, társadalmi összefogással lehet kijutni párton belül és kívül egyaránt.

II.

folyásunkat, elsősorban a társadalmi szerv

ezetek MSZMP tagjain keresztül.

— Biztosítjuk megyei szervezeteinkben a platformszabadságot, a különböző érdekeknek. nézeteknek a párton belüli nyílt kifejeződését.

— A helyi közmegegyezés érdekében k

ezdeményezzük a társadalmi szervekkel való érdemibb együttműködést, az újonnan alakult pártokkal, alternatív szervezetekkel, mozgalmakkal való kapcsolat- felvételt.

— Üj szövetség kialakítására töreks

zünk az ifjúsággal: =s támogatjuk az új ifjúsági szervezetek és szerveződések létrehozását, azokat igyekszünk politikánknak megnyerni; = a velünk politikai stratégiai szövetséget vállaló Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetséggel partneri együttműködést alakítunk ki; — a vezetői utánpótlás kiválasztása során a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben adunk teret a fiatalok képviselőinek.

— Oldani kívánjuk mozgalmunk jelenl

egi ideológiai nehézségeit. = fontosnak tartjuk az egyházakkal való párbeszéd rendszeressé tételét; = nyitunk a vallásos tömegek irányába — akár a párttagság szabad vallásgyakorlásának elfogadása árán is —. de nem feladva az ateista világnézeti alapokat.

— Üj alapokra helyezzük a káderpolit

ikai munkát. = a megyei pártbizottság csak a saját tisztségviselőinek ügyében gyakorol hatáskört; == javasoljuk, hogy a megyei tisztségviselők meghatározott ideig illetve addig tölthessék be funkciójukat, amíg élvezik választóik bizalmát; munkájukat a testület rendszeresen értér

T

és rossz beidegződések is keveredtek. A s

zervezeti változások egy része (pl. a kétszintű irányítás) az új körülmények között felülvizsgálatra szorul. Rendszeresen visszatérő problémaként jelentkezett a területi kapcsolatok gyengesége, a testületi tagok egy részének passzivitása, a végzett munka önkritikus értékelésének hiánya.

Pártbizottságunk intézkedései végső soron nem hozták meg a várt eredményeket. nem mindig váltották ki az indokolt érdemi változást, s politikai ráhatásunk

I

1. Demokratikus, nyitott, mozgalmi pártot

Legyen a párt a tagságáé!

Megyénk pártmozgalmának jelene és j

övője elszakíthatatlan az MSZMP egészének helyzetétől, megújulási törekvéseitől. A megye párttagságának véleményére alapozva képviseljük az MSZMP új működési gyakorlatának kialakítását, a mélyreható változásokat sürgető reformvonal megerősítését.

Olyan baloldali elkötelezettségű, a dolg

ozók érdekeit kifejező, marxista szellemiségű reformpárt megteremtését szorgalmazzuk, amely:

— egy új szocialista modell, a demokr

atikus szocializmus létrehozását tűzte ki célul, vállalva és megőrizve a múlt haladó értékeit; alapozva a széles körű társadalmi összefogásra;

— politikai mozgalmi jellegű;

— tagsága számára egyenjogúságot, p

latformszabadságot, a személyiség kibontakoztatásának lehetőségét nyújtja;

— megszünteti a személyi, egziszteroiá* l

is függőségre épülő, bürokratikus viszonyokat, lehetővé teszi a tagság általi ellenőrzést, a pártmunka nyilvánosságát;

— szakít a demokratikus centralizmus e

ddigi gyakorlatával, új demokratikus pártszervezési elveken alapul, biztosítva a helyi politikai és az ehhez szükséges gazdálkodási önállóságot.

Nógrád megyében szükségesnek tartjuk, h

ogy a pártmunka átfogó tartalmi, szervezeti és személyi korszerűsítésére kerüljön sor.

— A pártáiét fő színterei a lakóterületek legyenek, ugyanakkor a munkahelyeken is fenn kell tartanunk politikai bea vállalati érdekek ellenében is. Meggyőz

ődésünk, hogy e téren helyes és humánus döntések csak az érintettek előtti teljes nyilvánossággal, azok bevonásával, demokratikus módon születhetnek.

Nógrád megye társadalmi-gazdasági fejl

ődése csakis a környezet fokozott védelme mellett képzelhető el. Létfontosságú a további környezetrombolás megfékezése: — a megyei vízbázisok elszeny- nveződésének megakadályozása, mindenekelőtt a szennyvíztisztítás gyorsabb ütemű fejlesztésével, környezetbarát technológiák alkalmazásával: — a hulladékok — elsősorban a veszélyes hulladékok — tárolásának és ártalmatlanításának biztonságos megoldása; — a táji értékek — különösen természetvédelmi területeink, kiránduló- és pihenőhelyeink — megóvása, a lakóterületek kulturáltságának emelése.

6. Kulturális felemelkedést, korszerű m

űveltséget

A megye modernizálása, csak a lakoss

ág műveltségének, az állampolgárok szakmai ismeretének bővítésével valósítható meg. Ezért, egyik legfontosabb tennivaló: alapfeltételeket teremteni a tudás gyors ütemű felhalmozásához és a kulturális értékek közkinccsé tételéhez.

A párttagokon, az alapszervezeteken, a p

ártszerveken keresztül, új művelődés- politikai szemlélet és gyakorlat kialakítását támogatjuk, amely nem ideológiai, hanem szakmai szempontok alapján minősít; biztosítja az alkotó munka felelős önállóságát, az értékközpontú kultúraközvetítés, a szellemi nyitottság feltételeit, a helyi közösségeket erősíti, a mindennapok kultúráját gazdagítja, ösztönzi a magánkezdeményezéseket, a külső finanszírozási rendszert.

Készek vagyunk minden olyan társadat, m

i erővel együttműködni, amelyek a nemzet kulturális értékei ápolását, gazdagítását, a műveltség terjesztését, az alkotás szabadságát vallják. Az a véleményünk, hogy az oktató-nevelő munka minőségének, színvonalának fejlesztése szükségessé teszi; — hogy a nemzeti jövedelemből nagyobb hányadot fordítsunk oktatásra, kultúrára; — a tanulás, a tudás, a művelt ember megbecsülését, az új ismeretek alkotó befogadásának gyakorlását; — a nyelvtanulás iránti igény fokozását, a feL

munístákon keresztül ezért ösztönözzük a megye déli—nyugati térségének felzárkóztatására készült célprogramok megvalósítását: — Kezdeményezzük, hogy a megye kerüljön be az észak-magyarországi régió központilag támogatott fejlesztési koncepciójába.

A megye arányos fejlődésének fontos ö

sszetevője a kistelepülések népesség- megtartó képességének erősítése. Ehhez szükségesnek tartjuk; — a tanácsi pénzügyi rendszer kistelepüléseket előnyben részesítő alakítását: — az ivóvízellátás és közlekedési feltételek javítását; — az alsótagozatos oktatás visszaállítását; — a kereskedelmi és egészségügyi alapellátás javítását; — a fiatalok letelepedésének, megtartásának segítését — kedvezményes telekellátással, a szolgáltatások, a kulturális tevékenységek fellendítésével is.

A megye fejlődése szempontjából megh

atározónak tekintjük az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztését, hogy csökkenjen az országos ellátottsági szinttől való elmaradásunk. — Kiemelt feladatként kezeljük, hogy minden településen megoldást nyerjen az egészséges ivóvízzel való ellátás. Ez egyszerre igényli a meglévő vízbázisok védelmét, a 71 ellátatlan település fokozatos bekapcsolását a térségi rendszerekbe, a dunai vízkapcsolat kiépítését; — A hírközlésben a helyközi tévbeszélő-hálózat teljes rekonstrukcióját szorgalmazzuk gazdasági, lakossági, idegenforgalmi szükségletek alapján. El kell érni, hogy a következő tervidőszak végére valamennyi közigazgatási egység bekapcsolódjon a crossbar-rendszerbe, a városokban jelentősen bővüljön a bekapcsolt lakások száma, a megyeszékhelyen megteremtődjön a nemzetközi távhívás lehetősége; — A közlekedési viszonyok javítása érdekében elodázhatatlan- nak tartjuk a Hatvan—Salgótarján vasútvonal villamosítását, a közutak állagának megőrzését, a kis- és zsáktelepülések közlekedési kapcsolatainak javítását.

5. Környezetünk, természeti értékeink m

egóvását

A tiszta, egészséges környezetet emberi, ö

ssztársadalmi értéknek tekintjük, s annak védelmét felvállaljuk, képviseljük. Valljuk, hogy környezetünk, természeti értékeink megóvására a nehéz gazdasági viszonyok között is áldozatot kell hozni,

10

V

ITAANYAGOK

Vitára ajánlja a megyei pártértekezletnek az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága 1989. augusztus 31-i ülése

A megyei pártelnökség tagjai (13—15 fő):

— A párt elnöke képviseli a pártot, a hazai és nemzetközi kapcsolatokban, elnököl a megyei pártválasztmány és pártelnökség ülésein, — a párt alelnöke helyettesíti a párt elnökét, — a párt ügyvezető titkára — függetlenített tisztség- viselőként — felelős a párt belső életének szervezéséért, a központi és a helyi pártszervek közötti kapcsolatokért. Egyszemélyi vezetője a megyei pártapparátusnak.

A párt megyei titkárai — egy kivételével — feladatkörüket társadalmi tisztségviselőként látják el. Az elnökség tagjaival együtt, részt vesznek a párt megyei képviseletében. A politikai munka meghatározott területeinek szakértői, megyei szóvivői.

A megyei pártelnökség hatásköre:

— Javaslatot tesz a megyei pártválasztmánynak a megyei pártértekezlet

határozataiból adódó fő politikai feladatokra és szervezi azok végrehajtását, — figyelemmel kíséri, a megyei szintű állami, tanácsi és tömegszervezeti, mozgalmi munkát, meghatározza e területeken dolgozó MSZMP-tagok tevékenységének alapvető politikai irányát, — ápolja a testvérmegyék közötti kapcsolatot, a párt szövetségi politikája alapján kapcsolatot tart, együttműködik más pártokkal és szervezetekkel, — szervezi és koordinálja az agitáció, az információ és a tájékoztatás rendszerét, — a párttagság, a pártszervek igénye alapján, gondoskodik az aktivisták képzéséről, továbbképzéséről, — előkészíti a megyei pártértekezletet és pártszavazást, — szervezi a párt belső életét, — meghatározza — a mindenkori politikai szükséglet alapján — a megyei pártapparátus létszámát és struktúráját, — határoz saját ügyrendjéről.

IV.

MEGYEI EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG

A párton belüli fegyelmi eljárások lefolytatása, a párttagok jogainak védelme és a párton belüli konfliktusok rugalmas kezelése igényli a korábbi megyei fegyelmi bizottság helyett, megyei egyeztetőbizottság létrehozását. Létszámát 9 főben javasoljuk megállapítani.

A bizottság elnökét, a megyei pártértekezlet — pártértekezletek között, a megyei pártválasztmány — választja, tagjait a városi szintű pártszervek delegálják. A bizottság tagjai és elnöke, nem lehet országgyűlési képviselő, megyei tanácstag, vagy valamely pártszerv pénzügyi ellenőrző bizottságának tagja, választott párttisztségviselő. A párttal nem állhat anyagi függőségi viszonyban, nem lehet az apparátus dolgozója, tiszteletdíjasa. Tagjai csak a tisztségük ellátásához szükséges költségek megtérítésére tarthatnak igényt.

A megyei egyeztetőbizottság feladatai:

— Biztosítja a párttagok és közösségeik jogainak tiszteletben tartását, őrködik

a tagság és a pártszervezetek szervezeti szabályzatban rögzített jogosítványai felett, gondoskodik a szervezeti intézkedések és a szervezeti szabályzat összhangjáról, — elősegíti a párt tagjai, a párttagok és pártszervezetek, valamint a különböző pártszervek között keletkező konfliktusok megoldását, — állást foglal a hozzá benyújtott panaszokban, — fellebbezési fórum fegyelmi ügyekben (fegyelmi eljárásokat nem kezdeményez, kizárólag fellebbezések elbírálásában illetékes. A fegyelmi ügyekben, a párttagok közösségei — alapszervezetek, választott testületek — gyakorolnak döntési hatáskört), — állásfoglalásai irányadóak a megye választott párttestületei és alapszervezetei számára, — beszámolási kötelezettséggel tartozik a megyei pártértekezletnek és pártválasztmánynak, rendszeresen tájékoztatja a megyei pártelnökséget tevékenységének tapasztalatairól, — az országos egyeztetőbizottság ügyrendjének figyelembevételével meghatározza sajátját.

IS